Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

c A miskolci egyetem pártbizottságának beszámolója Sportoljon-e a kultúrember? Értelmiségiek társaságában a különböző sportágak űzőinek eddigi és várható eredményeiről beszélgettek. Amolyan „drukker-traccs” volt az eszmecsere, mire a társaság egyik tagja gúnyosan megjegyezte: „Furcsa, hogy kultúremberek ennyire érdeklődnek a sport iránt”. Volt e megnyilatkozás­ban bizonyos lenézés, gőg — egy fizikailag meglehetősen nyeszlett férfi részéről, akinek a műveltségében is jócskán felfedezhetők hiányosságok, a magatartásán többször észlel­hető a sznobság nem egy ismertetőjele. Hosszas vita kerekedett megjegyzésére, s a szellemi kul­túra mellett a fizkultúrának is hívei számos érvvel alátá­masztották véleményüket, miszerint a szellemi élet nem zárja ki a sport, a testedzés iránti érdeklődést, sőt, annak űzését, gyakorlását sem. Az utóbbi előnyösen hat az előzőre, amit elődeink is észrevették már, ezért fogalmazták meg annak igazságát így: „Ép testben, ép lélek”. Nem egy olyan történelmi nagyságot ismerünk, aki szel­lemi kiválósága, zsenialitása mellett erős ember is volt, s mert a fizikai erőt nem adják ingyen, következésképp törő­dött a testedzéssel is. Csupán néhány példát. Leonardo da Vinciről, az egyetemes ember reneszánsz eszményének megtestesítőjéről feljegyez­ték: oly hatalmas erővel rendelkezett, hogy egy ízben a bal markával összeroppantotta egy hadvezér páncél-karvédőjét. Byron nagy angol költő, a 19. századi forradalmi romantika legnagyobb hatású képviselője (bár sánta volt) kitűnően úszott, átszelte a Boszporuszt is. Wesselényi Miklóst, az ár­vízi hajóst, a múlt század elejének haladó politikusát nagy erejű emberként, kiváló vívóként és úszóként is említi a his­tória. Maeterlinckről, a Nobel-díjas belga lírai költőről, a Kék madár szerzőjéről a harmincas évek derekán kiadott antológia így kezdi az ismertetést: „Legendás erejű ember”. Az már közismertebb tény, hogy Hemingway mennyire sze­rette a különböző sportágakat, ifjabb korában mint ökölvívó még a ringben is szerepelt. Századunk egyik legnagyobb magyar prózaírója, Nagy Lajos, nagyon kedvelte a birkózást, s — Illyés Gyula is megírta — hatalmas erejű férfi volt. Kevesen tudják, hogy az aktív sportolók közül a húszas évek ökölvívó világbajnoka, Tuney regényeket is írt, s ha ily módon nem is vált világhírűvé, de kiadható műveket al­kotott, tehát nem süthető rá a kulturálatlanság bélyege. A szovjet Viaszon, a súlyemelés legmagasabb kategóriájá­nak olimpiai bajnoka, néhány évvel ezelőtt még a világ leg­erősebb embere,' mérnök, s nagyon jó novellákat is írt, tudo­másom szerint ír ma is. A mi élsportolóink között is akad nem egy, aki írt már könyvet, mit például Kárpáti Rudolf egykori kardvívó világbajnokunk, aki mellesleg kitűnően ért a zeneesztétikához is. A példákat még hosszan lehetne sorolni, amelyek bizonyít­ják, hogy a valóban kultúremberek mindig is törődtek a testedzéssel, számosán aktívan sportoltak is. Érthető, hiszen az erős fizikum jobban bírja a művelődéssel és az alkotással járó fáradalmakat, amellett, hogy a magatartásban kiegyen­súlyozottságot is biztosít. Ezt célozza egyébként iskolareformunk is, amely a nevelés fő követelményei közt szerepelteti diákjaink testi nevelését. Jó lenne, ha ifjúságunk, amelynek műveltté és edzetté neve­léséről több fórumon is sok szó esik mostanában, mindezt megszívlelné. TARJÁN ISTVÁN Csodálatos állatvilág (Folytatás az 1. oldalról) A Nehézipari Műszaki Egyetem kétévtizedes műkö­dése után megállapítható: az egyetem oktató-nevelő és tu­dományos munkája külföl­dön és itthon rangot vívott ki magának. Az egyetemi pártbizottság egyik legfonto­sabb feladatának tartja az oktató-nevelő tevékenység állandó fejlesztését, tökélete­sítését. A fizikai dolgozók gyermekeinek helyzete az egyetemen akár a jelentke­zés vagy a felvétel arányát, akár a tanulmányi eredmé­nyeket, vagy a társadalmi, tanulmányi ösztöndíjak szá­mát vizsgáljuk, jobb, mint az országos átlag, vagy a mű­szaki egyetemek átlaga. A párt-végrehaj tóbizottság javaslatára a kollégium ez évben új vezetést kapott. A hallgatók kulturális és eszté­tikai nevelésében fontos fel­adatot lát el a kulturális bi­zottság. Hazai és külföldi elismerés Az oktató-nevelő munka mellett, a pártbizottság be­számolója részletesen foglal­kozott az egyetem tudomá­nyos, valamint gazdasági te­vékenységével, a pártélet kérdéseivel, a pártbizottság kádermunkájával és személy­zeti munkájával. A szakem­berképzésben részt vesznek az egyetem területén levő kutatóbázisok Noha az egye­temen a tudományos fokozat­tal rendelkezők száma évről évre növekszik, a tudomá­nyok kandidátusa és doktora minősítésű oktatók hányada még alig haladja meg az oktatói kar létszámának 15 százalékát. A szellemi kapa­citáshoz és a korszerű ok­tató, kutatómunka technikai igényeihez képest az eszköz­ellátottság elmaradott. Még akkor is így van ez, ha az elmúlt négy esztendőben 120,5 millióról 187,7 millió forintra növekedett a gép- és műszerállomány értéke. Saj­nos, a meglevő eszközállo­mány már nem is elég kor­szerű. A kutatómunkát nagy­mértékben hátráltatja a ki­segítő dolgozók kis létszáma is. Ennek ellenére hazai és külföldi szakkörökben számos elismerést vívnak ki az egye­tem oktatói, kutatói. A bé­klyózta, hogy a továbbiakban mennyire fontos a kutatások országos, illetve megyei szinten való koordinálása. Borsod megye ipari igényeit is jobban kell szolgálnia a kutatásoknak. Káderfejlesztés A pártbizottság kádermun­kájában mindig fontos he­lyen szerepelt a párton be­lüli káderfejlesztés. A végre­hajtó bizottság néhány évvel ezelőtt foglalkozott a kom­munista oktatók tudományos felkészültségének helyzeté­vel. Annak ellenére, hogy a pártbizottság a káderfejlesz­tési és személyzeti munka irányításában mindvégig je­lentős szerepet vállalt, ez a tevékenység korántsem hiba­mentes. A jövőben a körül­tekintő kádermunka mellett ki kell dolgozni az egyetem ifjúsági programját is a párt 1970. évi ifjúságpolitikai ha­tározataira támaszkodva. A pártbizottság és az egye­tem állami vezetői között a kapcsolat tovább erősödött. A beszámoló megállapította, hogy Miskolc város párt- és állami vezetése az egyetem politikai, társadalmi, tudo­mányos tevékenységét elis­meri, a gondok megoldásá­hoz hathatós segítséget nyújt. összefoglalva megállapít­ható: a Nehézipari Műszaki Egyetem az elmúlt négy év­ben tovább erősödött a párt ideológiai, politikai, szerve­zeti és cselekvési egysége, a párt vezető szerepe. Az alap­szervezetek többsége szerve­zetileg is erősödött, bár a fi­zikai dolgozók és a fiatal ok­tatók körében a pártépítés üteme a kívánatosnál las­súbb volt. Az egyetemi pártbizottság beszámolóját szóbeli kiegé­szítések követték (ezekre a következőkben visszatérünk), majd a lapzártával egyidő- ben megkezdődött a pártér­tekezlet vitája. Képek, szemléltetőeszkö­zök, diavetítés, értő előadók biztosítják a havonta, hathe­tenként rendezett gyermek- , könyvtári előadásokon a szó­rakozást, tanulást. Október 8-án, csütörtökön délután 3 órakor a Nagyváth/ utcai Általános Iskola gyermek- könyvtárában Tóth Gyüláné, a megyei könyvtár gyermek- könyvtárának munkatársa tart előadást. Ez alkalommal a Csodálatos állatvilággal ismerkednek az érdeklődő gyermekek. Nyelvoktatás — sztrintízzei A külföldi hallgatók igen gyors előrehaladásról tesz­nek tanúságot az angol nyelvoktatásban egy új, for­radalmi oktatási módszer se­gítségével — írja a Paris Jour. — Az órákat hetente kétszer az egyik londoni .színházban tartják, ahol fi­atal nő sztriptízt mutat be, a tanár pedig krétával fel­írja a táblára a nő által le­vetett ruhadarabok nevét és e szavakból mondatokat állít össze. — Igazi didaktikus színná- zat csinálunk — nyilatkozott az előadás rendezője, egy volt pedagógus, aki most a BBC alkalmazottja. — Mód­szerünk rendkívül eredmé­nyes. Ezeken az érdekes órá­kon a hallgatók villámgyor­san elsajátítják az angol nyelvet. Á ü < éjféli :ől 1 \ reggelig l HAVAZOTT A Lengyel-Kárpátokban egész nap havazott. A Kasp- rowy Wierchen és a Karko- noszen 12—15 centiméteres hó van. A télies időjárás hir­telen jött, de a Zakopanéi és környéki üdülök még biza­kodnak, hogy visszatér a szép őszi idő. KONCERT BOTRÁNNYAL A Rolling Stones beat- együttes Frankfurtban kon­certezett. Szokás szerint ez­úttal is botrány tört ki, mert 200—3*00 beat-rajongó az aj­tókon kívül rekedt és meg akarta ostromolni a termet. A rendőrök és az ifjú zene­rajongók kőzáporos összecsa­pása után a hangverseny baj nélkül lezajlott. KIRABOLTÁK Gábor Zsazsa 300 000 dol­lárra perli a New York-i Waldort Astoria szálló-kon­zorciumot. A kereset alapja, a hoteligazgatóság állítólag nem nyújtott számára kellő védelmet és így történt, hogy a színésznőt kirabolták. TORNÁDÓ PUSZTÍTOTT Tornádó pusztított az Egyesült Államok Oklahama államának középső területén, összesen kilenc ember vesz­tette életét. Harmincötén megsebesültek, tizenkét em­ber . eltűnt. ÉHSÉGSZTRÁJK Éhségsztrájkot kezdett Sza- lonikiben a görög katonai junta börtönének három po­litikai foglya. Az elítéltek — akiket az idén áprilisban 35 baloldali személy ellen foly­tatott nagyszabású per során ítéltek hosszúlejárati szabad­ságvesztésre — a fegyházban uralkodó elviselhetetlen ál­lapotok ellen tiltakoztak. LESZÁLLÁSRA KÉNYSZERÍTIK Utasították a gaboni légi­erőt, hogy a jövőben kény- szerítsen leszállásra minden olyan repülőgépet, amely en­gedély nélkül repül be az ország légiterébe. Az intéz­kedésre azért volt szükség, mert a múltban több ízben ismeretlen felségjelű gépek repültek át az ország terüle­te felett. ÉLETFOGYT1GLANT KAPTAK Londonban gyilkosság vád­jával életfogytiglani börtön- büntetésre ítélték azt a két nyugat-indiai fivért, akik el­rabolták és 1 meggyilkolták egy londoni lap elnökhe­lyettesének feleségét. A holt­testet három és fél hónapos nyomozás után sem találták meg. Az emberrablók egy­millió dollárt követeltek vált­ságdíjul. ELRABOLTAK EGY DIÁKOT Az éjszaka Genovában el­raboltak egy 19 éves diákot, Sergio Cadotlát. Az ember­rablók az áldozat édesanyjá­tól telefonon 200 millió lírát követelnek. LELEPLEZTÉK Szanyi György, 31 éves gépkocsivezető Pomázon egy bisztróban iddogált, észre­vette, hogy az egyik vendég a széken hagyta kabátját, amit gyorsan elemeit. Aznap visszautazva a fővárosba egy alkalmi ismerősétől elvette levéltárcáját, pénzét, egyéb holmiját. Az illető rendőrt hívott, a rablót leleplezték. Egy évet és két hónapot ka­pott a bíróságtól. Satlós Gábor rendező irá­nyításával a Miskolci Nem­zeti Színház együttese meg­kezdte november 6-i műso­rának próbáit. Az ünnepi est Gyurkó László Lenin-doku- mentumai alapján készül. A tények erejénél — hangoz­tatta Sallós Gábor — semmi sem ragadhatja meg jobban a mai nézőt, aki több mint félszázaddal az események után, most szinte részesévé válik a cselekménynek. Éppen ezért a színészektől a társulat vezető művészei vesznek részt a produkció­ban) nem játékot, megsze­mélyesítést követel az est, hanem az események felidé­zése csupán a cél. A műsor elején Lenin és Krupszkája levelezését elevenítik fel, a következő rész az 1917. no­vember 27-i béketárgyalások ? előkészítésébe enged bete­kintést, a továbbiakban a kronstadti lázadásról tudunk meg izgalmas adatokat, végül Lenin és Gorkij levelezésé­nek eddig kevésbé ismert részleteit idézik. Bevezetőül hangulatteremtésképpen Le­nin életének számos, fényké­pekben is megörökített moz­zanatát vetítik. A kamerák mögött A vérségi krónikás Botrány a falujában Minden szerdán műsorülést tartanak a televízió vezetői, ahol a következő két hét adásait beszélik meg. A legutóbbin Sándor György műsorigazgató javasolta, hogy egy programot szombaton délutánról szerda estére, a föműsor-időre tegye­nek át. (Október 14-én. este 20 ór*~~ A vérségi kromkásasszony a műsor címe és egy 57 éves özvegy parasztasszonyról szól, aki fiával és menyével él együtt, nagy szorgalommal és a vezetők legnagyobb meg­elégedésére kapálja a krump­lit, töri a kukoricát, szedi a borsót a tsz-ben — és este, éjszaka, könyvet, regényeket ír. Kettő már meg is jelent. Igaz mesék volt az egyiknek a címe és Vérségi hétköz­napok a másiké. A szerzőjük összesen négy elemit végzett és egy gyo­morvérzés, a kórházi tétlen­ség vétette elő vele a ceruzái — mert akkor még tolla sem volt, mint elmondotta —, hogy megírja a maga igaz meséit. Amikor megjelent a vérségi krónika, először bot­,.„y i_ort ki a faluban, szid­ták, elmarasztalták a szerző­jét. Most már büszkék rá. Legutóbb egy megyei vetél­kedőn már ..téma” volt. Marton Pálné azaz Erzsi néni — szerepelt a fejtörő rejtvényei között is. Amikor a könyvkiadó vál­lalat két hétre beutalta a szigligeti alkotóházba, le­szállt a vonatról, és megkér­dezte: merre van az — min­denáron a tsz-üdülőbe akar­ták küldeni. Így vall magá­ról: „Könyv nehezebb körül­mények között nem született a yiíágra. mint az enyém; És .soha meg nem tud születni, ha bennem nincs az a vágy, hogy segítsek írásaimmal a magamhoz hasonlókra'-.” B. L. GY— He A társulat már hazaérkezett, de ez a kép még Berlinben készült. A budapesti Nemzeti Színház NDK-beli sikersoro­zatának egyik epizódját örökíti meg. Ádámnak és Évának a sajtótájékoztatón is rendkívül nagy sikere volt. Az embpr tragédiájának két főszereplője, Sinkovits Imre és Váradi Hédi civilben. Fejezetek Leninről Ünnepi estre készülnek a színházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom