Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

Moszkvai vasutasok Miskolcon A MÁV Járműjavító üze­mének dolgozói az idei nyá­ron Mátraházán, Galyatetőn, Fécsett, Sopronban és a Ba­laton mellett pihenik ki egész évi fáradalmaikat. A Nyéki­tónál minden munkás igény­be veheti a családi hétvégi üdülőtelepet. amelyet az üzem KISZ-fiataljai társadal­mi munkával hoztak létre. A dolgozók gyermekeit Balaton­kenesén üdültetik. A moszk­vai Vasúti Járműjavítóval kötött csere üdültetési szerző­dés alapján a szovjet vasuta­sok Miskolc és a Balaton kör­nyékével, a Miskolci Jármű­javító dolgozói Kijev, Moszk­va és Leningrad nevezetessé­geivel ismerkedhetnek meg. A Vöröskeres az árvízkárosultakért Rostás István nyilatkozata Tegnap néhány órát városunkban töltött Kosiás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára. Arra kértük, tájékoztassa a Déli Hírlap olvasóit a Vöröskeresztnek az árvízsújtotta vi­dékeken végzett munkájáról, az egész társadalomra kiterjedő gyűjtés eddigi eredményeiről és a további feladatokról. — Hogyan sikerült a néhány óra alatt négy járást elpusztító árvíz után ilyen rövid idő alatt mozgósítani a vöröskeresztes ak­tívákat? — A központban még az első intézkedéseket, utasítá­sokat fogalmaztuk, amikor a szabolcsi aktíváink már az Az olvasó kérdez — az illetékes válaszol Miért kevés az utcai szemétgyűjtő edény? Egy megtépázott hulladék­gyűjtő A Déli Hírlap legutóbbi ankét- ján egyik olvasónk kifogásolta, hogy az utóbbi hónapokban el­tűntek, illetve megfogyatkoztak a szemétgyűjtő edények a város utcáin. Elsősorban a Béke téren és a villamos-, autóbusz-megállók környékén hiányoznak a hul­ladéktárolók. Ugyanakkor a meg­levőket sem ürítik ki idejében, így gyakran előfordul, hogy a járókelők a dugig megtelt edé­nyek mellé kénytelenek a szeme­tet dobni. A Miskolci Köztisztasági Vállalat főmérnökétől kapott tájékoztatás szerint Miskolc utcáin összesen hatszáz sze­métgyűjtő edény van. Közü­lük — folyamatosan — egy­szerre általában ötvenet újí­tanak fel, festenek át. Egy­szerre ötven darabnál több­nek tehát nem volna szabad hiányoznia. Csakhogy igen gyakran előfordul, hogy a Szinvából kell kihalászni az egyenként 400 forint árú edé­nyeket, máskor parkokban, elhagyott utcákban találnak rá a — ki tudja miért — leszerelt, összetört fémlábak­ra. A vállalat tájékoztatásához csak annyi kommentárt füzünk, hogy véleményünk szerint a szemét­gyűjtő edényekre egy ekkora városban többet kellene költeni évi húszezer forintnál. Ennyi jut ugyanis a vállalati költség­vetésből karbantartásra, újrafes­tésre. És szívesen látnánk végre az ütött-kopott — és egyáltalán nem praktikus — edények he­lyett a Budapesten már évek óta használt és bevált, lábon átló hengeres szemétgyűjtőket. (pusztai) árvízsújtotta területeken vol­tak. Határozott, szakszerű fellépésükkel nagy szerepük volt abban, hogy sikerült el­kerülni a pánikot. Azonnal hozzáláttak a fertőzött kutak lezárásához, majd több ezer plakátot helyeztek el, ame­lyeken tájékoztatták a lakos­ságot a rendkívüli helyzet­ben a járványok elkerülésé­hez szükséges egészségügyi előírásokról. — Mint a rádióból és a lapok­ból értesültünk róla, eddig 30 millió forint gyűlt össze a la­kosság felajánlásaiból és várha­tóan 300 millió forintra emelke­dik ez az összeg a gyűjtés befe­jezésekor. Kik és mennyi segélyt kapnak és a pénzbeli juttatáso­kon kívül milyen támogatást vár­nak még a lakosságtól? — Eddig mintegy lü millió forintot osztottunk ki gyors­segélyként. A második lé­pésben nyolc-tízezer forintos segélyt kapnak azok a csa­ládok, amelyeknek ingósá­gait, bútorait, ruháit vitte el az áradat. A pénz mellett továbbra is nagy szükség van ruhaneműkre, sátrakra, vas­ágyakra, matracokra, taka­rókra. — Szabolcsban <> ezer ház dőlt össze, 3 ezret le kell bontani. A mintegy 32 ezer hajléktalanná vált ember között nagyon sok a « éven aluli kisgyerek és az idős, ellátásra szoruló családtag. Ho­gyan segítenek rajtuk? — A pár hónapos csecse­mőknek és az egy-két éves gyermekeknek is elsősorban tejet kellett biztosítani, mi­vel azonban a megmaradt tehenek is fertőzöttnek mi­nősültek, konzervtejjel, illet­ve a szomszédos megyékből kapott tejjel láttuk el az igényjogosultakat. Az iskolás korú gyermekek — elsősor­ban csoportos — elhelyezése most is folyik, a kisebbekkel pedig néhány hét múlva kezdünk foglalkozni. Az idős emberek, a nyugdíjasok egy része néhány hétre vagy hó­napra szintén üdülőkbe ke­rül. Az ő megsegítésükre egyébként elpusztult házaik újjáépítéséhez külön kedvez­ményeket vezetnek be. P. É. Enyhült a veszély Jó hírek érkeztek ma reg­gel az árvíztől veszélyeztetett területekről. A Maros a tető­zéshez képest egy métert apadt, a Tisza Szegednél fél métert. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a ve­szély elmúlt, de lényegesen csökkent. A gátak még most is sok helyen nyolc-kilenc méteres víztömeget tartanak. Makón a visszaköltözöttek lassan újra a megszokott éle­tüket élik. A környező fal­vakból ma már nagy meny- nyiségű zöldárut visznek a«* piacra. Nyíregyházán ma sajtótó-. jékoztatót tart Fehér Sándor^ az Állami Biztosító vezér- * igazgatója és ugyancsak má­ra várják dr. Sós Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest is. Az Ál­lami Biztosító sajtótájékozta­tóján Fehér Sándor arról is megemlékezik, hogy gyors­segélyként hatmillió forintot osztottak ki. A Szamos mel­lől is jó hírek jöttek: nagy ütemben megindult az árvíz- károsult falvak újjáépítése, a vasútvonalak kijavítása. Igaz történet 80 ezer forintról Egy asztalos nyolcvanezer forintért vállalta volna a mun­kát. (Természetesen az anyagköltségek nélkül.) Nem is kért sokat, hiszen több mint 1300 négyzetméter falfelület lemez- burkolásáról van szó. A megrendelő azonban nem olyan gazdag. Legalábbis anyagilag. Mert egyébként felmérhetetlen értékű kincseket halmozott tel. A 34-es számú általános iskolában több mint ezer gyermek koptatja a padokat, falakat. Nemcsak képletes értelemben, a valóságban is. Az űj bérházak építésével egy­re kisebb lesz a hatalmas iskola, egyre szűkebbek a folyo­sók. És ki tilthatja azt meg. hogy ne támaszkodjanak a fal­nak a srácok, ne húzzák végig a kezüket a friss festésen. Év végére bizony már gyerekmagasságban elszürkült a vilá­gos festés. Lemosható műanyaggal kellene burkolni a falat. A gondo­lat nem számít különleges felfedezésnek. Nemcsak Szabó Emil igazgatónak jutott ez eszébe, hanem másoknak is. Do száznyolcvanezer forintot előteremteni nem olyan könnyű. Az anyag árát azonban (százezer forint) sikerűit ..kigazdál­kodni.” És a munka? „Tisztelt édesapa! Iskolánk szülői munkaközössége, látva intézményünk zsúfoltságát, s az eb­ből adódó nagyobb belső rongálást, elhatározta, hogy le­hetőleg színes farostlemezzel tapétázza 1300 mm, magas­ságig a falfelületet. A kivitelezési — bízva a kedves édes­apák áldozatkészségében — társadalmi úton kiróniuk meg­valósítani.” A levél hatására 800 szakember szerződött! Igaz, asztalos na­gyon kevés van köztük, de van kohómérnök, vállalati osz­tályvezető, esztergályos, kohász, lemezlakatos, szóval a diós­győri üzemekben található szakmák szinte mindegyikét kép­viselik. És ami a szakértelmet is pótolhatja: valamennyien kislányuk, kisfiúk érdekében vállalták a munkát. Az utolsó óra végét jelzi a csengő. A kalapáccsal, fürész- szel, csavarhúzóval várakozó felnőttek utat engednek a ro­hanó gyerekseregnek, s aztán birtokba veszik a folyosó­kat, tantermeket. Immár egy hét óta berregnek, zúgnak a villanyfűrészek, kopognak a kalapácsok. Az ütemterv szerint naponta nyolc- vanan jönnek dolgozni. (Többen nem férnek.) Az esztergá­lyosok — nevetve mondja valaki, hogy ez a szakma áll leg­közelebb az asztalos munkához — milliméter pontossággal szabják a lemezt. A lakatosok a falat fúrják. Szegezni min­denki tud. És persze vannak anyagmozgatók is. A munka öttől nyolcig tart. Az iskola legfelső szintjén már ízléses ke­retbe foglalt színes lemez borítja a hosszú folyosókat. A tan­év végére mindhárom szinttel elkészülnek. S ha a gyerekek már nem járnak iskolába, a szülők akkor is jönnek. Lesz. aki már délelőtt. A 20 tanteremmel is elkészülnek június 20-ra. Az asztalos nyolcvanezer forintért vállalta volna a mun­kát. Az édesapáknak legalább a nevét kellene feljegyezni. De hát van-e helyünk nyolcszáz névnek? • És a szülők még ezt az elismerést sem igénylik . GY— «*% ek&re Munkásnők fóruma a pamutfonóban közlekedési Vállalat három XX-rendszámú Zasztava sze­mélygépkocsit vásárolt. Két hét múlva, bejáratás után a gépkocsikat sofőr nélkül köl­csönözhetik ki a jogosítvány­nyal rendelkezők. MOST ÉRKEZETT: 220 literes, importált háztartási hűtőszekrény FONTOSABB MŰSZAKI JELLEMZŐI: KÉRJÜK A SZÖVETKEZETI ÁRUHÁZAK ÉS A SZAKÜZLETEK VEZETŐIT, HOGY nettó űrtartalom 220 liter MEGRENDELÉSEIKET MINÉL HAMA szélessége 625 mm RABB KÜLDJÉK BE A magassága mélysége 1240 mm 570 mm SZÖVARU VÁLLALAT névleges feszültség 220 V VEGYESIPARCIKK névleges felvett teljesítmény 135 W FŐOSZTÁLYÁRA energiafogyasztás (24 órára) 0,91—1,27 BUDAPEST, IX., mélyhűtőtér 25 liter SOROKSÁRI ÜT 16. normál hűtőtér 195 liter TELEFON: 336-379. Miskolcon is lesz kocsikölcsönző A napokban a 3. sz. Autó­Zárő foglalkozás a marxista középiskolán Tegnap este hat órakor tar­totta évzáró ünnepségét a marxizmus—leninizmus esti középiskola valamennyi osz­tálya. A tavalyi jelentkezők közül az első félévben 265-en, most, az iskolaév végén 253- an tettek eredményes vizsgát. A hallgatók hatvanöt száza­léka jól megfelelt a követel­ményeknek. A városi pártbizottság szék­hazában tartott zárófoglalko­záson Moldován Gyula, a vá­rosi pártbizottság titkára ün­nepi szavakkal köszöntötte a hallgatókat és szemléletesén ecsetelte, milyen értékű be­vezetőt ad ez az iskola a mar­xizmus tudományának meg­ismeréséhez. Arra kérte az is­kolától búcsúzokat, legyenek hű propagandistái a munka­helyükön, a magánéletükben mindannak, amit tanultak. Ezután dr. Kamody Miklós az iskola igazgatója értékelte az egyes osztályok eredmé­nyeit. Hangsúlyozta, hog> korszerűsödött ez az oktatás: forma is. Amíg kiosztották a bizo­nyítványokat, Moldován Gyu­la könyvjutalmakat adott á1 a legjobb tanulóknak, majd i városi pártbizottság ajándé­kait adták át az oktatóknak Artkétot tartottak tegnap délelőtt a pamutfonó könyv­tárhelyiségében. Az üzem­egészségügyi hónap rendez­vényeként a dolgozó nők helyzetét és a tennivalókat vitatták meg a résztvevők: a miskolci Üzemek, vállala­tok, a Vöröskereszt képvise­lői és az üzemegészségüggyel foglalkozó orvosok. Dr. Kise Katalin, a