Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
Péntek esti bemutató MI ÚJSÁG PESTEN? Mi készül a kis filmstúdiókban ? Könyvek kávéval Megújul a Librésszé Az utóbbi időben csaknem húsz rövidfilm forgatását fejezték be a MAFILM kis- íilmstúdiói. Az alkotások témája rendkívül változatos; művészettörténet, egészség- ügyi felvilágosítás, szociológiai megfigyelés, útifilmek egyaránt szerepelnek közöttük. Három évi munka után fejezte be Schupler Imre rendező-operatőr Requiem című, 14 perces színes alkotását. A művészetkedvelők 'számára különleges élményt jelent majd a magyar gótika ötvösremekeit bemutató film. melyben többek között Suki Benedek gótikus kelyhének részleteit rendkívül közeli, úgynevezett makró-felvételek segítségével mutatja be az alkotó. A népszerű-tudományos stúdió másik alkotását, a világkörüli úton járt Radevsz- ki Theodor, bolgár származású rendező készítette. Sorozatának címe: Délkeleti partokon. A trilógia első része Utcák Bombay-ban, a másodiké Ceylon, a legendák szigete, a befejező rész pedig Singapore. Knoll István filmjének címe: Pest-Buda szerelmesei. Kollányi Ágoston két rövidfilmmel készült el. Az első Kelet-Afrika állatvilágát mutatja be, a második Nyitott könyvek címmel a Békés megyei könyvtár fejlődésén keresztül érzékelteti a magyar könyvtárhálózat 15 évének legújabb eredményeit. A riport- és dokumentumfilm stúdióban készült el Sipos Tamás alkotása, a Mit keres június. Az idei árvíznek állít lírai emléket a fiatal rendező. Elkészült Kiss József és Zöldi István filmje is. A barátság útján-t a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának évfordulójára készítették. Stációk a címe ifjabb Schiffer Pál és Andor Tamás most befejezett munkájának, amely az alkoholizmusról szól. A betegek maguk vallanak erről a káros és kóros szenvedélyről. A Fotószakkör — Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia készülő alkotása — egy vidéki fotó- szakkör munkáját mutatja be. Fehérj Tamás riportfilmet készített Plusz egy nap címmel, amelyben pillanatképek villannak fel a szabad szombatokról Budapesten, 1970 tavaszán. Befejeződött a Pannónia Filmstúdióban a francia— magyar koprodukcióban készülő Egy világhírű vadász emlékiratai című bábfilmsorozat három utolsó epizódjának forgatása is. A sorozat 13, egyenként nyolcperces részből áll. A felsorolásból máris arra következtethetünk, hogy nem lesz szegény a városunkban rendezendő jövő évi fesztivál. % Néhány hete, afféle műkedvelő szociológusként, egy több mint kétezer lakosú faluban vizsgálódtam, az iskolában. Arra voltam kíváncsi, egy tízéves falusi gyerek mennyire ismeri községe lakóit, tehát több mint kétezer embert. Két azonos nevű lakosról faggattam, külön-kü- lön, három tízéves gyereket. Mindegyiktől ugyanazt kérdeztem: „Ismered Szabó János bácsit?” Mindhárman kérdéssel válaszoltak: „Melyiket?” Nos, úgy választottam meg a neveket, hogy tulajdonosaik természetükben eltérő tulajdonságokkal legyenek áldva-verve; továbbá az egyik a felvégen, a másik az alvégen lakjék, mintegy két kilométerre egymástól. A válaszokból menten kiderült, hogy nemcsak névismerettel rendelkeznek a fiúcskák, a nevek számos ismeretet képzettársítottak bennük. Elmondták: az alvé- gesi Szabó János bácsi rendes ember, a gyerekei is azok, jól öltözködnek, munkaszeretők, tisztelettudók, míg a fel- végesi Szabó János bácsi „megéri a pénzét”, de fiai se estek messze a fájuktól, izgágák, az egyik már ült is, és szívesen elmennének a munka temetésére. A gyerekek ismereteiket nemcsak maguk szerezték, hanem a még viszonylag egységes falusi közösség kollektív ismerettárából, szülőktől, testvérektől, rokonoktól, szomszédoktól. Az emberek jelleme cselekedeteikben ölt testet, az alvégesi család jó, a felvégesi rossz minősítést kapott tetteiért, s a falu ítéletéről minden ott lakó tudomást szerzett. Tudjuk, a gyerSzokatlan, érdekes, de kedves meghívó érkezett címünkre a Televíziótól. A Mi újság Pesten? című új tévéfilm — csak a szakmabelieknek szóló — bemutatójára invitálnak. (A televízió nézőközönsége Péntek esti bemutató keretében láthatja a filmet, augusztus 14-én, este 20 óra 20 perckor.) A meghívón látható színészfotók, az operatőr és a rendező aláírásai elárulják a ma délután 3 órakor kezdődő vetítés vendéglátó házigazdáit, a szereplőket és az alkotókat. A 14 éven felülieknek szóló tévéfilm egy disszidálni készülő fiatalemberről szól, akit hiába próbál tervéről f lebeszélni a legjobb barátja. A fiú kitart elhatározása mellett, és hogy mégis visz- szatér, azt az elutazása előtti napon fellobbanó szerelemnek köszönheti. A film sze- ‘ replői a képen látható Kállai Ilona, Schwetz András, Sin- kó László és Moór Mariann. A filmet Csurka István írta, Benedek Katalin dramatizálta, Ráday Mihály fényképezte és Félix László rendezte. mek rendkívül fogékony, igyekszik megbízható ismeretekhez jutni az emberekről, hogy tisztában legyen vele, kitől mit várhat. A rossztól elhúzódik, a jóhoz közeledik. Eme tulajdonságunk minden bizonnyal az úgynevezett „örökemberi” kategóriába tartozik. Nos, ugyanezt a kísérletet lefolytattam egy hétemeletes miskolci bérházban is, ottszületett tízéves gyerekekkel. Az eredményről nem is érdemes szólni, — még a névismeretükben is felszínesek. Szóval, a szomszédsági viszony egészen más a faluban és a városban. Az említett miskolci bérházban nem egészen 150 ember él, a vizsgált faluban kétezernél több. Minden falusi házat kerítés övez, de az csak a tulajdon szimbóluma, és nem emberismeretük határa. A város' lakás fala — az emberismeret határa. Falusi emberszámára ez a legnyomasztóbb a városban. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek a viszonyok nemcsak az újdonsült, faluból városba került emberek problémája. A szociológiai irodalomban se szeA Miskolci Műsorkalauz kiállítási híradójában a Lib- resszó címe alatt ez olvasható: „Tatarozás miatt zárva.” Mi tagadás, nyár vége felé jobban örülünk ennek az egyetlen mondatnak, mintha egy kisebb kiállításra invitálna a Kalauz. Mert a „mini tárlatokra” bőven lesz idő a következőkben, csak hely legyen. Mégpedig nem akármilyen hely, hanem olyan, ahol könyvek és kényelmes fotelek csábítanak. Amelyre feláldoz az ember egy-egy órácskát az új folyóiratok, magazinok kedvéért. Sőt olyan hely, ahol olcsón lehet kávét vagy Colát kapni. (Még akkor is, ha ez nem jelent különösebb hasznot a vendéglátó szerv számára.) A Libresszót azért tatarozzák, hogy hétévi „kopás” után ismét ilyen legyen. A gázfűtés, a kijavított parkett az újjávarázsolt falak és ülőgarnitúrák mellett azonban más is érdekel bennünket. Már a mostani hatszáz olvasónak is kevés a fiókkönyvtár háromezer kötetes állománya. Vajon több lesz-e a könyv, és milyen választékra számíthatunk? Győri Erzsébet, a városi Attól a pillanattól kezdve, hogy megszületett a döntés Kopernikusz születése 500. évfordulójának megünneplésére, a város szorgos előkészületekbe kezdett. A három év múlva Torunba látogató számos turistára, tudósra gondolva, külön múzeumban gyűjtik össze a város nagy fiára vonatkozó emlékeket. Jerzy Remer, a tc^ssí múzeum igazgatója a kopernikuszi időket bemutató jövendő intézményt „múzeumi kombinátnak” nevezte. Három részből áll majd: a régi városházából, a toruni múzeum „főhadiszállásából”, Kopernikusz szülőházából, ri, se száma azoknak a műveknek, melyek a nagyvárosok lakóinak rossz kedélyállapotát ezekből a viszonyokból magyarázzák. Az ismeretlen személyekből verbuvált tömegben érezheti magát igazán magányosnak az ember, márpedig a magányérzés igen súlyosan hat a kedélyre. Megannyi építész kísérletezik, összefogva orvosokkal, pszichológusokkal, szociológusokkal, hogy olyan bérházakat tervezzen, amelyek nem eltávolítják, hanem közelítik egymáshoz az embereket. Természetünkből fakad, hogy akit nem ismerünk, attól tartunk. A sok-sok ismeretlen egyén között sodródó városi emberben apró féle- ’emdózisok halmozódnak fel. Tényleges bizodalma elsősorban azon személyekben van. akikről valamit tud. S az utcán kikről tudunk valamit: az egyenruhásokról. így születik ösztönös rokonszenv a rendőr, a katona stb. iránt. Ezért tapasztalta volt falusiak körében e sorok írója az általános panaszt: gyönyörű a lakásunk, ellátva minden kényelmi berendezéssel, mégkönyvtár igazgatója megnyugtat: az átalakítás után felszabaduló minden lépésnyi helyet könyvvel töltenek meg. Ez ugyan nem jelent lényeges gyarapodást. Az állomány revíziója után azonban a mostaninál nagyobb lesz a választék. Nem feledkezik meg a könyvtár törzsvendégeiről, a selyemréti középiskolásokról sem. Számos munka szolgálja majd a „helyben olvasás” igényét. Januártól nagyobb lesz a folyóirat-választék is. (Néhány színes külföldi magazin is helyet kap majd a polcokon.) A megnyitóval természetesen nem kell ilyen sokáig várni. Szeptemberben már birtokukba vehetik a Libresszót kedvelői. És remélhetőleg nő majd a barátok száma, mert a szokásos kiállításokon kívül (induláskor egy fotóművész tárlatát láthatjuk) az ex libris gyűjtők nem is kislétszá- mú táborának ad majd helyet a Libresszó. Az év folyamán p>edig több értékes előadást hallgathatnak a látogatók az illusztratív művészetekről. GY— amelyben már lt) éve múzeumot rendeztek be, valamint az 1350-ben épült szomszédos házból. A kiállítás célja nemcsak a nagy csillagász, humanista és tudós bemutatása lesz, hanem a személyiségét kialakító kor felidézése is. A Kopernikusz-tematikán kívül a város mindent megtesz azért, hogy Torun még szebb és a turisták számára még vonzóbb legyen. Ezért megkezdik a műemlékké nyilvánított épületek nagyarányú renoválását, átépítik az utakat, korszerűsítik a kereskedelmi hálózatot és a városi forgalmat. is, az otthonunkat sokszor börtönnek érezzük, mert nem ismerünk senkit... Nemrégiben érdekes eset szemtanúja voltam. Ablakomon kitekintve, egy idős paraszt bácsit vettem észre a járdán, a szemközti kapuból jött ki. Ment a járdán, s minduntalan hátra fordult, majd a saroktól visszatért, emerre folytatva ingázását, miközben nem hagyta abba a forgolódást. Találgattam: mi lehet a baja? Amikor visszajött és megállt a kapuban, arcán a megkönnyebbe- dés mosolya terült el. Nos, kitaláltam, mi a gondja. A házon több kapu, egyik bejárat olyan, mint a másik. Nyilván félt, hogy eltéveszti a maga kapuját. Itt van előttem tizenöt tojás, az egyiket közülük az én tyúkom tojta — no, találjam ki, melyik az? Később összebarátkoztam az atyafival. Elmondta, felesége elhunyt, egy fia van, itt lakik, magához vette, a házat pedig sorsára hagyta. Ült egy lócán, pipáját szortyog- tatva. Megkérdeztem: mit néz? Semmit, válaszolta unottan. Hát az emberek? Mit kezdjek velük, egyiket se ismerem ... Igen, ha otthon kiül a ház elé, s ha naphosszat senki se szólna hozzá, akkor is elszórakoztatná az otthoni világ, hiszen mindenkit ismer, még ruházatukból is olvasni tud ... Az öreg ember hamar ráunt a városi létre, — valósággal megszökött a fiától. Erre mondják a parasztok: „öreg fát nem lehet átültetni”. Következik: „A város felszabadít”. (Folytatása következik) RETTEGÉSBEN EGY FALU Elefántcsorda tartja rettegésben egy ghanai falu lakosait. A nekibőszült állatok — mintha csak a dzsungel könyvéből léptek volna elő — több tucat házat leromboltak. Letaposták a vetést. A falubeliek sürgős segítséget kértek a kormánytól. RAZZIA Razzia során letartóztatták Robert Kennedyt, a meggyilkolt Kennedy szenátor 16 éves fiát és barátját, az USA volt párizsi nagykövetének a fiát. Kábítószert találtak náluk. Ügyüket a fiatalkorúak bírósága elé utalják. ÖNGYILKOSSÁG Gépkocsijában feltételezik, hogy öngyilkos lett egy nagykövetségi másodtitkár. Borotvapengével vágást ejtett nyakán és csuklóján. A diplomata személyes problémái miatt súlyos depresszióban szenvedett. A hágai rendőrség a nyomozást megindította a brazil diplomata ügyében. ELHAGYTÁK HAJLÉKUKAT , Zágrábtól délre 210 kilométer távolságra levő Knin- ben 5—6 erősségű földrengés ébresztette fel hajnali álmából a lakosságot. Az emberek elhagyták hajlékukat és még délelőtt sem mertek visszatérni lakásukba. NOÉ BÁRKÁJA CÍMÉN A török—szovjet határnál az amerikaiak kutatást szerettek volna folytatni az Ararát hegyen Noé bárkájának maradványai után. Kiderült, hogy ezen a címen már hosszú ideje kémeket küldtek a szovjet határra. A török hatóságok végleg megtiltották az USA-nak az „ilyenfajta régészeti kutatást”. IKREK A római hatos ikrek közül két kisfiú és két kislány meghalt. A másik két gyermek életben maradására sincs sok remény. A HÁZ FALÁNAK ROHANT Egy teherautó több más járművel történt összeütközés után végül egy ház falának rohant Törökországban. Utasai közül 18-an életüket vesztették. ELHAGYTA BÖRTÖNÉT Tegnap elhagyta börtönét Maurice Yameogo, a független Felső-Volta első elnöke, akit 1966-ban történt eltávolítása után a közvagyon megkárosítása miatt kétévi börtönre ítéltek. NEM KELL ADÓT FIZETNIÜK A legújabb washingtoni rendelkezés szerint nem kell adót fizetni keresetük után azoknak az amerikai katonáknak, akik részt vettek az amerikaiak kambodzsai inváziójában. A vietnami harci övezetben tartózkodók és a háborút támogató katonai alkalmazottak is ebben a kedvezményben részesülnek. ELRABOLTÁK A MADONNÁT Betörők egy nyugat-németországi község kegytemplomából elrabolták az 1410-ben készült 108 centiméter magas Madonna-szobrot. Több más értékkel együtt még két angyalfejet is magukkal vittek. A műkincsek értéke százezer nyugatnémet márka. Gulyás Mihály Parasztok a városban o Lakásunk otthon és „börtön” „Műzeumkombinátot” létesítenek Tor unban
