Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
Egyik küldöttünk a felszólalók között Lenin neve kötelez bennünket A tanácsok munkájának szerepe 3fc Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a szónoki emelvényen. (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács elnöke bevezetőben arról szólt, hogy építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társadalomszervező tevékenység, a gazdaságirányítás és a kulturális nevelő munka. Ezután hangsúlyozta, hogy jogrendszerünk fejlesztésével el kell érnünk: a becsületesen dolgozó emberek jogai hatékonyan jussanak érvényre, ugyanakkor meg kell akadályozni a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, harácsolok, társadalomellenes elemek működését. A tanács- rendszer továbbfejlesztésének jelentőségét méltatva így folytatta: — A tanácsok munkájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadalmi előrehaladásunkban, gazdasági eredményeinkben, a szocialista népi-nemzeti egység kialakításában és megszilárdításában. Kijelentette: — A tanácsrendszer fejlesztésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocialista demokrácia erősítését és új lehetőségeket teremtenek arra, hogy a dolgozó tömegek közvetlenül is részesei legyenek a hatalomnak, és érdemlegesen beleszólhassanak az állami és saját életük irányításába. Fock elvtárs ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatairól szólva hangoztatta: — Most. három év távlatából és eredményeink ismeretében kijelenthetjük: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat. Részletesen elemezte a reform bevezetése óta megtett utat, az útkeresés gondjait, buktatóit és nehézségeit, szólt az áruforgalom alakulásáról, a beruházási tevékenység feladatairól, majd arról beszélt, hogy egyelőre még nem kielégítő a minisztériumok irányító tevékenysége a munkaügyekben, főként a munkaerő-gazdálkodásban. Hangsúlyozottan kiemelte a dolgozóktól való fokozottabb gondoskodás jelentőségét és szerepét, majd így folytatta: — Az egészségtelen mértékű munkaerő-vándorlás megszüntetésének, a törzsgárda növelésének egyik fontos feltétele. hogy az üzemekben olyan munka- és szociális körülményeket teremtsenek, amelyek megfelelnek a dolgozók igényeinek. Éppen ezért, amennyire helyeselhető, hogy egyes üzemek óvodákat, bölcsődéket, öltözőket, fürdőket, orvosi rendelőket építenek, any- nyira elítélendő, hogy másutt különböző indokokra hivatkozva mindezeket elhanyagolják, nem törődnek eléggé a munkások élet- és munkakörülményeivel. Fock elvtárs utalt arra, hogy harmadik ötéves tervünk fő feladatait átgondolt, céltudatos irányítással, a dolgozók növekvő szakértelemmel párosult szorgalmas munkájával teljesítjük, néhány vonatkozásban túlteljesítjük. Majd új ötéves tervünkkel foglalkozott. Részletesen ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a kitűzött célok elérése érdekében tett, hangsúlyozva: — Elkerülhetetlenné vált — az ötéves tervek mellett — a hosszú távra szóló tervezés, a fejlődés lehetséges irányainak felmérése és értékelése. A fejlődés útját a középtávú ötéves terv távlati célok nélkül csak hiányosan tudja kijelölni. Éppen ezért tervező szerveinknél az ötéves tervvel egyidejűleg készül az 1985-ig terjedő hosszú távú terv. A tervezés — folytatta — számol a szocialista világrendszer — ezen belül a KGST-országok — további gyors gazdasági fellendülésével és az együttműködés fejlesztésével. A továbbiakban arról szólt, hogy a Központi Bizottság beszámolójában adott alapvetően pozitív értékelés nem feledteti velünk, hogy az egészséges fejlődés, a pozitív összkép mellett egyéni életünkben még sok olyan bosz- szantó dolog van, amely az adott esetekben az egyes egyének szempontjából nagyon fontos, és amely a dolgozó ember hangulatát sok- • szór meghatározza. Hangoztatta: — A valóságos helyzetünknek megfelelő közhangulat kialakítása érdekében nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk a vélt és a valóságos állami érdek között. — Meggyőződésünk — mondotta befejezésül —, hogy a X kongresszus vitája és határozatai új lendületet, erőt adnak az állami munka javításához, tökéletesítéséhez, amellyel hozzájárulhatunk a szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban, a Magyar N ép köztársaságban. A testvérpártok küldötteinek felszólalása Hoang Van Hoan a Vietnami Dolgozók Pártja küldöttségének vezetője a vietnami nép hősi harcáról, az imperialista agresszió elleni küzdelméről szólva hangsúlyozta: — Már nagyon vágyunk arra, hogy békében építhessük országunkat, de a békének együtt kell járnia az igazi függetlenséggel, szabadsággal. A Vietnami Dolgozók Pártja és a vietnami nép nevében — folytatta — őszinte köszönetét mondunk a testvérpártok értékes támogatásáért és segítségéért. Végül felolvasta a VDP Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözletét, amely — többi között — a következőket tartalmazza. „Szilárd meggyőződésünk, hogy pártjuk mostani kongresszusa újabb, magasabb fokra emeli a szocializmus építését Magyarországon, újabb, még nagyobb győzelemhez segíti a magyar népet.” l)r. Gustáv llusák a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, bevezetőben arról szólt, hogy az átmenet a kapitalizmusból Csehszlovákiában sem volt egyszerű, sok buktató és probléma kísérte. De — mint mondotta — Csehszlovákia Kommunista Pártja és dolgozó népe, az ország társadalma túljutott fejlődésének válságos évein, különösen az 1968— 1969-es években. Ennek az időszaknak eseményeit elemezve kijelentette: — Az ellenforradalom fe- lülkerekedését Csehszlovákiában csak a Szovjetunió és többi szövetségeseink testvéri, internacionalista segítségével lehetett megállítani, amelyet munkásosztályunknak, dolgozóinknak nyújtottak. Másfél év erőfeszítései után elmondhatjuk — folytatta —, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja újra szilárd marxista párt, megint társadalmunk vezető ereje és mindennapi munkájával egyre jobban megnyeri a munkásosztály, a dolgozó nép valamennyi rétegének bizalmát. Todor Zsivkov a Bolgár kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára tolmácsolta a Központi Bizottság, az ország kommunistáinak és dolgozóinak szívélyes, harcos üdvözletét a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának, a magyar kommunistáknak, az egész baráti magyar népnek, majd így folytatta: — Mi, bolgár kommunisták, a kommunista ügy internacionalista jellegének értelmezéséhez híven, pártunk történelmi útjának tanulságaiból kiindulva nagyra értékeljük a szocialista országok közötti barátságot, a sokoldalú testvéri kapcsolatokat, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom együttműködését, összefor- rottságát. Wladyslaw Gomulka a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára felszólalásában kiemelte, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében egybekapcsolja a hazafiság és az internacionalizmus elveit, erősíti a népek szocialista közösségének egységét és a nemzetközi kommunista mozgalom szolidaritását, s ezzel megérdemelt tekintélyre tesz szert a marxista—leninista pártok körében. Majd így folytatta: — Pártjainkat az a meggyőződés vezérli, hogy mind a gazdasági és műszaki haladás érdekei, mind az alapvető politikai indokok szükségessé teszik a kétoldalú együttműködést és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak széles értelemben vett gazdasági integrációját is. AJÁNDÉK Kedden a délelőtti szünetről visszamenet a kongresszusi terembe, a küldöttek egy nagyméretű festményt vettek észre az elnökségi emelvény mellett, sebtében a feljárati korláthoz erősítve. Pillanatig sem volt kétséges: ez a kép a kongresszusnak szóló ajándék. S amint az elnöklő Kállai Gyula felkérte Leonyid Iljics Brezsnyevet, hogy szólaljon fel a kongresszuson — az is nyilvánvaló lett: a festményt a szovjet testvérpárt küldte. Mit ábrázol a kép? A moszkvai Vörös téren, a Kreml tövében, díszszemlén menetelő szuronyos katonák megállnak egy pillanatra Lenin körül. 1919 tavasza. A katonák Lenint éltetik. Lenint és a már győztes, de még sok-sok ütközetre váró forradalmat. Kuznyecov szovjet festőművész képének ez a címe: Éljen a forradalom! Amikor Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a szovjet delegáció vezetője felszólalását befejezte, s átadta a kongresszusnak a szovjet párt ajándékát, végezetül azt mondta: — Legyen ez a kép a közös harc szimbóluma. Ahogy 1919-ben népeink együtt küzdöttek a forradalomban a forradalomért, úgy ma a szocializmusért harcoljunk együtt. — Művészi és kifejező kép — mondták a küldöttek. És csakugyan jelképezi az együvétartozást már a kezdet kezdetétől ... A festmény tulajdonképpen egy történelmi pillanat. S e történelmi pillanatban ott látható az 1919-es magyar forradalmárok képviselője, a forradalom egyik kimagasló alakja is. Lenin mellett Szamuely Tibor nézi a proletárkatonákat. cs. Tegnap a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója feletti vitában többek között felszólalt Papp János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, dr. Gál István, a Tatabányai Szénbányák igazgatója, Komárom megyei küldött. Tóth Lajos, a vaskeresztesi termelőszövetkezet elnöke. dr. Vámosi Erzsébet vezető főorvos. Pest megye kommunistáinak küldötte. Varga Ferenc, a kalocsai járási pártbizottság első titkára. Kovács Ferencné, a nagyatádi cérnagyár technikusa, az üzem párttitkára. Felszólalt Huszár Andor, a Tiszai Vegyikombinát igazgatója, Borsod megye küldötte is. aki elmondta, hogy Ti- szaszederkény (ma Leninvá- ros) és környéke a felszabaduláskor hazánk egyik legelmaradottabb része volt: majd a Tiszai Vegyikombinát munkájáról számolt be. Elmondta: — A magyar—szovjet olefin-egyezmény keretében a leninvárosi Tiszai Vegyikombinátban 250 ezer tonna kapacitású olefin-üzemet létesítenek. Az így termelt etilénből nemcsak a Tiszai Vegyikombinát bővülő polietiléngyárát látják majd el olcsóbb nyersanyaggal, hanem biztosítják a Borsodi Vegyikombinát számára is a nagy mennyiségű pvc előállításához szükséges nyersanyagot. Af olefin-üzem egyéb termékei is keresettek a világpiacon. s ez nemcsak a Tiszai Vegyikombinát, hanem az egész magyar vegyipar perspektivikus fejlesztését biztosítja. A továbbiakban elmondta, hogy Len in városban az olefinüzemen kívül felépül egy új. hatmillió tonna kapacitású kőolaj-finomító is, valamin; egy kétezer megawattos hőerőmű. A három új» ipari létesítmény eddig egyedülálló összpontosított beruházást jelent ezen a vidéken. Megjegyezte, hogy a nagyobb beruházások lassú kivitelezése feleslegesen és sokáig köti le a népgazdaság eszközeit, s így a gazdasági eredmények is csak később realizálódhatnak. Befejezésül a következőket mondotta Huszár elvtárs: — Tudatában vagyok annak, hogy elsősorban rajtunk múlik a felsorolt feladatok sikeres végrehajtása. Ez nem lesz könnyű: a Lenin városban dolgozó kommunisták, valamennyi dolgozó nevében azonban ígérem, hogy példamutató módon fogunk dolgozni. Érezzük és tudjuk, hogy Lenin neve kötelez bennünket. Ehhez igyekszünk méltók lenni gazdasági, politikai tevékenységünkkel egyaránt. Lapzártakor érkezett: A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának mai tanácskozásán megkezdte felszólalását Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Felszólalását holnap részletesen ismertetjük. Az új mechanizmus társadalompolitikai hatása Borsodban A* SZMT ülése Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta eltelt három év tapasztalatait, a reform társadalompolitikai hatását vitatta meg a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa ma délelőtti ülésén. A tanács tagjai elé terjesztett jelenté» hangsúlyozza: gazdasági fejlődésünk erőteljesebbé vált e három év alatt, az új irányítási módszer pozitív tendenciái érvényesültek, s ezek lehetővé tették többek között az új jövedelemarányok kialakulását is, nem csupán az egyes gazdasági ágazatok, hanem a különböző társadalmi rétegek között is. Ugyanakkor azonban némely területen a helytelen értelmezésből fakadó torzulások mutatkoznak. Így például a szabad munkahelyválasztás lehetősége nagyfokú munkásvándorlást idézett elő. Az új mechanizmussal kapcsolatos intézkedések hatására a termelést irányító vezetők érettebbekké váltak, de egyúttal „érzékenyebbekké” is. A termelő egységek fejlődése nem eléggé intenzív, a szükségesnél nagyobb mértékben nőtt az üzemekben a' foglalkoztatottak száma. Negatívumként említi a jelentés, hogy még mindig nagy a különbség az egyes vállalatok között a munkafeltételekben. Különösen a helyiipar maradt el a műszaki fejlesztés terén. Mindennek ellenére megállapították a tanácskozás résztvevői azt is, hogy a tapasztalható negatív jelenségek csupán átmenetiek. Másik napirendi pontként a szakszervezeti tömegpoliti- kai oktatás szervezésének időszerű kérdéseiről tanácskoztak. Megállapították, hogy az 1970—71-es oktatási évben 48 ezer 865 szakszervezeti tag jelentkezett politikai oktatásra, s ez 4 ezerrel több, mint a korábbi években. A MEK átszervezése előtt Mint már korábban hírt adtunk róla, január elsejétől átszervezik a MÉK-vál- lalatokat. A Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központja eddig hatvan termelőszövetkezettel és áfész- szel vette fel a kapcsolatot, ezek a társulások be kívánnak lépni a jövőre alakítandó új értékesítő vállalat partnerei közé. A jelentkezők között sok olyan gazdaság van, amely eddig nem tartott üzleti kapcsolatot a MÉK-kel.
