Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

Amerre a Hejő főlydogál Az európai hírű tapolcai levegőből szippantó turisták mos­tanában gyakran el-elhúzzák az orrukat: szokatlan, és erősen a mocsarak szagára emlékeztető illatot éreznek, amikor a parkön végigfolyó Hejő mentén sétálnak. A valaha kristály- tiszta vizű és medrű patak ma üres dobozokat, rothadt gyü­mölcsöt hord, az alján vastag szemét- és iszapréteg, széleit be­nőtte a dudva és a hínár. Olyannyira megemelkedett a meder szintje, hogy a strand vizét már alig. a környező esőcsatornák vizét pedig már egyáltalán nem tudja befogadni. Ahogy Ta­polcát elhagyjuk, még szomorúbb látvány fogad. A kiépítet­len patak szétterült, helyenként szinte már állóvízzé alakult, szúnyogok milliárdjainak adva biztonságos, háborítatlan bú­vóhelyet. Ottjártunk után szerettük volna kideríteni, ki a Hejő gaz­dája, és szerettük volna elmondani neki tapolcai „élményein­ket”. Megkerestük a II. kerületi tanács építési csoportját, mi­vel ez a terület őhozzá.iuk tartozik. „Valóban, a mi kerüle­tünkben folyik a Hejő — mondták —, de a tisztításáért, a me­der rendezéséért a Vízügyi Igazgatóság a felelős.” A Vízügyi Igazgatóság főmérnöke a Dél-borsodi Nyárigát- és Vízgazdál­kodási Társulathoz irányított, amej.v egyébként Mezőcsáton székel. Már éppen megrendeltük a mezőcsáti interurbán be­szélgetést, amikor újra telefonált a Vízügyi Igazgatóság fő- ' mérnöke. Utána nézett a dolognak és kiderült, hogy három ^ évvel ezelőtt, a városi tanács megrendelésére tisztították ki a Hejő medrét, így tehát az újabb mederrendezést is nekik keil megrendelni és természetesen fizetni is. A városi tanács építési és közlekedési osztályán másként vélekedtek erről. Mint elmondták, a II. kerületi tanács feladata a Hejő rend- bentartása, és erre minden évben pénzügyi keretet is adnak ^ nekik. Nem hívtuk tel újra a kerületi tanácsot, hiszen a válasz elő­re várható volt: tessék érdeklődni a Vízügyi Igazgatóságnál Az igazgatóság a városi tanácshoz, a városi a kerületihez irá­nyított volna, amint ezt egyszer már meg is tették. Egy biztos: nem oktalan állatok a szúnyogok, tudják, hogy hol találnak biztonságos és senki által nem háborított búvó­helyet ... (pusztai) y. Az 1. kerületi tanács évente 99 ezer forintot költ az út­burkolati jelek és a közlekedési jelzőtáblák felújítására. A munkálatokat a köztisztasági vállalat nemrégiben alakult „univerzális" festőbrigádjával végezteti. (Szathmáry László felvétele) Kilométerenként 3 millió forint Az év végéig befejezik a 3-as főút korszerűsítését Jó ütemben halad a buda pest—miskolci 3-as számú főközlekedési útvonal Borsod megyei szakaszának korsze­rűsítése. A Betonútépítő Vállalat dolgozói jelenleg a megye­határtól Mezőkövesdig ter­jedő szakaszon dolgoznak. A Miskolci Közúti Építő Válla- lalat emberei Miskolc felől haladva már Mezőnyárádig jutottak el. A hét méter széles, korsze­rűsített útvonalat 8—lö centi­méter binder- és 6—7 centi­méter hengerelt aszfaltréteg­gel látják el. Az út két olda­lán optikai vezetősávot épí­tenek ki. A teljesen új szaka­szok építése kilométerenként 3 és fél millió forintba kerül, a felújított útvonal korszerű­sítésére a KPM Közúti Igaz­gatósága kilométerenként 2 és fél millió forintot fordít. I A munkák jelenlegi állása szerint a mezőkövesdi átke­lési szakasz kivételével — ahol közművesítési problét mák hátráltatják a kivitele­zést — az út borsodi szaka­szának korszerűsítését előre­láthatólag az év végéig be­fejezik. Feleannyi í •• | />' /> *urdozo, mini tavaly Nem kedvez az idei nyár a fürdőzőknek, s az őket kiszol­gáló strandoknak. Az „Au­gusztus 20” strandfürdőnek 1969-ben június végéig már mintegy 400 ezer, most mind­össze 140 ezer vendége volt. A strand vezetője abban bí­zik, hogy ha ilyen marad az idő, mint ezekben a napok­ban, szeptemberig behozzák a lemaradást. Tegnap egyéb­ként több mint 4000 vendég volt a strandon. Közvetett juttatások, életszínvonal V izsgálat a K GM-vállalatoknál Megnyílt a MEE 18. vándorgyűlése Debrecen, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Budapest, s még ki tudja hány magyar város elektrotechnikai szak­emberei találkoztak tegnap délután az SZMT-székház- ban, a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület 18. országos, miskolci vándorgyűlésén. A mintegy félezer elektro­technikust, elektromérnököt és energetikust a székház előcsarnokában különböző gatójának előadását hallgat­ták meg. Délután szekcióüléseken folytatja munkáját a vándor- gyűlés. I A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium a közelmúltban megvizsgálta, hogy a felügye­lete alá tartozó vállalatok 1967 és 1970 között hogyan hasznosították a rendelkezé­sükre álló eszközöket a dol­gozók életszínvonalának nö­velése érdekében. A felmé­rés elsősorban a nem pénz- beni juttatásokra terjedt ki. A tapasztalatok szerint az utóbbi két esztendőben a la­kásépítések segítésére a vál­lalatok a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák Nem ritka eset például, hogy a vállalat komoly „belépőt” fizet a tanácsnak a vállalati dolgozó által igényelt tanácsi lakásért. A felmérést végző csoport megvizsgálta a segélyek el­osztását is. Megállapították, hogy amíg a tanulmányi ösz­töndíjra kifizetett összeg nőtt. a segélyek aránya — az ab­szolút összeg évenkénti nö­vekedése ellenére is — csök­kent. Pedig még számos vál­lalatnál sok a csökkent mun­kaképességű, s a sokgyerme­kes dolgozó és beteg, akik várják a támogatást. A vizsgálat elemezte az izem! étkeztetésre, a gyer­mekintézményekre; a kultu­lokra, valamint az egyéb szociális célokra fordított pénzösszeg felhasználását is. Megállapították, hogy a fej­lesztési alapból a gyermek- intézmények bővítésére for­dított összeg 1968-tól 1970-ig i megháromszorozódott ugyan, f de így is csupán 5 millió fo- rint, s ez nem sok. Különösen a vidéki KGM-vállalatoknál tapasztalható elhidegülés és elfordulás ebben a kérdésben. Huszonnégy százalékkal nőtt viszont a saját sportkör és sportintézmény fenntartása céljára nyújtott hozzájárulás összege. Ez a megnövekedett összeg is azonban elsősorban a minőségi és nem a tömeg­sport céljait szolgálja. Művelődési intézményeik fenntartására a vállalatok évente mintegy 3,5—4 millió forintot költenek. A vidéki [ vállalatok az idén mintegy b 70 százalékkal nagyobb ősz- l szeget használnak fel, mint | eddig. \Ia délután: Sajtótájékoztató az Expo -4-ről Holnap délelőtt megnyitja kapuit a IV. miskolci helyi­ipari termékkiállítás és vá­sár. Ez alkalomból ma dél­után a kiállítás székhelyén, a Földes 'Ferenc Gimnázium­ban sajtótájékoztatót rendez az Expo operatív rendező bi„ zottsága. A tájékoztató után a résztvevők körsétát tesznek a kiállításon. ralis, sport- es üdültetési cé Minden gyermeket várnak az ortopédián Ne bices jenek egy életen át villamos berendezések kiál­lítása fogadta. Már az ünne­pélyes megnyitó előtt kide­rült: az ország minden ré­széből idesereglett szakem­berek legtöbbje ismeri egy­mást, jóbarátok. Ez elsősor­ban városunk villamosener- gia-ipari technikumának kö­szönhető, a vándorgyűlés részvevőinek nagy része ugyanis Miskolcról indult el. A vándorgyűlést, amelyen megjelentek városunk és megyénk társadalmi vezetői­nek képviselői is, Kispál Aladár, az ÉMÁSZ igazga­tója nyitotta meg. A rész­vevők egyperces néma fel­állással áldoztak a közel­múltban tragikus körülmé­nyek között elhunyt minisz­ter, Kiss Árpád, az MSZMP KB tagja, az OMFB elnöke emlékének A vándorgyűlés megnyi­tása alkalmából Dojcsák Já­nos az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd a szakemberek dr. Ko­ren Miklós, a VSZCÉV igaz­Jól ismerjük az érzést: mennyi örömöt, boldogságot hoz a házhoz egy-egy újszü­lött. Mindennap meglep va­lami kedvességgel, ami mo­sollyal, derűvel tölti el a csa­ládot. Hogy várjuk az első szavait, lépéseit. Elindult!... És sajnos, előfordul, hogy a szülők arcáró’ '■Fürök a mo­soly: a gyerek biceg. — Mi azt szerein in1-, ha a járni tanuló gyerek minde­nütt csakis öröme* szerez­ne.. . Dr. Barabás Csaba megyei ortopéd-főorvos kijelentésé­ben az egész rendelőintézet és a rehabilitációs osztály célja sűrítődik. Csakhogy nem elég, ha csupán az itt dolgozók akarják elérni ezt a célt. Minden szülőnek se­gítenie kell! — Valóban mindenkinek, mégpedig nyomban az új em­berke születése után, mert bármilyen egészségesnek lát­szik a csecsemő, lehetnek bel­ső, születési rendellenességei. Ilyen a fejletlen csípő, a csí­pőficam is. A szülők többi nyíre csak akkor veszik ezt észre, amikor már járni kezd a gyermek. Ilyenkor szalad­nak az orvoshoz, s a körzeti orvost gyakran még szidják is: nem vette észre ... Pedig nem is vehette észre, hiszen az ilyen rendellenesség meg­állapítása szakorvosi tudást igényel. — Akkor talán az volna a leghelyesebb, ha minden szü­lészeten megvizsgálnák az újszülötteket az ortopéd­szakorvosok is — vetettük közbe. — Legtöbb helyen ez már megtörténik. Sajnos, ke­vés az ortopéd-szakorvos. A Szentpéteri kapuban hét éve működő osztályon dr. Bara­bás Csaba és dr. Benkő Al­bert főorvos mellett öt szak­orvos munkálkodik és csupán a rendelőintézetben 1500 gon­dozottat tartanak nyilván. A megyében ezen kívül csak a kazincbarcikai új kórházban van ilyen vizsgálat. A Szent­péteri kapui kórházból jár ki oda hetente háromszor dr. Szűcs Gyula. Sok munkájuk ellenére azt szeretnék, ha a megye legki­sebb településéről is elhoznák ide a gyermekeket. Sajnos, sokan még elfogad­ják azt a tévhitet, hogy „majd kinövi a gyerek”. Dr. Bara­bás Csabának más a véle­ménye: •— A spontán gyógyulás legfeljebb csak az igen eny­he elváltozásoknál lehetsé­ges. Kiszámithatatlan. Mint ahogy kiszámíthatatlan az idősebb korban végrehajtott műtétek eredménye is. Cse­csemőkorban azonban az úgynevezett pelenkapárná- zással, különféle ortopéd­készülékek használatával könnyen helyrehozható az olyan rendellenesség, amely­nek gyógyításához hónapok, évek, műtétek kellenek. R. A. A Selyemréten épül az elttő. Miniuszoda óvodásoknak A Testnevelési és Sportta­nács régi terve az óvodás ko­rú gyermekek intézményes!­Kialakulóban az új vasgyári bérrendszer Üj, ösztönzőbb bérrendszer kialakításán dolgoznak a Le­nin Kohászati Művekben. (El kívánják érni. hogy helye­sebb, igazságosabb viszonyí­tási alap alakulhasson ki az egyes foglalkozási ágak és munkakörök között. Az új vasgyári bérrendszer meg­szünteti majd azokat, a vál­lalat jelenlegi bérpolitikája által „eltűrt”, rendellenessé­geket. amelyek a vállalaton belüli munkaerő-vándorlást, a különböző munkakörökhöz tartozó bérkategóriák anyagi előnyeinek kihasználását, , a bérfeszültségek keletkezését ma még lehetővé teszik. A vállalat munkaügyi és szociális igazgatósága fel­kérte az LKM és a DIGÉP hetente megjelenő üzemi lap­ját, a Diósgyőri Munkást, hogy kezdeményezzen vitát az új bérrendszerről a válla­lat dolgozói és vezetői kö­zött. s adjon helyet a külön­böző véleményeknek. A lap, mint ez „A jobb. igazságo­sabb bérezésért” című vita­indító cikkéből kiderül örömmel vállalkozott a meg­bízatásra. tett úszásoktatásának beve­zetése. Az elképzelés gyakor­lati megvalósítását minded­dig hátráltatta, hogy a vá­rosban nem volt megfelelő létesítmény az apróságok úszásoktatására. A strandok és az uszoda medencéi túlsá­gosan zsúfoltak és mélyek, a gyermekek öltöztetésével já­ró gondok is hátráltatták a kicsinyek úszástanításának rendszeresítését. Most a városi TS kezde­ményezésére kis méterű úszó­medence építését tervezik a selyemréti óvodában. A mini­uszoda terveinek elkészítését az ÉSZAKTERV KlSZ-alap- szervezetének tagjai társa­dalmi munkában vállalták. A tervek szerint az óvodai für­dőt a közeli Augusztus 20. strand látja el meleg vízzel. A gyermekek helyben át tud­nak majd öltözni és helybe jönnek az úszóedzők is. Ha a kísérlet beválik, hasonló mi­niuszodákkal látják el a Szentpéteri kapui és a Győri kapui új óvodákat is

Next

/
Oldalképek
Tartalom