Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-13 / 162. szám

1 Vannak-e „kivédhetetlen” balesetek? Ha minden baleset kivéd­hető — miért esik meg mégis többször, akár százszor is? A drótmü vezet A tavalyihoz képest az idén tovább romlott a bal­eseti statisztika. Bár pontos számadatokkal még nem ren­delkezik az SZMT munkavé­delmi bizottsága, azt azonban már tudják, hogy a lista élé­re a December 4. Drótművek kerül. A gyár régebbi gépein ugyanis kevesebb a védőbe­rendezés, s az üzemzavar el­hárítása közben nemegyszer súlyos, csonkulásos, s még halálos baleset is bekövet­kezik. — Kétségtelen: gyakran a dolgozók figyelmetlensége is közrejátszik abban, hogy ki- sebb-nagyobb sérüléseket szenvednek, de tehetne a vállalat is műszaki intézke­déseket, hogy csökkenjen a „mindennapos” balesetek száma — mondja Kővári Ist­ván munkavédelmi felügyelő. — Jelenleg a drótgyár a leg- balesetveszéíyesebb üzem Miskolcon és az iparágban. A nagy számok törvényé alapján azonban több év ösz- szevetésében is igazolódott, hogy korra nézve így oszla­nak meg a balesetek.) A véletlen nem szerepelhet a jegyzőkönyvben A baleseti jegyzőkönyvek­ben nem fogadják el indok­lásul a véletlent, mivel nin­csenek kivédhetetlen balese - tek. Különböző intézkedések­kel, s a munkásvédelmi elő­írások betartásának ellenőr­zésével mindegyiket meg le­het előzni. Az ellenőrzés alól azonban még mindig kicsúsz­hat a lelki állapot, a hangu­lat, mint balesetet előidéző ok. Sok balesetet idéz elő a virtuskodás, a hiúság is. Nemegyszer a rossz ütem­ben megtervezett korszerűsí­tés is balesetekhez vezet. Torz az eredmény, ha csak a termelési mutatók javulnak, és a jobb munkásvédelmi kö­rülményeket nem teremő' meg. NAGY JÓZSEF je Mit csinál a jégkirálynő nyáron? Peggy Fleming műkor­csolyázó olimpiai bajnoknő például férjhez akar menni. A ké- í pen a nászúira készült pizsamakölteményben láthatjuk. Richard Rice a Compcontrol ’70-ről „A gép nem szoríthatja ki az embert A kritikus ötödik óra Az elemzések során kide­rült, hogy a legtöbb baleset a munkakezdést követő ötö- dik órában esik. Hasonlóan rossz a hatodik és a hetedik óra statisztikája is. Például a fél év során a Lenin Kohá­szati Művekben délelőtt 10 óra és H óra között (tehát egy óra alatt) 43 baleset tör­tént, a következő két órára ötven jutott. A fáradtság tehát az ötödik órában jelentkezik a legerő­sebben. amikor a nem foglal­koztatott izmok ernyedése is hozzájárul a reflexek lassu­lásához. Ebben az időszakban használna igazán a munka­helyi torna. Sajnos, nem mindenütt lehet bevezetni, de ahol mód van rá, ott sem tulajdonítanak neki jelentő­séget. A Compcontrol ’70 nem­zetközi számítógép- és alkal­mazástechnikai konferencia egyik legérdekesebb előadása csütörtök délelőtt hangzott el az 1-es szekcióban. Richard Rice, a legnagyobb angol szá­mítóközpont igazgató taná­csának elnöke tartotta az adatbankok alkalmazási le­hetőségeiről. — örömmel jöttem erre a konferenciára, amely úttörő kezdeményezés — mondotta munkatársunknak Richard Rice. — Nem tudok olyan számítógép-konferenciáról, ahol a középpontban a kom­puterek ipari alkalmazásá­Ilyen központ tudomásom szerint nemcsak nálunk mű­ködik, hanem például a Szov­jetunióban és több más or­szágban is. Üjabb célkitűzé­sünk olyan országos számító­központ létrehozása, ahová különböző hírközlési beren­dezéseken, például telefonon keresztül, a legtávolabbi vá­rosokból is érkeznének kész programok, és a gép hasonló módon juttatná vissza a meg­oldott feladatokat. Ez nagyon sok probléma megoldását lé­nyegesen meggyorsítaná. ff — Milyen jövőt jósol a szá­mítógépeknek ? — .Egész biztos,. hogy az élet valamennyi területére betörnek majd és a család­tervezéstől a vállalatveze­tésig mindenütt alkalmazni fogják ezeket a berendezése­ket. Én azonban azt hiszem, hogy soha nem lesz teljes automatizálás, a gépek nem lógják kiszorítani az embert. De hasznos, jó, gyors segítő­társai maradnak mindig. (erdős) Diósgyőriek Dunaújvárosban A f őtorrasztár Novák József tíz esztendeje lett Dunaújváros lakója. A Lenin Kohászati Művek dur­vahengerművének egykori forrasztára szívesen emlék­szik vissza első munkahelyé­re és lakóhelyére, Miskolcra. — Az LKM-ben salakos­ként kezdtem, aztán a három, éves iskola elvégzése után a durvahengerműben lettem szakmunkás, megbecsült dol­gozó. Négyszeres sztahanovis­ta, előforrasztár-helyettes vol­tam, jól kerestem. Gyakran felidézem magamban volt ta. nárom, Bíró Attila kutató­mérnök tanításait, s régi mun­katársaim emlékét. Talán nem is költöztem volna el Miskolcról, ha nincs lakás­gondom. Az asszonnyal és há­rom kicsi gyerekkel albérlet­ben laktam, ezért fogadtam el a dunaújvárosi lehetőséget. öntecsrekordok Tizenhét évi munkaviszony után így került Dunaújváros, ba, a Dunai Vasmű átadás előtt álló meleg hengermű vé­be. A begyakorlás és három- hónapi lengyelországi tanul­mányút után főforrasztárnak nevezték tó a C-műszak élé­re, azóta is ebben a beosztás, ban dolgozik. Tyitov nevét viselő brigádja hétszer nyer­te el a szocialista címet, bi­zonyságául annak is, hogy a sokfelől jött munkások össze­szoktak. — Emlékszem, az első ter­melési tervünkben műsza­konként 300 tonna öntecski­adás szerepelt. Most műsza­konként 1100 tormát heví­tünk a tíz kemencében, a júniusi feladatunk 84 ezer öntecsbetét és 75 ezer tonna szalagsori betét a meleghen­germűben. Műszakunk 1965- ben érte el az első termelési rekordot, akkor 1250 torma öntecset adtunk ki egy mű­szakban, a Népszabadság is írt teljesítményünkről. Ta­valy 1540 tonnára emeltük ezt a rekordot, de utánunk az A-műszak megjavította. Üjabb rekordot elérni már nagyon nehéz, óránként 200 tonnás eiőnyújtói kapacitás szükséges hozzá. Mi még győznénk, de az acélmű nem tud ennyi meleganyagot ad­ni. Ugyanis — biztosan tud­ják Diósgyőrben is — egy- meleges technológiával, a tolókemence kiiktatásával hengerlünk előlemezt. „Itt értem el minden célomat” A megbecsülést illetően nincs panasza a főforrasztár­nak. Az említett havi terv teljesítése esetén a mélyke­mencénél a III. forrasztár is megkeresi a 3500 forintot. Novák József azonban első­sorban nem is a keresetet, hanem a gyár ragaszkodá­sát, a háromszobás lakást, az üdülőbeutalókat említi. Du­naújvárosban a főforrasztár egyszersmind műszakos mű­vezető, s az emberein kívül milliós értékekért felel. A kohászvárosban ez ad igazi rangot. Ide köti a városért végzett társadalmi munkája is: az MHSZ városi kikép­zője. — A család jövője is Du­naújvároshoz kapcsol. A fiam a vasbetongyárban szakmun­kás, két lányom középiskolá­ba jár, a feleségem pedig egy szép ABC-áruházban el­adó. Megszoktuk, megszeret­tük ezt a várost, amely egy­re fejlődik, szépül. De nem maradtam hűtlen korábbi lakó- és munkahelyemhez sem. A televízióban, rádió­ban mindig megnézem, illet­ve meghallgatom a Miskolc­ról, Diósgyőrről szóló elő­adásokat. Időnként hazaláto­gatunk. Most a szüleim öt­venedik házassági évforduló­ján jön össze a család, talál­kozom tíz testvéremmel. Dunaújvárosból azonban már nem tudnék elköltözni. Negy­venöt éves koromra itt értem el minden célomat, a meg­becsülést, a jó életet. Remé­lem, nem veszi ezt zokon első városom. ZStDAY CSABA Az első díj: 7000 forint A jubileumi vetélkedő döntője az LKM-ben Üj autóbuszvezetők 26 és 40 év között A drótművek statisztikájá­ból kitűnik, hogy a legtöbb sérüléses, csonkulásos baleset a 26 évesnél fiatalabbakkal történik. Valamivel kevesebb a baleset a 26 és 40 év közöt­tieknél, a legkevesebb az ipari tanulók és a negyven éven felüliek kategóriájában. (Természetesen e számok vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy mennyi fiatal, mennyi középkorú és idősebb ember dolgozik az üzemben. Megbízható segítőtársa les/ a teherkocsi-szerelvényeket vontató mozdonyok vezetői­nek a leningrádi tudósok ál­tal kidolgozott programve­zérlésű gőzmozdony-irányító- rendszer. 40 kilométeres kísérleti úton próbálták ki az e be­rendezéssel ellátott gőzmoz­donyt. A szakemberek állí­tása szerint az új automa­tikus rendszer különböző sú­lyú teherszerelvények irányí­tására alkalmas és segítségé­nak lehetőségei álltak volna. — Az Önök számítóköz­pontja milyen feladatokkal foglalkozik? — Mi főleg az úgynevezett Software-problémékkal fog­lalkozunk; ez tulajdonképpen magában foglalja a számító­gép alkalmazásának minden lehetőségét. A mi közpon­tunk Angliában a legna­gyobb. Több mint ötezer nagy, komputer működik Nagy-Britanniaban, de ka­séba vállalataidnak nem min­dig kifizetődő nagyobb szá­mítógép technikai berende­zésének üzemeltetése, ezért azok problémáikkal számító­gép-központokhoz fordulnák. vei kiválasztható az útvonal­hoz mérten leggazdaságosabb üzemeltetési mód. Jekatye- rina Gakkelj professzorasz- szony, a rendszer tervezési munkálatainak vezetője el­mondotta, hogy ezek után a mozdonyvezetőnek nem lesz más dolga, minthogy ellen­őrizze a rendszer működését. A találmányt az teszi külön­leges jelentőségűvé, hogy al­kalmazásával fokozható a te­herszállítások volumene és gyorsasága. Tizennégy autóbuszvezető tett vizsgát a napokban a közlekedési vállalatnál. A jogosítvánnyal már korábban is rendelkező, „átképzett” ve­zetők beállításával várható­an tovább javul a városi közlekedés. Hosszú hetek óta tart már az LKM szocialista brigád­jainak jubileumi vetélkedője. A vállalat több mint tízezer dolgozóját érintő verseny utolsó szakaszához érkezett: július 15-én, szerdán délután a döntőbe jutott hét legjobb brigád mérheti össze tudását. A vállalat több mint 4ü ezer forinttal jutalmazza a vetélkedő legjobbjait — és a közönséget. A győztes bri­gád 7000 forint, s még a he- * tedik helyezett is 2000 forint jutalmat kap. Tizenegyezer forintot osztanak szét annak a nyolc szocialista brigádnak a tagjai között is, akik az elődöntők során „véreztek” el. Az LKM dolgozói körében nagy érdeklődéssel várt ve­télkedő új vonása lesz, hogy a versenybe bevonják a kö­zönséget is. A leleményes nézők tárgyjutalmakat nyer­hetnek. Sikeres véradónapok Az elmúlt héten a De­cember 4 Drótművekben, majd a MÁV járműjavító üzemében tartottak sikeres véradónapot. A drótgyárak közül százharmincán, a jár­műjavító kollektívájából pe­dig kétszázan jelentkeztek önkéntes véradásra. A legközelebbi üzemi vér­adónapra a miskolci Mező- gazdasági Gépjavító Válla­latnál kerül sor július 21-én, majd a vasgyári kórházban július 27-én. Egy íegeződés története — Szervusz, kérlekalássan — mondta Ro- binek Benedek, amikor egy társaságban be­mutattak neki. Legalább tíz évvel fiatalabb nálam, ám üsse kő, a konvenció kedvéért visszategeztem én is. Ezután ha az utcán találkoztunk, széles ivé­ben megemelve a kalapját már messziről üdvözölt — még a túlsó járdáról is —, és mint valami rikító zászlót, harsányan és dal­lamosan meglengette a szót: „Szer-vu-usz...” Udvarias ember, gondoltam, tiszteli koro­mat, s hasonlóképp — bár szokásomhoz hí­ven tömörebb „szervusz"-szál — mindig vi­szonoztam üdvözletét. Néhány hét múlva azonban már alig hall­hatóan, a szót félig lenyelve köszöntött, s csak akkor, ha majdnem egymásnak ütköz­tünk. Aztán nem üdvözölt sehogyse. Rövid ideig eltöprengtem rajta, hogy talán megbántottam valamivel, de alapos önvizs­gálattal megállapítottam: semmit sem vétet­tem ellene. Megtudtam azonban, hogy munkahelyén, a Lószőr analizáló Intézetben, látogatást tett az ilyen jellegű intézmények legfőbb országos főnöke, s hosszasan elbe­szélgetett Robinekkel kétszer meg is rázta a kezét. Ha már így van, akkor nekem kell előre köszönnöm, gondoltam, s a legelső találkozá­sunkkor illedelmesen mondtam neki: „Szer­vusz”. Meglehetős fagyossággal hangzott a viszonzása. Rá egy hétre pedig a pertura alapozott üd­vözletemre már ez volt a válasza: „Jó napot”. Nyomozó természet lévén, megtudakoltam, hogy mi történt Benedekkel. Kiderült: fel­jebb lépett a ranglétrán, már nem egyszerű válogatója a lószőrnek, hanem ö az intézet analizátora. így már értettem, hogy ezért hordja a fejét oly magasan, ahol az én sze­rény kis „szervusz”-om már csak „jó napod­nak hangzik. Nem sokkal később már viszonzás nélkül hagyta üdvözlő szavamat, úgy ment el mel­lettem, mint akinek a lába ugyan itt van a földön, a feje azonban átfúrta már a fellege­ket is, ahol láthatatlan angyalkák cirógat­ják. Ismét nyomozás, s megtudtam: Robinek már föanalizálója a lószőrnek. Ettől kezdve úgy mentünk el egymás mel­lett, mint két vadidegen. A minap aztán meghökkentett. Ezúttal azzal, hogy már messziről meglengetve a kalapját ugyanúgy üdvözölt, mint annak ide­jén. Kétszer is mondta harsányan és dalla­mosan: „Szervusz,... szer-vu-usz!” Tíz perc múlva a hivatalomból telefonon megtudtam: Robineket a hozzánemértése és a disznóságai miatt nemcsak leváltották fö- analizátori posztjáról, hanem elzavarták az intézettől is. TARJAN ISTVÁN Robot — mozdonyvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom