Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
Miskolci Téli Tárlat 70 A nyomdában meglestük a készülő katalógust. A címlapon jól ismert nevek: Kerényi, Kokas, Asszonyt, FelediI, Csohány, Lukovszky. Szurcsik — valamennyit nincs helyünk felsorolni. A tárlgtok gyakori látogatója, de a szakember még inkább megállapíthatja, a katalógust forgatva, hogy az észak-magyarországi képzőművészek tíz országos kiállítása után, az első téli tárlat {pontosabban Miskolci Téli Tárlat ’70) gazdag képzőművészeti anyagot, jó színvonalat ígér. A kiállítás új neve egy ion- tos törekvést, s új tartalmat is takar. A tíz nemzeti szemle után — ahogy ezt a szakemberek is megállapítják — már semmiképpen sem ragaszthatták ránk a „vidéki” jelzőt. A téli tárlat azonban még inkább országos keresztmetszetet kínál, mint a városunkban eddig rendezett tíz nemzeti szemle. Miért? Mert az utóbbi években (számos technikai és egyéb oka volt ennek) sokan távolmaradtak az országos jellegű kiállításról azok közül, akik most örömmel fogadták el a meghívást. Nem kevésbé jelentős művészekről van szó, mint Bernáth Aurél. Domanovszky Endre, Iványi Ödön vagy Kokas Ignác. Az említettek munkái mellett ott látjuk majd a december 6-án nyüó tárlaton az észak-magyarországi alkotók produktumait is. A rangos szemlén kevesebb vagy több munkával — ez már nemcsak a szándékon, hanem a szigorú zsűrin is múlott — szinte minden „hazai” művész szerepel majd. Ami a műfaji megoszlást illeti, a festmények mellett szép számban kaptak helyet a grafikák és a szokásosnál gazdagabb lesz a tárlat szoboranyaga is. A szobrászokat Kerényi Jenő, Vigh Tamás s a plakettjeiről híres Asszonyi Tamás képviseli többek között. Egyébként Asszonyi készítette el a Miskolci Téli Tárlat ’70 plakettjét is, melyet a díszes diplomával együtt kapnak majd a díjak mellett, a legjobb alkotások. A rendező szervek —a megyei és a városi tanács, a Magyar Képzőművészek Szövetségének Észak-magyarországi Területi Szervezete, a Műcsarnok és a Miskolci Galéria — rpindent megtettek az elmúlt hónapokban, hogy a majdani díjakkal is kifejezésre juttassák a tárlat jelentőségét, s egyben a borsodiak, miskolciak elvárásait. A tanácsokon kívül legnagyobb üzemeink — az LKM, a Borsodi Szénbányák, a DI- GÉP, a Borsodi Vegyikombinát, a Hej őmenti Állami Gazdaság, az Ózdi Kohászati Üzemek és az Ózdvidéki Szénbányák — is alapítottak díjakat. A december 4-én összeülő díjzsüri — melyben a szakembereken kívül a díjalapítók képviselői is részt vesznek — kilenc díjként ötvenhatezer forintot oszt majd szét az alkotók között. (Ezenkívül nyilván nagyobb összegű vásárlásra is számíthatnak a kiállítók) A tárlat több mint másfél száz alkotása a Miskolci Galériában nyer elhelyezést. A kiállítást Kovács Béla rendezi. (gyarmati) Szabadtéri szobormúzeum A Városligetben tavasztól őszig a Képzőművészeti Kivitelező és Ipari Vállalat szabadtéri kiállításon mutatja be az érdeklődőknek a műtermeiben kivitelezett műalkotásokat, amelyek innen kerülnek el az ország városaiba, falvaiba. így ez a tárlat egyben nagyszerű alkalom nemcsak a különös profilú vállalat munkájának értékelésére, de arra is, hogy olyan szobrokat is megismerjünk, amelyek több száz kilométerre a fővárostól kerülnek majd felállításra. Az egymillió forintos költséggel az idén megnyitott szoborpark eredeti, izgalmas kezdeményezés, annál is inkább, mert az itt található 14 műalkotás csak számában állandó, maguk a kiállított művek rendszeresen változnak aszerint, hogy milyen újabb munkákkal készültek el a vállalat szakemberei, faragói, öntői. Mihály Árpád lovas szobra, ami nem messze a bejárattól fogad, nemsokára a szegedi Ogyessza lakótelepet ékesíti majd. Garami László művét Harkányfürdőben leplezik le rövidesen. A sajátos tárlat egyik szép darabja Andrássy Kurta János Mikszáth Kálmán portréja, a pásztói gimnázium elé kerül, Kerényi Jenő négyalakos kompozíciója az oroszlányi általános iskolát díszíti majd. Pierre Moinot, francia író regénye alapján készült a Királyi vadászat című színes szlovák—francia film, amelyet holnaptól mutatnak be a Kossuth moziban. A regény egy különös vadászat és egy váratlan .és még különösebb szerelem története. A számtalan szép felvételre, és érdekes lélektani szituációk ábrázolására kiváló alkalmat nyújtó filmbeli cselekményt a szlovákiai Fehér-Kárpátok festői vidékére helyezik az alkotók. (A film színes volta pedig a táj szépségének, természetes színei1 nek kiemelésére alkalmas.) Mire a két fiatalember, Henri és Philippe felfedezi a vadászterületen garázdálkodó orvvadászokat, és megismerkednek egy furcsa családdal, akkorra alakul ki a két fiatal, Martha és Philippe között a regényes, furcsa szerelem. A két főszereplő neve ismert, Sami Freyt, a Tékozló szív és az Elmaradt vallomás című filmekből ismerheti a közönség, és Claude Brasseurrel is találkoztak már a magyar mozilátogatók. Hang játékok'rendezőji Solymosi Ottó éppen rendezett. A rádióműsorban gyakran olvashatjuk a nevét, zömmel ifjúsági hangjátékok címlapján. Tudatosan vállalta ezt a részt, meggyőződése, hogy a fiatalok ízlésnevelését, a színvonalas hangjátékok is segítik. Ugyanúgy feladatának érzi, hogy az ismert olvasmányok feldolgozásában valami újat, a felnőttek számára is élvezhetőt adjon. — Mit hallhatunk a közeljövőben az ifjúságnak szóló rendezéseiből? — Elkészült Tordon Ákos: A tudós csacsi című mesejá- tékának felvétele. Főszerepét a rádióban ritkábban hallható ifjabb Latabár Kálmán alakítja. Élvezetes zenéjét Sebestyén András szerezte. Hangszalagon van már a Tamás bátya kunyhója. A háromrészes, háromórás időtartamú hangjátékból rövidített változatot is készítettünk, s ennek ősbemutatóját, a szereplők részvételével Gyöngyösön tartjuk meg. Ezt a találkozást felhasználjuk a hallgatók véleményének megismerésére is. A nagyobbaknak szól Grabócz Miklós—Halasi Mária: Az utolsó padban című zenés játéka. A darab főhőse egy cigány lány, akit osztálytársai a beléjük rögződött előítéletekkel, idegenkedve fogadnak. Hosszú időnek kell eltelnie, amíg maguk közé tartozónak ismerik el. A címszerepben Harangozó Terivel találkozhatnak a hallgatók. — Tervez valamit a felnőttek számára is? — Kopányi György—Hidas Frigyes: Casanova kiküldetésben című hangjátékát. A mulatságos történet azt mondja el, milyen más utazásokra, kiküldetésekre áhítozni — és átélni azokat a valóságban is. Végh Antal: Egyedül a kastélyban című drámájának középpontjában egy tanítónő áll, akinek egyedül kell megküzdenie a tanyavilág elmaradottságban megkövesedett, kerékkötő hagyományaival. — Gazdag, változatos program, Mikor hallhatjuk ezeket a felvételeket? — Előreláthatólag decemberben, a karácsonyi műsor részeként is. SIMON EMIL A Csortos-együttes Kazincbarcikán Hétfő este a kazincbarcikai művelődési központban került színre a Csortos Gyula-együttes Anna Frank című produkciója. A tegnapi előadás zárta ennek a bemutatónak sikersorozatát, melyet április óta műsoron tart a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ. A kazincbarcikai siker után kölcsönös megállapodás született a két intézmény között: a Csortos Gyula Színpad ezentúl minden új produkcióját első alkalommal — a kitűnő technikai feltételekkel és érdeklődő közönséggel bíró — Kazincbarcikán mutatja be. A következő találkozásra a jövő év januárjában kerül sor, mikor Nicodemi: Tacskó című vígjátékát láthatják a miskolci együttes előadásában a kazincbarcikaiak. Halálból élet „S amíg ez nem hívogat, A halálból élet, Unalmas vendége vagy Sárnak és sötétnek.” Goethe sorai jutnak eszünkbe, amikor tegnapi — Szabó Lőrincet említő cikkünk — „70 éve halt meg” szavait „70 éve született”-re változtatjuk. A halál és születés mítosza mellett, mely a költők legtöbbjét, így Goethét és Szabó Lőrincét is roppant izgatta, mi egy másik „mítosznak” estünk áldozatul — az újságírásénak, mely előtt ezennel le is rójuk áldozatunk. NyBÓDOGSÁG Bódognak lenni sajnálatosan hosszan tartó átmeneti állapot. Bódogok vannak jócskán Miskolc lakásaiban, Borsod kertes házaiban, szerte az országban, sőt a baráti államokban sem ritkák. (Szlovákiában például Homolkáéknak hívják őket, mint arra Jaroszlav Papousek pozsonyi filmrendező Ecce, homo Homolka! című alkotásából következtethetünk.) Bódog nálunk testesíti meg ezt a típust. Bódogság a nálunk burjánzó kispolgári életforma. Mint azt Szakonyi Károly fogcsikorgató dühösen, de roppant szellemesen jeleníti meg a Miskolcon nemrégiben bemutatott Adáshiba című komédiájában. Bódog á televízió rabja. De csak látszólag. Ha még nem lenne televízió, Bódog akkor is az lenne, ami. Gondolkodásra is lusta kispolgár. Akinek megvan a lakása, sőt háza, az értelmiségivé nőtt fiának a kocsija és telke a tó mellett, nyaranta meg a külföldi útja. Megvan a „családi hagyománya”, amit több családtag szeretne már felrúgni. Megvan az ünnepi vacsorára a sülthal, van zamatosnak kikiáltott olcsó szivar, s van televízió a szobában, amely egyaránt közvetít gálaestet és tudományos híradót, sporteseményt és izgalmas krimit, aminek kedvéért átjön a szomszéd és hazajön butuska feleségével a család szemefénye-nagyfia. Bódog a szokások rabja, aki semmin sem akar változtatni, mert minek is. S mert lusta is, inkább arról is lemond, hogy gondolkodjék. Minek?! Legyen együtt a család, és nézze a televíziót. (És ezen az állapoton az isten, vagy a megváltó Krisztus sem változtathat.) Bódognak nem kell a politika, nem érdekli a közélet. Nem is volt baja sem „azokkal" (1945 előtt), sem „ezekkel" (a felszabadulás után). Kihúzni a nyugdíjig — ez a lényeg, utána meg majd folytatja ezt az életet a nagyobbik fiú. Hogy a kisebbik fiú meg az asszonylány már más életre vágyik, az lázadás, s az nem jó; legjobb tudomásul sem venni. Volt már elődje Bódognak: Hábetler a Rozsdatemetőben. CXk is halat ettek ünnepi alkalmakkor. Bódogék is halat esznek, de a fiúk már nem munkás, hanem egyetemet járt ember, a lányuk meg hivatalnok, de ő is boldogtalan. Hábetler nem törődött a világgal, le is nézte a fia. Bódog bezárkózik a szobájába, a szűk környezetébe, s nézi a televíziót. Ez, meg a jobb anyagi körülmények különböztetik meg Hábetlertől. De három gyereke közül kettő menekülni szeretne -tőle és életformájától... Ülünk a színház nézőterén, s kinevetjük Bódogokat, akik minket látnak a képzeletbeli képernyőn. Minket, akik között sajnálatosan nagy számban megtalálhatók a Bódogok (a Há- betlerek általában nem jönnek el a színházba), bár az otthoni televíziók elöl ritkán és akkor sem szívesen mozdulnak el. A köz ügyeitől elzárkózó, csak magával és közvetlen környezetével törődő, gondolkodni lusta, tenni rest, művelődési igényeiben évtizedekkel korábban megrekedt kispolgárt mutatja fel a komédia görbe tükre, s azt az életformát, amelynek erjesztője a sok-sok köztünk élő Bódog. Mert betyárul sok van még Bódogékból! Ezért írta őket dühös-keserűen színpadra Szakonyi, s ezért kevés, ha csak a színpadi Bódogokat nevetjük ki — de a tükörbe nem merünk bepillantani. BENEDEK MIKLÓS éjféltől reggelig ELTÁVOLÍTOTTÁK Eltávolították hivatalából Edward A. Haggery bírót, aki annak idején a Kennedy- gyilkosságokban való részvétellel vádolt és később felmentett Clay Shaw perét vezette. 1969-ban letartóztatták, s most egy különbizottság javaslatára elbocsátották. DIÁKSZTRÁJK Már egy hete tart a diák- sztrájk Tunéziában. A kormány elhatározta, hogy bezárja a tuniszi egyetem jogi, bölcsészettudományi és orvosi fakultását. MEGTALÁLTA LÁNYÁT Jean Bedel Bokassa, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke megtalálta 13 éve elveszettnek hitt leányát. 1952-ben, amikor még őrmester volt gyermeke született egy leányanyától, a gyermeket habozás nélkül elismerte. Martiné, a leány, érdeklődött édesanyjától, hogy miért nem hasonlít testvéreihez. Ezután akarta helyzetét rendezni. így derült ki származása. Bokassa elnöki repülőjegyet küldött neki. ELZARÁNDOKOLTAK A francia parlament 286 gaulleista képviselője közül 250-en zarándokoltak el De Gaulle tábornok sírjához. A tábornok végakaratának megfelelően a temetésről kirekesztett politikusok koszorút helyeztek el a síron. TRAGIKUSAN SZENNYEZETTEK A tengerek és az óceánok vize a nagy mélységekben is tragikusan szennyezett — jelentette ki a híres svájci oceanológus Jacques Piccard. A Földközi-tenger a legerősebben szennyezett, 30 év múlva — ha így folytatódik — súlyosan fogja fenyegetni a vizek élővilágát. 40 EZER BELÉPŐ Az 1969. december 1. és az 1970. október 31. közötti 11 hónap alatt 40 ezren léptek be a Francia Kommunista Pártba. NINCS OTTHON MUNKÁJUK A spanyol statisztikai hivatal jelentése szerint jelenleg 3 152 000 spanyol munkás dolgozik külföldön: 2 068 000 Észak-, Közép- és Dél-Ame- rikában, 1004 000 Európában, 57 200 Afrikában, 17 500 Ausztráliában és 5200 Ázsiában. KÍSÉRLET A Krím-félsziget egyik botanikus kertjében új rózsafajtát kísérleteztek ki, amelyet az első szovjet holdjárműről „Lunohold—l”-nek neveztek el. A csodálatos illatú rózsa hatalmas piros virágai aranyos színben tündökölnek. RÁKKUTATÓK Nemzetközi rákkutató tanácskozás kezdődött Tokióban. Az értekezleten résztvevő tudósok a vírusok szerepét vizsgálják a rákos megbetegedésekben. A LEVEGŐBEN ÖSSZEÜTKÖZTEK Binh Thuy légitámaszpont közelében, Saigontól 128 kilométernyire délre, a levegőben összeütközött egy amerikai repülőgép és egy délvietnami helikopter. Három amerikai és 14 dé!-vietnami katona meghalt. A két gép legénysége közűi] senki sem maradt életben.
