Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

Rövidßlmek ­szerzői estek Teremtsünk állandó otthont a kisfilmeknek. Ezt a gon­dolatot fejtegettük néhány nappal ezelőtt. (DH. aug. 28.) Hogy a rövidfilmek felkarolása nemcsak nekünk jutott eszünkbe, bizonyítja, hogy a városi tanács illetékese, a Mozi­üzemi Vállalat igazgatója és a Hevesy Iván Filmklub üzem­vezetője örömmel vállalkozott rá, hogy ki-ki a saját lehe­tőségei szerint szorgalmazza, hogy a most beköszöntő köz- művelődési évad programjából ne hiányozzanak az ősbe­mutatók, illetve a szerzői estek. Az említett szakemberek hamar meggyőztek bennünket arról, hogy nem elvi, csupán technikai nehézségek hátrál­tatták eddig is a rövidfilm-program megvalósítását. Nekünk az lenne a legkedvezőbb, ha a filmstúdiókból azonnal a klub gépházába kerülne egy-egy film. (Ügy hisszük, ennyi „elő­joga” a budapesti Híradó Mozi mellett lehetne az ország legnagyobb vidéki városának, amely évről évre a legtöbbet tesz a rövidfilmek népszerűsítéséért.) De hisz minden pre­mier filmmel együtt, egy új kisfilm is érkezik — mondhat­ják erre a filmforgalmazás szakemberei. Ez így van. Sőt nem­csak együtt érkezik a két film, hanem egy darabban is. (A kísérő műsort hozzáragasztják a játékfilmhez.) Éppen azért nagyon nehéz egy önálló rövidfilm műsorra való (4—5 kisfilm) anyagot biztosítani. Mit lehetne tenni? Néhány kópiát fenn kellene tartani azoknak a kluboknak a számára, amelyek igénylik a rövid­film bemutatókat. És persze nemcsak kópiák kellenének, hanem megfelelő propagandaanyag is. (A kisfilmek nép­szerűsítésére eddig úgyszólván semmi gondot nem fordított a MOKÉP.) Ez aligha lenne rossz befektetés, hiszen a rövid­filmek közönségnevelö hatása nem lebecsülendő. De hát mi nem láthatunk a forgalmazás kulisszái mögé .. Ki ne ismerné a híres mondást, amellyel Flaubert kommentálta a világirodalom egyik leghíresebb asszonyregényét: „Bovaryné én vagyok”. Valóban, a minden érzelmi kötött­ség és személyes állásfoglalás nélkül regisztrált történetből, és a hősnő, a csalódott, kör­nyezetéből elvágyódó Emma Bovary alakjából az író karaktere is kirajzolódik. Szeretjük a regényt vagy nem. elfogadjuk vagy sem madame Bovary konfliktusait, az a regény klasz- szikus nagyságából semmit nem von le. Mi pedig újra találkozhatunk diákkorunk köte­lező olvasmánya főszereplőjével és felnőtt korunk újra érteni tanult hősnőjével a Klasz- szikusok. tévéfilmen című sorozat szerda esti adásában. A magyarul beszélő német tévé- film változat első részét viszik ezúttal képernyőre. Egy minimális kisfilmprogramot azonban — természete­sen ősbemutatókra gondolunk — mégis meg kellene valósí­tani Miskolcon, illetve Borsodban. Ezen gondolkozva merült fel a szerzői estek sorozata. Tapasztalatból tudjuk, hogy a rendezők, forgatókönyv­írók, operatőrök táskájában a friss kópiával szívesen ellá­togatnak — ha erre lehetőségük van — a klubokba, ahol kíváncsi és többé-kevésbé értő közönség fogadja őket. (Nem egy példa volt már erre Miskolcon is.) Mi lenne, ha rend­szeressé tennénk ezeket a találkozásokat? Nem akarunk maximalisták lenni. Ha a négy stúdió (Népszerű-tudomá­nyos, Pannónia, Katonai, Dokumentum) alkotói évenként és egyenként csak egy miskolci, borsodi szereplést vállalnának (minden negyedévben egy szerzői estre, sorozatra számí­tunk), akkor már egész év folyamán élvezhetné közönsé­günk a rövidfilmek jótékony hatását. Nincs többről szó, mint hogy az eddigi szórványos talál­kozásokat rendszeressé tegyük. Jó lenne, ha a tervnek —5 mellyel a Moziüzemi Vállalat hivatalosan is /felkeresi a stúdiókat — akadnának pártfogói a Filmművész Szövetségben és a stúdióvezetők között is. (gyarmati) Albérletben az úttöröház (Jj szakkörök és klubok Megjelent a Napjaink szeptemberi száma Az idén kezdik meg a mis­kolci Molnár Béla Üttöröház bővítését, amely az elmúlt években már szűknek bizo­nyult. Az építkezés idejére az Ifjúsági Ház ad majd ott­hont a kisdiákoknak. Így le­hetőség nyílik arra, hogy az úttörőház vezetősége az új tanévben is változatos, dús programmal biztosítsa a já­tékot és a szórakozva tanu­lást az úttörőknek, kisdobo­soknak. Az 1970—71-es tanévben fotó, barkács, modellező, hír­adós, vízi, természetjáró, képzőművész, riporter, kari­katúra, plakáttervező, ipar­művész szakköröket és iro­dalmi színpadot is szervez­nek. Külön klubot kapnak a most végző nyolcadikosok, ahol a pályaválasztással kap­csolatos tanácsokkal is ellát­ják őket. A jövő úttörőit a kisdobosok klubjába tömörí­tik. Itt pedagógusok és ifi­vezetők segítségével kötetlen Aschersleben. Halle, Ruda- bánya és Miskolc városok részvételével rendez nemzet­közi bélyegkiállítást a Ma­gyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Miskolc Területi Bizottsága. Az érdekes — és valószínűleg sok gyűjtőnek ritka örömet szerző — kiállí­tást Téglás i Ferenc, a MABÉOSZ központi vezető­ségének ta-aja. ;• Miskolc vá­rosi kör elnök- nyitja meg szeptember 9-én Hután 5 órakor a Kossuth Művelő­dési Házban. (Volt Nevelők Háza.) A kiállítás szeptem­ber 9. és 13. között tekinthető meg. foglalkozásokat tartanak a számukra. A munka a szakkörökben és a klubokban már október elsején megkezdődik. A. J. Később a gót templomokat nézegettük, a tűhegyes, bű­bájos, karcsú tornyokat, a hí­res prágai zsidótemető szoro­san egymásra hordott sírkö­veit, a gélemet készítő rabbi sírját, amikor hirtelen elönt a svejki hangulat. Szinte lá­tom, hogyan osztja szét az agg osztrák bárónő sült csir­kéit a szimulánsok között, akiket büntetésül aszpirinnel, s kinines vízzel kúrálnak a hadikórházban, hogy észre térjenek, s kimenjenek az első világháború vágóhídjára. meghalni a gyűlölt monar­chiáért. Kísérőnkkel a derék kato­na mulattató, de mély értel­mű kalandjaira emlékezünk. Nékem külön jólesik, hogy a szépséges Prága látogatása­kor megálltunk a látnivaló­nak éppen nem nevezetes kór­házépület előtt. Svejk miatt — olyan hangsúllyal. minth:> más országban valaki azt mondaná: „Itt élt Bovaryné”: vagy: „Itt vívott halálos pár­bajt Anyegin.” Vagyis egy re­mekmű, a rangos irodalom Jól megírt, változatos té­mákat feldolgozó írások, a mindennapok gondjainak tü­körképe és irodalom: ez a Napjaink szeptemberi szá­mának tartalma. Érdekesen hívja fel a fi­gyelmet Bata Imre írására annak archaizáló címe: Nem­zetvoltunk mibenléte. A ha- zafiság tartalmáról általában és a mai értelemben vett hazafiságról sorakoztatja fel gondolatait „A víz elvonult. Buja növényzet verte fel a földeket.” — fejezi be riport­ját Gyarmati Béla, melynek címe a Száraz hullámok — szintén kifejezően érzékel­teti, hogy az elemi csapás természetbeni hullámai ho­gyan gyűrűznek tovább — most már a társadalom gondjaként — az újjáépítés­ben. Fekete Gyula A torony gombja című írása most, a tanév kezdetekor különösen időszerű. A gyerek fegyelme­zetlenségéről, a fegyelmezés módjairól és az ezzel kap­bevonult a városemlékek so­rába. S a kalauz kötelességé­nek tartja, hogy a Loretta építészeti bájossága, a Hrad- zsin termei mellett, egy sem­mitmondó kórházi épületet is mutasson, — mert: „Itt fe­küdt Svejk, a szimulánsok között.. Átmegyünk a hatszázéves Károly-hídon. a szobrokkal megnehezült hídesodán — itt is járt Svejk, fülig érő kato­nasapkában, állig érő, ki­mustrált mundérnadrágjában, két fegyőr között... A híd két oldalán látható szobor- csoportok között van egy. amelynek alapzatát rácsos ab­lakkal ellátott börtönnek ké­pezték ki; a kőbörtönben sza­kállas rabok .félmeztelenül, amint éppen bilincseiket tö­rik szét. A bilincstörés kőből faragott ereje ragad meg, — a maga módján Hasek is ezl tétette Svejkjével, a derék- katonával. Most az órát nézzük, a hi­tes Orlojt, — ezt nem lehet Prágában kihagyni. A legen­dát hallgatjuk az időmutató, csolatos társadalmi, emberi elvárásokról vet papírra megszívlelendő gondolatokat. A tájszínház múltja és je­lene (Gyárfás Ágnes írása), és Bartók Béla művészete Miskolcon (írta V. Zalán Irén) miskolci ihletésűek és feltétlenül aktuálisak. Az 1970-es esztendő Bartók ju­bileumi év, és a színházi évad kezdetével szólni kell a közízlés egyik legfontosabb formálójáról, a vidéki színi előadásokról, a „tájolásról”. Kuprin születésének 100. évfordulójára Bán Ervin, Re- menyik Zsigmondra E. Nagy Sándor emlékezik. Gulyás Mihály A hivatalnok „Térjen a tárgyra!” c. írása egy ere­deti aspektusból elemzi a régi, de mindig napirenden levő kapcsolatot (hiszen leg­több embernél mindkettő megvan), a hivatalnok és az ügyfél kapcsolatát. Oravec János riportja, a „...lelki­ismeretemre fogadom ...”, a perecesi bányavidék felsza­badulás utáni hónapjainak s a hozzá tartozó órajáték készítőjéről, akit a régi prá­gai városurak megvakíttat- tak, nehogy másutt is felsze­reljen ilyen káprázatos szer­kezetet. Ez a szerkezet a ma­gasban minden teljes órában kinyitja ablakait, s a két ablakban sorra megjelennek az apostolok, színes • alakjuk faragott pompájával. Közben az ablak alatt a csontváz ha- iálzsinórral rángatja a lé­lekharangot, csontkezével pe­dig kiveri a perceket: Me­mento móri. — gondolj a ha­lálra, az időd lejár! Ismét Svejkre kell gondol­nom és a „szimulánsaira”, akik közül például három súlyos tüdőbeteget a frontra küldésük érdekében add!g kúráltak kininnel és beön­téssel, míg a temetőbe nem kerültek. Aztán az ódon szép Prága után megnézzük az új vá­rosrészt. a magasodó, új lakó­telepeket. virágos ablakokat, parkokat, a játszó gyermeke­ket. Emlékezz az élőkre! Svejkre is, — de az élőkre is kell emlékezni, azokra, akik ebben a szép városban lak­nak. És mindenkire, minden­hol. B. B. eseményeivel, a munka meg­indulásával, az új tartalmú emberi viszonyok kialakulá­sával foglalkozik. Egyéves a Déli Hírlap. Ebből az alkalomból köszönti lapunkat azonos című mél­tatásban Kabdebó Lóránt. Az alkotmányunk ünnepe alkal­mából a város irodalmi díját elnyert Serfőző Simont és a város zenei díjának birtoko­sát, Röczey Ferencet üdvözli a lap. Ukrajnai mozaik címmel Sándor László a magyar iro­dalom itteni visszhangjáról, az Ukrán művészet története című kiadványról és a Kör­kép című ungvári műszaki és kulturális szemléről ír rö­vid méltatást. Könyvrecen­zióval Szalay Károly, Majo­ros József, Varga Lajos, Ko­vács Győző, Máté Iván, Zi- monyi Zoltán és Stenczer Fe­renc jelentkeznek ebben a lapszámban. Verseket Kalász László, Kiss Benedek, Ko­vács István, Parancs János és Rózsa Endre tollából kö­zölnek, az illusztrációk Szer­dahelyi Sándor, Lenkey Zol­tán, Kopcsik Károly, Teliin­ger István, Feledy Gyula, Demeter István és Seres Já­nos munkái. Opera a „Fehér éjszakák’ -ból Dosztojevszkij „Fehér éj­szakák” című regényének motívumai alapján Jurij Bucko fiatal szovjet zene­szerző operát komponált, amelyet az új zenei évadban koncert-előadásban mutatnak majd be Moszkvában. Az operának két főszerep­lője van, egy szoprán és egy tenor. Szergej Balaszanjan, a. neves komponista és pedagó­gus, aki Buckót a konzerva­tóriumban tanította, kijelen­tette, hogy a fiatal zeneszer­zőnek kitűnő érzéke van a klasszikus irodalomhoz. Jól ismeri az emberi hang lehe­tőségeit, kedvvel és nagy hozzáértéssel ír rá szólamo­kat. — Bucko zenéje — mondja Balaszanjan — meg- vesztegetően bársonyos hang­zású és emberi. A „Fehér éjszakák” című operából tv-változat is ké­szül. „Itt feküdt Svejk l” Prágában a kísérőnk megállít bennünket egy nagy fehér épület előtt. — Kórház. Itt feküdt a „szimulánsok” között Svejk, a derék katona — mondja. — Mert Jaroslav Hasek hőse valóban élt, kutyapecéri és közöshadseregbeli mivol­tában. éjféltől eggelig KIUTASÍTÁS Georg Mikest (Mikes György), Londonban élő ma­gyar származású újságírót, aki a BBC egy forgatócso­portjával tartózkodott Ma­gyarországon, a Külügymi­nisztérium sajtófőosztálya felkérte, hogy 24 órán belül hagyja el az országot. A for­gatócsoport eltért program­jától, és tiltott helyen kato­nai létesítményeket filmez­tek. TŰZ A TÜNTETŐKRE A rendőrség Calcuttában tüzet nyitott a tüntetőkre — négy ember meghalt. A szél­sőbaloldali tüntetők bom­bákkal válaszoltak. Négy rendőr megsebesült. A KAR TÍZMILLIÓ Hidrogénrobbanás követ­keztében tűz pusztított egy francia vállalat grenoblei tranzisztorgyártó üzemében. A kárt tízmillió francia frankra becsülik. ROMBADÖLT Robbanás következtében majdnem teljesen rombadőlt egy háromemeletes szálloda az Adriai-tenger partján levő Porto San Giorgo üdülőhelyen. A szerencsét­lenségnek nyolc halálos ál­dozata van. A katasztrófát az első emeleti konyhában be­következett robbanás okozta. A MACSKÁT AKARTA KIKERÜLNI Az úton átszaladó macskát akarta kikerülni egy japán autóbuszsofőr. A macska megmenekült, a busz azon­ban az utat szegélyező sza­kadékba zuhant, öt személy meghalt, 14-en megsebesül­tek. IMÁDKOZÁS ÉS KERESZTÉGETÉS Ötszázan vettek részt a pennsylvániai York város­ban a Ku-Klux-Klan gyűlé­sén. Közös imádkozással kezdték és keresztégetéssel végezték. Több részvevő a hagyományos csuklyás öltö­zetet viselte. TE AI V Ó-REKORD Egy indiai férfi új teaivó világrekordernek vallja ma­gát, miután öt óra alatt meg­ivott nyolcvan csésze teát. Büszkén kijelentette: bárki­vel, bárhol kész megmér­kőzni. FEGYVERT ZSÁKMÁNYOLTAK A floridai Jacksonville-ben öt fegyveres tört be az ame­rikai haditengerészet egyik ottani fegyverraktárába. Az álarcos támadók géppiszto­lyokat, revolvereket és tölté­nyeket zsákmányoltak. A VONAT ÉS A BUSZ KARAMBOLJA Az argentínai Salta város közelében egy vasúti átkelő­helyen tehervonat rohant bele egy utasokkal tömött autóbuszba. Húsz ember meghalt. FILMET KÉSZÍTETT A texasi Dallasban, 66 éves korában, rákban el­hunyt Abraham Zapruder, az egyetlen olyan személy, aki annak idején filmet ké­szített Kennedy amerikai el­nök meggyilkolásáról. SÚLYOS KAROK A kelet-pakisztáni áradá­sok összesen egymilliárd 100 millió rúpia kárt okoztak. 11 millió 200 ezer embert értek károk. 95 ezer ház és épület semmisült meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom