Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

Három és fél ezer elsőéves Tanévnyitó a szakmunkásképző intézetekben if. „Mikor először mennek iskolába...” Aranykoszos,r,s kitüntetés Ferde a föld Nem akarok pánikot kelteni, de el sem hallgathatom: Miskolc alatt ferde a föld. Hogy honnan veszem ezt? A népi ellenőrök állapították meg. Pontosabban azt állapítot­ták meg, hogy több zöldségboltban, így például a Széchenyi u. 114. szám alatti és a Tanácsház téri húsbolt mellett levő üzletben ferde a mérleg. S mi másért lehetne ferde a mér­leg, ha nem azért, mert a bolt alatt ferde a föld. De miért pont a zöldségboltok alatt lenne ferde? Nyilván ferde az egész város alatt. Erre a riasztó geodéziai jelenségre kellett rádöbbennünk a derék zöldségboltosok jóvoltából. Ezért pedig csak hálával tartozhat nekik a város lakossága, hiszen nem kétséges, hogy haladéktalan műszaki óvintézkedésekre van szükség. Érthetetlen tehát, hogy egyesek rosszhiszeműen azzal vá­dolják a szóban forgó üzletek eladóit, hogy közreműködtek a mérleg elferdítésében. M. Györgyné is a gyanakvó termé­szetű vásárlók közé tartozik, hiszen az ő bejelentése alapján indult a NEB-vizsgálat. A szóban forgó vásárló otthon le­mérte a Széchenyi u. 74. szám alatt levő boltban vásárolt árut, s úgy találta, hogy a bolti mérlegen egy kilogramm­nak mért kajszibarack az ő — nyílván húzós — mérlegén csak 70 deka; az egy kiló 80 dekaként vett narancs pedig mindössze 1 kiló 38 deka. Nos, lehetséges, hogy igaza volt. De az a tizenegynéhány forint, amivel ráfizetett az üzletre, igazán bagatell összeg. Szót sem érdemel a városfejlesztés szempontjából döntő fontosságú felfedezéshez viszonyítva. Más kérdés, hogy a népi ellenőrök egyéb szabálytalansá­gokra is bukkantak a MÉK üzleteiben. Volt, ahol a gyen­gébb minőségű árut is magasabb osztályba sorolták, másütt hiányoztak az árcédulák, s a próbavásárlások során kicsit vastagabban fogott a boltosok ceruzája is, mint kellett vol­na. De ha azt vesszük alapul, hogy Miskolcon így is, úgy is lényegesen drágábban lehet zöldséget és gyümölcsöt vá­sárolni, mint az ország más tájain, akkor ezek a kis hibucik is jelentéktelennek tűnnek. A vizsgálat eredményét tehát — némi ellentmondásban a NEB-bel — így összegezhetem: a zöldségboltok eladói teljes szívvel és lélekkel szolgálják a miskolci fogyasztók érdekeit, rászolgáltak a zöldparadicsom rend első fokozatára. BÉKÉS DEZSŐ Lukács György átvette a Goethe-díjat Miskolc öt ipari szakmun­kásképző intézete és a keres­kedelmi, valamint a pamut­fonóipari szakiskola 3288 el­sőéves diákot fogadott a ma megtartott évnyitó ünnepsé­gen. Körülbelül 200—220 hely vár még betöltésre, és az iskolák még száz érettsé­gizett fiatalt várnak. Az egyetemi felvételik és felleb­bezések végeredményei ala­kítják ki véglegesen ezt a számot. Ezenkívül 120 álta­lános iskolát végzett fiúnak és lánynak van még hely a különböző iskolákban. Forgácsoló és szőrmés szakmák A város és a megye szem­pontjából fontos ipari szak­mák többségében a beisko­lázás nagyjából úgy sikerült, ahogy tervezték. Az elsőéve­sek között körülbelül 600-an tanulnak majd lakatos szak­mát. Csőhálózat és berende­zés szerelőnek, forgácsolónak, szőrme- és bőripari tanuló­nak viszont még mindig je­lentkezhetnek fiatalok. A 100-as intézet még ötven ta­nulót tud fogadni forgácsoló szakmában. Annál kedvezőbb viszont a hideg- és meleg­üzemi szakmákban az idei Jogász legye« a talpán, aki el akarna igazodni a Petőfi utca 20. szám alatt lakók pa­naszai, vitái között. Hanem a szociológus jól járna itt: bőséges anyaggal szolgálna e ház egy alapos tanulmányra. Huszonnégy család él a hatalmas udvarban. A föld­szinti traktusban ki-ki drót­hálóval kerített el magának virágoskertre, külön udvarra való darabot. Bezárkóznak mögé, s bíznak a jószeren­cséjükben, hogy valahogyan majd csak elkerülnek innen. Albérlő is — kvárlélyos is Az emeleti részen két vi­lágot választanak el a folyo­só szürke ajtajai. Sűrűn csa­pódik az egyik, szurtos. meg lálcsupasz gyerekek szágul­danak ki mögüle, nagy da­rab cukros kenyérrel. Kovács Gézáék gyerekei. A legtöbb panaszra ők adják az okot. Kilenc gyerekre kellene ügyelnie a Kovács házaspár­nak. Ők azonbgn ritkán van­nak otthon — mesélik a szomszédok. A gyerekek az udvaron vadóckodnak kora reggeltől késő estig. A há­romszobás lakás egyik szo­báját albérlőknek adták: öt­százért. Bengi András hatta­gú családja lakik benne. A megmaradt két szobában le­vő négy ágy egyikét egy kvártélyossal osztja valame­lyik gyermek. Az nyolcszáz forintot híresztel, Kovács Gézáné azonban nem ismer el belőle csak hármat. „Csak” annyit ad, merthogy rokon: — egészen távoli ’ Hideg tűzhely — drága cigi Látogatásunkkor — első ízben — csak a nagylányt, Máriát találjuk otthon. Tisz­ta zsebkendőt terít az egyet­len székre. A konyha tűzhe­lye hideg, az asztalon drága — 25 forintos, amerikai — cigaretta. Abból kínál. beiskolázás. Hasonlóképpen az építőipar is egyre vonzób­bá válik a pályaválasztó fia­talok előtt. Az elsőéves tanulóknak körülbelül a 60—65 százaléka vidéki. Egy részüknek — a felsőbb osztályosokat is be­leértve — kollégiumokban sikerült elhelyezést biztosí­tani, összesen 1200 tanuló­nak. Emelt szinten Az emelt szintű oktatás évről évre népszerűbbé lett. Különösen amióta tisztázód­tak az iskolatípus rendelte­tésének körvonalai. A 101-es intézetben tavaly még a ta­nulók 35 százaléka részesült csak emelt szintű oktatás­ban, az idén ez a szám 50 százalékra emelkedett. A többi iskolákban nem ilyen kedvező az arány, de összes­ségében az idén már sikerül megvalósítani, hogy az ipari szakmunkásképzőkben a ta­nulók 35 százaléka a moder­nebb iskolatípus metódusa szerint tanuljon. A délelőtti évnyitó ünnep­ségeken a felsőbb osztályo­sokat is ideszámítva hét és fél ezer ipari szakmunkás- tanuló kezdte meg az új tan­évet. (nagy) — Ilyen finom cigarettát szívsz? — A, csak megláttam, és gondoltam: megkóstolom ... Félcsattan a hangja, ami­kor sorolom, hogy panasz van ellenük. Gyakorlott ve­szekedő — állapítom meg azon nyomban. Aztán lassan csak lecsendesedik, s oldód­va beszél: — Apám rokkantnyugdíjas, úgy dolgozik — hatezer fo­rintig. — Csabán, portás­ként. Édesanyám a BÁÉV- nél segédmunkás. Gyermek- gondozási szabadságon van a legkisebbel két éve. Ha ide­jük van, békát szednek, mi meg magot árulunk ... Szinte végszóra, egy 13 év körüli kislány viharzik be. Két jókora üres, sportszaty­rot csap a földre, aztán fa­kult, szakadt köpenyének zsebéből 5—6 maréknyi apró­pénzt halmoz az asztalra. Gurul a forint. — Lehet vagy kétszáz — gyűjti halomba a nagylány. — Ez a délelőtti „bevétel”... „Mindenki engem bánt!” Kovács Gézánéval csak másnap sikerül találkozni. Szapora beszédű, ideges moz­gású, feszültséggel telített asszony. Sír, esküdözik, át- kozódik, fogadkozik. — Azt mondják, hogy iszom. Meg, hogy nem törő­döm a gyerekeimmel. Néz­zék meg — borít le a mosó­gépről egy nagy halom mo­sott ruhát —, van azoknak tiszta mindig. De mit csi­náljak velük, ha rájuk adom a tisztát, tíz percig sem lát­szik rajta, hogy mosva volt. Nein csavargók én. Tegnap is meszelni voltam Csabán, hogy kapjak érte egy kis krumplit a családnak az ásás után. 18 éve dolgozom az építőiparban is. De hát: mindenki csak engem bánt. Mert nekem nagy családom van, és nem tudok úgy min­dent biztosítani, mint ahol csak 1—2 kölyök van. Ezért haragszanak ránk»». Tegnap a Diósgyőri Gép­gyárban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság jubileumi Felpatten-az ajtó,, a'ÍLéves fiú robban a szobába: — Édesanyám! Az utca­seprő bácsi üzeni, hogy ő megveszi az egyik számtan­könyvet, meg az olvasót... Az asszony rettenetesen zavarba jön, ráripakodik a gyerekre: — Nem megmondtam, hogy ne zavarj! — aztán ha­misan csodálkozó arccal for­dul felénk: — Honnan lenne nekem olvasókönyvem? Nincs nekem — eladó ... A 9 éves Laci fiú idén megy másodszor elsőbe. A li esztendős nagyobbik pe­dig először megy másodikba. A nagylány 17 éves korában — javítóintézetben — vé­gezte él az V—VI. általánost. A többit már kérdezni sem merem. Soron kívül napközibe Nem szegény család a Ko­vácséké. Jövedelmük — a makukaárusítással, családi pótlékkal együtt, szerényen számítva is meghaladja az ötezer forintot. (Nem szólva az albérleti díjakról.) Nem indokolt hát, az a nagy el­hanyagoltság, amely a gyer­mekekről messzire virít. Mi az oka, hogy ennyire elüt­nek más családoktól? Nyilván képtelenek helye­sen megszervezni életüket. S mert az asszony maga is ta­nulatlan, nem érti meg, hogy gyermekeinek tanulni kelle­ne. Szétfolyik kezükből a pénz, s rábízzák az utcára a gyermeknevelést. Kilenc gyerek sorsa mú­lik azon, hogy hozzá nem értő szülők nevelik. És se­gíteni rajtuk csak egyképpen lehetne: soron kívül óvodába, napközibe elhelyezni őket, ahol szelídíthetnék vadócsá- gukat, megtaníthatnák őkel arra is, amit a szülőktől so­ha nem fognak megtanulni: rendszert vinni életükbe. Így mi válik belőlük? RADVÁNYI ÉVA aranykoszorús jelvényével tüntették ki Fenyvesi And­rást, a műszaki árosztály előadóját és Gácsi Imrét, a I szerviz főosztály szerelőlaka- f tosát. A MSZBT legmaga­sabb kitüntetését azért kap­ták, mert a második világ-; háborúban szovjet katonák- életét mentették meg. A ki­tüntetéseket az MSZBT me­gyei elnöksége nevében Ne­mes Éva, az MSZBT vállala­ti szervezetének titkára és Begyik János, a nagyüzemi pártbizottság munkatársa. adták át. Tizenháromezer egynéhány ember dolgozik az Ózdi Ko­hászati Üzemekben. Elkép­zelhetetlen, hogy valameny- nyien makkegészségesek. Ezt igazolják az ÓKÜ üzemor­vosi rendelőintézet csütörtöki napjai is. Dr. Borsányi Cáborné, a rendelőintézet főorvosa így jellemzi ezt a napját. — Fél órával korábban in­dulok, pedig csak 5 perc já­rásra lakom munkahelyem­től. Sokan már a lépcsőház­ban várnak rám. Mindenki­nek a saját problémája a legsürgetőbb! Minden beuta­lóra váró úgy érzi, hogy az ő betegségén kívül nincs az or­szágban, talán a világon sem fontosabb. Emberi természet. Senki sem csodálja. Ám a lehetőségek is végesek. Az idei beutalásokat, igé­nyeket nézzük a kartonról. Balatonfüred, szívkórház. Két nő és 10 férfi várja a beutaló megérkezését. Há­romnak éppen ma adták a kezébe. Hónapok óta várnak, ki türelmesen, ki... Sopron: négy beteget fogadna Ózd- ról, a beutalót is megküld­te, de ... küldött egy érte­sítést is; tatarozásra leállt az intézet... Emésztőszervi szanatórium: négy nő és 12 férfi kopogtat hetenként a főorvosnő ajtaján. Legutóbb ketten jutottak a beutalóhoz. Kékesre hét jelentkezőt vár­nak, de legalább százan tü- •relmetlenkednek. A szanató­rium kikötése sokakat meg­állít: nem szabad dohányoz­ni. — Ha csak 1—1 beteget küld minden hónapban egy- egy szakorvos, akkor is het­Hétfőn a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának üléstermében átadták Lukács Györgynek a Goethe-díjat. Az eseményre — Sarlós Ist­vánnak, a fővárosi tanács vb- elnökének meghívására — küldöttség étkezett Majna­venen várnák a beutalót — mondja dr. Borsányiné. A múlt évben 113 férfi és 61 nő részére tudott biztosí­tani szanatóriumi beutalót. Elenyésző szám, hiszen a ko­hászat „termeli” a szív-, a gyomor-, a mozgásszervi megbetegedéseket. A szana­tóriumok befogadóképesége azonban véges. Úttörők az árvízkárosult iskolákért elnevezésű mozga­lom feladatainak rögzítésére, s az együttműködési megál­lapodás ünnepélyes aláírásá­ra került sor hétfőn délelőtt a MÉH tröszt vezérigazgató­ságán. Az árvízkárosultak megsegítésére indított, im­már társadalmi üggyé vált mozgalomba az ország négy­ezer úttörőcsapatának pajtá­sai kapcsolódnak be. A két hónapra szóló meg­állapodás szerint a segély­Hétfőn Moszkvába uta­zott a Magyar Írók Szövet­ségének képviseletében Dar­vas József elnök és Molnár Géza külügyi titkár, hogy a Frankfurtból, Walter Möller főpolgármester vezetésével. A Goethe-díjat és oklevelet Walter Möller nyújtotta át Lukács Györgynek. Az ün­nepségen részt vett tudomá­nyos és kulturális életünk sok kiválósága. (MTI) Egyre-másra épülnek a Balaton partján, a Duna­kanyarban a SZOT-üdülők. Kétségtelen, nagy szükség van az egészséges dolgozók pihentetésére is. Viszont évek óta alig szaporodnak a betegségek gyógyítására lé­tesített gyógyszanatóriumok! akció célja a tönkrement is­kolai felszerelések pótlása, kiegészítése, az árvízkárosult iskolák úttörőcsapatait ért károk enyhítése, s az arra rászoruló pajtások megsegí­tése. A mozgalomban részt vevő úttörők fokozott hulla­dékgyűjtési akcióba kezde­nek. Ugyanekkor felajánlják iskolai rendezvényeik bevé­teleit, s „átutalják” a külön­féle társadalmi munkájukért kapott pénzösszegeket is. Szovjet írók Szövetségének vezetőivel tárgyalásokat foly­tasson a két írótestület kö­zötti együttműködésről, a kapcsolatok fejlesztéséről. Kilenc gyermek sorsa Beutalóra várnak a kohászok Csütörtökön as üzemorvosi rendelőben v. z. íttörők az árvízkárosult iskolákért Magyar—szovjet írőszövetségi tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom