Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-04 / 129. szám
Moszkvai vasutasok Miskolcon A MÁV Járműjavító üzemének dolgozói az idei nyáron Mátraházán, Galyatetőn, Fécsett, Sopronban és a Balaton mellett pihenik ki egész évi fáradalmaikat. A Nyékitónál minden munkás igénybe veheti a családi hétvégi üdülőtelepet. amelyet az üzem KISZ-fiataljai társadalmi munkával hoztak létre. A dolgozók gyermekeit Balatonkenesén üdültetik. A moszkvai Vasúti Járműjavítóval kötött csere üdültetési szerződés alapján a szovjet vasutasok Miskolc és a Balaton környékével, a Miskolci Járműjavító dolgozói Kijev, Moszkva és Leningrad nevezetességeivel ismerkedhetnek meg. A Vöröskeres az árvízkárosultakért Rostás István nyilatkozata Tegnap néhány órát városunkban töltött Kosiás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára. Arra kértük, tájékoztassa a Déli Hírlap olvasóit a Vöröskeresztnek az árvízsújtotta vidékeken végzett munkájáról, az egész társadalomra kiterjedő gyűjtés eddigi eredményeiről és a további feladatokról. — Hogyan sikerült a néhány óra alatt négy járást elpusztító árvíz után ilyen rövid idő alatt mozgósítani a vöröskeresztes aktívákat? — A központban még az első intézkedéseket, utasításokat fogalmaztuk, amikor a szabolcsi aktíváink már az Az olvasó kérdez — az illetékes válaszol Miért kevés az utcai szemétgyűjtő edény? Egy megtépázott hulladékgyűjtő A Déli Hírlap legutóbbi ankét- ján egyik olvasónk kifogásolta, hogy az utóbbi hónapokban eltűntek, illetve megfogyatkoztak a szemétgyűjtő edények a város utcáin. Elsősorban a Béke téren és a villamos-, autóbusz-megállók környékén hiányoznak a hulladéktárolók. Ugyanakkor a meglevőket sem ürítik ki idejében, így gyakran előfordul, hogy a járókelők a dugig megtelt edények mellé kénytelenek a szemetet dobni. A Miskolci Köztisztasági Vállalat főmérnökétől kapott tájékoztatás szerint Miskolc utcáin összesen hatszáz szemétgyűjtő edény van. Közülük — folyamatosan — egyszerre általában ötvenet újítanak fel, festenek át. Egyszerre ötven darabnál többnek tehát nem volna szabad hiányoznia. Csakhogy igen gyakran előfordul, hogy a Szinvából kell kihalászni az egyenként 400 forint árú edényeket, máskor parkokban, elhagyott utcákban találnak rá a — ki tudja miért — leszerelt, összetört fémlábakra. A vállalat tájékoztatásához csak annyi kommentárt füzünk, hogy véleményünk szerint a szemétgyűjtő edényekre egy ekkora városban többet kellene költeni évi húszezer forintnál. Ennyi jut ugyanis a vállalati költségvetésből karbantartásra, újrafestésre. És szívesen látnánk végre az ütött-kopott — és egyáltalán nem praktikus — edények helyett a Budapesten már évek óta használt és bevált, lábon átló hengeres szemétgyűjtőket. (pusztai) árvízsújtotta területeken voltak. Határozott, szakszerű fellépésükkel nagy szerepük volt abban, hogy sikerült elkerülni a pánikot. Azonnal hozzáláttak a fertőzött kutak lezárásához, majd több ezer plakátot helyeztek el, amelyeken tájékoztatták a lakosságot a rendkívüli helyzetben a járványok elkerüléséhez szükséges egészségügyi előírásokról. — Mint a rádióból és a lapokból értesültünk róla, eddig 30 millió forint gyűlt össze a lakosság felajánlásaiból és várhatóan 300 millió forintra emelkedik ez az összeg a gyűjtés befejezésekor. Kik és mennyi segélyt kapnak és a pénzbeli juttatásokon kívül milyen támogatást várnak még a lakosságtól? — Eddig mintegy lü millió forintot osztottunk ki gyorssegélyként. A második lépésben nyolc-tízezer forintos segélyt kapnak azok a családok, amelyeknek ingóságait, bútorait, ruháit vitte el az áradat. A pénz mellett továbbra is nagy szükség van ruhaneműkre, sátrakra, vaságyakra, matracokra, takarókra. — Szabolcsban <> ezer ház dőlt össze, 3 ezret le kell bontani. A mintegy 32 ezer hajléktalanná vált ember között nagyon sok a « éven aluli kisgyerek és az idős, ellátásra szoruló családtag. Hogyan segítenek rajtuk? — A pár hónapos csecsemőknek és az egy-két éves gyermekeknek is elsősorban tejet kellett biztosítani, mivel azonban a megmaradt tehenek is fertőzöttnek minősültek, konzervtejjel, illetve a szomszédos megyékből kapott tejjel láttuk el az igényjogosultakat. Az iskolás korú gyermekek — elsősorban csoportos — elhelyezése most is folyik, a kisebbekkel pedig néhány hét múlva kezdünk foglalkozni. Az idős emberek, a nyugdíjasok egy része néhány hétre vagy hónapra szintén üdülőkbe kerül. Az ő megsegítésükre egyébként elpusztult házaik újjáépítéséhez külön kedvezményeket vezetnek be. P. É. Enyhült a veszély Jó hírek érkeztek ma reggel az árvíztől veszélyeztetett területekről. A Maros a tetőzéshez képest egy métert apadt, a Tisza Szegednél fél métert. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a veszély elmúlt, de lényegesen csökkent. A gátak még most is sok helyen nyolc-kilenc méteres víztömeget tartanak. Makón a visszaköltözöttek lassan újra a megszokott életüket élik. A környező falvakból ma már nagy meny- nyiségű zöldárut visznek a«* piacra. Nyíregyházán ma sajtótó-. jékoztatót tart Fehér Sándor^ az Állami Biztosító vezér- * igazgatója és ugyancsak mára várják dr. Sós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest is. Az Állami Biztosító sajtótájékoztatóján Fehér Sándor arról is megemlékezik, hogy gyorssegélyként hatmillió forintot osztottak ki. A Szamos mellől is jó hírek jöttek: nagy ütemben megindult az árvíz- károsult falvak újjáépítése, a vasútvonalak kijavítása. Igaz történet 80 ezer forintról Egy asztalos nyolcvanezer forintért vállalta volna a munkát. (Természetesen az anyagköltségek nélkül.) Nem is kért sokat, hiszen több mint 1300 négyzetméter falfelület lemez- burkolásáról van szó. A megrendelő azonban nem olyan gazdag. Legalábbis anyagilag. Mert egyébként felmérhetetlen értékű kincseket halmozott tel. A 34-es számú általános iskolában több mint ezer gyermek koptatja a padokat, falakat. Nemcsak képletes értelemben, a valóságban is. Az űj bérházak építésével egyre kisebb lesz a hatalmas iskola, egyre szűkebbek a folyosók. És ki tilthatja azt meg. hogy ne támaszkodjanak a falnak a srácok, ne húzzák végig a kezüket a friss festésen. Év végére bizony már gyerekmagasságban elszürkült a világos festés. Lemosható műanyaggal kellene burkolni a falat. A gondolat nem számít különleges felfedezésnek. Nemcsak Szabó Emil igazgatónak jutott ez eszébe, hanem másoknak is. Do száznyolcvanezer forintot előteremteni nem olyan könnyű. Az anyag árát azonban (százezer forint) sikerűit ..kigazdálkodni.” És a munka? „Tisztelt édesapa! Iskolánk szülői munkaközössége, látva intézményünk zsúfoltságát, s az ebből adódó nagyobb belső rongálást, elhatározta, hogy lehetőleg színes farostlemezzel tapétázza 1300 mm, magasságig a falfelületet. A kivitelezési — bízva a kedves édesapák áldozatkészségében — társadalmi úton kiróniuk megvalósítani.” A levél hatására 800 szakember szerződött! Igaz, asztalos nagyon kevés van köztük, de van kohómérnök, vállalati osztályvezető, esztergályos, kohász, lemezlakatos, szóval a diósgyőri üzemekben található szakmák szinte mindegyikét képviselik. És ami a szakértelmet is pótolhatja: valamennyien kislányuk, kisfiúk érdekében vállalták a munkát. Az utolsó óra végét jelzi a csengő. A kalapáccsal, fürész- szel, csavarhúzóval várakozó felnőttek utat engednek a rohanó gyerekseregnek, s aztán birtokba veszik a folyosókat, tantermeket. Immár egy hét óta berregnek, zúgnak a villanyfűrészek, kopognak a kalapácsok. Az ütemterv szerint naponta nyolc- vanan jönnek dolgozni. (Többen nem férnek.) Az esztergályosok — nevetve mondja valaki, hogy ez a szakma áll legközelebb az asztalos munkához — milliméter pontossággal szabják a lemezt. A lakatosok a falat fúrják. Szegezni mindenki tud. És persze vannak anyagmozgatók is. A munka öttől nyolcig tart. Az iskola legfelső szintjén már ízléses keretbe foglalt színes lemez borítja a hosszú folyosókat. A tanév végére mindhárom szinttel elkészülnek. S ha a gyerekek már nem járnak iskolába, a szülők akkor is jönnek. Lesz. aki már délelőtt. A 20 tanteremmel is elkészülnek június 20-ra. Az asztalos nyolcvanezer forintért vállalta volna a munkát. Az édesapáknak legalább a nevét kellene feljegyezni. De hát van-e helyünk nyolcszáz névnek? • És a szülők még ezt az elismerést sem igénylik . GY— «*% ek&re Munkásnők fóruma a pamutfonóban közlekedési Vállalat három XX-rendszámú Zasztava személygépkocsit vásárolt. Két hét múlva, bejáratás után a gépkocsikat sofőr nélkül kölcsönözhetik ki a jogosítványnyal rendelkezők. MOST ÉRKEZETT: 220 literes, importált háztartási hűtőszekrény FONTOSABB MŰSZAKI JELLEMZŐI: KÉRJÜK A SZÖVETKEZETI ÁRUHÁZAK ÉS A SZAKÜZLETEK VEZETŐIT, HOGY nettó űrtartalom 220 liter MEGRENDELÉSEIKET MINÉL HAMA szélessége 625 mm RABB KÜLDJÉK BE A magassága mélysége 1240 mm 570 mm SZÖVARU VÁLLALAT névleges feszültség 220 V VEGYESIPARCIKK névleges felvett teljesítmény 135 W FŐOSZTÁLYÁRA energiafogyasztás (24 órára) 0,91—1,27 BUDAPEST, IX., mélyhűtőtér 25 liter SOROKSÁRI ÜT 16. normál hűtőtér 195 liter TELEFON: 336-379. Miskolcon is lesz kocsikölcsönző A napokban a 3. sz. AutóZárő foglalkozás a marxista középiskolán Tegnap este hat órakor tartotta évzáró ünnepségét a marxizmus—leninizmus esti középiskola valamennyi osztálya. A tavalyi jelentkezők közül az első félévben 265-en, most, az iskolaév végén 253- an tettek eredményes vizsgát. A hallgatók hatvanöt százaléka jól megfelelt a követelményeknek. A városi pártbizottság székhazában tartott zárófoglalkozáson Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára ünnepi szavakkal köszöntötte a hallgatókat és szemléletesén ecsetelte, milyen értékű bevezetőt ad ez az iskola a marxizmus tudományának megismeréséhez. Arra kérte az iskolától búcsúzokat, legyenek hű propagandistái a munkahelyükön, a magánéletükben mindannak, amit tanultak. Ezután dr. Kamody Miklós az iskola igazgatója értékelte az egyes osztályok eredményeit. Hangsúlyozta, hog> korszerűsödött ez az oktatás: forma is. Amíg kiosztották a bizonyítványokat, Moldován Gyula könyvjutalmakat adott á1 a legjobb tanulóknak, majd i városi pártbizottság ajándékait adták át az oktatóknak Artkétot tartottak tegnap délelőtt a pamutfonó könyvtárhelyiségében. Az üzemegészségügyi hónap rendezvényeként a dolgozó nők helyzetét és a tennivalókat vitatták meg a résztvevők: a miskolci Üzemek, vállalatok, a Vöröskereszt képviselői és az üzemegészségüggyel foglalkozó orvosok. Dr. Kise Katalin, a városi tanács egészségügyi osztálya helyettes vezetőjének megnyitója után Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára tartott előadást. Ismertette az MSZMP KB-nek a nők helyzetével foglalkozó állásfoglalásait, majd a miskolci nőknek az országossal megegyező és speciális helyi problémáiról szólt. Jelenleg a miskolci nők egyharmada — mintegy 33 ezer asszony és lány — dolgozik. Tekintélyes hányaduk három műszakban, nehéz munkát végez. Sok problémát okoz az óvodai férőhelyek korlátozott száma, és különösen a gyermeküket egyedül nevelő nőknek, az óvodák — számukra — késői nyitása. A nők közéleti tevékenysége. a választott testüKompu terek a gazdasági életben Számítógép-ankét Hazánkban félszáz Cellatron működik Ma délelőtt fél 10-kor a MTESZ Szemere utcai klubjában dr. Obádovics J. Gyula docens megnyitójával kétnapos számítógép-ankét kezdődött, a Neumann János Szá- mitógéptudományi Társulat borsodi szervezetének rendezésében. 1968. óta minden évben Miskolcon találkoznak a Cellatron típusú elektronikus számítógépekkel foglalkozó szakemberek. Ez a komputer hazánkban a legelterjedtebb, mintegy félszáz üzemel belőle. Olcsó ára, jó kihasználhatósága, aránylag nagy sebessége tette a legnépszerűbbé. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen is három üzemel ebből a típusból; hazánkban itt alkalmazták először. Azóta nagyüzemeink sorra szerezték be, s ma már ilyen géppel dolgozik többek között a Dunai Vasmű, a Jászberényi Hűtőgépgyár és a Bakony Művek is. A Cellatron a kis kapacitású számítógépekhez tartozik, anyagnyilvántartásra, termelési programok készítésére és bérkifizetésre használják. Az ankéton részt vesz az NDK-beli gyártó cég képviselője is, mivel a magyar szakemberek tapasztalatai is segítséget adnak a gép továbbfejlesztéséhez. Holnap, a résztvevők az egyetemen folytatják a tanácskozásokat, ahol gyakorlati bemutatót is tartanak. letekben való részvétele, szakmai és politikai továbbképzése elsősorban a kettős hivatás: a család és a munkahely megterhelése miatt még mindig nem megfelelő. A nők szakmai képzésével kapcsolatban felmerült egy speciális miskolci probléma, mégpedig a női munkahelyek korlátozott száma. A középiskolák közül a gimnáziumokba kétszer-háromszor több nő jár, mint a szakkö- zépiskalákba és a szakmunkásképző intézetekbe, ugyanakkor épp az érettségizettek elhelyezése okoz gondot a városban. Bevezető előadásában Moldován elvtárs szólt a fejlődés okozta új ellentmondásról, mégpedig arról, hogy egyes területeken a család, a munka, a tanulás együttes terhe rontott átmenetileg a nők helyzetén. Az előadást követő vitában a Diósgyőri Csokoládégyár képviselője az üzemben tapasztalt gyakori neurotikus betegségek külső és belső okairól, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszonyok problémáiról szólt. A pamutfonó igazgatója, Molnár József az. üzemben végzett pszichológiai felmérés tapasz, talatait ismertette. A munkahely légköre, a dolgozók megbecsülésének mértéke mellett a családi körülmények, a sokszor túlzsúfolt második műszak mind érezteti hatását a nők munkavégzésében — állapították meg a felmérés során. Dr. Péter Zoltán, a városi onkológiai gondozó vezetője az üzemegészségügy egyik fontos feladatáról, a rákellenes küzdelemről beszélt. A nők helyzetével foglalkozó ankéton részt vett és felszólalt Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára. E. A.
