Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-28 / 175. szám

jfc Vasárnap délután a tapolcai Anna étterem teraszán is ízel írót adott gazdag repertoárjá­ból a karl-marx-stadti művészegyüttes. Egymás kedvéért A vasasok családi ünnepén ILLIK-E TAPSOLNI? Amióta a kiváló akusztikájú műemlék avasi templomot a muzsika barátai birtokba vették, visszatérő dilemma, hogy illik-e, szabad-e a koncerteken tapsolni? Vasárnap este a da­losünnep kóruskoncertjén, amidőn több énekkar mutatta be tudását a dalszerető közönség előtt, ismét feszítőleg hatott a tetszésnyilvánítás igenje és nemje. A dal barátai — örömük­nek és élményhatésuknak kifejezést adva — az egyes számok után tapsolni kezdtek. Ekkor a konferansziét megkérték rá, közölje a koncert publikumával: a tetszésnyilvánítást mel­lőzze. A közönség nem hallgatott az intő szóra, a színvonalas kórusszámok után — tapsolt. Véleményünk szerint nagyon helyesen. A taps illendősége bennünket azért foglalkoztat, mert érde­mes végre nyilvánosan is eldönteni: a templomi hangverse­nyek világi avagy egyházi célokat szolgálnak-e? Nyilvánvaló, az egyházakkal való közös egyetértés alapján az akusztikailag tökéletes és műemléki vonatkozásban is érdemes templomok­ban zeneirodalmunk közkinccsé tételén fáradoznak szólisták, karmesterek, zenekarok és kórusok. Ha úgy tetszik, ilyenkor koncerttermekké alakulnak a templomok, s feltételezzük, hogy a tisztelettudó taps nem zavarhatja a koncerten jelen­levő vallásos hallgatók élményét, de a templom eredeti ren­deltetését sem diszharmonizálja. Amikor szertartás folyik a templomokban, nyilvánvalóan a kialakult szokásrendeknek' megfelelően tölti be áhítat a csarnokokat; Ezt az áhítatot a zenerajongók diszkrét tapsa véleményünk szerint nem töri meg. E sorok írója kisdiák korában református iskolába járt. A vizsgák tanév végén mindig a templomban zajlottak. Ott foglaltak helyet az elöljárók, a szülők s a gyerekek. Még tábla is került a templomba, s ha valamelyik nebuló jól felelt — megtapsolták. Persze akkor vizsga s nem pedig istentisztelet részesei voltak a jelenlevők. Ügy hisszük, e rövid kis emléké- zés is hozzásegít bennünket a konfliktus mibenlétének meg­értéséhez, esetleges feloldásához; ha koncert zajlik a templom­ban, illik-a taps, ha istentisztelet, természetesen nem. TIGRISEK AZ ISKOLÁBAN Tigrisek törtek be a tibeti határ mentén fekvő kis fa­luba. A vadállatok — a gyer­mekek és a tanárok nagy ré­mületére — a helyi iskolába is behatoltak. Hat tigrist ár­talmatlanná tettek. VILLÁMCSAPÁSBÓL ERDŐTŰZ Dél-Franciaországban vil­lámcsapás következtében ha­talmas erdőtüzek keletkeztek; MEG­SEMMISÍTETTÉK 300 000 tonna őszibarackot és 250 000 tonna körtét sem­misítettek meg a gyümölcs- termelők Olaszországban, hogy az árakat magas szinten tarthassák. A KEREKEK ALÁ KERÜLT A soproni vasútállomáson mozgó vonatra akart felug­rani Tóth Antal 22 éves MÁV-dolgozó, a lépcsőről visszaesett és a kerekek ha- lálragázolták. A vasas dalosünnep hivatalosan már a vasarnap esti hang­versennyel befejeződött. Mielőtt azonban — a közeli viszont­látás reményében — elbúcsúztak volna tőlünk a trineci és a karl-marx-stadti vegyeskar tagjai, a Bartók Béla Művelődési Központban még egyszer „összejött’’ a vasasok három nem­zetet képviselő nagy családja ... Idegenek nem ültek a néző­téren sem. Mert az LKM aranygyűrűsei vagy a Diósgyőri Gépgyár szocialista brigádjainak tagjai igazán nem számíta­nak idegennek. S ha még azt is hozzávesszük, hogy a két üzem. nyugdíjasai közül eljöttek az immár kilencven esztendős diós­győri kórus egykori tagjai is, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy egymás kedvét, örömét keresve telt el az este. Ha jókedvvel és a barátok kedvéért énekel valaki, ak­kor többnyire jól énekel. A szakmailag már megdicsért — kórusok tegnap esti sze­repléséhez még annyit fűz­hetünk hozzá, hogy az elfo­gódottság, a fellépés előtti láz legkisebb jele nélkül lép­tek színpadra, s ezért vala­mennyi együttes tudása maxi­mumát nyújtotta. (A miskol­ci kórus az utóbbi időben talán egyszer sem volt eny- nyire magávalragadó, mint éppen most.) S hogy ezt a megjegyzést zárójel közé szo­rítottuk, annak pusztán az az oka, hogy a két külföldi együttesről szeretnénk hosz- szabban szólni. A Trineci Vasmű vegyes­karának — kicsit talán hosz- szúra nyúlt műsorából Bar­tók Négy szlovák dalára. Ja- nacek Lassi dalok c. feldol­gozására és MARTINU Mad­rigáljára emlékszünk szíve­sen. A kórus, Vaclav Stywar vezényletével, ezekkel a szá­mokkal bizonyította legin­kább szakmai felkészültségét. Kétségtelen, hogy a közön­ség nem fukarkodott az elis­meréssel a csehszlovák együt - tes fellépése után sem. a na­gyobb sikert azonban min­denképpen a német dalosok aratták. A fiatalokból verbu­vált — több tehetséges szó­listával rendelkező — Geyer Flórián Együttes zseniális karmesterével szinte minden feladat megoldására képes. Glinka operarészletét (Iván Szuszanyin), Schumann Ci­gányélet c. szerzeményét és a tréfás német népdalokat egy­aránt míves munkáltsággal, de ugyanakkor virtuóz mó­don adták elő. (Behozhatat­lan előnyük, hogy a kórus tagjai gyermekkoruktól éne­kelnek!) Amit mégis java­solhatunk a barátunkká lett együttesnek: több német szerző, több német dal! Örömmel győződhettünk meg róla tegnap este is,' hogy a dalon nevelkedett vasas kö­zönségnek igen jó füle van. A német kórus egy-egy bra­vúros száma után — Rolf Schneider a népdalok meg­szólaltatásával többet képes elmondatni a népről és a-táj­ról. mint egy útikalauz — a közönség (mint az olaszor­szági nézőtereken szokás) nem­egyszer Rolf! Rolf! felkiál­tással köszöntötte az ensemb- leleitert. A hangulat természetesen akkor hágott tetőfokára, mi­kor a miskolci és a karl- marx-stadti egyesített kórus Schubert Waldesnachtját és Bárdos Kocsi szekér kocsi Úttörő-egyenruhában a beemsteri ünnepi héten A pécsi úttörő fúvószene­kar tagjai két hétig Hollan­diában vendégszerepeinek. A külföldi turné előzménye az volt, hogy tavaly nyáron a Siófokon muzsikáló pécsi gyerekek játékára felfigyel1 egy ott üdülő holland ven­dég, dr. J. O. Laan, aki — mint kiderült — a beemsteri ünnepi hét rendezője. Nyom ban felajánlotta a zenekar ve­zetőjének, Rajnai Henrik ta­nárnak, hogy vegyenek részt az ünnepi héten a holland városka vendégeiként.' Az ötventagú zenekar naponta egy-egy órát játszik az ünne­pi hét különféle rendezvénye­in, úttörő-egyenruhában, pi­ros nyakkendővel. A kis ze­nészeket minden nap más­más beemsteri család látja vendégül ebédre, s ily módon valóban baráti kapcsolatok szövődhetnek a holland házi­gazdák és a magyar gyerekek ÁÖZÖtt. A pécsi úttörőzenekart hol­landiai tartózkodása idején meghívták az Amszterdam melletti Purmerend város­ban sorra kerülő nemzetközi ifjúsági zenei fesztiválra. A négyévenként megrendezett rangos találkozón az idén ti­zenkilenc európai és tenge­rentúli ország vesz részt, s hazánkat a pécsi zenekar kép­viseli majd. szán c. feldolgozását énekel­te. Ahogy már a németor­szági vendégszereplés után megemlítettük: Forrni István tud „németül”, Rolf Schnei­der pedig tud „magyarul’’ vezényelni... A műsort jól egészítették ki a Bartók Béla Művelődési Központ tánckarának számai. GYARMATI BÉLA — 1929-től énekelek. Az 1925-ben alakult Vasas Férfi­karban kezdtem. Ez volt a mostani egyik elődje. A fel- szabadulás után egyesült a Jószerencsét kórussal és a Tiszti Dalegylettel; 1951-től vegyes a kórus. A nyugodt, mosolygós mon­datok nem előre elgondoltak; az \életéoen keresgél Józsi bácsi. A diósgyőri vasgyár, a mostani Lenin Kohászati Mű­vek 16 éves kora óta szerve­zett munkása még 16 hónapig dolgozik az acélöntődében, ahol 1934-ben kezdte el a munkát. Egy hosszú munkás­élet előtt áll meg tisztelettel az ember és igyekszik vissza­gondolni; mit is tanultam a 20-as. 30-as évek mozgalmi életéről? — A mozgalomban min­denkinek megvolt a feladata, beosztása. A vasgyár régi kultúrtermét lovardának hív­tuk, ot tartottuk havonta a szakszervezeti gyűléseket. Ilyenkor azután mindig éne­keltünk. Ha utaztunk vala­hová, az állomásokon gyor­san összeállt a kórus, énekel­tünk akkor is. Minden évben pünkösdkor volt az országos dalosünnep, találkoztunk, megbeszéltük a dolgainkat és énekeltünk, Hogy mit? Min­dent.'Az, hogy Űj föld felé, Fel szocialisták, meg egymás között a Fel vörösök, prole­tárokat, mert akkor ezt csak így lehetett. A zene. az ének szerelmese Liptai József, bár soha nem tanult zenét, mint mérnök lánya és 'fia. — Bejártuk az országot, so­kat jártunk a felszabadulás után külföldön is. Láttunk, ismerkedtünk, vittük a dalt, Budapestre érkezett — a magyar Pen Club meghívá­sára — Kenneth McRobbie kanadai költő, aki eddig fő­leg Juhász Ferenc verseinek meg tanultunk újakat is. Na­gyon szeretem a kórust, hosz- szú énekkaros múltamban nincs semmi, amire nem szí­vesen emlékeznék. Társaság, baráti kör ez. Van olyan tár­sam, akivel 25—30 éve együtt vagyunk, s nem is akarom abbahagyni az éneklést, amíg lesz hangom. A filmkockákon látható lesz csaknem valamennyi ház és szálloda, amelyekben Le­nin, felesége, anyja és nővére időzött. Lenin kedvelt park­jain és kertjein kívül a fel­vevőgép elé kerültek azok az épületek is, amelyekben Vla­gyimir Iljics svéd aktívákkal találkozott. A stockholmi dokumen- tumfilm-stúdió városi archí­vumából kerültek elő a Lenin egykori szálláshelyeit bemu­tató. azóta lebontott épülete­ket megörökítő felvételek. Viki Malström svéd fotóri­porter magángyűjteményé­ben Lenint ábrázoló felvéte­leket találtak, amelyek utolsó stockholmi látogatásának ide­angol nyelvű átültetésével tett nagy szolgálatot a magyar irodalomnak. Most többhetes magyarországi tartózkodása során Nagy László verseinek műfordításával foglalkozik. A heti kétszeri próbákról a legritkábban hiányzik a régi dalos. Több ez mint hobby, kedvtelés. — Aki igazi dalos, annak hiányzik a próba, az nem tud enélkül meglenni. És utána bőven elég a saját örömünk meg az elismerés. Régen más világ volt. Vál­toztak az idők azóta, csak Józsi bácsi életében maradt két dolog végig azonos: a munka és a dal. Bármelyik­ről beszél; 40 tartalmas esz­tendőre emlékezik. jén, 1917 áprilisában készül­tek (amikor Svájcból Péter- várra utazott). A film alkotói ezer méter, a svéd filmesek század eleji terméséből származó film­szalagot vizsgáltak át, hogy kiválaszthassanak néhány filmkockát, amelyek úgy áb­rázolják Stockholmot, ami- [ lyennek Lenin láthatta. Le­nin stockholmi tartózkodásá­ról sok érdekes részletet mondott el a forgatócsoport tagjainak Otto Grimlund öreg újságíró, aid Stockholm­ban találkozott Leninnel, s későbben Moszkvában is járt." A filmet Vlagyiszlav és Dzsemma Mikosi rendezte, az operatőr Nyikolaj Litkin. ÖTEZREN FEDÉL NÉLKÜL A venezuelai áradások kö­vetkeztében 25 személy vesz­tette életét, ötezren maradtak fedél nélkül. Súlyos károkat szenvedett az ország mező- gazdasága. SZÖRNYETHALT Barátságos mérkőzésre az NSZK-ba érkezett a Glas­gow Rangers, skót labdarúgó­csapat. Vasárnap az egyik szállodában, ahol a csapatot kísérő újságírók laktak, tűz ütött ki. A 45 éves Glunie. a glasgowi Daily Mail munka­társa az ablakon keresztül akart elmenekülni, azonban az ugrást elvétette és ször­nyethalt. KETTEN ÉLTÉK TÜL Az amerikai légierő egy szállítógépe a japán Naha melletti légitámaszpont be­tonjára való leszállás közben lezuhant. A katasztrófát a személyzetnek mindössze két tagja élte túl. RABLÄSI KÍSÉRLET Venezuelában négy felfegy­verzett férfi el akarta rabolni Francis John Southcombe új- zélandi mezőgazdasági szak­értőt, a FAO venezuelai kül­döttét és Victor Lewis Par­kért, a caracasi brit nagykö­vetség biztonsági szolgálatá­nak vezetőjét. A rablási kí­sérletet meghiúsították. RÉSZEG A SÍNEK MELLETT A zalaszentjakabi állomá­son részegen a sínek mellett tartózkodott Gyepesi József 54 éves gépkocsivezető, iha- rosberényi lakos és az állo­máson áthaladó tehervonat halálra gázolta. FELBORULT A vityapusztai erdőben a somogyvári egyesült Dózsa Tsz pótkocsis vontatója fel­borult a lejtős úton. Vezetője, Visnvei Dezső 18 éves von­tatóvezető a helyszínen meg­halt. HALÁL A BETONOSZLOPNÁL Ittasan vezette motorke­rékpárját Sponga Ferenc Tá- piószentmárton határában és egy útszéli betonoszlopnak ütközött. Utasa. Nagy István 65 éves nyugdíjas, nagykátai lakos a helyszínen meghalt. Spongát őrizetbe vették, ELPUSZTULTAK Szardínia szigetén heves tűzvész pusztított. A lángok­nak áldozatul esett eP” "'ász­tor és elpusztult több száz állat. A tüzet a hőség okozta. Dolgozott és énekelt — Mit is mondjak magának? Hogy mi volt régen, hogyan éltünk, dolgoztunk, szórakoztunk? Nem is jut egyszerre min­den az eszembe. Holnap már biztosan emlékszem azokra a dolgokra, amiket most is szívesen elmondanék — töpreng Liptai József, a Bartók Béla Művelődési Központ vegyeskará­nak tagja. — Dátumok. villannak fel először, azután feléled­nek az emlékek is. (makai) Uj dokumentumfilm Leninről Egy moszkvai forgatócsoport készítette új dokumentumfilm feleleveníti a svéd fővárosnak azokat a helyeit, amelyeken az 1905 és 1917 között stockholmi tartózkodásai alkalmával meg­fordult Lenin. A forgatókönyv megírása céljából a filmesek­nek kutatómunkát is kellett végezniök. Ennek során sok érté­kes anyggot találtak a svéd archívumokban, s olyan emberek­kel találkoztak, akik személyesen ismerték Lenint. Költővendég Kanadából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom