Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

Elutazott a szovjet kereskedelmi delegáció Miskolcról Ma írják alá az államközi szerződést Tegnap, a késő délutáni órákban elutazott városunkból az I. V. Arhipov által vezetett, négytagú szovjet delegáció. A küldöttség szerdán a Lenin Kohászati Művekben járt, tegnap pedig a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat házépítő kombinátjában, a Győri kapui lakótelepen és a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Szovjet vendégeink miskolci programi» lillafüredi kirándulással fejeződött be. Tegnap délutáni sétájuk során kértünk interjút 1. V. Arhipov elvtárstól, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mel­lett működő, külföldi gaz­dasági kapcsolatokkal fog­lalkozó állami bizottság — a GKESZ — első elnökhelyet­tesétől. Vendégünk elmondotta, hogy ma délután írnak alá egy államközi szerződést, és egy államközi jegyzőkönyvet Budapesten. A szerződés egy — évenként 10 millió négyzet, méter termelési kapacitá­sú — síküveggyár szovjet berendezésekkel való felsze­reléséről szól. Ez Orosházán épül fel, s Magyarország leg­nagyobb üveggyára lesz. Az államközi jegyzőkönyv té­mája a paksi atomerőmű épí­tése. Arhipov elvtárs elmondot­ta, hogy a szerződés a köl­csönös előnyökön alapszik. Magyarország az említett, be­rendezésekért a többi között vegyipari, gyógyszeripari ter­mékeket. közhasználati cik­keket és IKARUS-autóbu­Interflóra Jói sikerült a Miskolci Kertészeti Vállalatnál az Interflóra akció. (Egy nem­zetközi üzlethálózattal ren­delkező svájci cég segítségé­vel a világ bármely nagyvá­rosából lehetett feladni vi­rágrendeléseket egy másik országban lakó rokon, isme­rős címére.) Mintegy félszáz megrendelést kaptak a mis­kolciak, többek között New York-ból. Moszkvából. Mel- boume-ből. A legutolsó meg­rendelés Montrealból érke­zett. Az úí miatt házakat bontottak Hosszú hónapokkal ezelőtt a Lillafüred felé vezető út Hámor felett húzódó szaka­szán szélesség-korlátozást ve­zettek be. Az utat támasztó hegyoldal szerkezete ugyan­is meglazult, s emiatt Há­morban több házat is le kel­lett bontani. Előreláthatólag jövőre kezdik meg az út ki­javítását. Az új kettes premierje Szerdától új sárgaréz kétforintosok kerültek forgalomba. Most még, akinek a birtokába kerül, legalább úgy őrizgeti, mintha piroshasú bankó lenne. Előnye a régivel szemben: nem lehet összetéveszteni az „új” ötforintossal. No, persze, még nagyon sokan vannak, akik nem látták az új réz kettest. A Kun Béla utcai papírüzlet pénztárosnője pél­dául hosszas vizsgálódás után visszatolta, mondván: „ez nem. érvényes fizetőeszköz”. Közben többször is lesújtóan végig- mért. — Hiába is próbálom én őt átdobni a talán már a „vi­lágháborút is megjárt krajcárommal” — gondolta. Igazam tudatában — s mi több, az érmén feltüntetett év­szám segítségével — természetesen sikerült meggyőznöm. A boltban vásárolt tűzőgépem még aznap csütörtököt mon­dott, s így volt alkalmam ismét bemenni ugyanabba a boltba. S csodák csodája, most már azt kérdezték: van-e még aflbol az új kettesből több is nekem? Sajnos, már nem volt több. De remélem, lesz még belőle egy pár zsákra való. ' Hogy mikor? Ez még nekem is rejtély. (szántó) A „legöregebb” társulás Százéves a magyar szövetkezeti mozgalom A magyar szövetkezeti mozgalom százesztendős. Gazdag hagyományok, szép sikerek jelzik az évszázados utat megyénkben is. „Leg­öregebb” szövetkezetünk a göncieké, hetven éve alakult; ma már 3 ezer tagot számlál­va szolgálja a dolgozó embe­rek boldogulását. A megyében és Miskolcon a fogyasztási, a takarék- és a mind jobban terebélyesedő lakásszövetkezeteknek össze, sen 175 ezer tagja van. A 98 szövetkezet részjegyeinek az értéke csaknem 22 millió fo­rint. Tavaly a fogyasztási szövetkezetek 90 millió 121 ezer forint nyereséget köny­velhettek el, a takarékszövet­kezetekben pedig a betétál­lomány elérte a 154 millió fo­rintot. (Az idén már 200 mil­lió felett van.) Jelenleg 39 lakásszövetkezet működik, kétharmaduk Miskolcon. szokat szállít a Szovjetunió­nak. Végül így fejezte be nyi­latkozatát a szovjet küldött­ség vezetője: — Nem akarok hízelegni önöknek, de kellemesen meg­lepődtem szép városuk fej­lődésén. Hat évvel ezelőtt már jártam itt, s így jó ösz- szehasonlítási alapom van. Délután megnéztük a Győri kapui lakótelepet, és bátran mondhatom, hogy bármely világváros igényeinek meg felelne. (erdős) k Alig két hete nyílt meg a Szentpéteri ka­muban az új gyógyszertár, de a forgalom máris kétszer nagyobb, mint amekkorát vár­iak. Elsősorban a telepen élő kisgyermekek­nek felírt receptek adnak sok munkát a pa­tika dolgozóinak. Néhány hónapon belül va­lószínűleg Miskolc egyik legforgalmasabb gyógyszertára lesz a Szentpéteri kapui. A gyógyszerészek, asszisztensek számát való­színűleg növelni kell. (Ágotha felv.) A sörgyár ismét „remekel” Ezt már nem lehet a gépekre lógni Néhány hete a MÉM Mi­nőségfelügyeleti és Szabvány- ügyi Osztálya országos vizs­gálatot rendelt el a palacko­zott sörök töltési súlyának ellenőrzésére. A vizsgádat so­rán — minit korábban la­punk is megírta — megálla­pították, hogy a forgalom­ban levő félliteres sörösüve­gek térfogata kisebb, mint amit az érvényben levő élel­miszeripari szabvány előír. A miskolci Élelmiszer, és Vegy­vizsgáló Intézet munkatársai ezzel szemben az Országos Söripari Vállalat miskolci te­lepén azt tapasztalták, hogy az itt kitöltött sörök meny- nyisége még így sem közelíti meg az országos átlagot. Érdekvédelem — szemmértékkel A söripar Zsoleai kapui üzemében töltéskor átlagosan másfél centiliter sört „spó­roltak meg” a félliteres pa­lackokból. A kiszállításra vá­ró áruk között azonban akad­tak olyan üvegek is, ame­lyekben csak 4,4 deciliter sör volt. Az üvegek töltését a tele­pen gravitációs rendszerű, szintretöltő géppel végzik. Az elavult, rendkívül rossz álla­potban levő palackozógépek megbízhatatlanul működnek. Azokat az üvegeket, ame­lyekből szemmel láthatóan sok sör hiányzik, a palacko­zást végző asszonyok időn­ként utántöltögetik. A dol­gozók persze ezért aligha hi­báztathatok, hiszen a belső ellenőröknek rendszeresen mérniük kell az üvegek tar­talmát és ezeket az ellenőr­zéseket a telep el is végezte­ti. Az természetesen más kérdés, hogyan. Az üvegek sem egyformák A házi ellenőrzések alkal­mával csak a legmagasabb és a legalacsonyabb szintig töl­tött üvegek tartalmát mérik. Függetlenül attól, hegy az alacsonyabb szintig töltött palackokban gyakran több sör fér el, mint amelyikben az ital szintje magasabban áll. Az üvegek ugyanis nem egyformák, mert az üvegipa­ri szabvány tűréshatára lé­nyegesen nagyobb az élelmi- szeripari szabványok tűrés­határánál. Ezért egy- egy hiányos palack alapján elhamarkodott dolog lenne elítélni a söripart, bár azt sen­ki sem vitatja, hogy a fo­gyasztónak, ha kevesebb sört kap, mint amennyit megfi­zettetnek vele, joga van rek­lamálni. S hogy ez a téma mégis tollhegyre kívánkozott, nem véletlen. Egy hónap alatt 200 ezer forint Egy hónap alatt a „meg­spórolt”, viszonylag „nevet­ségesen kis mennyiség” az üzem saját adatai szerint is eléri a 101 hektolitert. Az in­tézet pontos számításai alap­ján azonhan a telep egyet­len hónap alatt 230 hektoli­terrel kevesebb sört töltött a palackokba, mint amennyit a vásárlókkal ellenértékként kifizettettek. A fogyasztókat tehát több mint 200 ezer fo­rinttal károsították meg. S mivel a vizsgálat idejét te­kintve csak egy kisebb for­galmú tavaszi hónapról , lévén szó, ilyen körülmények kö­zött mái- nem csodálkozunk azon sem, hogy a sokat emle­getett sörpanama annak ide­jén senkinek sem tűnt fel. És minderről a Magyar Országos Söripari Vállalat il­letékes főosztályvezetőjének egyáltalán nincs véleménye. Legalább is az intézet jelen­tésére a központ a mai napig elfelejtett válaszolni... LAHUCSKY PÉTER A Miskolci Muanyagfeldol- gozó Vállalat perecesi gyár­egységében eddig már ezer darab ötliteres műanyag szi­fonballont gyártottak. Az igen keresett, nagyméretű szódatartály rövidesen kap­ható lesz a miskolci üzletek­ben. A gyár másik újdonsága a gyermek műanyag bútor. Ennek a prototípusát most készítik az üzem konstruk­tőrei. Negyvenhat ösztöndíjas az LKM-hen A Lenin Kohászati Művek­ben 46 fiatallal kötöttek szer­ződést ösztöndíjra. Az ösz­töndíjasok között 15 nő is van, ami dicséretesen pél­dázza a nőkről való gondos­kodást is. Már nem hiánycikk Lekerült a hiánycikklistá­ról a régóta hiába keresett AW—4380 típusú képcső; na­gyobb szállítmány érkezett belőle a Széchenyi utcai Tungsram boltba. Bár már nem gyártanak Tavaszt, Ti­szát, Carment, amelyeknek ez a képernyője, mégis nagy szükség van rá, hiszen Mis­kolcon is sok ezer családnak van még ilyen tévékészüléke. STOP! EGY PERCRE! Miért sok a reklamáció a XVI . sz. Autójavító új szerviztelepén? Autósok, motorosok rovata — Égy járt ez a Fiat-motor, mint az óra. Hangja is alig volt. A negyedik revízió után meg csörgött, kopogott, csattogott. Hogy mit csináltak vele? ... — ... -elfelejtették meghúzni a sebességváltó karon a csa­varokat. Szerencsére, nem mentem gyorsan, amikor széjjel­esett ... — ... hiába fizettem ki 200 forintot egy alkatrészért. Ami­kor kicserélték, másnap visszavittem. Akkor derült ki, hogy nem is azzal volt baj, hanem egy másikkal... Reklamációk tömege érke­zik naponta a XVI. sz. Autó­javító Vállalat új, hejőcsabai szervizállomására. Jóval több, mint korábban, amikor a ré­gen kinőitt telephely zsúfolt­ságában elavult, vagy elavu­lóban levő munkaeszközök­kel küszködtek. A 30 milliós költséggel épített, korszerű műszerekkel, tipizált célszer­számokkal ellátott modem üzemegység szinte visszhang, zik,’ kapacitása talán félig sincs lekötve, s az ügyfelek zöme mégis elégedetetlenül távozik vagy jön vissza. A vállalat vezetői elisme­rik: kevés az igazán jó szak­emberük. A jelenlegi szere­lők nagyobb része csak egy­két éves gyakorlattal rendel­kezik. önálló munkát csak nagyon kevesen képesek vé­gezni közülük. Az .idősebb­je” — akik 10—13 éve nevet és rangot szereztek maguk­nak a szerelő szakmában — nem győzi naponként a több tucat, revízióra vagy ja­vításra váró gépkocsi ellátá­sát. Szükség lenne jó néhány, hozzájuk hasonló, új szak­munkásra. Sajnos, az autó­szerelő szakmában országos gond a munkaerőhiány. Itt is kevés a jelentkező. Persze nem lehet mindent a szakemberhiánnyal magya­rázni. Az ügyfeleket, akik többnyire keservesen meg­dolgoznak a több tízezer fo­rint értékű gépkocsijukért, ez nem is igen érdekli, ök mun­kát — méghozzá jó minőségű munkát — akarnak a pénzü­kért. Nem „méltányolhatják” a vállalat gondját akkor, amikor azt tapasztalják, hogy vagyontárgyukat hozzá nem értő emberek „lelkiismereté- re” kell bízniuk. A vállalat igazgatója és fő­mérnöke türelmet kér az ügy­felektől. „Űj üzemegység, meg kell birkózni az indulás gondjaival” — mondják. Csakhogy Miskolc és a me­gye gépkocsi-tulajdonosai im­már évek óta kénytelenek bi­zalmat és türelmet adni a XVI. sz. Autójavítónak. S ap­ránként elfogy mind a kettő. RADVANY1 ÉVA Óriás szifonballonok és műanvap bútorok

Next

/
Oldalképek
Tartalom