Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-14 / 190. szám

NSZK, Jugoszlávia, India Utazik a Len in-brigád A Diósgyőri Gépgyár Le­nin szocialista brigádja egyike a legjobbaknak a vál­lalatnál. Ezért is bízta rájuk az üzem a világhírű diós­győri kábelgépek egy részé­nek szerelését. Jelenleg a szovjet exportra készülő DSÖ—40 típusú, számos nyu­gati országban is sikert ara­tott kábelgépeket szerelik. De nemcsak itthon. Zofcsák Mihály brigádvezető a kö­zelmúltban tért haza az NSZK-ból, egy brigadtag pedig most készül Jugoszlá­viába. Utazás előtt áll a gyár egyik legjobb szerelője. Pszo- ta Sándor is, aki ugyancsak a Lenin-brigád tagja, s már az egész világot bejárta. Most Indiába készül... A kábelüzemi Lenin-bri­gád az MSZBT gyári szerve­zetének brigádja is. Elhatá­rozták, hogy a Bükkben egy szovjet katona sírját körül­kerítik és gondozásba veszik. Nyár az egyetemen 3(c Az Ital és Vegyicikk Gyártó Vállalat Partizán utcai és pe­recest üzemében naponta átlagosan 14—15 ezer liter szikvi­zet készítenek. Az üzem szódásüvegeit és ballonjait a város és a megye csaknem 400 kereskedelmi és vendéglátóipari egy­ségébe szállítják. A szikvíztermelési kapacitásuk még a leg­melegebb nyári napokban sincs kihasználva. Feltételezések szerint az üvegbetét harminc forintos ára, az autoszifonok ter­jedése az elsődleges indokai annak, hogy kevesebb szóda fogy. A perecest üzem lovas kocsival szállítja házhoz a szódásüvege­ket. A szikvízárusitásnak ez a legnépszerűbb módja. Egyes belvárosi üzletek raktárhiányra és különböző kényelmi szem­Az egyetemi oktatók évi rendes szabadsága 48 nap, amely­nek zömét a nyári hónapokban veszik ki. Ha kiveszik. Mert az oktatók nagy többsége nem él vele, csupán 2—3 hetet tölt cl pihenéssel, a többi idő alatt a tanszéken dolgozik. JÓI védekeztek Szabolcs megyében az idén sajnálatosan nagy károkat okozott a peronoszpóra a do­hányültetvényekben. Borsod­ban megyeszerte jól védekez­tek. a szakszerű előírásoknak megfelelően permeteztek, ezért számottevő kárról nem beszélhetünk. Mit visznek a „bizibe”? A Bizományi Áruház há­rom becsüse naponta átlago­san 60—70 ezer forint értékű árut vásárol meg. Az eladás­ra kínált áruk többsége ru­hanemű és műszaki cikk. Naponta hét-nyolc televíziót, rádiót, magnetofont és fény­képezőgépet vesz át az áru­ház. A nyári szezon slágerei a hűtőgépek, mosógépek és centrifugák. A tanszéken nyáron meg kell szervezni a következő félév méréseit, gyakorlatait, be kell szerezni az ezekhez szükséges berendezéseket, a műhelyekben legyártani a próbatesteket a kísérletek­hez. Ilyenkor készítik el a hallgatók számára az egysé­ges, sokszorosított jegyzete­ket, útmutatókat. Több ok­tató tudományos vagy ipari kutatást végez. A gépgyárlástechnológiai tanszéken csak az elmúlt na­pokban ért véget a félév: a tanszék bonyolította le az elsőéves gépészmérnök-hall­gatók nyári szakmunka-gya­korlatát. A 170 hallgató la­katos, esztergályos, gyalus, marós munkákat, laborató­riumi mérési gyakorlatokat végzett a tanszék műhelyei­ben. a tanszék oktatóinak, szakmunkásainak irányításá­val. A Gépipari Technológiai Intézetnek a tanszéken mű­ködő kutatócsoportja azt vizsgálja, hogyan használ­ják fel az elektronikus szá­mítógépeket a gépgyártás­technológia területén. Másik témájuk a szerszámgépek megmunkálási pontosságának vizsgálata. De dolgoznak az egyes vállalatokkal kötött szerződések teljesítésén is. A tanszék műhelyeiben a gépek karbantartása, készü­lékezése, s a következő ok­tatási évre való felújítása fo­lyik. A mechanikai-technológiai tanszék oktatóit vidékre szó­lítja munkájuk. Orosházán, Hajdúszoboszlón, Szolnokon dolgoznak, a Nagyalföldi Kő­olajipari Vállalat megbízásá­ból a nyomástartó edényeket vizsgálják felül. Ök végzik a Barátság kő- olajvezeték Duna alatt hú­zódó szakaszának megelőző, időszakos vizsgálatait is, spe­ciális, ultrahangos műszerek­kel. békaemberek segítségé­vel. A tanszéken dolgozó okta­tók pedig az Állami Energe­tikai Felügyelet megbízásából szabványtervezetet dolgoznak ki az alacsony hőmérsékle­ten működő kazánok anyagá­nak megválasztásához és gyártástechnológiájához. Négy oktató a doktori disz- szertációjával összefüggő ku­tatásokat. kísérleteket foly­tat. . . A tüzeléstechnikai tanszé­ken a MISCOLOR-eljárással kísérleteznek, az eljáráshoz szükséges kemencét tervezik. Befejeződött egy égésvizs­gáló kemence kísérleti üze­meltetése is, s befejezés előtt áll a reakció-kinetikai tárgy­körbe tartozó kutatásuk: a bontási gázban képződött ciánt vizsgálják. A tanszéken Idegenvezető a vonaton A vasúti kocsiba áramló léghuzat alig eny­hít a gyötrő hőségen — mozdulni sincs ked­ve az embernek. Éppen ezért feltűnő az a fürgeség, amellyel egy 18 év körüli kislány és egy magas, szőke fiatalember szinte be­robban ebbe a „gőzkamrába”. A fiú egy ab­lak melletti ülésre húzódik, mellé telepszik útilársa is. A vonat már a Bajcsy-Zsilinszky utcai át­járóra kanyarodik, amikor a lány int a fiú­nak: — Nézd csak! Az az Avas. ott a kilátó ... Így derül ki, hogy a fiatalember vendég­ként jár Borsodban, új neki itt minden. Vé­gig az úton, szótlanul hallgatja a tájékozta­tót A Gömörin túl a vonat is gyorsabb iram,ot vesz, gyorsabban magyaráz a leány is. — Szép ez a lakótelep ugye?... Néhány éve itt még zsibogó volt, ócskapiac. A fiú érdeklődve figyel, látszik rajta: min­den szót megfog és elraktároz. — Ez meg a kórház. Eredetileg laktanyá­nak építették, most itt van a megyei kórhá­zak központja is. Ezzel meg is történt a Szentpéteri kapu be­mutatása. Erről jut eszébe a kislánynak, hogy bekonferálja: — Még öt állomás és hazaérünk ... A krónikás is így tudta meg: Sajószentpé- terre igyekeznek, a fiú vendégségbe, a kis­lány haza. — Repülőtér! — hallani a kalauz hangját. — Hol van itt repülőtér? — gondolhatja magában a fiú, hiszen az ablakon át a KO- KEV-telep vasérc- és kokszhegyeit látja, semmi mást. — A másik oldalon — fogja meg a karját a kis „idegenvezető”, mintha eltalálta volna a vendég gondolatát. Évekkel ezelőtt — ami­kor még belföldi repülőjárat is volt — nagy forgalmú légi kikötő volt ez. Most a vitor­lázóké. Szavait igazolandó, a csörlő kötélen éppen akkor kapaszkodik a magasba egy karcsú gépmadár. Mindenki ezt figyeli, talán még az izzasztó hőségről is megfeledkezik. Eközben a vonat is tovanyargal, messziről már integet a Borsodi Ércelőkészítőmű 140 méter magas kéménye, jelezve azt is: túlju­tott a vonat Miskolc határán. A kislány is megvált „idegenvezetői” tiszté­től, amit miskolciakat is megszégyenítő sze­retettel, tájékozottsággal látott cl. Tanulni le­het tőle! T. F. új jegyzet készül, s három oktató — hazai és külföldi konferenciákra — előadásá­nak anyagát állítja össze. B. GY. pontokra hivatkozva nem vállalják a szódaárusítást. Nyáron a 25 literes szódavizes ballonokból több százat szállítanak ven­déglátóhelyekre, valamint az üzemekbe és a gyárakba — védő­italként. (Ágotha felt.) Az ajándékozó Berta néni Idestova hat évtizede lesz, hogy egy tiszalúci lány ne­kivágott a világnak: hogy fordítson valamit a sor­sán, kivándorolt Amerikába. Nyolc évig szolgált Miskol­con, míg összegyűlt az úti­költség, a hajójegy ára. Ahogy szaporodtak a pen­gők, úgy erősödött benne az elhatározás; nem lesz élete végéig szolga! Harsány életkedvvel Az Éder utcai lakásba nem hallatszik be az utca zaja. Molináré Kosztáné egyedül él. A rend, a tisztaság és az egyszerűség lakik vele a kel­lemes otthonban, és valami harsányan fiatalos szellemi erő. Berta néni — minden ismerőse így szólítja Mis­kolcon — most ágyban fekvő beteg. A párnák mellett ma­gasra rakott olvasnivaló, könyvek, újságok. Szakma és nyelvtudás nél­kül vágott neki az „új vi­lágnak”. Negyven évet töl­tött New Yorkban, megta­nulta a nyelvet, jó munka­erővé vált a szűcs szakmá­ban, amelyből 65 éves korá­ban nyugdíjazták. A nyelv és a szakma mel­lett még valamit meg kel­lett tanulnia: Amerikában sem könnyű a munkások helyzete. Már az első évek­ben bekapcsolódott a szak- szervezeti mozgalomba, s mindmáig lelkes híve ma­radt a haladó törekvéseknek. Kitüntetések, elismerő és kö­szönő oklevelek, kusza be­tűkkel rótt, baráti hangú le­velek beszélnek a kint eltöl­tött évekről. A tiszalúci tisztesség — Amit az ember gyer­mekkorában tud meg a vi­lágról, azt sohasem felejti el. Az egyszerű, falusi em­berek között nem volt is­meretlen a kölcsön, de a tisz­tesség mindig úgy diktálta, hogy a lejárat napján bár­milyen áron, de rendezni kellett. Negyven évig éltem kinn. életem, erőm legjavát egy idegen országban hagy­tam. Tizenkilenc éve, hogy nyugdíjasként itthon élek. Itthon is kapok nyugdíjat. Előbb 500, majd a Szocialista hazáért kitüntetés után 1600 forintot havonta. öt évvel ezelőtt járt utol­jára az Egyesült Államok­ban. Akkor elhozta onnan is a nyugdíját, amit azóta ha­vonta kézbesítenek neki. Ak­kor kilencezer dollárt ado­mányozott az országnak. Két éve. amikor felvetődött egy javaslat szociális otthon épí­tésére Miskolcon, 50 ezer fo­rintot ajánlott fel erre a célra. Azóta ismét átadott 50 ezer forintot a városnak. És nemrég kaptuk a hírt, hogy Berta néni újabb 50 ezerrel toldotta meg az eddigi ado­mányokat. Csak a tettek — Beteg vagyok és eléggé megöregedtem — fogadott tegnapi beszélgetésünkkor. A C-egység dolgozói pél­dául 3,1 százalékkal teljesí­tették túl kongresszusi vál­lalásukat. Ezen felül 3,5 szá­zalékkal csökkentették az önköltséget, s 14 benyújtott újítással mintegy egymillió forint hasznot hoztak a vál­lalatnak, a népgazdaságnak. A B-egység dolgozói is tel­jesítették a versenyvállalás minden pontját. A K-egység ugyan 13,4 százalékkal túl­teljesítette termelési vállalá­sát. ám az önköltség nem hogy csökkent volna, inkább nőtt. Igaz viszont, hogy 26 Hatvanöt éves korom óta va­gyok itthon, tudom, hogy mi az öregség, és milyen rossz lehet a társtalanság. Sok miskolci idős embertől hal­lottam vissza a saját érzé­seimet. Elhatároztam, hogy ha valamit tehetek, teszek értük. Magamra édeskeveset költők, nagyon szerényen élek. Az itthon töltött 19 év alatt amit lehetett megtettem azért, hogy a tartozásom minél kisebb legyen azok­kal szemben, akik helyre­hozták ezt az országot, és ilyen életkörülményeket biz­tosítottak még nekem is, aki az újjáépítésben nem vettem részt. Olyasféle ez, mint amikor valaki úgy érzi; mi­előbb ki kell egyenlítenie a számláját. És én nem aka­rok adós maradni. NAGY JÓZSEF újításuk újabb egymilliót ho­zott a gépgyár „konyhájára”. Teljesítik vállalásaikat a szolgáltató gyáregységek, üze­mek is. Ezek közül a legjobb eredményeket az A-egység- beliek érték el, akik a kong­resszusi munkaverseny len­dületét kihasználva, a „Szo­cialista gyáregység” cím el­nyerésére tett vállalásaikat is teljesítették. A szolgáltatóüzemek ered­ményeinek elbírálásánál egyébként sokat nyom a lat­ban az, hogy mennyire segí­tik a termelőüzemeket fel­adataik elvégzésében. Kongresszusi verseny Milliós megtakarítások a DIGÉP-ben A X. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny első szakasza a féléves terv teljesítésének jegyében telt cl a DI­GÉP-ben. A versenyben részt vevő 16 gyáregység és gyáregy­ség jellegű főosztály, a 11 műszaki és egyéb főosztály, vala­mint a 743 szocialista brigád már komoly eredményeket ért el. Nem veszik ki a szabadságot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom