Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-07 / 209. szám
1 Nagy Béla rajza A ThibaiiH-család tói a Csodálatos mandarinig Színházi bemutatók Pesten Színházi telefon Vívódíj — kényszerű szerepcsere Ma szünnap van a színházban, de Siklósi László művészeti főtitkár még tegnap este szólt: — A lapnál tudnak a nívódíjakról? — Szégyen, nem szégyen; ezzel kapcsolatban semmit nem hallottunk. — Hát akkor elmondom. A Magyar Televízió elnöksége a sikeres színházi közvetítések érdekében legtöbbet tett művészeket (színészeket, rendezőket) szeptember 3-án nívódíjban részesítette. Miután az elmúlt szezonban már képernyőre kerültünk ... — Nos „nálunk” kit ért a megtiszteltetés? — Én úgy kérdezném, hogy „kiket”? Persze arra mi sem számítottunk, hogy a miskolci színház kerül az élre a nívódíjak számával. De hát így még nagyobb az öröm. Jurka László, Máthé Éva és Kovács Mária művészeti jutalmának az egész színház örül. S miután egy-egy produkció sok ember közös munkája, A Harminchárom névtelen levél és a Bernarda háza együttese (volt együttese) különösen büszke és boldog. Tudniillik rendezőnk és két színésznőnk az említett művek előadásában nyújtott művészi teljesítményükért kapták a jutalmat. — Szívből gratulálunk, és örömmel adjuk közre a hírt!. — Sajnos még nem fejeztem be... — Mindjárt érthetőbb lesz. Péva Ibolya kitűnő fiatal művésznőnk — akit visszatérésekor főszerep várt a színházban — a Péntek *Rézi egyik próbáján súlyosan megsérült. Az orvos véleménye szerint az izomszakadásnak nem marad nyoma, a szeptember 25-i bemutatón azonban nem táncolhat Péva Ibolya. _ ??? — A művészeti tanácsnak nagy gondot okozott ez a baleset, végül mégis úgy döntöttünk, hogy Kopetty Liára bízzuk a szerepet. — De hisz Kopetty — ha jól tudjuk — az Adáshibát próbálja?! — Így van. Szerencsére Szakonyi darabja nincs olyan nagy mozgásigényű produkció, mint a Péntek Rézi. Ezért Péva Ibolya szerepet cserélhet Kopetty Inával.- A színházi szakemberek találékonysága kimeríthetetlen, de azért én sajnálom Péva Ibolyát.. — Természetesen mi is. Ezért, ha meggyógyul eljátssza a Péntek Rézit is. mint ahogy Kopettynek sem kell lemondani az Adáshibában vállalt szerepéről. Ügy hisszük a szezonban sikeresen váltogathatják egymást. — Ezek után tényleg nincs ok a pesszimizmusra. Köszönjük az információt! — Sajnos? GY— „Le Corbusier elgondolása nem tartalmazott újat...” A sokszínű város A párizsi 1’ Express nagy terjedelmű interjút közölt a magyar származású Viktor Vasarely-től, a munkásságáról. A 62. éves világhírű festőművész nyilatkozatának azt a részét közöljük, amelyben a korszerű városról fejti ki véleményét. Nagy siker volt, írhatnánk ki szinte valamennyi előadás mellé a budapesti színházak műsorát hirdető plakátokon. Az előző évadtól vagy évadoktól „örökölt” előadások mellett (Mózes, Az ember tragédiája. Bánk bán, III. Richard, Gellérthegyi álmok, A vörös postakocsi, West Side Story, Tannhäuser, Carmen stb.) hat premier lesz a vezető nagy színházaknál. Szép feladatra vállalkozik a Thália Sbínház, amikor a világon elsőként viszi színpadra Roger Martin du Gard családregényét, „A Thibauld-család”-ot. A modern francia társadalom nagyszabású elemzését a Thi- bauld-család három tagjának, az apának, a józan és reális Antoine-nak és a lázadó, a romantikus és forradalmár Jacques-nek bemutatásával az öröklődés végzetes hatásának megeleveníté- sével adja. A szeptember 25-i ősbemutató dramaturgja Benedek András. rendezője vendégként Kazán István. Ugyancsak ősbemutatóval kezdi ezt a színházi évadot az Állami Défyné Színház. Szepember 19-én Verne— Kcmlós: Sándor Mátyás című színművét láthatja a közönség. A nagy sikerű Verne-regényt Komlós Róbert alkalmazta színpadra, a dra- matizálás ugyancsak az ő munkája. 1922-ben a milánói Theatro Manzoni mutatta be először Pirandello IV. Henrik (Enrico IV.) című színművét, Magyarországon a Madách Színház játszotta, 1941-ben. Most, az új évad első bemutatójaként a Vígszínházban láthatja a közönség ezt az érdekes problémával foglalkozó darabot. Az első magyarországi előadáson IV. Henriket Várko- nyi Zoltán játszotta, a mostanit ő rendezi, és a címszereplő Latinovits Zoltán lesz. Weiss P.:A Luzitán szörny című színművét az 1968. évi stockholmi Scala-Theater- beli bemutató után két évvel, Magyarországon szeptember 25-én láthatja a közönség a Katona József Színházban. A „Marat halála” szerzője ebben a darabban századunk szörnyű ellentmondásait leplezi le: hogyon lehetséges a tudomány és a civilizáció hihetetlen fejlődése mellett az, hogy a Földön háború, nyomor, fajelmélet szehnyezi be világunkat. A nagy sikert aratott darab tulajdonképpen egy abszurd-játék, amelynek középpontja a Szörny, és a játékszabályok értelmében, mindenki szót kaphat a gyarmatosítók és elnyomottak idegfeszítő vitájában. A darabod Garai Gábor fordításában 1967-ben közölte a Nagyvilág, most Major Tamás állítja színpadra. A József Attila Színházban szintén magyarországi bemutató lesz. Goldoni Komédiások című vígjátékát Karinthy Ferenc fordította. Szirtes Tamás rendezi. Bartók halálának 25. évfordulóját három színpadi művének, A kékszakállú herceg várának, A fából faragott királyfinak és A csodálatos mandarinnak felújításával ünnepli szeptember 25-én az Állami Operaház. Ez a bemutató lesz egyben a budapesti művészeti hetek nyitánya is. A szombat esti tv-játék igen kellemes meglepetéssel szolgált. Nagy Ignác nevét jobbára már csak egy pesti utca tartja emlékezetben, az irodalomtörténeti tudatban pedig egy sikeres vígjátékkal, a Tisztújítással maradt fenn a múlt századból. Valaha, ha jól emlékszem, 1954 táján a Nemzeti Színház sikerrel újította fel e darabot. Azóta legfeljebb cSak emléke él ennek az előadásnak. Benedek András most ezt a darabot sikeresen frissítette meg, és alkalmazta televízióra. Épp a tegnapi Népszabadságban meditál a tv-kritikus arról. hogy mily gyönge utánzatokként kerülnek a klasszikusok a képernyőre. Hát még, amikor nem is klasszikusok adaptációit láthatjuk. Mi is többször szóvá tettük, hol a gyenge előadást, hol azonos szerzők túl gyakori, gyenge színvonalú előadását. De fel kell figyelnünk az ellenkező előjelű folyamatra is. Arra, hogy a Magyar Televízió is mind gyakrabban készít hazai produkciót nem egy klasszikus szövegkönyvből, és kisebb- nagyobb sikerrel képernyőre viszi hazai klasszikusainkat, illetőleg nem klasszikus, de értékes rr),esterdarabjait a magyar irodalomnak. Mindezt azért most mon— Mióta foglalkoztatja önt a sokszínű város gondolata? — A Bauhaus híve voltam. Sohasem szabadultam meg a sokszínű város gondolatától; mindenkor ott volt kutatásadom el, mert Nagy Ignác Tisztújítását Kerényi Imre és Málnay Levente rendezésében kiváló fiatal színészgárda előadásában látva, örömmel gondolkozhatunk el azon, hogy hasonló, színvonalas hazai előadásokat miért nem készítenek gyakrabban. Igaz, hogy a Tisztújítást, ezt a speciálisan magyar anekdota-darabot, melynek játékos lebegése a szinte anakronisztikus, tragikusan elmaradott magyar valóságban gyökeredzett, nehezen tudjuk majd eladni cserefilmként külföldi tv-társasá- goknak. De a magyar közönség mégiscsak jobban érzi magát egy. a hazai történelemben gyökerező problémájú, kedvelt színészeit foglalkoztató előadás nézése közben. Goldoni sokkal nagyobb drámaíró, mint Nagy Ignác. De mindig csak az ő hagyományos ötleteit, és nálunk soha nem volt olasz polgári szituációit nézve, csak elunjuk a nagy drámaíró-mestert is, és felüdüléssel fogadjuk, ahogy a vígjáték hagyományos fortélyai, és figurái a hazai légkörű vígjáték keretei között mozognak. Ügy érezzük, ezzel az előadással is sikeresen újította meg a Televízió a klasszikusok és nem klasszikusok tv-filmen sorozatot. K. L. im hátterében. Amikor Le Corbusier 1952 körül kifejtette híres elméletét „a plasztikus művészetek szintéziséről”, elámultam. Utóbb aztán, saját fejlődésem hatása alatt, tudatára ébredtem annak, hogy a mai idők legnagyobb építőművészének elgondolása nem tartalmazott valóban újat. — ön hogyan és hol avatkozna be a jövő város kialakításába? — A Créteil-i városi tanács engem akart felkérni arra, hogy megteremtsem új, 35 ezer lakosú kerületének polikrómiáját. A lakosság átlagos életkora 20 év körül mozog, s a kerület megépítésében 15, a hatáskörében állítólag szuverén építész vesz részt, ök döntenek az épületek magasságáról és formájáról, elhelyezésükről és térközeikről, a tervezett mesterséges tó méreteiről és elhelyezéséről, valamint az építőanyagokról, sőt még a költségvetésről is. — Nem bízik a sokszínű város megvalósításának lehetőségében? — Száz százalékig hiszek benne, de fontos, hogy a plaszticitás szakembere már az elgondolás alapszintjén hallathassa a szavát. Nem szabad megelégedni azzal, hogy csak később kérik ki a tanácsát! Nem elég elkészíteni a plasztika kimeríthetetlen lehetőségeinek jegyzékét, nem elég hangoztatni a funkciók elméletét. S főként nem elég körvonalazni valamilyen műszakilag kivihető eszmét. A tömegnek követnie kell az esztétikai fejlődést az audio-vizuális nevelés közvetítésével. Az igazgatásnak kell jóváhagynia az új normákat. Az építésznek és a városrendezőnek ismernie kell a legújabb fejleményeket. Fontos, hogy a vállalat elfogadja a plusz költségeket. Elvégre gyerekes dolog volna csodában reménykedni, s feltételezni, hogy a plaszticitás szakembere varázsvesszejével szempillantás alatt széppé változtatja azt, ami rút. MOSOLYGÓ TÖRTÉIN ELEM Damjanich aranyórája Az 1843—49-es szabadságharc egyik hőse, Damjanich tábornok, seregénél? alföldi táborozása során sokat járt csapatszemlére. Egyszer egy falusi kocsmában volt kénytelen megszállni. A zsúfolt fogadóban folyt a bor Hencidától—Boncidáig, s a mulatozók olyan lármát csaptak, hogy a vendégszobában lehetetlenség volt aludni. A tábornoknak pedig szüksége volt a pihenésre. — Kocsmáros! — szólt Damjanich. — Holnap korán kelek, mivel a tiszaháti cserjésben elvesztettem az aranyórámat! Költsön fel és segítsen megkeresni. A vigadók erre összesúgtak, kettenként-hármanként elszállingóztak, s amíg fáklyákkal az aranyóra keresésével hiába törték magukat — hiszen csak ravasz mese volt az egész —, Damjanich zavartalan álomba merült és reggelig jól kipihente magát. HAJÓTÖRÉST SZENVEDETT A Balti-tengeren hajótörést szenvedett az Eros nevű nyugatnémet hajó. A lengyel hajómentőszolgálat azonnal mentéshez látott, és gdyniai egysége fedélzetére vette az Eros kilenctagú személyzetét. A sérült hajót kikötőbe vontatták.. FÖLDRENGÉS PUSZTÍTOTT Közepes erősségű földrengés pusztított a törökországi Anatólia keleti részén. Három kisgyermek megsebesült es száz lakóház összedőlt. FELGYÚJTOTTA AZ ERDŐT Egy portugáliai hadgyakorlat során világító lövedékek felgyújtottak egy erdőt. Egy személy meghalt és egy közeli falut ki kellett üríteni. POKOLGÉP ROBBANT Pokolgép robbant a Los Angeles-i törvényszék épületében, ahol Charles Man- sonnak és társainak perét tárgyalják. Sérülés nem történt, de a károk jelentősek. CSATA A VENDÉGLŐBEN A nyugat-németorszagi Friedrichshafenben valóságos olasz—német csata zajlott le. Egy vendéglőben szóváltás támadt az ott-tartózkodó helyi lakosok, valamint a betérő olasz vendégmunkások között. A szóváltást tömegverekedés követte, húszán megsérültek és hétezer márka anyaki kár keletkezett. MEGÖLTE A LÁNYT Egy Nyugat-Németország- ban szolgáló 18 éves amerikai katona a Swabisch Gmüd melletti erdőben megölte őrmesterének 14 éves. középiskolás lányát. Fennáll az a gyanú, hogy kéjgyilkosság történt. A katona amerikai bíróság előtt felel tettéért. A FÉRJ ELÁJULT A maiagai Pilar Ramirez asszonyt férje kórházba szállította, hogy megszülje gyermeküket, de útban a klinika felé, a gépkocsiban életet adott egy kislánynak. Férje az izgalmaktól elájult. Az asszony nemcsak a csecsemőt hozta a világra, de élettársát is magához térítette. SZAKÁLL-LOPÁS Az angliai Bedfordban vád alá helyeztek egy embert, mert erőszakkal levágta egy szikh (indiai szekta) szakái- lát. Most azon töpreng a hatóság. hogy milyen vádat emeljen a szakálltolvaj ellen. Testi sértés vagy szakáll-lo- pás forog fenn? A szikheknél a szakáll a vallási személyiség szimbóluma. DINAMITTAL VOLT MEGRAKVA Tizenöt ember vesztette életét és tizenöten megsebesültek, amikor egy dinamittal megrakott teherautó a para- iba-állambeli Campina Grande és Monteiro között fel- robant az országúton. A TYÚKÓLBAN LAKTAK A római rendőrség a főváros közelében erőszakkal kiürített egy elhagyott tyúkólat, amelyben eddig egy öttagú család élt. A három rosszul táplált és beteg kisgyermeket kórházba szállították és eljárást indítottak, az anya elleti. ijrafelfedezett kellemes vígjáték
