Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Ajándék a szülőföldnek Néhány héttel ezelőtt zá­rult Budapestén, a Szépmű­vészeti Múzeumban a kül­földön élő magyar szárma­zású művészek első kiállí­tása. A kiállított anyag na­gyobb része rövidesen visz- szaérkezik a tulajdonosok­hoz, a mintegy 630 műtárgy közill több mint 120 pedig Budapesten marad. Harminc kiállító művész ugyanis megajándékozta a budapesti kiállítási intézményt és né­hány vidéki múzeumot is. A Szépművészeti Múzeum az ajándékba kapott művekkel egészíti ki jövőre megnyíló modern tárlatát. Az ajándékozott festmé­nyek értéke körülbelül 3 millió forint. Vasarelly Vik­tor, Pán Márta, Freund Ti­bor, Vörös Béla és a többiek gesztusa azonban túlnő a pénzben! értékelésen. Még gazdagabbá vált műkincse­ink gyűjteménye. Tücskök ura Közgazdasági Szemle Hierarchia és teljesítményelv Milyen az összefüggés a hivatali előmenetel és az al­kotó munka köpött? Mekkora az anyagi és erkölcsi elisme­rése az alkotó jellegű mun­kát végző és a hierarchia megfelelő fokát elfoglaló em­bereknek? Hogyan lehetne az alkotó munkaerővel úgy gaz­dálkodni, hogy az erőtelje­sebben növelje hazánk gaz­dasági dinamizmusát? — ezekre a kérdésekre keresi a választ Hegedűs András és Márkus Mária Hierarchia és teljesítményelv című tanul­mánya, amely tíz gépipari vállalatnál és három kutató­intézetben végzett felméré­seik eredményeire támaszko­dik. A szerzők mindenekelőtt rámutatnak, hogy a Hie­rarchia elvének előtérbe kerülése két káros következ­ménnyel jár: egyrészt az alkotó törekvései rendszerint a hivatali előmenetelre össz­pontosulnak, másrészt ha a hivatali karrier anyagilag vagy szakmailag nem elégíti ki őket, akkor alkotó tevé­kenységük jelentős részét különböző mellékfoglalkozá­sokban fejtik ki. Válaszaik megfogalmazá­sánál a szerzők számára alapkövetelmény az alkotói munka függetlenségének és anyagi-társadalmi presztízsé­nek növelése. Javaslataik: a) nagy nyilvánosság által vá­lasztott alkotói csoportokat kell létrehozni, melyek a hivatali hierarchia viszony­lag független partnereiként működnének. Munkájuk koor­dinálását tudományos tanács végezné; b) „beleszólási” jo­got kapnának a vállalat minden nagyobb fejlesztési döntésébe, s javaslataikat is­mertetni kell a szélesebb vállalati közvéleménnyel, stb. Az izgalmas tanulmány zárógondolata: ezen javasla­tok esetleges megvalósítása a célt, a gazdasági dinamiz­mus növelését csakis a tár sadalmi viszonyok demokra­tizálódásával érheti el. (nyakas) Sárguló levélpapíron írásos üzenet, húsz-hatvan évvel ez­előtti fényképekről minket vizsgáló arcok, első fogalma­zásé versek fotókópiái... Emlékkiállítás áll a meghí­vón, s a Miskolci Galéria he­lyiségében rendezett megnyi­tó — in memóriám Szabó Lőrinc — rendelkezett az emlékek felidézésének rekvi- zitumaival. A tárlók, bemu­tató táblák szokásos rendjé­be mégis, mintha valami köz­beékelte volna magát. Aki is­meri a költőt, annak fülébe cirpelt, aki itt kap kedvet hozzá, annak előbb-utóbb kí­sérőtársa lesz — akár tél van, akár nyár — a Tücsökzene. Szabó Lőrinc világot körül- cirpelő zenekarának szeré­nyen bölcs muzsikájából idé­zett fel számunkra néhány taktust Némethy Ferenc, a Madách Színház művésze. A miskolci emlékeket idéző verssorok egy négy évvel e. előtti estét juttattak eszembe. Nagy. hideg terem, a költő megénekelte vasúti felüljáró szomszédságában. A téli ka­bátban ülő idősebb és fiatal emberek előtt ugyanez a mű­vész áll, s verseket olvas, sza­val Szabó Lőrinctől. Időről időre a mellette álló fiatal tanár. Kabdebó Lóránt veszi át a szót, s adja tovább a költő életét prózában azok­nak, akik közül származott. A hideg téli estén lassan mindenkiben megszólalt a bút, bajt, örömet pőrén, ken­dőzetlenül kiéneklő Tücsök­zene. Szabó Lőrinc 70 éve halt meg. A nagy karmester gesz­tusaira ma egyre többen fi­gyelnek. Hiszen 6, a bennünk is ellenállhatatlanul cirpelő, érzelmeinknek hangot adó tücskök ura. Goncourt-díj a Rém királyért Párizsban tegnap igen je­lentős irodalmi dijat ítéltek oda. Az 1970. évi Goncourt- díjat Michel Tournier kapta a Rémkirály című regé­nyéért. Az 1924-ben Párizs­ban született Tournier neves író: két évvel ezelőtt a Fran­cia Tudományos Akadémia irodalmi nagydíját, a Grandt Prix-t kapta meg Péntek vagy a Csendes-óceán régiói című regényéért. A tegnap Goncourt-díjjal kitüntetett regényének a cselekménye részben Németországban ját­szódik. Mozik Európában mintegy 200 ezer mozi működik. A leg­több a Szovjetunióban és Olaszországban található. Blokád-színház A leningrádi könyvkiadó gyűjteményes kötetben em­lékezik meg a leningrádi színház hősi helytállásáról: a nagy hírű intézmény a má­sodik világháborúban a fa­siszták által körülzárt város­ban is folytatta munkáját. A könyv címe Szünet nélkül és a leningrádi „blokád-szín­ház” — ahogy a város lakói akkoriban élő kultúrájuk fellegvárát nevezték — har­minc rendezőjének, színészé­nek és zenészének visszaem­lékezéseit tartalmazza. A szerzők leírják, hogyan folytak a színielőadások és a hangversenyek az élelmi­szertől, fűtőanyagtól és fény­től megfosztott városban, amelyet állandóan bombatá­madások és belövések súj­tottak. A színészek kórhá­zakban és a város központ­jától néhány kilométerre levő első védelmi vonalban léptek fel. A színházban abban az időben több társulat színé­szei játszottak, mert sokan ott rekedtek a körülzárt vá­rosban. A blokád 900 napja alatt Leningrad hagyomá­nyos központja maradt a Szovjetunió kulturális életé­nek. Az ostromgyűrűbe szo­rított városban írta meg hí­res VII. (Leningrádi) szim­fóniáját Dmitrij Sosztako­vics, és azon a napon, ami­kor a Leningrádi Filharmo­nikusok először mutattak be a művet — 1942 őszén —, a szovjet légvédelmi ütegek és vadászrepülők egyetlen el­lenséges bombázót sem en­gedtek a város fölé, s a tü­zérségi lövegek visszaverték a hitlerista ütegeket, ame­lyek — mintha csak meg akarnák akadályoznia hang­versenyt — a filharmónia­negyedre összpontosították tüzüket. Sikeres turné Román lapok az Avas-együttesről Szónokverseny Közismert tény, mennyire fontos, hogy a pedagógus szépen és érdekesen tudja kifejteni gondolatait. A Lengyel Pedagógusok Szövetsége „szónokversenyt” hirdetett, amelyen tízezer pedagógus vett részt. A ver­senyen egy bartoszycei ta­nárnő érte el az első helye zést. A közelmúltban bírt adtunk a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ kiváló együttesének, az Avas táncosainak romániai ven. dégszerepléséről. A miskolci együttes fellépéseit a román na­pilapok is élénk figyelemmel kí­sérték. Az Uzina Nostra, a Mu.n- ca, valamint a Romániai Szak- szervezetek Általános Szövetsé­gének hetilapja, a magyar nyelvű Munkásélet egyaránt elismerés­sel ir az Avas produkciójáról. A kővetkezőkben a Munkásélet Si­keres turné című cikkét közöl­jük. Tíz napon át hazánkban vendégszerepeit a miskolci Avas táncegyüttes. Miskolc, Borsod megye székhelye, Magyarország egyik legna­gyobb ipari központja. Kö­zel 20 éve, 1951-ben alakult az együttes, azzal a céllal, hogy az ősi sajátos magyar folklórkincset gyűjtse, részt vállaljon a néptánc, népzene és népdal nyelvén a mai em­ber érzelem- és gondolatvi­lágát kifejező művek létre­hozásában. Ezért műsorában a magyar folklór legjellem­zőbb táncait-dalait és hang­szeres munkáját mutatja be, s emellett ezen a nyelvezeten fogalmazott — Liszt, Kodály és Bartók törekvéseit követő — új műveket. Színvonalas szerepléseiért otthont, vala­mint a nemzetközi fesztivá­lokon — Angliában, Auszt­riában, az NDK-ban, Len­gyelországban. Csehszlová­kiában és Algériában elért sikereiért az együttes kivívta masának a „kiváló” címet. Előadásait hazánkban is mindenhol — a fővárosban. Ploestiben, Brassóban és Vaidahunyadon — telt ház üdvözölte és a közönség hosszan tartó tapssal jutal­mazta fellépéseit. Galambos Tibor koreográfus, az együt­tes művészeti vezetőié való­ban sok hozsgbértéssel és kö­rültekintéssel válogatta ösz- sze és tanította be a műsor minden egyes számát, melye­ket Gombos Péter prímás ve­zényletével az együttes tag­jai színvonalas művészi for­mába öntöttek. Ez megmu­tatkozott a Pántlikázó című műsornyitó táncban, a Tere- ferében, a magyarországi ro­mán táncban, de a népdalok­ban, bordalokban és a műsor többi számában is. Hogyis­ne tapsolt volna a közönség Galambos Tibornak a népi táncok legszebb mozdulatait összesítő, s bravúros tökély- lyel bemutatott Verbunkos koreográfiájáért. De sikere volt Solymosi Teréz meleg­hangú népdalainak, Pon esik Mihály bor dalainak, vala­mint Lovász Mária és Csécsi István Járatós című párosá­nak. Nagy sikert aratott a Cigányok . című táncszám, melyben az együttes vala­mennyi tagja fellép>ett. Zó­lyomi Katalin, Nagy Gyula és Kolláth Imre szólistákkal az élen, valamint a Borsod megyei szép táncokból be­mutatott egyveleg (Borsodi szvit. A szerk.), mellyel az együttes búcsúzott a közön­ségtől. Mosolygó történelem Brahms ajándéka Johannes Brahms (1833—1897) nagy német zene­szerző szenvedélyes dohányos volt, s állandóan a leg­finomabb cigarettákat szívta. Ugyanakkor nem vetette meg a legközönségesebb és legolcsóbb cigarettákat sem; így a tárcájában a drága egyiptomi cigaretták mellett állandóan tartott néhány Sportot is, amelyet az osztrák dohányjövedék akkoriban egy fillérért áru­sított. Amikor Heinrich Wolff, a jeles dalszerző, kikerült a bécsi zenekonzervatóriumból, Brahms meghívta őt és megengedte, hogy egyik legújabb szerzeményét el­játssza zongorán. Brahms ezen a napon jókedvű volt, s miután elismerte az ifjú érdemeit, megkérdezte: dohányzik-e? Az igenlő válaszra Brahms felkiáltott: — Akkor kap tőlem egy igen finom dolgot. Azzal elővette cigarettatárcáját és megkínálta egy egyiptomi cigarettával. Wolff meghatottan köszönte meg és a tárcájába tette. — Miért nem szívja el azonnal? — kérdezte Brahms, aki már égő gyufát is nyújtott feléje. — Ezt nem szívom el — felelte az ifjú. — Elteszem emlékül. Nem mindennap történik meg, hogy valaki cigarettát kapjon Brahmstól. — Akkor adja vissza — szólt mosolyogva Brahms, cigarettatárcáját újból elővéve. — Emlékül elég egy Sport is. KŐTELEZŐ Csehszlovákiában bevezet­ték a kötelező orvosi vizsgá­latot a 60. életévüket betöl­tött, gépkocsivezetői jogosít­vánnyal rendelkezőknél. ELVESZTIK VI. Pál pápa új rendeléte értelmében a 80. életévüket betöltött bíborosok január 1- től kezdve elvesztik részvé­teli jogukat a konklávéba, tehát nem vehetnek részt a páp>aválasztó gyűlésen. A rendelet egy másik pontja felszólítja a 75 évet betöltött bíborosokat, hogy kérjék fel­mentésüket tisztségükből. BANK A GYOMORBAN A vám vizsgálók kórházba küldtek egy arab utast Kairóban. Megröntgenezték, nylonzacskókat szedtek ki a gyomrából, amelyek 40 000 olasz lírát, 1000 spanyol F>ezetát, 300 szovjet rubelt* 250 norvég koronát, 1000 ro­mán lelt, 170 svájci frankot, 50 kuwaiti dinárt, 30 szudá- n.i fontot — utazócsekken — 500 amerikai dollárt tartal­maztak. El Sazlit a kórház­ból a börtönbe szállították. MEGTAGADTAK Brazília hivatalosan meg­tagadta a beutazási enge­délyt az Amerikai Államok Szervezete emberi jogokkal foglalkozó bizottságának kül­döttségétől, amely azt akar­ta kivizsgálni, hogy foly­nak-e az országban kínzá­sok. MEGÖLTÉK Teshome Erghetu vezér­őrnagyot, az etióp hadsereg második hadosztályának pa­rancsnokát eritreai lázadók Asmara városától nyugatra csapdába ejtették és megöl­ték. A tábornok ellenőrző körúton volt. EGYMILLIÓ HALOTT Nem hivatalos, de meg­bízható adatok szerint a kelet-pakisztáni tragédiának eddig több mint egymillió halálos áldozata van és szá­muk tovább emelkedik. DEZERTÁLNAK A dél-vietnami hadsereg­ből a dezertálások száma megnövekedett ebben az év­ben. A saigoni bábhadsereg­ből minden hónapban 10—12 ezer katona szökik meg. Az utóbbi két hónapban Saigon­ban és környékén 1645 ka­tonaszökevényt fogtak el. Visszaküldték egységeikhez. Sok szökevény évekig rejtő­zik. ÚJABB MEGBETEGEDÉS Az izraeli megszállás alatt levő Gázai övezetben 13 újabb kolerás megbetegedést észleltek. LOPOTT A nyíregyházi megyei bí­róság másodfokon tárgyalta Hudák Jáposné Nyírbátori lakos bűnügyét. Kilencrend- beli jogtalan behatolás út­ján és visszaesőként elköve­tett lopásért vonta felelős­ségre. Hudák Jánosné ro­konait, munkatársait, isme­rőseit károsította meg. Az egyik családtól 22 500 forin­tos, egy másiktól pedig 7500 forintos takar£Vbe+étkönwet vitt el. A megyei bíróság elutasí­totta a vádlott enyhítést ké­rő fellebbezését és jóváhagy­ta az elsőfokú bíróság dön­tését: Hudák Jánosnét jog­erősen 4 évi szabadságvesz­tésre ítélte. jjc Tanulmány Feledy Gyula rajzc

Next

/
Oldalképek
Tartalom