Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
200 hibsbeíelenfés naponta Majrmssimk a telefonépítők A Postaigazgatóságon 12 000 miskolci telefonelőfizetőt tartanak nyilván. A kiterjedt, szerteágazó hálózatot nap mint nap bővítik, újabb cs újabb készülékek bekötésén dolgoznak a posta Szerelői. Az idén különösen nagy súlyt fektetett az igazgatóság Miskolcon a nyilvános készülékek felszerelésére. Összesen 26 utcai fülke felállítását tűzték célul, és ebből a belváros — az I. kerület — 15-tel részesedik. Csaknem ugyanennyi jut a peremkerületeknek is. A telefonépítők fogadkoz- nak, hogy ha az idő engedi, eleget tesznek ígéretüknek. A fordított trapéz alakú fülkében elhelyezett automaták egytől egyig új egyforintos bedobására működnek. Az utcai telefonok nagy része az új lakótelepek közelébe kerül, mint ahogy ezeken a területeken dolgoznak legtöbbet a kábelfektetők is. A Marx Károly utcai bérházaknál most végzik el hetven állomás bekötési munkáit. Nemrég adták át a Hoffmann Ottó utcai új lakóházat, a telefonvezetékek pedig még a költözés előtt elkészültek és így mód nyílik rá, hogy az első készülékeket rövidesen rákapcsolják a városi hálózatra. Azok, akik a szanálások során vesztették el telefonjukat, most az elsők között kapnak ismét vonalat és készüléket az új lakótelepen. Minden igényt ugyanis nem tud kielégíteni a posta. Jelenleg négyezren várnak telefonra Miskolcon. A következő ötéves tervben megépül majd az új diósgyőri 6 ezres kapacitású központ. Addig mellékközpontok építésével enyhítik a telefonhiányt. A kábelezési munkák jól haladnak, és a mellékközpontok átadása után a város egyes területein lehetővé válik majd az új készülékek bekötése. Az új állomások létesítése mellett jelentős munkát ad a postának a. meglevő hálózat állandó ellenőrzése, javítása is. Naponta átlagosan kétszáz hibabejelentés érkezik be, de szerencsére ennek csak egynegyede szorul komolyabb javításra. Az idei száraz ősz viszont kedvezett a telefonhálózaton dolgozó szakembereknek, - aminek eredményeképpen az idén jelentősen bővül városunk távbeszélő-hálózata. N. 1. tol 1972-ben fiiröietnek Az idei nyáron a KÖJÁL szakemberei emberi használatra alkalmatlannak találták a lillafüredi Palotaszálló úszómedencéjének vizét. A néhány éve épített medencét a közeli Szinva láttál el vízzel. Az ivóvízhálózat jelenlegi kapacitása nem elegendő arra,, hogy átvegye ezt a terhet, ezért a SZOT-üdülő vendégei előreláthatóan csak az 1972-ben kezdődő nagy rekonstrukció után fürödhetnek újra tiszta vízben. Zsúfolt óvodák, iskolák Dr. Havasi Héla Miskolc fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő a legfontosabb leendők közé sorolta a különböző beruházások jobb műszaki és közgazdasági előkészítését, a távlati tervezés koncepcióinak fokozottabb felhasználását. Miskolcon például körülbástyázták a várost ipari üzemekkel, s ezzel útját állták a lakóterületek kiterjesztésének. A városfejlesztésben — hangsúlyozta dr. Havasi Béla — parancsoló szükség a tudományos előrelátás. Új adó Szolnokon Űj rádió-adóállomást helyezték üzembe tegnap Szolnokon. A berendezés a réginél két és félszer nagyobb teljesítménnyel sugározza a Magyar Rádió szolnoki stúdiója . nak műsorát. ' Sütkérezés (Farkas Ida felvétele) A konfekció olcsó De mit vásároljon a „teItebb” úr? Lassanként már a nyugdíjkorhatár felé közeledik az a generáció, amely annak idején messzemenő következtetéseket vont le a honfitársai zakójába varrt cégjelzések láttán. A gyári embléma avagy az „úriszabó” cikornyás betűkkel kirajzolt neve már régen nem igazit el viselője társadalmi hovatartozását illetően. Persze, manapság is jól elhatárolható rétegek vásárolják a konfekeióruhákat, varratják öltönyeiket, kabátjaikat, csakhogy a köztük levő különbség elsősorban kilókban fejezhető ki... Mit kapnak tehát a méteráruboltokban a „hasas”, a „nyúlánk” férfiak, a teltkarcsú vagy még inkább telt *: A Papír és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat iskolatáska-bemutatót rendezett a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat boltvezetői részére tegnap délelőtt a Katowice étteremben. A zártkörű kiállításon az üzletvezetők megtekinthették a Fővárosi Bőr >szmü Vállalat, a Bonyhádi Ruházaü, a Pest megyei és a Rákospalotai Bőr- és Műanyag[eldolgozó Ktsz legújabb termékeit. Régóta vitáznak az orvosok arról, hogy i héti- vagy a kézRáskaviselet az egészségesebb a kisdiákoknak. .1 rónaiatok és a szövetkezetek tervezői az arany középutat r iasztották: az iskolatáskák zömét hátikantárral is felszerelték. (Szathmáry László felvétele) hölgyek, akik az órákon át tartó eredménytelen készru- hapróbálgatás után a varra- tásra, illetve szövetvásárlásra kényszerülnek? Harmadrendű feladat? A szintetikus- és műszálak megjelenésével néhány évvel ezelőtt a hazai textiliparban is forradalmi változás állt be. Az újfajta kelmék páratlan rugalmasságukkal, szín- és formatartó voltukkal, kis súlyukkal és strapabírásukkal az öltözködés minden területén felváltották, illetve kiszorították a hagyományos anyagokat. A szintetikus és műszál alapanyagok túlnyomó részét külföldről szerezzük be, s ha a magas világpiaci árhoz hozzászámítjuk az ugyancsak nem olcsó import gépeket, részben már meg is magyaráztuk a szövetek magas árait. Persze csak részben, mert a másik oldalon a hallatlan nagy kereslet és a mögötte még mindig elmaradó termelés valahol ugyancsak az árak emeléséhez vezet. Textiliparunk az exportkötelezettsé- gek után elsősorban a konfekciógyáraknak dolgozik, s csak harmadrendű feladatuknak tekintik a kiskereskedelem méteráruval való ellátását. „Új korszakra” várva A kereskedelem úgy próbál segíteni az akadozó ellátáson ahogy tud, például importtal. Az ÉTEX például több száz méter különleges kikészítésű, 270 forintos kínai gyapjú-szövetet, s hasonlóan elfogadható árú, a hazaival azonos minőségű angol kabátanyagot szerzett be. Az ilyen, egyrészt a választék bővítését, másrészt az ipar „megszorítását” szolgáló kezdeményezések természetesen nem oldják meg a gondokat. Most például a lódén, tweed, velúr, krombi, bükié és laminált „korszak” után az új, tömegméretekben elterjeszthető felsőruházati anyagra vár a kereskedelem, s a boltok is ezt a képet mutatják. Öltönyszövetből megfelelő a választék, de a kabát-, kosztümanyagok kínálata jóval alatta marad az igényeknek. Százezrekről van sző Az ÉTEK-nél már ismertek az elkövetkező ötéves tervidőszak koncepciói. Eszerint a konfekcióáruk forgalmát 5—7, százalékkal, a méteráru eladását pedig csak 2—3 százalékkal kívánják növelni. A textilipar nagy rekonstrukciója során ugyanis a többi között mód nyílik arra is, hogy a konfekció- gyárak az eddiginél lényegesen több. extra méretűnek nevezett, de tulajdonképpen százezreket öltöztető ruhát készítsen. A gyártó- és feldolgozó iparra egyaránt vonatkozó rekonstrukció nagyon időszerű. hiszen jelenleg ott tartunk, hogy ugyanazon szövetből 600—800 forinttal többe kerül egy szabónál készült öltöny, mint mondjuk a Vörös Október Férfi Ruhagyárból érkező hasonló fazonú, de átlagméretű ruha. P. É. Felszólalásában helyet kaptak megyéje, városa művelődési gondjai is. Az óvodai helyzetet jellemezve elmondotta, hogy amig országos átlagban az óvodás korú gyermekek 54,3 százaléka kap helyet ezekben a szociális intézményekben, addig Miskolcon 48, Borsod megyében már csupán 37 százaléka. Nem sokkal szerencsésebb a helyzet az általános iskolákban sem: a tantermeket három „műszakban” használják, s úgy tűnik, hogy jelentősebb fejlesztésre, a tantermek számának növelésére a következő öt esztendőben sem lesz mód. A középiskolások száma az országos átlagot messze meghaladóan, jaknem 55 százalékkal nőtt Miskolcon, s annak ellenére, hogy 1971 és 1975 között két új kollégium is épül a városban, csaknem kétezer vidéki diák bejárásra vagy albérlet keresésére kényszerül. A nyolcezer szakmunkástanulónak csupán 75 tanterme van, kollégiumi helyeik száma elenyésző. Miskolcon a felszabadulás óta csupán két művelődési ház épült, évek óta folyik a huzavona a pótolhatatlan nemzeti értékeket őrző, s életveszélyessé öregedett Herman Ottó Múzeum újjáém'tése körül, nincs a városnak egyetlen korszerű filmszínháza sem. A helyi tanácsok nagyobb gazdasági önállósága bizonyára újabb és újabb helyi erőforrások feltárását teszi majd lehetővé, Miskolc művelődési, kulturális helyzetének javításában azonban nélkülözhetetlen a központi szervek segítsége — zárta felszólalását a városi pártbizottság első titkára. Épül Fehérgyarmat „miskolci” része Betartotta ígéretét a BÁÉV Többször megírtuk már, hogy az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium azzal a feladattal bízta meg a BAÉV-et, még az idén építsen fel Fehérgyarmat árvíz sújtotta lakossága részére 202 lakást. A vállalat és a helyi tanácsi szervek megegyezése alapján a lakásokból 10 családi ház formájában épfii, a többi 192 pedig 4 darab, egyenként 48 lakásos bérházként. A BÁÉV illetékese, Vitá- rius Cyuláné arról értesítette szerkesztőségünket, hogy a 10 családi ház teljes műszaki átadása szeptember 29-én megtörtént. November 15-ig lakhatóvá tesznek 2 darab 3 emeletes, 48 laíkásos bérházat is. A másik két bérház átadására decemberben kerül sor. Vagyis: decemberre mind a 202 fehér- gyarmati család beköltözhet új, a miskolciak által épített otthonába. Megtudtuk azt is. hogy a mintegy 40 millió forint értéket képviselő munka rendkívüli feladatok elé állítja a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatot, hiszen a 202 lakást az éves tervükön felül kell felépíteniük. Súlyosbítja helyzetüket a 200 kilométeres távolság, a szállítás nehézsége is. Jelenleg a vállalat 120 szakembere dolgozik Fehérgyarmaton, akik az elkövetkező napokban további erősítést kapnak. Tárgyalások a hőszolgáltatásról 1975-ig kilencezer miskolci lakást fűt as I li Vf Immáron 10 évre nyúlnak vissza azok a megbeszélések, amelyeken a Lenin Kohászati Művek szakemberei a városi távfűtés megoldását az LKM közreműködésével javasolták. Az első javaslatok még a felszabadulást követő években születtek. 1967-ben a Győri kapui lakótelep építésével kapcsolatban az ÉM és a városi tanács vb képviselői arra kérték az LKM-et, biztosítsa a távfűtéshez szükséges hőenergiát. A létrejött megállapodás alapján az LKM 70 Gcal/óra hőenergia szolgáltatására vállalkozott. Így 1972- ig 2500 Győri kapui lakás, 1975-ig pedig további 6500 városi ! lakás távhőellátása biztosítható, a hozzájuk tartozó kommunális létesítményekkel együtt. A hőszolgáltatás a tavalyi év végén indult be. Jelenleg újabb tárgyalások folynak a város és a gyár képviselői között arról, hogy a távolabbi jövőben a város teljes 360 ■ Gcal/óra hőigényét vagy annak egy jelentős részét az LKM fedezné. Gyögy-üveg A Borsod megyei Gyógyszertári Központ, amely fél évre elegendő gyógyszer- készlettel rendelkezik, üveghiánnyal küzd. Az őszi-téli időszak előtt fel kell készülni a növekvő kanalasgyógy.szer-íorgalomra. Sok háztartás mélyén lapulnak üres gyógyszeres üvegek: forgalomba juttatásukkal a lakosság a folyamatos gyógyszer- ellátást segítené.
