Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-08 / 132. szám

Miniszteri biztosok, tervező szakemberek a helyszínen November elsején saját lakásukba költözhetnek az árvízkárosultak (Folytatás az 1. oldalról.) — Az árvízkárok pontos felmérésére és a helyreállítási munkálatok irányítására milyen helyi bizottságokat, szervezete­ket hoztak létre? — A településrendezési és kivitelezési munkálatokat, a megyei újjáépítési bizottság­gal együtt, miniszteri biztosok irányítják. Június 4-én ötven tervező szakember érkezett a helyszínre, hogy támogassa a helyi szervek munkáját. Az árvízsújtotta területeket ki­lenc műszaki-tervezési és ki­lenc műszaki körzetre osztot­tuk. A körzetekben egy-egy. az ÉVM-hez tartozó tervező vállalat a helyszínen koordi­nálja a munkálatokat. — Milyen lakástervek készül­tek az újjáépítéshez? Hogyan vonják he a munkába a lakos­ságot? — A Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet a helyi sajátosságoknak és szokások­nak megfelelően öt lakásterv­változatot készített, ezenkívül két helyi, szabolcsi típust is felhasználnak. A típustervek alapján — a lakosság igényei­től függően — különböző mé­retű lakások épülhetnek, mód van olcsó házak készítésére is. A terveket tízezer pél­dányban sokszorosítottuk, így mindenki a számára legmeg­felelőbb megoldást választ­hatja. — Mennyi építési anyag érke­zett etWfe az árvízsújtotta terü­letekre, és hogyan tudják ezek gyors „terítését” biztosítani? Közismert ugyanis, hogy Sza­bolcsban sok vasútvonal meg­rongálódott és az utak jó része járhatatlan. — Egyelőre Mátészalka, Vá- sárosnamény, Csenger és Fe­hérgyarmat vasútállomásai fogadják a beérkező építő­anyagokat. Június 4-én tíz- tíz. öttonnás tehergépkocsi ér­kezett az áru továbbításához Mátészalkára és Csengerrre. Ötödikén további 20—20 öt­tonnás kocsit kapott Máté­szalka, Csenger és Vásáros- namény. A KGM közlése sze­rint az utóbbi hat nap alatt összesen 461 vagon építési anyagot küldtek az árvízsúj­totta területekre. Az ÉVM május 29-én kezdte meg az építőanyagok szállítását. A hónap végéig összesen 40—50 millió téglának megfelelő fa­lazóanyag, hétezer tonna ége­tett mész, 80 ezer köbméter kavics, 24 ézer tonna termés­kő, 10 ezer tonna cement. 100 —120 ezer méter födémgeren­da érkezik a fogadóállomá­sokra. Most tárgyalnak a Szovjetunió által felajánlott 38 ezer köbméter fa szállítá­sáról. Ezenkívül importból — terven felül — százezer tonna cement érkezik, és várunk még 65 ezer tonna külföldi meszet. Az újjáépítés köz­pontjaiban három korszerű betongyárat állítunk fel és ugyancsak az ÉVM gondosko­dik az ömlesztett cementhez szükséges szállítókocsikról és tároló silókról. — Hogyan tudják a szükséges építőipari kapacitást biztosítani? Előreláthatólag mikorra fejező­dik be a szabolcsi újjáépítés? — A szabolcsi építőipari vállalatok 2500. a megyén kí­vüliek pedig 3000—3400 lakás elkészítését vállalták. A kivi­telezésért felelős miniszteri biztos úgy -hangolja össze az építőket, hogy november 1-re az újjá-, illetve felépítendő lakásokban legalább egy he­lyiség lakható legyen. PUSZTAI ÉVA I Vasárnap is működik a villanyrendőr „A miskolciaké a szó'’ ro­vatunkban egyik olvasónk kifogásolta, hogy a vasárnapi csúcsforgalomban nem mű­ködtetik a Széchenyi utcai forgalomirányító jelzőlámpát. Tegnap reggel 8 órától dél­után 5 óráig már ügyeletét tartott a közlekedésrendészet e fontos csomóponton. A jel­zőlámpa ünnepnapi műszak­ja több gépjárművezető szá­mára szokatlan volt; a főút­vonalon közlekedő személy- gépkocsik — elsőbbségük tu­datában — gyakran belehaj­tottak a pirosba. így a vil­lanyrendőr környéke egész nap sípszótól visszhangzott. Növények védik majd a töltéseket Vasárnap délután rendezték meg az Ady Endre Művelődési Otthonban az országos jelvényszerző táncverseny megyei döntőjét. A 64 induló pár legjobbjai között az iparvállalatok, a tanács, a városi és a megyei KISZ-bizottság, az áfész díjait osztották ki. A képen látható 10. sorszámú pár, Morvái Kata­lin—Magyar Lajos a KISZ Borsod megyei Bizottságának díját kapta. A művelődési ház a rendezvény teljes bevételét az árvízkárosultaknak ajánlotta jel. (Ágotha felv.) MISKOLC EGY HETE Garancia egykor és Kőműves Mátyás építőmester az 1730-as években emelte a lebontásra ítélt Béke étterem elődjét, a Vendégfogadót. Akik most a bontásnál közreműködnek, tanúsíthatják, hogy jó mun­kát végzett, hiszen a KM monogrammal ellátott téglák évszá­zadokon keresztül állták az idők viharát. Kőműves Mátyás egyik jeles képviselője volt azoknak a miskolci iparosoknak, akik országos hírűek voltak annak ide­jén. A csizmadiák remekei keresettek voltak a város határain túl is, mint ahogy a gubásokat is felkeresték az alföldi pász­toremberek. De miért idézzük most a hajdanvolt iparosok hírét, nevét? Nemcsak a maradandónak bizonyult falak, illetve a monog­rammos téglák adták az apropót, hanem az a hír is, amit a múlt héten kaptunk a Finommechanikai Javító Vállalattól. A szocialista brigádok elindítottak egy mozgalmat, melynek jel­szava: dolgozz hibátlanul! Garanciát vállalnak munkájukért: egy kis levelet helyeznek el a tv dobozában, vagy a háztartási gépben, mely szerint ingyen végzik el a javítást, ha öt hóna­pon belül ugyanaz a hiba előfordul. Az utóbbi években bizony nem kényeztettek el bennün­ket az iparosok, s különösen a szolgáltatóipar munkájának minősége hagyott maga után sok kívánnivalót. Ezért üdvö­zöljük különösen nagy örömmel az Alba Regia brigád kezde­ményezését. A kis garancialevelekből azt véljük kiolvasni, hogy a miskolci, és általában a magyar kisipar szép hagyomá­nyait élesztgetik a mai viszonyok között. Valami olyasmiről van itt szó, ami már nemcsak a fizetésért történik. Bár az is igaz, hogy a megrendelő joggal várja el — mindenféle külön felajánlás nélkül is —, hogy pénzéért jó munkát kapjon. Mégis dicséretes és követésre méltó a Finom- mechanikai Javító Vállalatnál született elhatározás. Milyen jó lenne, ha például az új lakások csöpögő csapjait, recsegő parkettáját és ezernyi más hibáját legalább vállalnák — név szerint — az iparosok. Olyan szép lenne felkeresni N-et vagy Z-t egy kis papírlappal a kezünkben: — Ugye, az ön kezeírása ez? Igen? Akkor jöjjön ki és ragassza újra a foltos tapétái. Persze még szebb lenne, ha a garancialevél csak arra szol­gálna, hogy megőrizzük és megmutassuk még gyerekünknek, unokánknak is: Látod, ez a bácsi csinálta meg ilyen jól a la­kásunkat ... És még valamit. A hibákért járó kritikát általában vállala­toknak szoktuk címezni. Pedig a jelenlegi, nagyfokú munka- megosztás mellett is utána lehetne járni; konkrétan, név sze­rint, ki csinálta a gázvezetéket, a villanyt, a mosógép új kap­csolóját stb. Különösen, ha maguk az iparosok is segítenek ebben, elejét véve a számukra oly sérelmes általánosításnak. Megérné nekik is, de megérné a vállalatnak is, hiszen ki olyan bolond, hogy nem ahhoz a céghez fordul újra meg újra, ahol garanciát is kap. Így találkozik a szakmai becsület a gazdasági érdekkel. És ha erre rádöbbenünk, akkor tulajdonképpen a spanyol viaszkot találjuk fel újra, mert hiszen Kőműves Mátyás sem csupán becsületből rakott tartós falakat már 1730-ban sem, hanem azért, mert a jó munkából jól élt. BÉKÉS DEZSŐ Sör Rimaszombatból Az Országos Söripari Vál­lalat miskolci kirendeltségé­ről naponta ötszáz hektoliter sört szállítanak az éttermek­be és az üzletekbe; mintegy 80 százalékát palackozva. Az A keleti országrészt sújtó árvízkatasztrófa az idén még inkább kiemeli annak a két év óta tartó kutatómunká­nak a jelentőségét, amelyet a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola növényélettani tanszékének irányításával szakemberek csoportja végez a Dráva mentén. Meder-, töltés- és ártérvé­delem a legmegfelelőbb nö­vényekkel, a biológia legha­tásosabb módszereivel — er­re irányulnak a legapróbb részletekre kiterjedő kutatá­sok. Ilyen hatalmas elemi erővel szemben, mint amely a Szamos gátját is áttörte, természetesen a biológiai vé­dekezés is gyöngének bizo­nyulna. Folyóink mederkar­bantartására rendkívül nagy összegeket áldozunk, s a vé­dekezés hatását, tartósságát Milliók a takarékban Megyénk takarékos lakói az idén 260 millió forintot he­lyeztek el az OTP fiókjainál. Ezzel a betétállomány 1 mil­liárd 898 millió forintra emelkedett. A miskolciak mintegy 82 millió forintot takarítottak meg öthavi fizetésükből, a múlt évivel együtt 573 mil­liót. E’ p, megyei betétállo­mány 35 százaléka. is csak nagy erőfeszítések árán tudjuk növelni. A nö­vények mint élő, építő anya­gok jöhetnek számításba en­nél a költséges és folyama­tos munkánál. Rendkívül nagy gond azonban, hogy nem találták meg azokat a növényegyütteseket, amelyek elbírnák az áradás és apadás ellentétes hatásait, a gyakran bekövetkező élettani változá­sokat. Ennek megoldására beható ökológiai és cönológiai kísérletek kezdődtek. A szakemberek érdeklődé­se elsősorban az őshonos növények felé fordul. Rend­kívül nagy szerepet kapnak a növénytársulástani kutatá­sok: különböző fűkeverékek élettani hatását vizsgálják a vízszint változásainak meg­felelően. Háromkor is utazhatunk a Mályi-tóra Az LKM, a DIGÉP dolgo­zóinak és a Mályi-tavon vi- kendezőknek régi panaszát orvosolta a MÁV: a Miskolc­ról Mezőkövesdre délután három órakor induló sze­mélyvonatot szeptember 27- ig nemcsak munkanapokon, hanem vasárnap is közleked­tetik. Nem hiúságból! Megszépülnek az arcok a sebész kése nyomán Tizennégy előadás hangzott el a II. borsodi orvosnapokon megyénk plasztikai sebészetének fejlődéséről, a műtétek ta­pasztalatairól, Miskolc, Ózd, Szikszó kórházi szakfőorvosai is­mertették a gyakorlatban már jól bevált módszereiket, fény­képekkel és diafilmekkel dokumentálva az eredményeket. Az előadók egyikét, dr. Ditrói Sándor főorvost, a Vasgyári Kórház orr-, fül- és gégeosztályának vezetőjét jól ismerik megyénkben, de a megye határain túl is: az el­sők között volt, aki rangot adott a plasztikai sebészet­nek Borsodban. Ónálló tudományág Nagyapáink, apáink még jól emlékezhetnek rá: az első világháború sok olyan sebet ejtett, amely nyomán eltor­zult, vagy éppen félarcú ha­dirokkantakkal népesíthet­tünk volna be akár egy köz­séget is. Nagy tudású sebé­szek bőrszövetek átültetésé­vel, arc_ és állcsontok hely­reállításával kísérleteztek — jórészt sikerrel —, hogy a társadalomban elfogadható külsővel jelenhessenek meg az ilyenfajta sérülést szenve­dettek. Ügy tűnt, hogy a béke­években nem lesz szükség erre a sebészi „műfajra”. Ám a technika gyors fejlődése rácáfolt a hiedelemre: a fo­kozott gépesítés miatt egyre több lett a baleseti forrás és a súlyos sérülés. A sérültek munkaképességének helyre­állítására törekvő orvostudó­sokat ösztönözte a szükség. Végül is — a világon első­ként Csehszlovákiában — 1932-ben önálló tudomány­ágnak ismerték el. Hazánk­ban dr. Zoltán János alapí­totta az első plasztikai sebé­szeti osztályt. Dr. Ditrói Sán­dor is az ő tanítványa. Az elesúíitottság érzése A plasztikai műtétek há­rom csoportba oszthatók: re­habilitációs (egy-egy szerv csökkent vagy megszűnt mű­ködését helyreállító), hiányt pótló és alaki eltéréseket ja­vító műtétek. Ezek közül ter­mészetesen az első kettő az, amely gyógyító. A harmadik — vagyis az alaki eltéréseket javító, úgynevezett esztétikai műtét — kozmetikai jellegű. Sokan úgy gondolják, hogy ez utóbbi nem szükséges, ke­vésbé fontos. Világhírű plasztikai sebé­szek vallják és hirdetik: az esztétikai műtéteknél nem a páciens hiúsága a mozgató­erő, hanem az elcsúfítottság érzése, annak lelki és anyagi következményeivel szemben érzett ellenszenv. Kisebbre „szabott” orrok és fülek Dr. Ditrói Sándor főorvos immár 12 esztendeje végez sikeres kozmetikai műtéte­ket. Az előadáson bemutatott fénykép- és diafilmfelvételek bizonyították: orr-, fül- és ajakműtétei nyomán „új” ar­cot kaptak páciensei. Valósá­gos „biológiai szobrászatot” produkál egy-egy túltengő orr, elálló fül vagy nyúlajak korrekciójával. Az előadást meghallgatta Ditrói főorvos tanítómestere, Zoltán pro­fesszor is, s örömmel ismerte el: a miskolci főorvos nem egy műtétjét — világszínvo­nalon oldotta meg. R. É. igényeket nem tudják kielé­gíteni, ezért e hét közepén 160 hektoliter hordós sört importáltak Rimaszombatból, Kivitelező kerestetik Óvoda a papírgyárban A diósgyőri papírgyár szak- szervezeti bizottságának ja­vaslatára száz férőhelyes óvo­dát építenek jövőre a gyár területén, mintegy kétmillió forintos beruházással. Kivi­telezőt eddig még nem sike­rült találni. Az Expo 4 emlékplakettje Az Expo 4, a negyedik mis­kolci helyiipari kiállítás részvevői számára már ké­szülnek az emléklapok és emlékplakettek. A szervezők külön irányjelző, eligazító térképeket rendeltek a láto­gatóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom