Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

ESTEK A VÁRBAN Színjátszás az utcán Nyári karnevál Egerben Jól emlékszem: mennyi ötlet, színes és színvonalas terv szü­letett meg a vármúzeum ünnepélyes megnyitása előtt. Mind­annyian azt latolgattuk, vajon milyen „profil” szolgálhatná legjobban a város művelődését, mit kellene tennünk azért, hogy a vár adottságai, az utánozhatatlan keret művészeti ese­ményeket vonzzanak. Attól minden népművelő óvakodott, hogy valamifajta vár­játékokat rendezzenek Miskolcon, ezzel is szaporítva hazánk különböző —-de sok esetben hasonló — várrendezvényeinek számát. A nagyzenekari programok, az oratóriumi estek, a hangver­senyek kapták meg végül is a helyreállított várfalakat, a me­sébe illő hangulatos környezetet. A vár, mint a nyári hangversenyek otthona, köztudottá vált; a közönség egy rétege (e műfajok értői és kedvelői) megked­velte a hangulatos miliőt. Tartunk azonban tőle, hogy az egyébként igen színvonalas zenei rendezvények nem vonza­nak annyi érdeklődőt, amennyit a vár és a város megkívánna. Ezért is kell töprengenünk azon, hogy a vár nyári hasznosí­tása miként lehetne még eredményesebb. örvendetes módon sokasodnak az ötletek, a kívánságok. Most ezek közül egynéhánnyal olvasóinkat is megismertetjük. A miskolci Kilián Gimnázium a várban tartotta ballagási ünnepségét. Mint beszámoltunk róla: igen színvonalas műsort | rendeztek, fővárosi művészek közreműködésével. Palumby Gyula, az iskola igazgatója elmondotta, hogy szeretné a ta­nulóifjúságot a vár-adta lehetőségbe jobban bekapcsolni; iro­dalmi színpadi műsorok, ifjúsági rendezvények lebonyolítá­sára gondoltak. Tervüket színeznénk mi is; előadjuk hát dédelgetett óha­junkat. Milyen jó is lenne, ha a Kilián Gimnázium (a szín­házzal és más iskolákkal közösen) felelevenítene a vár falai között néhány Miskolcon és Sárospatakon fogant iskoladrá­mát. Kevéske dramaturgiai munkával e művek néhány darabja bemutatható lenne. Tudunk róla, hogy a Miskolci Nemzeti Színház is foglal­kozik a nyári színházi élet megszervezésének gondolatával; lehetséges, hogy szabadtéri színpad hiányában a vár első számú tényezőként szerepel majd a terv realizálásában. Az elgondolás igen jelentős; Miskolcon nincs színházi élet nyá­ron, ami azért is zavarbaejtő, mert a budapesti szabadtéri színpadok (s más nagyvárosoké is) eredményesen funkcionál­nak az esztendő legmelegebb szakában. A színház terve még amorf állapotban van, de a felsorolt ötletek mellé lehet még egynéhányat párosítani. A korábban szóba került folklór-fesztivál megrendezésének továbbra is realitása van. De sorompóba állhatnak a népművelők, s meg­alakíthatják az öntevékenyek nyári bemutató színpadát. Egy szó mint száz: a várat látogatottabbá kell tenni, s a múzeumi rendezvények mellett olyan művelődési-művészeti programot kellene kialakítani, amelyik jelentős tömeget érint. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Holnap, július 4-én vidám napok köszöntenek Eger városá­nak lakóira, s a jó színpadi mulatságokat kedvelő vendégekre. Július 4-én nyílik a nyári színjátszó karnevál, amely feltehe­tőleg a város minden szögletében jó szórakozást nyújt. Nem tévedés, valóban Eger több pontján lépnek pódiumra a mű­kedvelő színjátszó csoportok, s ott mondják el igéiket, ahol éppen sokan tartózkodnak. Karneváli felvonulással kezdődik szombaton este a négy napig tartó rendez­vénysorozat, majd a Dobó té­ren ünnepélyesen megnyitják a nyári karnevált. Ezt köve­tően a színjátszó csoportok veszik birtokukba a téren, a fagylaltkertben, a megyei művelődési központban, a várban, a piacon, a taverná­ban elhelyezett alkalmi pó­diumokat. A műsor igen választékos­nak, változatosnak ígérkezik. A pesterzsébeti Soós Imre Színpad Louis Pelland Kék- szakáll igazi pere című mű­vét mutatja be. a szegedi Minerva Színpad Mocsár Gá­bor özvegyi hűségét. A fagy­laltkertben (vasárnap és hét­főn) az ajkai József Attila Ifjúsági Színpad, a balassa­gyarmati Madách Imre Iro­dalmi. Színpad, a hajdúnánási Irodalmi Színpad lép fel. A megyei művelődési köz­pontban a miskolci Gárdonyi Művelődési Ház színpada két műsorral, a Visszapillantó és az Így játszunk mi cí­mű produkciókkal szerepel. Ugyanitt lép fel a pesterzsé­beti Soós Imre Színpad, a Danúvia Pódium Együttes. A várban ajkai, kaposvári, komlói, tatabányai és egri színpadok lépnek a közönség elé. A mozgalmas, híres egri piacon a győri, a szekszárdi irodalmi színpadok mutatják be műsoraikat. A programok változatosságára jellemző, hogy Boccacciótól D’Erricóig távoli idők, régmúlt és mos­tani történeteket feldolgozó írógárda neve szerepel. Kiss Attila rajza Két tanév között - két kollégiumban Ezekben a napokban és meg jó néhány hétig felnőt­tek járnak ki és be az isme­rős ,,lábasház”, a Központi Leánykollégium kapuján, a tábla pedig hirdeti: Hotel Napsugár. A földszinti iro­dákban azonban az intéz­mény eredeti rendeltetésének megfelelő munka folyik. — A gyerekek még el sem mentek, a tanév bezárása előtt megkezdtük a követ­kező előkészítését — világosit fel dr. Huszti Vilmosné, a kollégium igazgatóhelyettese. — Június és július első fele az az időszak, amikor befeje­ződnek a felvételek. Jövőre összesen 430 gyerekünk lesz, ebből 283 fizikai dolgozók gyermeke. Az arány szemre szép, de nem egészen meg­nyugtató. Nyolcvanöt negye­dikes ment el, 56 elsős jön, a többi helyre pedig azokat vesszük fel, akik egy ideje már várnak a kollégiumra. Ezeknek mintegy fele mun­kás-paraszt származású. Sokkal bonyolultabb ez az „adminisztrációs” munka, mint azt a kívülálló gon­dolná. Tizenkét iskola diák­jai laknak itt. — Az iskolák igazgatóival konzultálva, a gyerekek szo­ciális helyzetét és tanulmányi eredményét messzemenően figyelembe véve készítettük el a beosztást, mégsem tud­juk felvenni valamennyi je­lentkezőt. Több kollégiumot igényelnének a miskolci is­kolák, mint amennyi van. Négyszázharminc gyerek együtt — riasztónak is tűn­het ez a szám. A négy éve működő — fél országnyi fel­vevőkörzettel rendelkező — intézmény kilenc főhivatású tanára, két főhivatású igaz­gatója és két mellékhivatású nevelője azonban most is szép eredményt könyvelhet el. 3.71 volt a kollégiumi át­lag. A Kossuth Zsuzsa kollé­giumban július 21-ig még laknak gyerekek. — Hat iskola diákjai, nyári gyakorlaton részt vevők van­nak itt — mondja Rozmaring Elemérné, a kollégium igaz­gatónője. — Azután követke­zik a festés, a takarítás. Ná­lunk kevésbé nagy munka az úgynevezett „adminisztrá­ció”. Tizennyolc negyedikes helyére tizennyolc elsőst vá­runk. Összesen 80 gyerekünk van, akik valamennyien a Kossuth Gimnázium diákjai. Jórészt bányászgyerekek. Körülményeik jók is, rosszak is. Szűkén vagyunk, de „ma­gunk között’. A múlt év ta­nulmányi átlaga 3,9 volt. Jól ismerünk minden gyere­ket és ha a munkánk tárgyi feltételei nem is a legkedve­zőbbek, az iskolával szorosan együttműködve, jól el tudjuk látni. Most mindkét intézmény­ben „rendetlenség” van. Szeptemberben, a rendet lát­va, mindig megkérdezik a gyerekek: Mikor tetszettek pihenni ? MAKAI MARTA Változatos műsorok A hét első fele több olyan műsort tartalmazott, amelye­ket külön-külön is meg kell említeni. Kedd este a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kola Stúdiószínházának elő­adásában Szép Ernő: Vőle­gény című komédiáját lát­hattuk. A fiatalok előadásai mindig izgalmat jelentenek, mert ezeken az előadásokon lépnek elénk azbk a pálya­kezdők, akik közül várhatjuk a majdani kiugrásokat, neves színészeket. De ettől függetle­nül is, ezek az előadások rendszerint önmagukban is kiváló szórakozást nyújtanak, fiatalos bájuk, ötletességük ré­vén. A mostani előadás hálás alapanyagnak bizonyult. Ho­zományvadászat, egymás be­csapására színlelt gazdagság harsány komikuma mellett a századforduló édeskés szenti­mentális happy end je egyfor­mán alkalmas volt, hogy a szereplők szinte önmagukat is szórakoztatva, az írói szán­dékra ráduplázva karikíroz- ' zanak előttünk egy karikatú­rát. És hadd említsem azt a tor­zóban maradt portrét, melyet közvetlen halála előtt készí­tettek Trencsényi-Waldapfel Imre professzorról, a nemzet­közi hírű klasszikus filoló­gusról. A beszélgetés során is megfigyelhető emberség gya­korlati megvalósulása volt annak a humanista magatar­tásnak, mely a régi világok, az ókor tanulmányozóját elve­zette a legújabb társadalmi rend, a szocializmus tudatos alkotójává. Tegnap este a TV Galériája is közérdekű meglepetéssel szolgált. A szórakozó, a be­szélgető emberek környeze­tét, a presszókat és vendég­lőket. intim és nagyvonalú vendéglátásra alkalmas he­lyiségeinket tervező művészt mutatott be. Arról a munká­ról tudósított, mely ezeknek a „létesítményeknek” a létét határozza meg: hangulatuk­ról. Van ahova szívesen me­gyünk be. máshova viszoly- gunk belépni, ez sokszor en­nek a belső atmoszférának a következménye. Ez tudatoso­dott számunkra e műsor fo­lyamán. És végül hadd búcsúztas­sam el A rózsák háborúját, tizenegy estén át társunkat. Érdekes vállalkozás volt, mely Shakespeare jó néhány királydrámájából álmodott egy egyveleget a színpadra. (Ha jól emlékszem, a pécsi színház előadásában pár éve a mi televíziónk felvételében is láthattunk hasonló vállal­kozást.) Ez a sok részre tör­delés ugyanakkor a drámá­ból epikát csinált; nem sor­sok és jellemek tanulságát, hanem a mozgó, fejlődő, vál­tozó történelemről készített víziót kaptuk elsősorban. És azt a tanulságot, hogyha az egyéni érdek keresztezni akarja a történelmet, akkor — ha vérontás árán is —, de buknia kell a történelem el­len forduló erőknek. Így ve­szített a hódító Anglia Fran­ciaországban, és így bukott el szinte generációkat kiirtva a két főhős, az uralomra gyenge, az embereket épp megvalósíthatatlan embersége által bajba sodró VI. Henrik, és III. Richard, a véresen csak hatalomra törő. de a hatalommal élni nem tudó törtető. K, L. Miskolci kórussiker Debrecenben Csütörtökön este befejező­dött Debrecenben a Bartók Béla IV. nemzetközi kórus- verseny. A folklór-kategóriá­ban a döntőbe jutott 13 kó­rus közül a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola női kara a harma­dik lett KÖNYVESPOLC Szabó Magda: Okút Az Ókút, a cím, szimbólum is, emlék is. A kútról mindig titkok, mélységek jutnak eszünkbe. Egyszótagú jelző­jével pedig tündérmeséi hűs tisztaság csap meg belőle. A gyermeki képzelet gazdagsá­gával rendezte be hajdan az Ökút mélyét, melyről a csa­ládi hagyomány azt tartotta, hogy beszakad, ha rálépnek. Most pedig az írói alkotóerő szabadságával feltárja az ak­kori mélységet és tisztaságot. Egyszerre két Szabó Magdát látunk, a pöttöm sovány kis­lányt és a felnőtt írónőt, aki az idő távcsövén nézi az Ó- kútból előtűnő régi énjét egy pszichológus tárgyilagosságá­val, de a regényíró hősei iránt érzett szeretetével is. S az a kislány, aki megeleve­nedik a lapokon, igazi gyer­mek, ösztönös félelmeivel, ragaszkodásaival, naiv-bájos gondolatvilágával. De az egész hajdani Debrecen, is je­len van a regényben, kisipa­ros műhelyeivel, ódon házai­val, a nagy templommal és a fűvészkerttel. A regénynek nem célja teljes társadalmi képet rajzolni, hiszen amit befog látókörébe, az annyi, amennyit egy 3—10 éves kis­lány észrevesz a környező vi­lágból. Még a műfaja sem igazi regény: lírai vallomás, egy alkotópálya öntudatlan kez­deteiről. Legmegkapóbb értéke a szüleiről rajzolt portréja. „Két író között nőttem fel” — így kezdi regényét. Kü­lönleges tehetséggel, képes­séggel volt megáldva apja és anyja egyaránt, s a városi tisztviselők életét élték a külső szemlélő előtt. De az általuk teremtett mesevilág meghatározta az írónő gyer­mekkorát és alakította írói tehetségét anélkül, hogy kon­centrált volna rá. Éppolyan természetes folyamatként lé­pett Szabó Magda életébe az írás igénye, mint ahogy járni és beszélni megtanult.- Művészi megfogalmazású „szülői tankönyvnek” is fel­fogható ez a regény. Megta­nulható belőle a szülő és gyermek kapcsolatának for­mája, az okos szeretet, amelyben a rajongás az egyé­niség természetéhez szabott kialakulást segít elő, igazod­va a gyermek képességeihez, gondolkodásmódjaihoz. De eh­hez olyan hőfokú szülői sze­retet szükséges, amelyik tud nemcsak együtt rezzenni gyermeke hangulatváltozá­saival, hanem úgy is tudja irányítani — feláldozva saját akaratát —, hogy sem ezt, sem azt nem veszi észre a gyermek: hogy ezáltal a saját toporzékoló önzése is szere­tetté simul. MENNE* MAGDOLNA reggelig KETTEN MEGHALTAK A Miskolci Járásbíróság háromévi és hat hónapi büntetésvégrehajtási munka­helyen letöltendő szabadság- vesztésre ítélte Tassi Mi­hályt, a miskolci 3. sz. AKÖV gépkocsivezetőjét, mert al­kalmi utasaival, ittas vezetés miatt az árokba borult és Soltész István, Pongrácz László a -kocsi ajtaján kizu­hanva a helyszínen meghal­tak. KIUTASÍTOTTÁK Kiutasították Csehszlová­kia területéről Mihail Ko- houtot. Turistaként látogatott az országba Cz közreműkö­dött abban, hogy egy csen- szlovák állampolgárt illegá­lisan az NSZK-ba szöktesse­nek. KŐTELEZŐ Az EAK nemzetgyűlése törvényt hozott az analfabé­tizmus felszámolására, amely kötelezővé teszi a 8—45 éves lakosok számára az írni-ol- vasni tudást. ÜLDÖZÉSI KAMPÁNY Újabb üldözési kampány kezdődött az USA-ban a Fe­kete Párducok és több más haladó szervezet tagjai ellen. Clevlandban 50 rendőr meg­támadta a Fekete Párducok­hoz tartozó fasizmus ellen küzdő országos bizottság székházát. Az akció során egy embert megöltek, többet letartóztattak. RENDŐRÖK A BÍRÓSÁG ELŐTT Az argentínai Rosario Vá­rosban fellázadtak a rend­őrök és zsoldemelést követel­tek, közben elbarrikádozták magukat a rendőrkapitány­ságon. Csak a kivonuló ka­tonaságnak adták meg ma­gukat. Most valamennyien bíróság elé kerülnek. GYERMEKCSÍNY Két vásott iskolásgyerek felmászott a bajorországi Burgau vasútállomásának jelzőpóznájára és szétszerelte a technikai berendezést. A csíny miatt több órás késle­kedést szenvedett 12 tehervo­nat, valamint a helyiérdekű vonatok. KIVÉGZETTEK, AKIK ÉLNEK Gabon afrikai államban a halálraítélteknek megkegyel­mezhetnek, de „polgári ha- lott”-nak nyilvánítják. Az anyakönyvbe elhunytként nyilvánítják. A rendelkezés értelmében elméletileg meg­szűnt létezni, csak titkos he­lyen élhet, megfosztva min­den jogától. Az államelnök változtathatja a kivégzést el­méleti halállá. ESZMÉLETLEN Hat hónapja eszméletlen a hollandiai Alkmaarban autó­baleset miatt Rosemary Ser- borck 28 éves stewardess. Közben egy fiúgyermeket is szült. Sajnos, a hajadon leány nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy ki a gyermek apja. ROBBANÁSOK Rövid egymásutánban bom­bák robbantak négy latin­amerikai ország — Haiti, Ar­gentína, Uruguay és Domi­nika — washihgtoni nagykö­vetségén. A robbanások ká­rokat okoztak. ELTŰNT A NASA bejelentette, hogy eltűnt az Apollo—11 legény­sége által hozott holdkőzet egyik darabja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom