Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

Sok kicsi sokra megy Az igények erősen növekednek — szoktuk mondani —, s ez a megállapítás a múltra és a jelenre vonatkozik. Sőt, a dolog logikája az, hogy holnap és jövőre még nagyobbak lesznek az igények. S ez így van rendjén. Ezért is örvende­tes, hogy mind többen ismerik fel: a nagyobb igények kielé­gítése egy-egy családban nem történhet egyik hónapról a másikra, csak hosszabb-rüvidebb időn át történő beosztással, takarékossággal. A megtakarított pénz jelentékeny része egyé­ni hitelek formájában lakásépítésre, áruvásárlásra stb. szol­gál; vagyis a megtakarított anyagi eszközök az ország költ­ségvetésében is jelentékeny tényezők, és így közvetve is hoz­zájárulnak a családok kulturáltabb, jobb életéhez. Október 31-én, szerte a világon — hazánkban is — világ­takarékossági napot rendeznek. Ezt a takarékpénztárak milá­nói kongresszusán, 1024-ben határozták el azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a társadalomban, a lakosság körében a pénz­takarékoskodás gondolatát és gyakorlatát. A különböző orszá­gokban természetesen más-más lehetőségek nyílnak a taka­rékoskodásra, és szinte családonként is különbözőek a lehe­tőségek. Közismert, hogy Magyarországon folyamatosan növekszik a takarékbetét összege, s ma már mintegy 40 milliárd forint. Borsodban ebben az évben 250 millióval növekedett a betét- állomány, s az év végére eléri a 2 milliárd forintot. Több millió takarékbetétkönyv-tulajdonos, milliónyi KST- tag, mind több csekkszámla-tulajdonos, sok tízezernyi iskolai takarékbélyeget gyűjtő diák — belőlük toborzódik a rend­szeresen takarékoskodók hatalmas serege; azoké, akik már Mismerték a régi igazságot, „Sok kicsi sokra megy”. U. L. öt év alatt a DIGÉP-ben 24 százalékkal emelkedtek a bérek A Diósgyőri Gépgyárban az elmúlt öt év alatt a kovács, az esztergályos és a lakatos szakmákban 24 s 20,5, illetve 10.8 százalékkal növekedtek a bérek. Az al­kalmazotti állománycsoport bérét 10, a műszakiakét 10,1, az adminisztratív dolgozókét 8,6 százalékkal növelték. A bérek fejlesztése mellett nem feledkezett meg a gyár­vezetés a belső szociális lé­tesítmények fejlesztéséről sem. Az üzemi munkahelyek létesítményeire 30, üzemi öl­tözőkre és fürdőkre 20 mil­liót költöttek. A jóléti kiadá­sok összege 13 millió forintra tehető. Ebből a pénzből épült a vállalat balatonboglári és hajdúszoboszlói üdülője is, ahol évente mintegy 5800 gépgyári dolgozó üdül ked­vezményesen. Lefoglaljál! az „üzemi eredetű” hulladékot Kategóriák, bírságok A tiszta levegőért jf. őszi séta. (Agotha Tibor, felvétele) A szakszervezeti választások küszöbén Negyedmillió szavazó Beszélgetés Tóth Józseffel\ az SZMT vezető titkárával A Magyar Urbanisztikai Társaság tegnap klubnapot rendezett az országos levegő­tisztasági bizottság feladatai­ról és programjáról. Ez év januárjában alakult meg az Országos Levegőtisz- g taság-védelmi Bizottság, s az- I óta létrejött a területi bízott- j ság a fővárosban és Tatabá­nyán, s az év végéig megala­kul Miskolcon, Pécsett és Veszprémben is. Az országos bizottság a levegő tisztaságá­nak védelmére irányelveket, szabályzatokat dolgoznak ki. A szennyeződés fokának meg­felelően négy veszélyességi kategóriát állapítanak meg a kis, a közepes, az erősen és a különösen veszélyes szennye­zésre, s iparcsoportonként, iparáganként besorolják az üzemeket, vállalatokat ezek­be a kategóriákba. Az az el­gondolás, hogy egy bizonyos türelmi idő után a legveszé­lyesebb kategóriákba tartozó •üzemeknek bírságot kell fi­zetniük a szennyezésért. A bírságok összegéből, s a ter­vezett országos levegőtiszta­ság-védelmi alapból támogat­ják majd a szennyeződések megszüntetésére előirányzott kutatási, beruházási munkát és a fejlesztési programot. A megelőzés vonatkozásában az az elképzelés, hogy a beru­házások engedélyezési eljárá­sai során a kérelmező tegyen kötelező nyilatkozatot, amely­ben kijelenti — nagyobb munkáknál pedig számítá­sokkal igazolja —, hogy az új létesítmény megfelel majd a levegöminőségi normáknak. Különösen szigorú követel­ményeket támasztanak majd a tartós pihenésre, üdülésre használt területeken. Az intézkedési terv ponto­san körülhatárolja: mi a teendő a szakszervezeti vá­lasztások előkészítése és le­bonyolítása idején. Minder­ről nyilatkozott Tóth József, az SZMT vezető titkára, aki hangsúlyozta: — Választani nem egysze­rűen csak beleegyezést, jó­váhagyást, hanem minde­nekelőtt az elvégzett munka értékelését, a követendő út megjelölését jelenti, ami nagyfokú felelősséggel is jár. Igény: a tevékeny közremű­ködés. Huszonhétezer tisztségviselő szerzett tapasztalatokon, a szakszervezeti választásoknál is alkalmazzák a jól bevált és helyes módszert: a jelölő bizottságok a szakszervezet minden tagját felkeresik. Ki. kérik véleményüket, igénylik észrevételeiket és javaslatai­kat, hogy minél megalapozot­tabb előterjesztéssel állhassa­nak majd a tagság elé a tag­gyűlésen, vagy küldöttérte­kezleten. A MÉH jó pénzt fizet a színesfém-hulladékért. Jól tudják ezt az űzetni szarkák is, akik olykor 4—5 kg bron­zot, vagy vörösrezet is köny- nyűszserrel visznek ki egyes helyekről a táskájukban el­rejtve. A MÉH-Tröszt borso­di vállalatánál elhatározták, hogy egy ellenőrzési csoport­tal figyelemmel kísértetik a lakótelepi vásárlásokat, s az „üzemi eredetű” anyagokat lefoglalják. Ha sikerül tisz- tázniok a bronz vagy vörös­réz eredetét, az illetékes üze­met értesítik. Gyakran látunk mostaná­ban hatalmas virágcsokrokat cipelő háziasszonyokat. Ért­hető ez, hisz közeleg a halot­tak napja. Érdekelhet tehát mindenkit: milyen választék áll a fogyasztók rendelkezé­sére és hogy milyenek az árak. A Búza téri piacon a következőket tapasztaltuk. A szakszervezeti élet és munka e jelentős szakasza november 15-től május kö­zepéig tart. Hét hónap áll rendelkezésre, hogy a bizal­miak megválasztásától kezd­ve, a különféle testületek és tisztségviselők jóváhagyásá­ig, véleményt nyilvánítson a tagság. A megyében 250 ezer szakszervezeti tagot számlál­nak, akiknek a fele Miskol­con él, vagy — mint bejáró — itt dolgozik. Negyedmillió szavazatról, ennyi ember együttes, jó munkájáról van tehát szó a választási időszakban. Raj­tuk múlik, hogy arra a 27 ezer posztra, amelynek sor­sáról döntenek, olyanok ke­rüljenek, akik arra érdeme­sek. — A mérleget mindenütt elkészítik — mondja Tóth elvtárs —, mi magunk is megtesszük ugyanezt. El­mondható : a szakszervezeti tisztségviselők • túlnyomó többsége becsülettel helyt­állt, jól képviselte a tagság érdekeit. Az is igaz viszont, hogy a növekvő feladatok­hoz, az új követelményekhez igazodva egy sor területen sokkal intenzívebb munkára, előrelépésre van szükség. A pártszervezetek példájára — Ez a választás egyszer­smind vizsga is. Arról adunk számot — hangsúlyozza az SZMT vezető titkára —, hogy értjük-e és mennyire értjük például a nők és az ifjúság helyzetének javítására vonat­kozó párthatározatot. Ebben arról is szó van: növelni kell a nők és a fiatalok arányát a különféle testületek vezetősé­gében,' jobban kell számíta­ni rájuk a közügyek intézésé­nél. A cél: a számarányuk­nak megfelelően kapjanak képviseletet, ami a fizikai dolgozók arányát illetően is elsőrendű feladat. A pártszervezetek példáját követve, és okulva az ott Eltűnt- melódiák után nyomoztunk Nem teljes az avast harangjáték Csury órásmesternél a rejtély kulcsa A közelmúltban riportban számoltunk be az avasi to­rony harangjátékának helyre­állításáról. Bemutattuk azo­kat az ügyes kezű embereket — a Finommechanikai Javító Vállalat szocialista brigádját — is, akiknek köszönhetjük, hogy ismét visszhangozza a hegyoldal a miskolci rádió szignáljából ismert muzsikát. Azóta számos olvasónk kérte tőlünk, hogy tolmá­csoljuk köszönetüket a de- rekas munkáért. De néhá- nyan — az idősebbek közül — tudni vélték, hogy a ha­rangjáték még nem teljes. „Nyomozzák ki, hová tűnt a melódia egy része!” — biz­tattak bennünket. S a kérés­nek tőlünk telhetőén eleget is tettünk. Megkönnyítette a dolgun­kat, hogy dr. Györy-Nagy Lajos nyugalmazott ügyvéd — ő és testvére készíttette 1941-ben a harangjátékot — mindmáig Miskolcon él és készségesen szolgált infor­mációval. Annak idején három kül­földi harangjátékból —west- minsteri, wittingtoni, San Michel-i — állították össze a miskolcit, mely éppen ezért lett páratlan a maga nemé­ben. Sajnos, a háború — mint annyi más értéket — a to­rony muzsikáló szerkezetét is tönkretette. Nem a mos­tani volt tehát az első hely­reállítás. 1948-ban a Miskolci Hírlap tudósított arról, hogy „elindították az avasi torony újjáépített óráját... Csury László, az óra újjáépítője is­mertette a harangjáték kü­lönleges szerkezetét...” Az órásmester azonban — nem akarván ünneprontó lenni — nem közölte az egy­begyűltekkel, sem az újság­írókkal. amit később dr. Győry-Nagy Lajoshak meg­írt: „A San Michel dallam kivételével minden tökélete­sen működik, ezt lehetetlen volt helyreállítanunk, mert a kalapácsokat működtető henger-stiftek elvesztek és pótlásuk ma nem lehetséges. E tényt azonban elhallgat-> tam mindenki előtt... Így is nagyon tetszik.. Nos, minderről a szocia­lista brigád tagjai nem tud­hattak, mivel nem teremtet­tek kapcsolatot a nyugalma­zott ügyvéddel: Igazuk van tehát azoknak az olvasóknak, akik úgy em­lékeztek, hogy gazdagabb volt a torony harangjátéka. De mi sem azért közöljük nyomozásunk eredményét, hogy ünneprontók legyünk. Azt kérjük a Lendület bri­gádtól, hogy e tények isme­retében tegyék teljessé a ze­nélő szerkezetet. (Tudomá­sunk szerint Csury órásmes­ter is megtalálható Budapes­ten.) Zengjen eredeti szépsé. gében az Avas oldalában a harangjáték. (békés) « Legkeresettebb virág a krizantém, amelyből napon­ta több ezer szál fogy el. Az árak elég széles skálán mo­zognak, hiszen egy forinttól 5 forintig kínálják szálát. A hatalmas virágú, barnapiros színű, boglyas krizantémok ára 8 forint. A magánárusok­nál a tavalyi év hasonló idő­szakához képest nincs lénye­ges áremelkedés. A Miskolci Kertészeti Vál­lalat 2-es és 4-es számú üzle­teiben naponta 300—400 kri­zantémot és 100—150 szál szegfűt adnak el, 2—8 forin­tos, illetve a szegfűt 6 forin­tos árban. Az idén a rossz időjárás miatt sajnos keve­sebb élő virág áll a lakosság rendelkezésére mint tavaly, hiszen a virágok egy része le­fagyott. Ezért megnőtt a mű­virágok és a koszorúk iránti kereslet. Ezekből több százat visznek el egy nap alatt. A fenyőgallyakból és a téli zöldből összeállított csokrok 15—20 forintért, míg a toboz és lapus koszorúk 40—60 fo­rintos áron kelnek el. Aki pedig drágább csokrot szeret­ne, az a Miskolci Kertészeti Vállalat üzleteiben találja meg a kívánságának megfe­lelően összeállított csokrot. Üzleteikben naponta átlago­san 10 ezer forintos forgal­mat bonyolítanak le. Bár tavaly ilyenkor több és szebb élő virág között vá­logathatott a vásárló, a for­galom a miskolci piac ma­gánárusainál, a szövetkezeti és állami üzleteiben így is 10 —15*3zörösére növekedett. A helyes módszer — Lényeges és fontos a te­vékeny közreműködés — hangsúlyozza Tóth elvtárs —, ami megköveteli, hogy az egyéb tennivalók se szorulja­nak háttérbe. Ahol csak a vá­lasztásra koncentrálnak és minden egyébről megfeled­keznek, ott rossz úton járnak, alapvetően elhibázott mun­kastílust alkalmaznak. Az ilyen veszéllyel számol­ni kell. Igaz viszont, hogy — általában — követelik a tag­ság által megfogalmazott és mindjobban érvényesülő elha­tározást, amely szerint: „A kongresszus tiszteletére ér­jünk el nagyobb politikai és gazdasági sikereket!” Ennek jegyében sokfajta kezdemé­nyezés indult útjára, amely­nek bölcsőjénél a szakszer­vezet is nagy körültekintés­sel bábáskodott. A Lenin Kohászati Művekben és az Ózdi Kohászati Üzemekben például kongresszusi hónapot szerveztek, azzal az igény­nyel, hogy az egész esztendő­re vonatkozó terveken és vállalásokon túl még többet adjanak a népgazdaságnak. A választások küszöbén még van lehetőség arra. hogy mindenütt elvégezzék az utolsó simításokat annak ér­dekében, hogy a választás eredményességét semmi ne gátolja. T. F. 1100 km kábel A már javában épülő új diósgyőri nemesacél-henger­műbe 12 500 tonna NDK gyártmányú technológiai, vil­lamos- és kisegítő berendezést szerelnek be a baráti ország szakemberei. A berendezések villamosenergia-ellátását 1100 km hosszú kábelhálózattal biztosítják. Csúcsforgalom a virágpiacon

Next

/
Oldalképek
Tartalom