városi tanács egészségügyi osztálya helyettes vezetőjének megnyi­tója után Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára tartott előadást. Ismertette az MSZMP KB-nek a nők hely­zetével foglalkozó állásfogla­lásait, majd a miskolci nők­nek az országossal megegye­ző és speciális helyi problé­máiról szólt. Jelenleg a mis­kolci nők egyharmada — mintegy 33 ezer asszony és lány — dolgozik. Tekintélyes hányaduk három műszakban, nehéz munkát végez. Sok problémát okoz az óvodai fé­rőhelyek korlátozott száma, és különösen a gyermeküket egyedül nevelő nőknek, az óvodák — számukra — késői nyitása. A nők közéleti tevé­kenysége. a választott testü­Kompu terek a gazdasági életben Számítógép-ankét Hazánkban félszáz Cellatron működik Ma délelőtt fél 10-kor a MTESZ Szemere utcai klub­jában dr. Obádovics J. Gyula docens megnyitójával kétna­pos számítógép-ankét kezdő­dött, a Neumann János Szá- mitógéptudományi Társulat borsodi szervezetének rende­zésében. 1968. óta minden évben Miskolcon találkoznak a Cel­latron típusú elektronikus számítógépekkel foglalkozó szakemberek. Ez a komputer hazánkban a legelterjedtebb, mintegy félszáz üzemel be­lőle. Olcsó ára, jó kihasznál­hatósága, aránylag nagy se­bessége tette a legnépszerűb­bé. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen is három üzemel ebből a típusból; ha­zánkban itt alkalmazták elő­ször. Azóta nagyüzemeink sorra szerezték be, s ma már ilyen géppel dolgozik többek között a Dunai Vasmű, a Jászberényi Hűtőgépgyár és a Bakony Művek is. A Cellat­ron a kis kapacitású számító­gépekhez tartozik, anyagnyil­vántartásra, termelési prog­ramok készítésére és bérkifi­zetésre használják. Az ankéton részt vesz az NDK-beli gyártó cég képvi­selője is, mivel a magyar szakemberek tapasztalatai is segítséget adnak a gép to­vábbfejlesztéséhez. Holnap, a résztvevők az egyetemen foly­tatják a tanácskozásokat, ahol gyakorlati bemutatót is tar­tanak. letekben való részvétele, szakmai és politikai tovább­képzése elsősorban a kettős hivatás: a család és a munka­hely megterhelése miatt még mindig nem megfelelő. A nők szakmai képzésével kapcsolatban felmerült egy speciális miskolci probléma, mégpedig a női munkahelyek korlátozott száma. A közép­iskolák közül a gimnáziu­mokba kétszer-háromszor több nő jár, mint a szakkö- zépiskalákba és a szakmun­kásképző intézetekbe, ugyan­akkor épp az érettségizettek elhelyezése okoz gondot a vá­rosban. Bevezető előadásá­ban Moldován elvtárs szólt a fejlődés okozta új ellent­mondásról, mégpedig arról, hogy egyes területeken a csa­lád, a munka, a tanulás együttes terhe rontott átme­netileg a nők helyzetén. Az előadást követő vitában a Diósgyőri Csokoládégyár képviselője az üzemben ta­pasztalt gyakori neurotikus betegségek külső és belső okairól, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszo­nyok problémáiról szólt. A pamutfonó igazgatója, Molnár József az. üzemben végzett pszichológiai felmérés tapasz, talatait ismertette. A munka­hely légköre, a dolgozók meg­becsülésének mértéke mellett a családi körülmények, a sokszor túlzsúfolt második műszak mind érezteti hatá­sát a nők munkavégzésében — állapították meg a felmé­rés során. Dr. Péter Zoltán, a városi onkológiai gondozó vezetője az üzemegészségügy egyik fontos feladatáról, a rákellenes küzdelemről be­szélt. A nők helyzetével foglal­kozó ankéton részt vett és felszólalt Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitká­ra. E. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom