Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-06 / 156. szám
Kirándulók vasárnapja A borsodiak megfogadták a meteorológia előrejelzését A strandok szinte néptelenek voltak a hűvös, szeles vasárnapon. Jelentős forgalmat csali a miskolc-tapolcai barlang- és tavi fürdő bonyolított le, ahol igen sok külföldi vendég is élvezte a meleg vizet. A „bátrabbak” a gyógyvizű Zsóri fürdőn is órákat töltöttek a meleg vizű medencékben — de inkább a fedett gyógyfürdői részleget keresték fel. Annál nagyobb látogatottságnak örvendtek a kirándulóhelyek: Lillafüredre több mint félszáz autóbusz érkezett az ország minden részéből, s az aggteleki cseppkőbarlangnál is több mint kétszáz gépkocsi parkolt. A borsodiak tömegesen keresték fel az ismert bükki kirándulóhelyeket — Hollóstetőt, Bükkszentkeresztet, Já- workutat és a szentléleki menedékházat. Az erdőgazdaság kisvonatja telt szerelvényekkel közlekedett mind Lillafüredre, mind a garad- nai végállomásig. Terven felüli acél Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművének dolgozói a párt X. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy az éves terven felül 25 ezer tonna jó minőségű acélt termelnek. Amikor jelentették, hogy a féléves tervet július 1-re befejezték, ezzel egyidejűleg azt is közölték, hogy az éves terven felül vállalt mennyiségből 18 ezer tonnát már legyártottak. >k A vasárnap esti Bartók-esttel véget ért az idei „Diósgyőri | nyár” hangversenysorozat. A Miskolci Szimfonikus Zenekar > Mura Péter Liszt-díjas karmester vezényletével „A kékszakállú herceg várá”-t koncertfeldolgozásban mutatta be, az egykori királynői lakosztály helyén felállított színpadon. A Kékszakállú szerepét Melis György, Juditét Szönyi Olga énekelte. Az Szemek termelését akadályozza a vagonhiány (Folytatás az L oldalról) — Sajnos, a bányák a visszafogott műszakok miatt igen nehéz helyzetbe kerültek — közölte dr. Uerendo- vics Imre gépészeti osztály- vezető. — Jelenleg 9500 tonna szén hever a földön és ez rövidesen lő ezer tonnára egészül ki, az ismert körülmények miatt. A vállalat naponta 5—600 vagont kér a MÁV-tól. Ehelyett az elmúlt napokban sorozatosan csak 120—130-at kaptak. A tíz, tizenöt kocsi, amit most pótlólag küldtek, csak enyhít a helyzeten, de nem oldja meg a gondokat. — Ilyen vaganellátás mellett, úgy látszik, a Központi Szénosztályozót is le kell állítani, olyan nagy a torlódás. Ezt pedig az aknák leállítása követné. Jelenleg naponta 300—500 bányász van kényszerszabadságon — mondta az osztályvezető. A MÁV mindent megpróbál A kilátások felől érdeklődtünk a MÁV Miskolci Igazgatóságának forgalmi osztályán Bodnár József osztályvezetőtől : — Sajnos, nagyon kevés vagon áll rendelkezésünkre a miskolci területen. Ráadásul a közelmúltban állt le a Borsodi Ércelőkészítőmű is, főszalag-szakadás miatt nem tudták fogadni az anyagot. A BÉM ebben az időszakban 250 kocsit kötött le naponta. A repülőtéri telepen már hegyek magasodnak, szükségmegoldásként Sajókeresztú- ron sikerült négv vágány mellett kirakási lehetőséget találni. Sajnos, vannak teli kocsik másutt is, sokfelé hz országban. Az igazgatóság területén csaknem minden fontosabb száiiítt.atót felke- s restünk és megsürgettük a I rakodást. ' J A MÁV osztályvezetője ígéretet tett: mindent elkövetnek. hogy vagonhiány miatt ne álljon le a cementgyár és a hullámvölgyből kilábalva, teljes üzemben termelhessenek a borsodi szénbányák. A napokban rendkívüli helyzet állt elő a Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyárában, most itt is sikerült enyhíteni a szállítási gondokon. Szombatra 120 kocsit kértek és meg is kapták. A vasárnapi műszakok elhagyásával talán csökken a bányák problémája is. A miniszterhelyetteshez fordultak — A kocsihiány valóban olyan méretű,* hogy a végleges megoldáshoz kevés az Látványos es2trádmősor, tűzijáték, sorsolás Harmadszor is Borsodban a MEH-autó Az idei vasgyűjtő hetek alatt csaknem négyezer vagon vasat vásároltak fel Borsod megye MÉH-átvevői. (Tavaly csak 2900 vagonnal.) A legkiemelkedőbb eredményt a szerencsi, az edelé- nyi iskolások és a miskolci Í4-es számú általános iskola úttörői nyújtották. A legjobb gyűjtők — száztizennégyen — a román tengerparton, a cseh-lengyel Tátrában és hazánk legszebb tájain üdülhetnek a MÉH Vállalat költségén. A felvásárlással egyidőben csaknem negyedmillió Szerencse-sorsjegyet osztottak ki a legjobb vasgyűjtőknek Borsod megyében. Az Országos MÉH Vállalat tegnap délelőtt Budapesten a Madách Színházban színes műsorral egybekötött sorsolást rendezett. A tánczenét miskolci fiúk: Horváth Sándor beat.- zenekara szolgáltatta. Az együttesnek az idén ez volt az utolsó hazai fellépése. A napokban egyéves nyugati turnéra indulnak. A csaknem háromórás műsort egyedülálló színpadi látványosság — háromperces tűzijáték zárta le. Ezt követően került sor a sorsolásra. A főnyeremény, a Skoda személyautót a 7. osztályú 120 968 számú sorsjegy nyerte Borsodban. igazgatóság ereje. Ezért Rö- dönyi Károly miniszterhelyetteshez, a MÁV vezér- igazgatójához fordultunk. A Borsodi Szénbányák szállítási gondjaival egyébként a miniszter személyesen foglalkozik. Mindezek mellett a megyei szállítási bizottsággal közösen mi is mindent megteszünk, hogy amíg teljes megoldásra nem kerül sor, legalább az üzemek folyamatos termelését ne akadályozza a kocsihiány. A közös erőfeszítés remélhetőleg eredményeket hoz, de gyors intézkedéseket várunk a minisztérium részéről is. A betakarítás miatt országosan jelentkező szállítási csúcs közeledik, s ez még nehezíthet az egyébként is súlyos helyzeten. NAGY JÓZSEF A híd egyik Diliére Városunk elmúlt heti eseményei között a legjelentősebb: a finn küldöttség érkezése és a mi küldöttségünk elutazása rokonainkhoz. Mint ismeretes, a finn—magyar barátsági hét keretében Suomiból háromszázan jöttek Magyarországra, s ugyanennyien utaztak hazánkból a negyvenezer tó országába. A két népes küldöttségben foglalnak helyet testvérvárosunk, Tampere képviselői — élükön Pekka Paavola főpolgármesterrel —, illetve Miskolc tucatnyi küldötte. Ha két nép keresi egymást, hogy barátkozzék, s ennek még több lehetőségét megteremtse, mindez nem méltányolható felemelő érzések nélkül. A finnek és a magyarok barátko- zása pedig különös jelentőségű, hiszen két rokonnépet összekötő szálak erősítéséről van szó. Mint ismeretes, őseink körülbelül kétezer évvel ezelőtt együtt éltek a Volga és a Káma összefolyásának táján, s a nagy vándorlás megkezdésekor a finnek ősapái nyugatra, a mai haza területére vonultak, a mieink pedig délre, majd ezer esztendeje ide, a Kárpátok medencéjébe. A húsz évszázad alatt más-más hatások, törvényszerűségek érvényesültek népeink életében, nyelvében is, így aztán hiába vagyunk nyelvrokonságban, már nem értjük egymás beszédét. De mindinkább kezdjük érteni egymás szívének dobbanását, amit a rokonság tudatából fakadó érzelmeink mellett talán az is táplál, hogy a közelmúlt századaiban nagyjából azonos volt a sorsunk. Miként a svédek, dánok, s a cárok uralma elnyomta a finneket, ugyanúgy a mi népünk is idegen elnyomás, a Habsburgok, s másfél évszázadon át részben a törökök igája alatt nyögött. S ahogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme tette lehetővé testvérnépünknek, hogy 1917-ben létrehozhassa önálló államát, végső soron mi is a nagy forradalomnak köszönhetjük, hogy kiszakadhattunk az elnyomók karmaiból. Társadalmi rendszereink nem azonosak ugyan, de az azso- nosság számos szála köt össze bennünket. S ezeket a szálakat erősíti most a nagy találkozás. Amikor küldöttségeink elindultak, valóságos légi hidat hoztak létre Helsinki és Budapest között utazásuk lebonyolítására. A híd tágabb értelmet nyer ezekben a napokban, s a barátkozás eredményeként kétségtelenül a következőkben is, S e híd egyik pillére Miskolc, amely az elmúlt hét péntekén fogadta testvérvárosa képviselőit, s még ezen a héten is több napon át látja vendégül őket a rokonoknak kijáró megkülönböztetett tisztelettel, szeretettel. T.I. Compcontrol ’70 A kiállítás már megnyílt, a konferencia délután kezdődik Ma délelőtt 11 órakor a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem új főépületében megnyílt a Compcontrol ’70 nemzetközi számítógép- és alkalmazástechnikai kiállítás. Az egész héten át nyitva tartó bemutatón 25 cég 34 számítógépét és ehhez kapcsolódó berendezését láthatják az érdeklődők. A kiállítók között a magyar vállalatokon kívül találhatunk angol, svéd, holland, NDK-beli, lengyel és osztrák cégeket is. Szenzációnak számit a holland Intercontinental vállalat computerrel vezérelt rajzgépe. Ez a berendezés is — Egy kismama öröme ]\em várt meglepetés a pamutfomVbaii Nemzetközi szövetkezeti áruház A SZŐ VOSZ, az OK1SZ és a TOT a közelmúltban közös elvi határozatot hozott: Budapesten nemzetközi szövetkezeti áruház épül. A tervek szerint az új ke seskedelmi centrum építésé hez és az áruellátáshoz hozzájárulnak a külföldi szövetkezeti mozgalmak is. Ezzel kapcsolatban július közepére Budapestre várják a svéd fogyasztási szövetkezetek küldöttségét, de érdeklődéssel fogadták az áruház tervét a szocialista országok szövetkezeteinek szövetségei is. Az előzetes elképzelések szerint az új áruház épülete a Déli pályaudvar vagy a Tanács körút környékén emelkedik majd. A gyerek már szavakat formál, mondatokat eszkábál össze pajkosan, kedvesen gyakran mosolyt fakasztó tálalásban. Tele Van vele a lakás, a kis albérleti szoba Izeg-mozog a négy fal között, vagy a körülkerített udvaron. Az édesanya. Gembiczki Já- nosné figyelő tekintete kíséri minden lépését, minder mozdulatát. A kislány, Katika, a család szemefénye. Az első gyermek, aki mellett az anyuka három éven át, nap mint nap ott volt. A törvény adta lehetőséggel élve. igénybe vette a gyermekgondozási segélyt, bár — mint mondja — ezzel felére csökkent a havi jövedelme. A brigáu visszavárta A pamutfonóban, ahol dől gozik. 1200—1300 forintot keresett. A segély 600 forint volt. A másik 600-nál viszont többet ért, hogy gyermeke mellett lehetett. Az üzemtől azért nem szakadt el; ha ideje engedte, be-benézett a gyárba, „kóstolni” egy kis munkahelyi levegőt, szót váltani az asszonyokkal, a lányokkal, a munkatársaival, akik gyakran vendégei voltak otthonában a három év alatt. Sohasem mentek üres kézzel: apró ajándékok lapultak a táskában, és üzemi hírek a tarsolyban. E szép és emberi kapcsolat még a nehéz percekben is — ha beteg volt a gyermek, vagy egyéb probléma adódott — erőt kölcsönzött Gerrvbicz- kinének. A brigád mindig gondolt rá, törődött vele és azt mondta: „visszatárunk”. 300 forinttal több kereset Gyorsan eltelt a három év. Az utolsó napokban már a munkába állással járó ügyeket intézte az édesanya. Érthetően és jogosan, tudni akarta, hová helyezik, vissza- mehet-e a régi helyére, szóval, izgatta: hogyan is kezdődik újra*?... Nem is gondolt arra — vagy talán nem is tudta —, hogy a törvény szerint ugyanabba a beosztásba kell visszavenni, ahonnan eltávozott. Ha erre nincs tehetőség, akkor egyenértékű munkahely jár, de anyagilag nem érheti veszteség. A pamutfonóban amellett, hogy örömmel és szerettei fogadták a visszatérő kisma - mát, meglepetéssel is szolgáltak. Gembiczki Jánosné az első pillanatban nem is akarta eltűnői: fizetése 200—300 forinttal több lesz. A három év nem múlt el nyomtalanul a vállalat fölött sem. A most 15 éves jubileumát ünneplő gyár fejlődött, gazdagodott, többet tud nyújtani dolgozóinak. És ebből a visszatérő kismamáknak is jut. A régi beosztásban Ugyanabba a beosztásba, a gyűrűsfonóba került vissza. Betanított munkás, ahogy munkakörét jelölik: leszedő. Ez a poszt az utolsó állomása a fonal gyártásának. Innen már a szövődébe kerül a termék, további feldolgozásra. Eszterhai Sándomé brigádja, amelynek újra aktív tagjaként él és dolgozik, 28 gépre ügyel, ennyi „segítőtárssal” termel. A gyermek, a kis Katalin óvodába jár a Zrínyi utcába. Hol apuka, hol anyuka viszi, hozza, aszerint, ahogy a műszakbeosztás diktálja. A férj mozdonyvezető a vasútnál. Gyakran van hosszú ideig távol a családtól, ahová mindig örömmel, boldogan tér vissza: várja a gyermek, a feleség, a család. mint a többi — működés közben figyelhető meg. Nem mindennapi látvány a rajzoló gépkezek közül előtűnő női fej. Meg kell említeni az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára francia licence alapján készült, integrált áramkörökkel felszerelt R—830 típusú kis számítógépét. A szakemberek érdeklődésére tarthat számot az NDK-beli Zeiss-művek lyukszalag-előkészítő berendezése is. A kiállításra feltétlenül érdemes — nem szakembereknek is — ellátogatni. Az egyetemi főépület előcsarnokában a jövőből — az emberiség közeli jövőjéből — láthatunk egy darabot. Egy évtized — vagy talán pár év múlva — ilyen computerek fogják irányítani üzemeink, gyáraink termelését. A számítógép-konferencia ma délután két órakor kezdődik. A tanácskozások témája a számítógépek ipari, gazdasági alkalmazása lesz. A rendező bizottság 630 hazai és 210 külföldi szakember érkezését várja az egyhetes tanácskozásra. Érkeznek ven_ dégek többek között a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, Japánból, Kanadából és Angliából. A részvevők az első napon plenáris ülést tartanak. Az anfcétot dr. Szabó János tanszékvezető egyetemi tanár, rektorhelyettes nyitja meg. Ezután szólal fel a Kohó- és Gépipari Minisztérium kiküldötte. Ma délután még szó lesz a számítógépes tervezésről, f oly amatirányí tűsről és további alkalmazási lehetőségeiről. A népes külföldi vendégsereg egy hatnyelvű tolmácsberendezés segítségével hallhatja majd az előadókat, iLA.
