Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
Ax új búxánah jó a lisztje Idei kenyér az asztalon Egy hete folyamatosan szállítják az új búzát a miskolci István-malomba Borsod megye mezőgazdasági nagyüzemeiből. Eddig 1600 vagon őrlésre váró gabonát vásároltak fel. Az István-malomban vegyesen őrliK a régi búzát az újjal, mert egyelőre csak így lehet belőle jó kenyeret sütni. Annak ellenére, hogy az új búza. fajsúlya a szabványban előírt alatt van, a sikértartalma elég magas, így foszlós bélű, szép kenyeret lehet sütni belőle. A vegyes liszttel elégedettek a sütőüzemek, a kenyérrel pedig a vásárlók is. A második helyezett kirakat A Corvina világhírű könyveiből készített kirakatot egy nemrégiben meghirdetett pályázat alkalmából a miskolci idegen nyelvű és műszaki könyvesbolt. A győztes pécsiek után a miskolci bolt kollektívája által készített- kirakat nyerte el a második díjat. A hat eladó összesen 400 forint könyvjutalomban részesült. Augusztus 12. után várható a csúcsforgalom Néhány nap óta egyre emelkedik a miskolci papír- es irószerboltok forgalma, egyik-másik üzletben háromszor annyit adtak el tegnap, mint az előző héten. Megkezdődött a tanszervásár, a forgalom ugrásszerű növekedését augusztus 12., a fizetési nap után várják. Három miskolci papírboltban érdeklődtünk az ellátásról és a forgalomról. A 191- es számú, Tanácsház téri üzletben a rajztáblát és a kisiskolásoknak való uzsonnazsákokat hiányolják, egyébként vevők is, eladók is elégedettek az ellátással. A Széchenyi utcai 192-es papír- írószerboltban 15—20 ezer forintot árultak az utóbbi napokban, a hónap második felére és szeptember elejére napi 30 ezer forintos forgalmat várnak. Az általános iskolásoknak 3200 füzetcsomagot állítottak össze és ebből máris több száz csomag kelt el. A rajztábla itt is hiánycikk, de remélhetőleg hamarosan ezt is lehet majd kapni, mivel a bolt vezetője egy egri faipari ktsz-szel megállapodott a táblák gyártására. A 193-as számú, ugyancsak Széchenyi utcai boltban egye dúl az első, második osztályosoknak készített kézi, háti iskolatáskát hiányolják. A bolt 1300 darabot rendelt a praktikus, igen népszerű táskából, de eddig csak 600 darabot kaptak meg. Egyébként ez az üzlet számít a legnagyobb forgalomra, a csúcsidőben naponta 80 ezer forint értékű iskolaszert adnak el. Komplex próbák: 1971 közepén Mint arról hírt adtunk, a Borsodi Vegyi Kombinát ajtógyárat épít Szekszárdon. A munkálatok olyan ütemben haladnak, hogy a gépek komplex próbáit 1971 második negyedévében már megkezdhetik. Az állami boltok kisegítői A miskolci masánkereskedelem Miskolcon évszázados hagyományai vannak a magánkiskereskedelemnek. Egyikmásik családban még napjainkban is apáról fiúra száll ez a foglalkozás. A Széchenyi utcai kapuk alatt a bőrdíszművesek és kötöttárusok csöppnyi kirakatain még a legigényesebb vevők szeme is megakad. Miskolcon háromszázhúsz kiskereskedőnek van üzlete és közülük 90 zöldséget, gyümölcsöt árusít. Állami bolt a maszek mellett Nem csoda, ha a járókelők szóvá teszik, hogy él meg a kiskereskedő a modern állami boltok szomszédságában, hiszen gyakran valóban a zöldségesboltok közelében Százezer dollár a szemétben Az Arvadaban (Egyesült Államok, Colorado) lakó Donna Köss asszony bizonyára szívesebben keresné a hírhedt tüt a szénaboglyában, mint most a 100 ezer dollárt érő részvényeket, csekkeket és bankjegyeket az egyik szemétlerakodó helyen. Nemrég elszörnyedve állapította meg, hogy az értékes papírokat a szemetesládába dobta, ahonnan a szemétlerakodó helyre kerültek. Most valamennyi családtagjával együtt minden nap a szeméttelepen turkál, hogy legalább vagyonának egy részét megmentse az enyészettől. Köss asszony mind a mai napig egyetlen centet sem talált meg. Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA öregnek, fiatalnak egyaránt kedvence; ki dalait, ki hangját, ki előadásmódját szereti. Gilbert Becaud ma világsztár. Maurice Chevalier és Charles Aznavour mellett általában őt tartják ma a francia sanzon egyik vezető egyéniségének, ha úgy tetszik: királyának. „100 000-voltos ember!” „Becaud jön, lát és győz” — írta róla egy újságíró, mielőtt első ízben szerepelt volna Münchenben, és még a meglehetősen igényes német közönség is behódolt neki második száma után. Ez volt az Et mainte- nent, az És most... című dala, melyet What Now My Love címmel csak egyedül Amerikában 60 énekes tűzött műsorára. Gilbert Becaud — polgári nevén Gilbert Francois Silly — 1927. október 24-én született a franciaországi Toulon- ban. (1953-ban vette fel művésznévként a Becaud-ot.) Budapesti vendégszereplésekor nyilatkozta újságíróknak: — Már tizenegy éves koromban olthatatlan vágyat és vonzalmat éreztem az eszt- rádműfaj iránt. Három héten át fel is léptem, ismert amerikai színészeket és énekeseket utánoztam, de közbejött a német csapatok bevonulása Franciaországba, és az én műsorom is a „nem kívánatosak” listájára került. A háborús esztendők alatt is rendszeresen tanult zongorázni, majd konzervatóriumba járt, végül elvégezte a párizsi Conservatoire, a világhírű zeneakadémia művészképzőjét: zeneszerzői, koncert-zongorista és énekesi diplomát kapott. Közben volt matróz a francia haditengerészetben, egészen a tiszthelyettességig vitte, azután fehérneműüzletet nyitott, majd váratlanul beállt zenésznek egy együttesbe, de néhány hét múlva megunta és kilépett. Ezután hangszereléseket vállalt, majd dalszövegek írásával próbálkozott, meglehetősen kevés sikerrel, s néhány hét múltán, hátat fordítva minden könnyűzenének, klasszikus francia költők verseinek megzenésítésével kezdett foglalkozni. Volt Edith Piaf zongorakísérője is. 1953-ban döntött azután végleg a könnyűzene mellett. Barátjával és állandó zongorakísérőjével, Raymond Bemad-ral közösen kialakítottak egy műsorstílust, egy one-man-showt, és 1955-től következetesen építve elképzelésüket, meg is valósították. Világsikerrel! találni a maszekok pavilonjait. A kérdésre könnyű választ adni; tulajdonképpen az állami és szövetkezeti boltokat telepítették a kiskereskedők üzletei mellé éppen azért, mert az igényekkel a csöppnyi helyiségekben már nem tudnak megbirkózni. A régi magánkereskedőknek ma is szinte állandó vevőkörük van, és ha 10—20 fillérrel drágábban is adják a zöldséget vagy a gyümölcsöt, akkor is megélnek a nagy boltok árnyékában. A 10—20 mázsás szállítmányokat árusító állami boltok ugyanis nem tudnak félnaponként vagy óránként újítani a készletükön, míg a kiskereskedők bármikor friss áruval rukkolhatnak elő. A főutca rangot jelent A város I. kerületében 270 magánkiskereskedő található. legtöbbjük a Búza téren. Népszerű és rangot adó Miskolc főutcája, csakhogy a Széchenyi utcában a követelmények is nagyobbak. A magánkereskedők árudáik csinosítására, karbantartására kölcsönt is igényelhetnek. A KISOSZ megyei titkársága nemrégiben utasítást adott ki, hogy ahol a boltok épülete tatarozásra szorul, a tulajdonos köteles akár kölcsön igénybevételével is igazodni az utcaképhez. a többi üzlethez. A szatócsok és a KÖJÁL Lassan divatjamúlt bolttípus a szatócsüzlet, ahol élelmiszert és iparcikkeket Is árusítanak egy helyen. Miskolcon már csak a perifériákon találni ilyet. Az élelmiszer- és szakboltokat pótolják a külvárosi negyedekben. A KÖJÁL rendszeresen látogatja ezeket az üzleteket, mert a tisztaság és a rend a legkisebb boltban is kötelező. Sajnos, mégsem mondható tisztának valamennyi magán- kereskedő boltja. A követelményeknek a miskolci magánkereskedők boltjainak körülbelül 80 százaléka felel meg. N. J. „Szomjasak" a miskolci ipari üzemek Miskolc és térsége ipari üzemeinek naponta összesen több mint 600 ezer köbméter vízre van szükségük. A legnagyobb fogyasztók az úgynevezett Szinva-völgyj és az északi iparterület gyárai. Előbbiek közül a Lenin Kohászati Művek egymaga naponta mintegy félmillió köbméter vizet fogyaszt. Az északi iparterület „legszom- jasabb” gyára a „December 4” Drótművek, ahol naponta több mint 3000 köbméter víz forgását kell biztosítani. A párás melegben szenvednek az asztmások Az elmúlt napokra jellemző párás meleg szokatlan hazánkban — tájékoztatott bennünket az Országos Meteorológiai Intézet miskolci állomása. Az óceáni eredetű magas áramlatok után ismét száraz meleg várható, ami könnyebbséget jelent majd a magas vérnyomásban szenvedőknek és az asztmásoknak is. A nálunk szokatlan időjárás ugyanis sokakat megviselt^ a leggyakoribb panasz a nehéz légzés, a szédülés és a fejfájás volt. BÉLYEGGYUJTÉS A Filatéliai Valialat a Festmény VIII. sorból fekete-fehér lapokra carte-maximumot készített. Ezen carte-maximum-soro- zat hét levelezőlapot tartalmaz a megfelelő bélyeggel és bélyegzéssel. Ugyanilyen módon carte- maximum készült a Beethoven- belyegrő) i«. ** A Filatéliai Szemle augusztusi számában igen érdekes cikket olvashatunk „Mítosz és gyógyítás’* címmel, illetve a „Fekete- számú krajcáros” címmel. Ez utóbbi szerzője egy miskolci gyűjtő — dr. Petrovits Tivadar, a MABÉOSZ Tudományos Munkaközösségének tagja. igen jó eredménnyel zárult a KISZ Központi Bizottsága, az Ütlöro Szövetség és a MABEOSZ áltál, Salgótarjánban megrendezett 2. országos ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkörvezetői tanfolyam. Az utóbbi két-három évben igen sok új ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör alakult és ezek vezetői közül jó néhányan igényelték ASZODY JANOS A kriminalisztika kalandos története munkájukhoz az elméleti és gyakorlati segítséget. A tanfolyamon csaknem 200 szakkörvezető — közöttük miskolciak is — vett részt. •• A nemrég kibocsátott holland nyári sorozat (ezt a feláras, évenként megjelenő sorozatot csak régi szokásból nevezik nyárinak) bélyegrajzai technikai ábrákat jelképeznek. Az egyes bélyegek témája: a kör és négyzet isometrikus vetületc, párhuzamos felületek, skálafelosztások, növekvő átmérőjű koncentrikus körök átmenő fázisai, spirálok. Az egyik német lapban azt olvastuk a sorozatról, hogy az „semmit sem ábrázol”. A másik bélyegújság viszont úgy ismerteti a bélyegek témáját, mint amelyek a mai technikai világot mutatják. A tervező grafikus egy hollandiai technikai főiskola segítségével készítette a bélyegek rajzát és ahhoz elektronikus adatfeldolgozó berendezést is felhasználtak. V. Gy. A „Bernhard- művelet” A történelem legnagyobb pénzhamisítási akciója Adolf Hitler nevéhez fűződik. A III. Birodalomnak azért volt szüksége a hamis bankjegyekre, hogy hadiinara számára csak c :v’iz;' .1 beszerezhető nyersanyagokat vásárolhasson a semleges országoktól, hogy megfizethesse „ötödik hadoszlopának” zsoldosait, valamint kém- és szabotőrhadseregét, s végül, hogy aláaknázhassa Hitler ellenségeinek gazdasági életét. A hamis bankjegyek gyártását az SD-re bízták (Sicherheitsdienst, ami fordításban biztonsági szolgálatot jelent, lényegében azonban a Himmler vezette kémszolgálatot jelölte). Az „Andreas- művelet” fedőnevű akcióban a legjobb német szakértők: matematikusok, papírgyárosok, vésnökök, litográfusok, nyomdászok stb. működtek közre. Az akció 1939-ben kezdődött. 1941 márciusában •At SD egyik megbízottja Svájcba utazott a grünewaldi (Berlin) kis műhelyben készült első hamisított font sterling bankjegyekkel. Egy zürichi bankba vitte a pénzt, s kérte, vizsgálják meg, mert a feketepiacról szerezte be őket... A svájci szakértők semmit sem kifogásoltak, a font sterlingek tökéletes utánzatok voltak. Később egyébként az Angol Bank szakértői sem fedeztek fel semmilyen különbséget az igazi és a hamis font sterlingek között. 1942 őszén a „vállalkozás” irányítását Bernhard Krüger SS-Haupt- sturmführerre bízták, aki a Birodalmi Biztonsági Főhivatal, az RSHA VI. hivatala „F” csoportjának főnöke volt. Krüger abban a megtiszteltetésben részesült, hogy neve után az akciót „Bem- hard-művelet”-nek keresztelték el. A kis műhelyt a sach- senhauseni láger 18/19-es tömbjébe költöztették. Az üzem munkásait a sach- senhauseni, buchenwaldi, da- chaui. auschwitzi hitlerista gyűjtötáborok foglyai közül válogatták ki; 1944 elején a munkások száma száznegyvenre emelkedett. Az itt nyomott angol bankjegyek száma 8 900 000 darabra tehető, ösz- szesen 134 600 000 font sterling névértékben. Jelentős összeg volt ez, hiszen 1933- ban a brit birodalom egész aranykészlete 137 000 000 font sterlingre rúgott. Más becslések szerint Európában, Ázsiában és Afrikában kb 12 000 000 font összegű hamis angol bankjegyet hoztak forgalomba. Az amerikai titkosszolgálat által a háború után előterjesztett úgynevezett McNally-jelentés azonban, amely ezt a számot említi, a hamisított bankjegyek egész mennyiségének csak 9 százalékát tudta felölelni.-Angliában 1943 vége felé figyeltek fel először a hamis bankjegyekre. Az Angol Bank azonnal beszüntette a tíz fontnál nagyobb értékű bankjegyek kibocsátását. 1945. március 24-én pedig be is vonta ezeket a bankjegyeket. Csakhogy a „papírpénz- bombázás” (ez volt a „Bern- hard-művelet” másik neve) idején a nácik rengeteg ötfontos bankjegyet is nyomtak. Pár héttel a hitleristák fegyverletétele után az Angol Bank kénytelen volt bevonni, pontosabban visszaváltani az ötfontos bankjegyeket is. A „papírpénzbombázás” elnevezés nem volt véletlen íme. mit ír Walter Schellenberg, a hamisítók egyike, emlékirataiban: „Eredetileg az volt a tervünk, hogy ezekkel a hamis bankjegyekkel .légi csatát’ rendezzünk Anglia fölött. E csata során repülőgépeink bomba helyett tonnaszámra hamis pénzt szórtak volna a brit szigetekre. ' 1944 végén a sachsenhau- seni üzem megkezdte a hamis dollárok nyomását is. A „Bernhard Il-művelet” fedőnevű akció során 5, 10. 50, 100 és 1000 dolláros bankjegyeket nyomtak. Az SD ..forgalmazó szervei” — kezdésképpen — 500 millió dollárt rendeltek Bernhard Krüger- nél. (Folytatjuk.)
