Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
Tiszán innen, Dunán túl AZ ÓZDIAK MÁRIS NYERTEK Öt helyszínen a versenyzők százai a Magyar Rádió legjobb riporterei (Petress István, Radnóti László, Rapcsányi László, Szilágyi János), Szepesi György játékvezető irányításával ma este ismét izgalmakban és ismeretekben bővelkedő két órát szereznek a rádióhallgatók milliós táborának. Észak-Magyarországon a szokásosnál is jobban ügyeljük a versenyt (tulajdonképpen mindannyian versenyzők lehetünk), mert a Tiszán innen. Dunán túl megyék közötti vetélkedő negyeddöntőjének második fordulójában most dől el, hogy Bács-Kiskun vagy Borsod k 'szült fel jobban. Az előkészítő bizottság „főhadiszállásáról” a következő < információkat kaptuk. A két borsodi helyszínen, Miskolcon és Sárospatakon már 19 ■h-akor gyülekeznek a különböző szakcsoportokat alkotó versenyzők; Miskolcon há- • vmszázan, Sárospatakon pe- dig ötvenen. Az „első vonalban” küzdő versenyzőket számos bázisközpont támogatja (könyvtárak, egyetem, ismeretterjesztő társulat stb.). Ezen üdvül 15 észak-magyarországi község áll résen, hogy telefonstaféta útján bármikor eljuttassa a kívánt információkat a versenyközpontokba, illetve a Magyar Rádió 1-es számú stúdiójába. De talán mondanunk sem kell, hogy ma este 8-tól 10 óráig talpon lesz az egész borsodi lakosság, hiszen előre még nem tudhatjuk, hogy a megyében cirkáló két URH-kocsi közül melyik hol áll meg... A „hivatásos” versenyzőkön kívül természetesen minden lokálpatriótára számít az előkészítő bizottság. (A lapunk 1. oldalán közzétett telefonszámokon bárki bekapcsolódhat a versenybe, ha ezt megkívánja a küzdelem.) Bács-Kiskun megye nem lesz könnyű ellenfél, de hisz méltó partnerrel mérkőzni már eleve dicsőség. A borsodiak egyébként már az előkészület közben is nyertek. A felhalmozott szellemi tőkén kívül kézzel fogható eredménye is van az előkészületeknek. Ózijon ugyanis — ez volt a versenyben való részvétel előfeltétele — ma délelőttre elkészült a 700 ezer forintot érő födémszerkezet, melyet az ózdi piac fölé húztak, társadalmi munkában. Az ózdiak Liszkay Tamás szerkesztőnek és Fellegi Tamás rendezőnek máris hálásak ezért. A többit majd meglátjuk — meghalljuk. . (gyarmati) Szuggesztív jellemábrázoló Súlyos veszteség érte tíz évvel ezelőtt, 1960. október 2-án színművészetünket: 50 éves korában meghalt Tímár József Kossuth-díjas, kiváló művész. Huszonegy éves volt, amikor 1923-ban beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, s már a következő évben fellépett a Nemzeti Színházban. Az ország első színháza 1925 őszén szerződtette, s a fel- szabadulásig itt játszott. Ez után a Művész Színházban, a Magyar Színházban, a Pódium Kabaréban, a Vígszínházban, a Fővárosi Operettszínházban, az Ifjúsági Színházban játszott. Az ötvenes években vidéki színháztársu- iathoz került, s 1953-tól 58-ig a Madách Színházhoz, majd ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött. Itt Pethes Imre és Odry Árpád szerepeinek örököse. Egyik legnagyobb szerepe Willy Loman volt Az ügynök halála című Miller-drá- mában (Nemzeti Színház, 1959). A kimagasló, szuggesztív erejű jellemábrázoló színművész sok sikeres filmszerepet is eljátszott. Odaítélték az idei Madách-díjakat A Szlovákiai írószövetség székházában bensőséges ünnepség keretében kiosztották az idei Madách-díjakat. A próza kategóriában Duba Gyula Szabadesés című regényét, a költészet kategóriájában Gál Sándor Szabad vonulás című verskötetét jutalmazták Madách-dijjal. Barkochbázunk Kezdhetném úgy is, hogy Karinthy Frigyes. Kosztolányi, s honunk egykori nagy játékosai megfordultak tegnap este a sírjukban. De maradjunk a realitásoknál. A 35 perces játékidőnek a negyedét sem sikerült barkochbá- zással tölteni. Ennyi idő alatt is lehet azonban nyerni, ha igazán vén-e, illetve pénzre megy a játék. De hát ehhez nemcsak játékos kedv kell... Hanem micsoda? Azaz kicsoda? Geszty Péter, a szerkesztő és Balázs András, a rendező bizonyára hosszan elbarkochbáztak ezen. Kettőjük közül azt dicsérem, aki Bódis Szilviára gondolt. Háziasszonyunk kellemes, otthonos és intelligens ember. Kár, hogy a „vacsorát” nem ő tálalta .. . Nos nem csoda, hogy egy ilyen nőnek a játékvezető is imponálni akar. De azért mégsem kellett volna unos- úntalan „Szilvia drágának” szólítani. (Annál is inkább, mert a kamerák előtt ez ellen még nem is tiltakozhat szegény.) Ugye már kitalálták, hogy én itt Müller Tibor ellen áskálódom? De miért vállal ez az egyébként kedves és hasznos ember játékvezetői feladatot? Vajon barkochbázott már egyáltalán? (Még szerencse, hogy neki csak felelnie kellett, nem kérdeznie.) És mennyi üresjárat, olcsó fordulat. „A játékos civil ruhájából nem derült ki, hogy katona.” Müllerről nem derült ki.. . De hagyjuk, ez így nem fair játék. Kérem szépen — talán emlékeznek rá — a „Riporter kerestetik” egyik fordulójában ez a játék már megbosszulta magát. Ha tehát valaki ebben az országban a tévéstúdióban barkochbát vezet, az Karinthy Ferenc legyen, de legalább Sipos Tamás vagy Rapcsányi László... A játékosokról nem is szólok. Vállalták a játékot. Persze lehet, hogy még minden jóra fordul és arosz- szak, meg az izék elnyerik a méltó... Teljesen kimerültem. GY— j)c Udvar ih>. (Lenkey Zoltán rajza) Nők klubja Diósgyőrben Egy évvel ezelőtt alakult meg a Diósgyőri Gépgyárban a nők klubja. Eddigi rendezvényeik közül kiemelkedett a nőnapra összeállított kézimunka-kiállítás, amelyen a klubfoglalkozásokon készített darabokat mutatták be. Felszabadulásunk évfordulója tiszteletére dísz- párnáikat készítettek az 1945- től párttag gépgyári nőknek. A „Takarók Vietnamnak” akció keretében pedig 15 darab takarót készítettek a gépgyári asszonyok és lányok. A klub tagjai készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójának méltó megünneplésére is. Megjelent a Napjaink „Tékozló módon pusztítja természetes környezetét az ember...” Ez a tény sarkallta Békés Dezsőt, hogy Észak- Magyarország természeti értékelnék védelmében (468 ilyen értéket tartunk számon a megyében) szót emeljen. A borsodi helyzet taglalása után, egy UNESCO-felhívást érintve így fejezi be cikkét a szerző: „...a természet egyensúlyának megbomlása beláthatatlan következményekkel sújthatja az egész emberiséget.” Megszívlelendő mondat. Különösen Borsodban az... De nem kevésbé kell felfigyelnünk Nórák István gondolataira sem. Az uralkodó osztály, a munkásság alapműveltségéről van szó. Ezzel a műveltségMajd az újság... A megiorlódott villamosok közlekedési akadályt sejtetnek, sárgán virítanák a szeptemberi verőfényben. Egyelőre nem lehet tudni, mi tartóztatja fel a kocsikat, melyeket óramű pontossággal járat a menetrend. Nyilván baj történt. Ez azonban tág fogalom. Személyautó nem okozhat ekkora bajt, ha motorja éppen a sínen mondta fel a szolgálatot, egyszerűen odébb tolják. Teherautó lenne? Igen, azzal már nem könnyű elbánni. Esetleg elromlott az egyik villamos motorkocsija? Oh, kérem, az se okoz gondot, megnyomják egy másikkal... A találgatások köre egyre szűkül, s amikor felvisít a sziréna, azt mondják az emberek: hát igen, gondoltunk mi erre, sőt elsősorban erre gondoltunk — baleset. A műtővel felszerelt rohamkocsi arra enged következtetni, hogy emberélet forog kockán, csak súlyos esetekben hívják ezt a mentöt. Akinek nem sietős a dolga, alkalmi közösségbe verődve töpreng a járdán, többedma- gával próbálja eldönteni, ugyan ki lehetett az a szerencsétlen: férfi, nő, fiatal, idős? Látatlanból azonban nem lehet az ilyesmit eldönteni, de beszélni lehet róla, annál is inkább, mert az embernek ilyenkor egyszerűen beszélnie kell. Ilyenek vagyunk. Emberrel esett meg a baj, tehát tőlünk nem idegennel, sorstárssal az utcai tülekedésben. Találgatjuk, ő volt-e a figyelmetlen, avagy mások? Megannyi ismeretlen elem szövődik a beszélgetésekbe, következésképp elvontság jellemzi, általában keseregnek a mind gyakoribbá váló baleseteken. Ez az elvontság azonban — enyhén szólva — idegesítő, pontosan szeretnénk tudni mindent. A baleset színhelyétől azonban távol vagyunk, nem is szíveseit tolakodnánk oda, kellemetlen látvány. — Majd az újság megírja — mondja valaki. A hallgatóság bólint, igen, majd az újság, abból megtudjuk. Az utca emberének ezt az eredendő kíváncsiságát ki kell elégíteni. Szomorú kötelessége a sajtónak. hírt adni a tragédiáról, s teszi ezt azért, mert a sajtó — hogy úgy mondjam — megrögzött optimista: hiszi, az emberek okulnak az esetből, a történetben foglalt intelem szétosztódik a járókelők között, jobban vigyáznak majd magukra. Olykor, sajnos, csalódnunk kell. A mai szemtanúk és szörnyülkődők sorából szedi holnapi áldozatait a közlekedés — s milyen rettenetes, hogy a mások baja nem elég hatásos példa. Egy-két percnyi előnyért a legdrágábbat, testünk épségét képesek vagyunk kockára tenni. Némelyek úgy vannak a vil- amossal is, mint a vonattal, az a rögeszmé- jük, ha lemaradnak egyikről, sosem juthatlak célba a másikkal. A sajtó optimista, hiszi, hogy előbb-utóbb mindenki belátja: néhány perces előnyért nem szabad kockára tenni életünket. Jó lenne, ha már itt tartanánk .. . (g. m.) A , r éj félt <51 I reggelig gel a munkásosztály ötven százaléka nem rendelkezik. Novák a tények felvázolása után, azokat a lehetőségeket taglalja „ötven százalék” c. írásában, amelyek kihasználásával változtathatnánk az adott helyzeten. Ha már a tanulmány jellegű publikációknál tartunk, ide kívánkozik Kabdebó Lóránt „A tv és a fiatálság” című anyaga. Jeles irodalom- történészünk ezúttal a leg- népszérűbb tömegkommunikációs eszköz lehetőségeit, műsorait szembesíti az ifjúsággal. Népszerű lapunk versrovata ezúttal különösen gazdag. Kalász László, Kiss Benedek, Ladányi Mihály, Oláh László és Serfőző Simon versei mellett a kárpát-ukrajnai magyar költők verseiből is tartalmas válogatást közöl. A prózai művekből Fekete Gyula regényrészlete (Vallomás hajnalig), Ördögh Szilveszter A tor, Varga Lajos Egy aláírás, Rákosy Gergely Módszerek című elbeszélése érdemel különös figyelmet.' De örömmel olvastuk Merényi László Egy iskola és segítői című riportját, mely egy abaúji kisiskola lelkes és lelkiismeretes termelőszövetkezeti patrónusairól szól. És nagy együttérzéssel olvastuk Akácz László Tizennyolcezer labda című karcolatét. Az „állóhelyből tovább adott szó-labdák” — az újságíró rutinmunkájának eredményei — bizonyára a „termeltetőket” is elgondolkoztatják. Az új színházi szezon első miskolci bemutatójáról. Bró- dy Sándor A tanítónő című színművéről Gyarmati Béla írt kritikát. A Szentmihályi Szabó Péter indította vitához ezúttal Zimonyi Zoltán szól hozzá (Az eltűnt valóság nyomában). A Napjaink októberi [ számát több recenzió egészí ki. A lap grafikáit Feled Gyula, Rácz József, Trischle Ferenc. Bozsik István és i Kunt Ernő készítette. NÉGYLÉPCSŐS RAKÉTÁT LŐTTEK FEL Az egyesült államokbeli Wallos-szigetről négylépcsős Scout típusú rakétát lőttek fel. A rakétában elhelyezett műszerele léladata az, hogy kikísérletezzék: hogyan lehet úrrá lenni a Föld légkörébe visszatérő űrhajók és támaszpontok közötti természetes. átmeneti távközlési zavarokon. MEGÁLLAPÍTÁS A PORNOGRÁF IRODALOMRÓL Egy bizottság, amelyet Nixon nevezett ki, közölte megállapításait a pornográf irodalom és filmek kérdésében. Véleménye: a pornográfiaellenes törvényeken enyhíteni kellene. ELETBEN MARADTAK Da Nang közelében — mint már jelentettük — lezuhant egy utasszállító repülőgép, hajnalban a dzsungelben ráakadtak az utasokra, akik csodával határos módon mind a harmincán életben maradtak — ellentétben a korábbi hírekkel. Csak az első és a másodpilóta halt bele sérüléseibe. A BECSÜLETES MEGTALÁLÓ líj. Gyureskó Jánosné nyíregyházi lakos egy 15 900 forintról szóló, bemutatóra érvényes takarékbetét-könyvet talált,, négy forint készpénzzel. A könyvet és a pénzt átadta az OTP nyíregyházi fiókjának, hogy juttassák vissza jogos tulajdonosénak. A talált értéket nem sokkal rá kiszolgáltatták tulaj donosának. A FEJÉRE ESETT Nagykanizsán Knausz Ferenc 37 éves segédmunkás egy csövet vitt, közben megbotlott és a cső a fejére esett. A szerencsétlen férfi olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. SZABÁLYTALANUL ELŐZÖTT Tiszaföldvár határában szabálytalanul előzött motorkerékpárjával Vajga Gábor 49 éves technikus, nekiütközött egy autóbusznak, sérüléseibe belehalt ELÜTÖTTE Békéscsaba és Gyula között figyelmetlenül vezette személyautóját Fábián Benedek 26 éves gépkocsivezető és elütötte Opra János 33 éves segédmunkást, aki kerékpárján szabályosan, kivilágítva haladt. A kerékpáros a helyszínen meghalt. Benedeket a rendőrség letartóztatta. MEGHALT Meghalt Peterdi Mária, Várnai Zseni és Peterdi Andor leánya, aki a felszabadulásunk óta dolgozott a rádióban. Halála előtt a rádió zenei főosztályának lektora volt GYILKOSSÁGGAL VÁDOLJAK New Havenban (Kentucky állam) a helyi bíróság gyilkossággal vádolta Robert Seale-t, a Fekete párduc haladó néger párt elnökét. Seale a hamis vádat visszautasította. Október végén felújítják perét.
