Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Második a miskolci igazgatóság Az ország hat vasúti igaz­gatósága közül a kongresz- szusi — összevont — mun­kaversenyben a második he­lyen állnak a miskolciak. A nehéz vagonellátási körül­mények között a MÁV mis­kolci Igazgatósága a lehető legjobb szállítási eredmé­nyeket érte el. Angol gvorsdagasztó A napokban várják az új angol gyorsdagasztó auto­mata érkezését a Miskolci Sütőipari Vállalatnál. A 600 ezer forint értékű gépet a Hunyadi utcai süteményes üzemben szerelik fel. Az osztrák kemencék december végén érkeznek és január­ban már „munkába” is állít­ják őket. A szakma becsületéért Szakmai bizottságok fog­lalkoznak azoknak a kisipa­rosoknak az ügyeivel, akik csorbát ejtenek a szakma be­csületén. A bizottságok mun­kája nyomán tetemes bír­sággal, esetenként az ipar- engedély megvonásával sújt­ják azokat, akik jogtalan összegeket vesznek fel, túl­számláznak stb. Kidőlt a jelzőlámpa jfc Néhány hónapja egy érdekes „profilú" bolt működik Miskolcon, a Déryné utca egyik utcai lakásában. Kompos László, az ifjú tulajdonos, használt árucikk- és régiség­kereskedőnek vallja magát, állítva, hogy ilyen üzlet az országban is kevés van. Az áruválasztékot nagyon nehéz néhány mon­datban jellemezni, hiszen nagyanyánk pet­róleumlámpájától a népi kerámiákon keresz­tül a 48-as huszárkardig megtalálható itt sok minden, ami a gyűjtőknek csemege Miskolcon egyébként nagyon sok gyűjtő található, különösen azóta, amióta divat a lakást régi holmikkal díszíteni. A legkelen­dőbbek a tulajdonos szerint a fegyverek és a mezöcsáti, sárospataki népi kerámiák. A Miskolcra látogató külföldiek viszont fő­leg a rézből készült tárgyakat — mozsár, vasaló, tányér, habveröüst stb. — kedvelik. .4 legértékesebb tárgy, amit eddig Kompos László eladott, egy kínai ébenfaszobor volt. Tizenhétezer forintért talált gazdára. De vá­sároltak itt már Benczúr-vázlatot is. Kom­pos László eredeti szakmája bányaipari tech­nikus. Csaknem egy évtizede műgyűjtő, s ez inspirálta arra, hogy minden idejét a régi­ségeknek szentelje Az induló tőkét is úgy szedte össze, hogy eladta értékes fegyver- gyűjteményét. Kérdésünkre: — Hogy megy az üzlet? — diplomatikus választ adott: „Családommal együtt tisztességesen meg­élek belőle”. (Békés —Ágotha) Szürkülő érzelmek A szerétéiről nem merünk beszélni? Sötétvörös csík a palackok alján Vérvaüatók A hűtőkamra íalipolcain — mint éléskamrában a befőttek — lezárt palackok sorakoznak. Aljukon egyre keskenyedő sötétvörös csík emlékeztet csak az emberi vérre, melynek alkotó része, a vérsavó. borostyánsárgán ragyog a sűrű réteg tetején. Ez a vér vallatókamrája, de a faggatás további fázi­saira nem itt, hanem a laboratóriumokban került sor. 15 évvel ezelőtt 8 ember kezdte ezt a munkát a Me­gyei Vérellátó Alközpontban, ahol ma 68 alkalmazott az altkori mennyiség tízszeresét, évi 8 ezer liter vért gyűjt össze az önkéntes véradók­tól és bont alkotó részeire. Nem válik vízzé Amíg a vért művi úton nem tudják előállítani — és ez a szakértők becslése sze­rint a napjainkban kibonta­kozó biológiai forradalom ellenére sem várható egyha­mar — addig szükség lesz a véradásra. A levett vér 21 napos határidőt ad az itt dolgozóknak: eddig „vála­szol” a laboratóriumi vizs­gálódásokra. Ezen túl sem­milyen tartósító eljárással nem lehet konzerválni. A gyógyászatban az esetek 70 százalékánál nem szük­séges a teljes véranyag át- ömlesztése, csupán a vér né­hány elemére van szükség. Az alkotó elemek közül az első helyen a vörös vértes­teket tartalmazó készítmé­nyek és a vérplazma állnak. Ez utóbbi átmenetileg a külön­böző biológiai azonosságú vért is pótolja, másik elő­nye, hogy kiválóan tárolha­tó: kiszárított állapotban 8—10 évig is eláll. A mis­kolci alközpont elérte, hogy az adott mennyiségből kiho­zott plazma 10 százalékkal haladja meg az országos át­lagot. Idén a tervezett 1800 liter helyett 3000 liter plaz­mát adnak át a gyógyászat­nak. Térítés nélkül Jelenleg a vérvételek há­romnegyed része úgyneve­zett teruesmentes akcióban történik. Azért úgynevezett, mert lényegében a pótolha­tatlan folyadék minden használható cseppje vissza­térül a társadalomba, élete­ket mentve. Az 1961 óta fo­lyó térítésmentes akciók tet­ték zavartalanná kórházaink vérellátását. Miskolcon je* lenleg az LKM-ben várjak az alközpont dolgozói az ön­kéntes véradókat. November 9-ig 3888 LKM-dolgozótól, összesen 1150 liter vért vet­lek és még csak az akció fe­lénél tartanak. Uj találmány A gyógyászatban igen nagy szerepe van az időnek: a ..gyors beavatkozást nem pó­tolhatja semmi. így van ez a váratlan vérátömlesztések esetében is, amikor a vér­csoport megállapítását az or­vosnak a betegágy mellett kell elvégeznie. Ennek a roppant felelősségteljes mun­kának a biztonságát növeli az ellenpróbás vércsoport­megállapítás, melyet eddig a vörös vértestek tartósítási problémái miatt nem tudtak megoldani. Ügy tűnik azon­ban, hogy ez már a múlté, mert az alközpont dolgozói­nak egy kis csoportja nagy­szerű találmánnyal rukkolt élő: sikerült olyan konzervá­ló eljárást kidolgozniuk, mely több mint egy évig tartósítja a vörös vértest-szuszpenziót A szabadalompróbát fénye­sen kiállt készítmény leírása a közeljövőben jelenik meg a Szabadalmi Közlönyben. NY. SZ. Tegnap, a reggeli órákban egy különleges gépjármű — amit éppen javításra vittek — forduláskor kidöntötte a Kun Béla utcai elektromos jelzőlámpát. A kár körül­belül 4—4 és fél ezer forint. A villanyrendőr lámpatar­tójának visszaállítását a na­pokban elvégzik a szakem­berek. Az idén — csaknem 10 va­gonnal többet — mintegy 40 vagon málnát vásárolt fel az Erdei Termékeket Feldolgo­zó és Értékesítő Vállalat. A legjobb minőségű szörpbo­gyók Nagymaroson teremtek A feldolgozásra kerülő mál­na hetven százalékát expor­tálja a vállalat. Érdekesség­Huszonhét évi folyamatos munkaviszony után nyugdí­jazták B. I.-nét. Az örök vi­dám, csupa életerővel telített asszony néhány hónap alatt összeroppant. — Nem bírom! Míg dol­goztam, addig is megcsinál­tam mindent a háztartás kö­rül. Most meg... Valóság­ként jegyezzük meg, hogy ez .idő alatt pedig 10—15 vagon Jaffa-szörpnek való alap­anyagot importálnak. Talán ennek tulajdonítható, hogy a szórakozóhelyeken a szesz­mentes üdítő italok közül már nem a málnából, hanem a Jaffából fogy a legtöbb. gal háztartási robotgépnek érzem magam. Megutáltam mindent, ami házimunka. Ha panaszkodom a férjemnek, lányomnak, — csak nevetnek rajtam. És persze jó szót sem kap érte az ember — sírta el bánatát. — Nyugdíjas betegség! — próbálják ismerősei vigasz­talni. Pedig tulajdonképpen nem erről van szó. S erről éppen az utolsó mondat árulkodik: hiányzik a jó szó, amit mun­kahelyén, mint megbecsült dolgozó megkapott. Hiányzik a családi szeretet, amelyet — míg dolgozott — nem volt ideje hiányolni. Rideggé vált körülötte a közvetlen környe­zet, s ezt a munkássággal töl­tött rohanó években nem vette észre. A „prémium” Három fia van Cs. G.-nek. Mind a három jól nevelt, ud­varias. figyelmes és — jó ta­nuló. Csak természetes, hogy büszke rájuk az apa és az anya. A legszigorúbb fegye­lemben élnek, s már-már va­lahogy természetellenes a visszafogottságuk. — Mindegyikük tudja a kötelességét! — dicsekszenek a szülők. Esténként gyűlik össze a család. Ilyenkor előkerülnek az iskolai ellenőrzőkönyvecs­kék. S az ötösökért kijár a szelet csokoládé. — Valamit, valamiért! Ez a „prémium”! — S, ha nincs ötös? — Akkor nincs csokoládé! Holott, minden bizonnyal jólesne ezeknek a gyerekek­nek is. ha néhanap valahogy ilyen szavak kíséretében kap­nák meg a kedvelt csemegét: — Neked vettem, mert sze­retlek. Mert a fiam vagy! Megdermedi házasság Tízévi házasság után került sor a válásra S. B.-éknél. Csendben váltak el, nem ver­ték nagydobra. Nem szidták TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASAGOK, SZESZIPARI VÁLLALATOKI A cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 1971. évre még elfogad aiiiMR alapanyagú szállíió'ariályokra 2—5 köbméter űrtartalomig és lársiótarlályokra 20—60 köbméter űrtartalomig megrendeléseket. Személyes vagy írásos megkeresésre részletes tájékoztatást adunk. Cím: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Cserkút Levélcím: Pécs, Postahivatal 15. Kereszti László Málna helyett Jaffát Iszunk Az olvasók vendége: Palotai Boris egymást, azt sem engedték meg, hogy mások rosszat mondjanak előttük volt há­zastársukról. Kegyeletes hall­gatásba takarták az együtt töltött éveket. Barátaik cso­dálkoztak: — Miért kellett elválnotok? Hiszen olyan jól megértetté­tek egymást. Olyan kiegyen­súlyozott volt az életetek! Az asszony végül sírva val­lotta meg az igazat: — Megdermedt a házassá­gunk. Beszédtémánk már örökké csak a munka, a csa­ládi problémák köréből adó­dott ... — De hát szerettétek egy­mást! — Én még most is szere­tem ... — Mondtad neki? — Ö sem mondta. És én sem akarom „kiszolgáltatni” neki az érzéseimet! * Meghökkentő, de pszicho­lógusok tapasztalatai is val­lanak róla: a szeretetről nem merünk beszélni. A gyorsuló élettempó mellett valahogy huszadrangú kérdéssé válik, elszürkül az emberi érzelem. Holott ez egyik létfontosságú életszükségletünk. RADVANYI ÉVA A TIT városi szervezete és a Művészklub rendezésé­ben tegnap este író—olvasó találkozó volt a Kazinczy- klubban. Kordos László, nyugalmazott könyvtárigaz­gató bevezető szavai után Palotai Boris írónő beszélt pályájáról. Szólt írói alkotó- műhelyéről, kedves epizódo­kat elevenített fel gyermek­korából, beszélt arról, ho­gyan lett író. Néhány mon­datban — amennyire ennyi idő alatt lehetett — megfo­galmazta ars poeticáját: pá- lyája során nem akart egye­bet, mint okos dolgokat — amelyeket előtte már meg­írtak — a maga módján újra megírni. Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művésze A gyűrű, és A kü­lönbség című novellák fel­olvasásával, és A keserű mandula című regényből két részlet előadásával illuszt­rálta az elmondottakat. Jelenleg 31. kötetén dol­gozik. Közismerten gazdag az életműve. Egy hosszú írói pályafutás során sok min­dent megírt. Talán éppen ezért maradt némi hiányér­zet a tegnap este résztvevői­ben. Nem könnyű feladat egy-két rövid órában évtize­dek munkásságát, a gazdag írói gondolatvilágot akár még csak vázlatokban is is­mertetni. Talán nem ártott volna, hogy ha az életmű egyes szakaszaira részlete- tesebben kitér, nagyon ked­vesen elmondott életrajzi monológjában. Az írónő ma délelőtt a Kossuth Gimnázium diákjai­val találkozik. A DH telexszolgálata jelenti: II harisnyagyár viíája a Manyiiéval Tavaly télen a harisnyanadrág is azok közé az áruk közé tartozott, amely csak a pult alól volt kapható. Most a Bu­dapesti Harisnyagyár kereskedelmi igazgatójától. Bolgár Ist­vántól kérdeztük: — Mennyi harisnyanadrágot gyártottak tavaly és mennyit ké­szítenek az idén? — Az elmúlt évi 540 ezer­rel szemben az idén 1 millió 600 ezret szállítunk az üzle tekbe. Ez a mennyiség talán kielégíti majd az igényeket. — Nemrégiben a Nagyító fo­lyóiratban részletes harisnya­tesztet közöltek. Eszerint hazánk­ban nincsen kiváló minőségű ha­risnya. Mi erről az önök véle­ménye? — A Nagyítóban megjelent KERMI-szakvéleménnyel sok vonatkozásban nem ér' ~k egyet. Ezért ezt a kijelentést mi megfellebbezzük. — 1971-beu mennyi harisnya- nadrágot gyártanak maid? — Jövőre egymillió 500 ezerrel több harisnvanadrá- got készítünk a belkereske­delemnek Gyártmányaink minősége jó és közepes, jobb mint az importált nadrágo­ké. A terme'Äsnöveked°st új gének üzembe helyezésével, valamint az export-kötele­zettségeink csökkentésével ér­jük el. SZ. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom