Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-10 / 186. szám

Gyermekkönyvtárak Miskolcon II. Olyasó város, olvasó nép „Irányadónak kell tekinteni, hogy minden sűrűn lakott, 1 km sugarú körzetben legyen gyermekkönyvtár.” (Könyvtá­ros, 1970. február — N. Rácz 'Aranka.) A megállapítás ma még — mikor sok nagyvárosban egyáltalán nincs ilyen intézmény — maximalistának tűnik. Da ha a könyvtárat az iskola szer­ves tartozékaként fogjuk fel (és így kell felfogni!), akkor a sz ’mber tanácsa "megszívlelendő. jm kétséges, hogy Miskolcnak — mely gyermekkönyvtá­rak létrehozásában az egész országnak példát mutatott — arra kell törekednie, hogy újabb könyvtárakat szervezzen. A már elmondott érvei; mellett azért is szükség van erre. mert vámo­sunk munkás'?' osságának elég jelentős százaléka még nem rendelkezik olyan anyagi lehetőségekkel, hogy könyvvásárlás­ra rendszeresen költsön. (Nem beszélve arról, hogy az olvasási igényt is felkelthetik egy-egy családban a gyermek által haza­vitt könyvek.) Ha elkészítjük a város könyvtári térképét, nyil­vánvalóvá válik, hogy a vasgyári, a selyemréti, a Fazekas ut­cai, a Nagyváthy és a Szeles utcai iskolák körzetén kívül (itt vadnak gyermekkönyvtárak) még bőven van fehér folt... A Szentpéteri kapuban ugyan augusztus 21-ével újabb gyer- m könyvtár nyílik, de a Kilián-dél több ezer gyermeke to­vábbra is könyvtár néll^jül marad. Persze, nem lehet mindent egyszerre. Csakhogy a Ki lián-lakótelepen már volt gyermek- könyvtár! A statisztika ötezer itteni kötetet és ezer olvasó gyermeket tart számon. A könyvek, sajnos, raktárba kerültek, mert a 34-es számú iskola olyan zsúfolt, hogy kiszorult onnan a könyvtár. (Mint ismeretes, ezen a területen egy lakásban he- lyezték el a felnőtt olvasók könyvtárát is.) Mi lehet a teendő? A gyermekkönyvtár számára is igényeljünk egy újabb lakást? Kérjük az illetékeseket, hogy bizonyos körzetmódosítással csökkentsék a 34-es iskola tanulólétszámát, hogy hely jusson a könyvtárnak? Vagy járjanak ki a gyerekek a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házba könyvért, esetleg az ugyancsak több kilométerre levő megyei könyvtárat keressék fel? A válasz — jól tudjuk — nem könnyű. De a sok nehezen járható út közül mégsem a leg,járhatatlanabbat kellene választani. Ez a szomorú példa egyébként egy fontos mulasztásunkra is figyel­meztet. A különböző városrészek rekonstrukciójának tervezé­sekor eddig soha nem gondoltunk a könyvtárra. (A Szentpé­teri kapuban a virágbolt adta át helyiségét.) A diósgyőri új városközpont és az avasi lakótelep vajon ismét könyvtár nél­kül marad? Annak, hogy sokoldalúan képzett embereket neveljünk, bi­zony anyagi, tárgyi feltételei is vannak. És ha már a pénz­nél tartunk: a városi tanács — nagyon dicséretes — áldozata ellenére sem elég a könyvtári költségvetés vásárlásra fordít­ható összege. (Egyre több a könyvtár, mind drágábbak a könyvek, csak a vásárlási összeg nem változik...) Talán a nagyüzemek is segíthetnének? Miért ez a türelmetlenség? Vessünk egy pillantást a Széchenyi Könyvtár statisztikájára. Magyarországon az olva­sók ötven százaléka 14 éven aluli. A 14—19 éves korosztálynak 21 százaléka olvas. A 20—24 éveseknek csupán 6 százaléka (!) beiratkozott olvasó. A hátralevő 23 százalék a 25 év felettiek­ből tevődik össze. Hogy olvasó nép legyünk, annak szerintünk az a legfonto­sabb feltétele, hogy minden általános iskolást könyvközeiben tartsunk! Ezért szóltunk most a gyermekkönyvtárakról, ezért biztosít könyvet és könyvtárost a városi könyvtár a 1-4 éven aluliak számára. Lehet, hogy más városokban egy kicsit irigykedve említik a miskolci példát, mert itt, ahol 1,8 könyv jut csupán egy lakosra (Szeged: 2,9, Szekszárd: 3,6, Vásárosnamény: 5,6), 330 ezer kö­tetet kölcsönöztek tavaly a 14 éven aluliak. Mi azonban tud­juk, hogy Miskolcnak milyen nagy szellemi tőkefelhalmozásra van szüksége, hogy minden tekintetben az ország második yá- rosa legyen. (Vége) GYARMATI BÉLA 4<Építkezés. Bozsik István rajza Három hét Lengyelországban Csaknem tízéves hagyománya — lassan már története — iran a Katowice és Miskolc közötti gyermek-csereiidültetés- nek. Az elmúlt években kéthetes volt a „gyerekcsere”, tavaly és az idén már három hétig nyaraltak Lengyelországban a miskolci és ugyanennyi ideig hazánkban a lengyel gyerekek Dr. Veres Bélának, a városi tanács művelődésügyi osz­tálya iskolacsoportja szak- középiskolákkal foglalkozó előadójának vezetésével 51 általános és középiskolás, va­lamint szakmunkástanuló, tolmács, s öt kísérő nevelő indult el július 16-án. Augusztus 5-én érkeztek vissza. A lengyel vendégszeretet, s a gondosan összeállított program három élménydús hetet jelentett. A nyaralás kezdetén két napot töltöttek Katowicében, és tíz napot Dwirdzinoban. a tengerpar­ton. Megismerkedtek a hires lengyel kikötővárossal Szce- clnnél is. Műsort, adott tisz­teletükre á Sziléziai Népi Együttes, és kétórás tengeri út tette még emlékezeteseb­bé az ott-tartózkodást. Visz- szatérve Katowice nevezetes­ségeivel ismerkedtek a gye­rekek. Még hat napon ke­resztül mindennap autóbusz­kiránduláson vettek részt, lanovkáról gyönyörködtek a jiigyel Beszkidek szépsége i - oen. Oswixim (Auschwitz) mártírjai előtt babérk9szorú- val rótták le kegyeletüket, és a hagyományokhoz híven ko­szorút helyeztek el a krak­kói királyi vár koronázó templomában Nagy Lajos király lánya, Hedvig és Báthory István, volt erdélyi fejedelem, lengyel király ko­porsóján. Kedves ajándékokkal, a tiszteletükre adott fogadás és műsor emlékével, és azzal az óhajjal tértek vissza a gye­rekek, hogy bár még egy hétig maradhattak volna. KÖNYVESPOLC Vidróczky, a híres betyár „A Vidróczkyról szóló tanulmányunkban a hiteles történeti források, a népköltészetben róla keletkezeti alkotások és iro­dalmi feldolgozások felhasználásával és összehasonlításával nemcsak a XIX. század végi észak-magyarországi betyarélec- hez kívántunk újabb adatokat szolgáltatni, hanem célunk: bemutatni népünknek a folklórban megnyilvánuló alkotó és újrateremtő képességét. Vidróczky esetében ezt a legtömö­rebben a következő népdal fejezi ki: Nagy udvara van a Holdnak, Nagy híre van Vidróczkynak. Ügy folyik annak a híre. Mint a patak folyóvize . . Bevezetőjének végén így foglalja össze Bodgál Ferenc mondanivalójának a lényegét. A borsod—miskolci iroda­lomtörténeti füzetek 7. szá­ma nemcsak irodalmi, ha­nem néprajzi-történelmi szempontból egyaránt izgal­masan érdekes témát dolgoz fel. A füzet címe — Vid- róczky Marci az észak-ma­gyarországi néphagyomány- ban és az irodalmi források­ban — már eleve ígéri a tu­dományos alapossággal ké­szül ; szórakoztató olvas­mány!. Az alföldi és a somogyi betyárokról sok könyv, szép- irodalmi alkotás, színpadi mű született. Az észak-ma- gyarors ó°i betyárvilágot már kevésbé ismerjük. Pedig jó néhány szegénylegény szer­..„1. magának ezen a vidé­ken is hírt-nevet, hívta fel magára a hatóságok és a ponyvaregényírók figyelmét, szolgáltatott alapot rá, hogy szeresse a nép, vagy féljenek tőle, s hogy dalok, baliadak, mesék őrizzék nevét évtize­deken keresztül. A kis füzet bevezetője rö­vid történelmi áttekintést a j a magyarországi és az e vi­déki betyárvilágrói. Angyal Bandi — eredeti nevén Űno- dy András jómódú birtokos — és Zöld Marci „pályafutá­sát” ismerteti, akik az észak­magyarországi jobbágyvilág jellegzetes betyárjai voltak. Az adott társadalmi viszo­nyok szülötte: éppen úgy r.vnt korábban Rózsa Sán­dor az Alföldön, es a XIX- XX. század fordulóján Vid­róczky Marci, ezen a vidé­ken. A nép képzelete, a kö­rülöttük kialakuló mítoszok kiszínezik ugyan alakjukat, de mint minden mondának, mesének, ennek is történel­mi magva van. Vidróczky a katonaság elől szökik épp úgv, mint sok nincstelen sze­gény ember, és a parasztsa­nyargató földesurakra, az úri társadalomra, sőt ezeken ke­resztül a Habsburg-hatalom­ra emel kezet. Nagyhírű be­tyárrá azért válik ezen a vi­déken, mert az itteni kis fal­vakból származott, az itt élő szegények között élte le éle­tét. A kis füzet a korabeli tár­sadalmi viszonyokról is ké­pet rajzol, amikor szerzője a Vidróczky-hagyományok után kutat az akkori és a XX. szá­zad eleji hírlapokban. Ismer­teti a V’dróczky Marciról szóló ponyvairodaimat, s ere­deti dokumentumok alapján próbálja megrajzolni a híres betyár emberi alakját. A pró­zai és népköltészeti alkotá­sok bemutatása után Vid­róczkyról szóló népdalok és népballadák beszélnek a be­tyár szépségéről, független­ségéről, a zsandárokkal való szembenállásáról, halálának hiteles körülményeiről. c Régi jó szövetből is el lehet fuserálni az új ruhát. Különö­sen akkor, ha a szabók még takarékoskodnak is a szövet­tel. Sajnos, az eredeti jó ma­tériát sem a rafinált bélés­anyag, sem a cifra paszomá­nyok nem pótolhatják. De minek is azt tovább sző­ni vagy kurtítani, ami a Nagy Palóc műhelyéből 'került ki, $ ami több mint félszázada alig kopott valamit? Perszer hogy Akii Miklósról van szó. (Előbbi mondataink­ban Ruitner Sándor drama­turg előzetesére szerettünk volna válaszolni.) A tévé Ze­nés Színháza „fennállása” óta talán most az Akii Miklóssal mutathatta volna meg igazán oroszlánkörmeit. Mikszáth történetét nem kellett idéző­jelbe tenni, mint a Régi nyár meséjét, nem kellett ide el- idegenítő keretjáték sem, mint a Vörös macskához. Az Akii Miklóshoz csupán hűség­re lett volna szükség. És Mi'k- száthoz hűnek maradni, iga­zán nem szégyen . .. Kár. hogy a szerzők (Hu­ba!/—Vargha) csupán korrek­tek maradtak az eredeti mű­höz. Magyarul: lefújták a tör­ténetről a sziporkázó csillag­port. Hogy mi maradt ez­után? Ami maradt azon már Kerekes János kellemes ze­néje sem tudott segíteni. (Mit ér az a lakodalom, ahol húz­zák a cigányok, de ízes étel meg bor nincs az asztalon?) Pedig a lakodalmi népnek lett volna étvágya és táncos kedve is ... Végül is mámor nélkül és éhesen keltünk fel az asztalról. Aki aztán — nem hagyva magát — kárpótlásul leemelte a polcról Mikszáth regényét, az némileg mégis hálás lehet a tévének . . . GY— Elfogyott: 527 színházbérlet Javában benne vagyunk már a nyárban, de — mini lapunkban közöltük — a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodája megkezdte a kö­vetkező színházi évadra szóló bérletek árusítását. Tavaly kétezer bérletet adtak el; va­lószínűleg az idén sem lesz kisebb az érdeklődők száma. Hétfőn kezdték el a bérletek árusítását, és eddig 527 da­rab talált gazdára, 1473-ai pedig előjegyeztek. Különö­sen a szombati, és mindjárt utána a pénteki előadások a ..legkapósabbak”. A felnőtt bérlet 11. az ifjúsági 6. illet­ve 8 előadás látogatására jo­gosít. Bérletszünetben ^emu- tatásra kerülő előadásoknál lehetőséget nyújt a színház, hogy a bérletesek 20 száza­lékos árengedménnyel néz­hessék meg a darabot. reggelig ÖSSZETŰZÉSEK Londonderry egyik kato­likus negyedében összetűzé­sekre került sor az angol csapatok és a lakosság kö­zött. Belfastban egyetlen in­cidens történt: öt gyújtó­anyaggal megtöltőit üveget dobtál; egy gyufagyár épü­letére. LETARTÓZTATÁS Tizenkét baloldali fiatalt, közöttük három fiatal leányt tartóztattak le Rotterdam­ban, miközben sokszorosított röpiratokat osztogattak. A röpi rátok elítélték Suharto indonéz elnök küszöbönálló hollandiai látogatását. FELHŐSZAKADÁS Viharos felhőszakadás volt Londonban. Az áramló víz miatt megállt a vasúti köz­lekedés és a gépkocsiforga­lom. Több száz gépkocsi­katasztrófát idézett elő a vi­har, amely számos épületet is megrongált. ERDŐTŰZ Háromezer hektárnyi íe- nyőerdő vált a tűz martalé­kává Korzika egyik legszebb erdejében. A tűzoltóknak csak nagy nehézségek árán, az égő erdőre nagy mennyi­ségű vizet zúdító repülőgé­pek bevetésével sikerült a tüzet megfékezni. A CISZTERNÁBA ESETT Kovács Andrásné 76 éves háztartásbeli, dunaföldvári lakos, az udvaron a vízgyűj­tőből vizet akart meríteni, de a ciszternába esett, és a vízbe fulladt. ÖKÖLLEL LEÜTÖTTE Szeder Emil 38 éves bün­tetett előélető festő és má­zoló Budapesten az Árpád- hídnál ittasan, szóváltás köz­ben ököllel leütötte Skoda Rezső 35 éves segédmunkást, aki eszméletét vesztette és a kórházban meghalt. A bű­nös elmenekült, de pár nap múlva elfogták és letartóz­tatták KITÖRTEK A BÖRTÖNBŐL Fegyencek törtek ki a ka­liforniai San Rafael börtön­ből. A rabok túszként ma­gukkal hurcolták az egyik bírót, és autón próbáltak menekülni. Az őrök a me­nekülőkre tüzet nyitottak, és eközben három fegyen- cet és a bírót is megölték. A VILLÁM FELGYÚJTOTTA A villám felgyújtotta a kisújszállási Ady Tsz lucer­nakazlát. Ugyancsak villám- csapás gyújtotta fel a ká- polnásnyéki Vörösmarty Tsz lenkazlát és szalmakazlát is. Személyi sérülés nem tör­tént. az anyagi kár jelentős. VÉRESRE VERTÉK ŐKET Kína-ellenes tüntetések robbantak ki az indiai Pat- nában. A tüntetők a közeli boltokból több személyt ki­hurcoltak, és az utcán vé­resre verték őket A rend­őrség a városban kijárási tilalmat rendelt el, HALÁL — ITTASSÁG MIATa Nizelberger Márton 32 éves villanyszerelő Bedegkér községben vándormérő-be- kötési munkálatokat végzett. Ittas álapotban tévedett, egy másik biztosítékot kapcsolt ki, és emiatt a bekötési munkán dolgozó Handfeszt Menyhár' 32 éves villany- szerelő halálos áramütést szenvedett. Nizelberger ellen az eljárást megindították. Elrontott házasság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom