Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

fiz érdekelteken is múlik A munkásnők helyzete az LKAI-ben Napról napra sokasodik azoknak a vállalati intézke­déseknek a száma, amelyek a dolgozó nők helyzetének a könnyítését célozzák. Ennek ellenére nem egy nő panasz­kodik: egyik a keresetet ke­vesli, másik a nehéz munka- körülmények miatt emeli fel szavát. Van, aki mindezekért otthagyja a munkahelyét, nem gondolva arra, hogy ő maga is javíthatna a hely­zetén. Több mint 3 és fél ezren Az LKM-ben jelenleg 3522 nő dolgozik. Foglalkoztatás szerinti megoszlásuk: 277 szakmunkás, 1355 betanított munkás. 455 segédmunkás, 1435 alkalmazott, s néhány tucat egyéb. Az alkalmazot­tak között 124 a műszaki, 844 az adminisztratív és 404 a kisegítő dolgozó. A töb­biekhez képest a segédmun­kások és a kisegítőik vannak nehezebb helyzetben. Ök ke­resik a legkevesebbet, ugyan­akkor a legnehezebb a mun­kájuk. E két csoportban hangzik el a legtöbb valódi, vagy vélt hátrányos helyzet miatti panasz. Sorsukon se­gíthet a gyár is (ha például emeli bérüket egy olyan ész­szerű határig, amelyet a vál­lalati bérgazdálkodás m'ég megenged, s morális oldalról sem támadhatják más cso­portok), de ők maguk is te­hetnek azért, hogy jobb vi­szonyok közé kerüljenek. Volna lehetőség A közelmúltban üzemorvo­sok és üzempszichológusok felmérést végeztek az- LKM- ben. Megállapították, hogy mintegy 400—500 olyan mun­kakör van a gyárban, ame­lyeket nők is betölthetneik. Ésszerű megoldás lenne, hogy ezekről a helyekről irányítsák át a férfiakat ma­gasabb szaktudást igénylő munkakörökbe (sok darun dolgozó férfi rendelkezik például valamilyen szakmá­val), s a helyükre menjenek a nők. Lehetőleg abból a két csoportból, amelyről fentebb szó volt. Erre azonban egyelőre nem kerülhet sor, mert az emlí­tett munkakörök szakmai képzettséget igényelnek. Az ezt tanúsító bizonyítváhnyál viszont ezek a nők nem vagy csak elvétve rendelkeznek. S a látszat szerint nem is igen törekszenek annak a meg­szerzésére. Hiába szervez például a gyár szakmai tan­folyamukat. a hallgatók kö­zött csak elvétve akad nő. A tanfolyam elvégz :sével pe­dig. amellett hogy könnyebb munkahétre kér Vetnének, nagyobb lenne a keresetük is. Igaz, ez a kettős előny áldozatot is kíván: bizonyos ideig távollétet a családtól, a háztartástól, s — tanulni is kell! Akik idegenkednek S még valami nehezíti a probléma megoldását. Ha ugyanis hirtelen jelentkezne 400—500 szakképzett nő a szóban levő munkakörökre, nem foglalhatnák el a he­lyüket. Egyszerűen azért nem, mert egyes üzemek ve­zetői idegenkednek a nők alkalmazásától. — Beteges­kednek, szülnek, stb., stb. — mondják. Nincs igazuk. Papp János, a vállalat munkaerő- gazdálkodási osztályának ve­zetője elmondotta, hogy ta­pasztalataik szerint, a nők között összehasonlíthatatla­nul kevesebb a beteg és a fegyelmezetlen, mint a fér­fiak sorában. S ha szülési szabadságra megy valame­lyikük. az üzem kaphat he­lyette másik munkaerőt. A munkásnők helyzetének megváltozása egyrészt azon múlik, hogy a gyárak és üzemek vezetői hogyan hajt­ják végre az ide .vonatkozó párthatározatot, mennyire engedik érvényesülni a nő­ket, s azt, hogy a törvény­adta lehetőségek alapján a gyakorlatban is egyenran­gúak legyenek a férfiakkal. Másrészt azon, hogy maguk- a nők mennyit hajlandók tenni, vállalni sorsuk köny- nyítése érdekében NYIKES IMRE A közbiztonságért Pártértekezletet tartottak a BM-szervek enyhítése is hozzájárult ah­hoz, hogy rendőreink s tűz­rendészeink nyugodtabb kö­rülmények között végezhe­tik felelősségteljes munká­jukat. — A taggyűléseken s a pártértekezleten is számos, ideológiai jellegű témáról esett szó. Ez mutatja, hogy párttagságunkat nem csupán a gyakorlati élet, hanem po­litikánk elméleti kérdései is szenvedélyesen foglalkoztat­ja. Szeretném itt külön meg­említeni a tűzrendészet! szer­vek párttagságának eredmé­nyes tevékenységét: fő fel­adatuknak a szakmai munka (Folytatás az 1. oldalról.) Sok hozzászóló megfogal­mazta: a kongresszusi irány­elvek végrehajtása maga­sabb színvonalú munkát igé­nyel az élet minden terüle­tén. A megvalósításhoz azon­ban egy sor problémát szük­séges megoldani elsősorbar rendőrségi vonalon a város­ban. Ezek közé tartozik pél­dául az is, hogy a városi ka­pitányság épülete, felszere lése elavult, a jelenleg adottságok mellett kultúrál tabb ügyfélfogadást nem le­het megoldani. A rendőrség krónikus létszámhiánnyal küzd, a jelenlegi állomány leterheltsége igen nagy. En­nek ellenére rendkívül ered­ményes munkát végeztek az elmúlt évek során. Erőtelje­sen javult a közrend és a közbiztonság annak ellenére is, hogy a garázda cselekmé­nyek száma emelkedett, s néhány súlyosabb bűntett is adott nyugtalanságra okot. A BM-dolgozók idei bér- korrekciója, a lakásgondok jf: A December 4. Drótművekben született a Kaderják—Weinimer-féle szabadalom, a lapos drótkötél gyártására alkalmas gép. Az új termék rendkívül keresett cikk. A leg­több lapos drótkötelet a Szovjetunió vásá­rolja a drótműtől. Képünkön: a berendezés munka közben. (Szathmáry László felv.) Nyáron vita, ősszel javítás Miért hidegek a radiátorok a Kilián-délen? A Kilián-déli és a diósgyő­ri szövetkezeti lakásokban még mindig hidegek a ra­diátorok. A Miskolci Ingat­lankezelő Vállalat József At­tila utcai gépészetén a minap azt a tájékoztatást kaptuk, nogy a lakásszövetkezet ka­zánházának a kezelését az idén veszik át a lakásszövet­kezettől. A kazánház rendbe­hozatalát az állandó megfe­szített munkálatok mellett is csak október közepére tud­ják ígérni. Kezdődik az aktaiologatás Cikkünk megjelenését kö­vetően felkeresett bennünket dr. Muzsnay Lajos, a lakás- szövetkezet elnöke, s a MIK képviselője által elmondotta­kat — egy vastag dossziéra való dokumentummal — ki­egészítette. Dr. Muzsnay sze­rint a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat és a lakásszö­vetkezet képviselői között tavaly május 14-én olyan el­vi megállapodás jött létre, hogy idén májustól a válla­Oriás faliszősiveg Az abonyi szőnyegszövő üzemben óriás szőnyeg ké­szítését kezdték meg. A 185x J 380 centiméteres faliszőnyeg a Viscosa-gyár ebédlőtermé- f nek dísze lesz. A nagymé- ' retü szőnyeghez külön szö­vőszéket készítettek Alkony­ban. Kö'ös KISZ—III fefodatterv A miskolci fiatalok köré­ben végzett ismeretterjesztő, nevelőmunka támogatására, segítésire • a KISZ városi bi­zottsága és a TIT városi szervezete együttes feladat- tervet dolgozott ki. A két szervezet a fiatalok erkölcsi, politikai, világnézeti neve­lése, pályaválasztásának se­gítése. a szabad idő hasznos eltöltése, a fiatal értelmisé­giek fokozottabb közéleti szereplése érdekében közös előadássorozatokat szervez. lat tulajdonába kerül a ka­zánház, illetve az 1970—71-es fűtési idényt már az ingat­lankezelőnek kell lebonyolí­tani. Közben különböző problé­mák merültek fel: a csak­nem tízéves fűtőberendezés nagyon elhanyagolt állapot­ban van. Felújítása igen költséges. Mindez a kazán­ház eddigi szakszerűtlen ke­zelésének eredménye. Arról vitatkoztak, hogy ki vállalja a javítás költségét. Végül is a meddőnek tűnő vitát a ta­nács építési osztálya döntötte el: idén augusztus 25-től a kazánház a MIK tulajdonába került. így szeptember else­jén az ingatlankezelő válla­lat szakmunkásai megkezd­ték a kazánház szerelését, kijavítását. A kazánhaz irodalmából Ennyi volt röviden a csak­nem két éve húzódó adás­vételi tárgyalások története. A kazánház irodalmának ta­nulmányozása közben több igen érdekes jegyzőkönyvet olvashattunk. Az idén július 15-én például abban állapod­tak meg. hogy a vállalat ki­javíthatja a kazánberende­zést a lakásszövetkezet bank­számlájának terhére. Ez azt bizonyítja, hogy ha az ingat­lankezelő vállalat szívén vi­selte volna a lakások fűté­sének sorsát, akkor most nem kellene dideregniük a lakók­nak. Ugyanakkor a vállalat főkönyvelője azt mondta, hogy szövetkezetről lévén szó, ez nem lett volna lehetséges. Tovább menve, a kazánház egész nyáron üresen állt. A gépeken nem végeztek kar­bantartási munkákat. így a fűtési idény kezdetére a ka­zánház üzemképtelen. Ez az állapot a több hónapos gaz­dátlanság eredménye. Társadalmi munkában? Vannak, akik úgy véleked­nek, hogy most már felesle­ges is bolygatni ezt a prob­lémát. Hiszen a lakóknak et­től már úgysem lesz mele­gük. Viszont négyezer mis­kolci választ keres ama, hogy miért kell nekik a la­kásukban télikabátban fa- gyoskodniuk? S egyáltalán, miért volt szükség arra, hogy a lakásszövetkezet átadja a kazánházat a MIK-nek? Ilyen és ezekhez hasonló tü­relmetlen kérdéseket szegez­nek a lakók a szövetkezet el­nökének. Nehéz mindenki­nek megmagyarázni, hogy a csaknem ötmillió forint ér­tékű kazánház kezelését tár­sadalmi munkában a vég­telenségig senki nem vállal­hatja. Tehát kellett egy szerv vagy intézmény, aki ezt gondjaiba veszi. Hogy ez nem a legsimább úton történt meg, arról legkevésbé a szö­vetkezet elnöke tehet. Október közepén a Kilián- déli és a diósgyőri szövetke­zeti lakásokban is meleget adnak a radiátorok. SZÁNTÓ ISTVÁN segítését tekintették, s ez nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy munkájuk szín­vonala nőtt — mondotta Gyebnár elvtárs. — Külön örömmel tapasz- laltuk, hogy a párttagság, a hozzászólók a város gond­jait, problémáit ismerve, sa­ját gondjaikat ebbe bele­illesztve tárgyalták a tenni­valókat. hangsúlyozva: a vá­ros életétől a BM-szervek munkáját sem lehet elvonat­koztatni, politikai, gazdasági és kulturális életünk ered­ményei nélkül nem képzel­hetők el a BM eredményei sem. R. É. Gyermekeink sorsa a társadalom sorsa Három különböző tanácskozáson fogalmazták meg az alábbi véleményeket, mégis szorosan egymáshoz kapcsolód­nak. Dr. Havasi Béla képviselő — a városi pártbizottság első titkára — parlamenti felszólalása időben is egybeesett a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnap délelőtti ta­nácskozásával. S ha egy mesebeli szerelő meghosszabbította volna mikrofonja zsinórját a tanácsteremig, a végrehajtó bizottság tagjai minden bizonnyal a „napirendhez” illőnek érezték volna mondatait. Hiszen képviselőnk a város közmű­velődési és oktatási helyzetét vázolva a többi között elmondta, hogy az utóbbi években végrehajtott fejlesztések ellenére a város óvodái, iskolái, kollégiumai rendkívül zsúfoltak. Az oktatás és a nevelés tárgyi feltételei tehát nincsenek tökéle­tesen biztosítva városunkban, s a következő években is csak enyhül, de nem szűnik meg ez a gond. Sok száz környékbeli diák kényszerül például arra, hogy bejárjon a városba, vagy albérletben lakjon. Ügy hisszük, nem kell különösebben bi­zonygatnunk, hogy ezek a gyerekek könnyebben kibújnak a szülői és nevelői felügyelet alól, többet csavaroghatnak, s nagyobb esélyük van rá, hogy rossz útra térjenek, mint a helybeli, vagy legalább is kollégiumban lakó társaik. Nos, mindez nagyon megnehezíti a gyermek- és ifjúság- védelmi munkát, mely a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén vitatéma volt. A művelődési osztály — előterjesztésében — csakúgy, mint valamennyi felszólaló, hangsúlyozta a társa­dalom felelősségét a veszélyeztetett környezetben élő gyer­mekek jövőjéért. Ha pusztán a statisztikai adatok alapján mérlegeljük e kérdés fontosságát, akkor könnyen becsapjuk önmagunkat. Hiszen az ezret sem éri el azoknak a gyerme­keknek a száma, akiknek a körülményei indokolják a társa­dalom ilyen irányú gondoskodását, s ez a szám a város kö­rülbelül 30 ezer gyerekéhez viszonyítva valóban nem tűnik túl nagynak. Csakhogy a rossz útra tért fiatal a hasonló ko­rúak tucatjait „fertőzheti meg”. A bűnüldöző szervek ta­pasztalatai beszédesen igazolják ezt. Miskolc ugyanis a fia­talkorúak által elkövetett garázda cselekményeket tekintve bizony eléggé elöl van a városok negatív előjelű rangsorában. A fiatalok védelmét azonban nem a rendőrségi intézke­désekkel kell kezdeni. Csaknem közhelyszámba megy, any- nyit hangsúlyoztuk: a gyermek- és ifjúságvédelem leghaté­konyabb módszere a megelőzés. A társadalomnak nem elég akkor nyújtania segítő kezét, amikor már a veszélyeztetett, esetleg bűnözővé züllött fiatalt nevelőotthonban, vagy gyám­szülőknél kell elhelyezni, amikor sérült lelkének gyógyításá­hoz talán hosszú évek kellenek — talán egy élet is kevésnek bizonyul. Természetesen nem akarjuk lebecsülni mindazt, amit a társadalom, közelebbről a város tanácsa, a pedagógusok és a különböző társadalmi szervek tettek, illetve szándékoznak tenni a félresiklott fiatal életekért. Nagy öröm például, hogy bár még három évet kell rá várni, mégiscsak felépül a város első — 320 férőhelyes — nevelőotthona. De a „nagy család” minden jószándék mellett sem tudja tökéletesen pótolni a kicsit, az igazit. És ez az a gondolat, ami újra meg újra visszatért a. végrehajtó bizottság tanácskozásán, ha úgy tet­szik, idézetként, hiszen a szerdán befejeződött V. nevelésügyi kongresszuson is több felszólaló megfogalmazta. Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titikára például beszédében visszautasította azokat a nézeteket, amelyek sze­rint a nevelés kizárólag az iskola és a KISZ feladata. Mindannyian jól tudjuk, hogy nem könnyű a sokgyerme­kes munkásszülők számára a nevelés, különösen, ha az anya is dolgozik — esetleg több műszakban. Segítségre, jótanácsra várnak, s ezt meg is kell kapniuk, de tudniuk kell, hogy gyermekeik sorsáért elsősorban ők tartoznak felelősséggel. BÉKÉS DEZSŐ Hol épülnek családi házak? Az elkövetkező két évben Miskolc peremkerületeiben 420 állami tulajdonú telket értékesítenek az OTP útján családi ház építési célokra. Az első kerületben száz új kertes ház épülhet az Árok utca környékén, nyolcvan a Martintelepen. Szirmán, He- jőcsabán és Görömbölyön egyaránt harminc-harminc családi ház építésére van lehetőség. A harmadik ke­rületben — Komlóstetőn — 130 telket értékesítenek jö­vőre, illetve 1972-ben. Tersánszky­emlékkiállítás Tersánszky Józsi Jenő élet­művét, hagyatékát mutatja be az a kiállítás, amelyet tegnap nyitottak meg a Pe­tőfi Irodalmi Múzeumban. | A megnyitón jelen volt az író özvegye, valamint számos barátja, tisztelője, a művész­világ több neves képviselője. Féja Géza, Tersánszky pá­lyatársa és barátja nyitotta meg a kiállítást. A megnyitó érdekessége volt. hogy lepergettek egy magnószalagot, amely őrzi a I kitűnő muzikalitásé költő * énekét, füttyszavát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom