Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-16 / 113. szám

Miskolc és a rövidfilmművészet Hogy telik az idő! Ha a rövidfilmművészek első sereg­szemléjén cserjét ültetnek (kedves ötlet lett volna), ma már lombjai alatt pihenhetnénk. Az esztendők bizony gyorsan szökellnek; akik 1960-ban if jakként díjat nyertek, ma már a középgeneráció tagjai közt foglalnak helyet. Csányi Miklós például, aki tavaly a X. miskolci filmfesztiválon kategória­díjat nyert Boldogság című filmjével, az „őstörténet” idején éppenhogy középiskolás volt. Az elmúlt esztendőkben gene­rációk robbantak bele a magyar rövidfilmművészet forrongó világába, középkorú és idős rendezők találták meg önmagu­kat, jutottak el tiszteletet és főhajtást érdemlő csúcsokig. A miskolci filmfesztivál egyik jellegzetessége az, hogy gene­rációk váltják egymást, a stafétabot-átadás oly gyakori, hogy e fesztiválnak nem kell attól tartania, hogy „bérelt" helyek alakulnak ki, és leszűkül a versenyzők köre. A probléma-érzékeny rendezők számának állandó emel­kedése, a műfaj tisztelők gyarapodása óvja meg ezt a fesz­tivált attól, hogy ne lemerevedett stílusjegyek, tartalmi és formai predesztinációk tűnjenek elő a megméretésre szánt filmek sokaságából. Európa nagyon sok országában mind­össze néhány kiemelkedő név fémjelzi a rövidfilmművészetet; ezek művelői uralják a terepet, diktálják a tartalmat és a stílust. A nemzeti filmversenyek ezért nem túl izgalmasak, mert — miként a korcsolyabajnokságokon — a „jó nevek” szerzik meg a babért. Miskolc meglepően sok jó müvet, igen sok kiváló alkotót adott a rövidfilm barátainak. Kollányi Ágostontól Lakatos Vincén át a legifjabbak egyikéig, Vajda Béláig igen sokan versenyeztek városunkban. A már említett Csányi Miklós és még korábban Róna Péter a főiskolai diploma megszerzése után Miskolcon érte el azt a szép sikert, amelyet például B’ranciaországban vagy Kanadában csak idősebb kisfilmren- dezők szerezhetnek meg. A miskolci filmfesztiválon elért siker a nemzetközi normát is meghaladja. Sok példa bizonyítja, hogy a Miskolcon dijat nyert filmek a világ bármely fesztiválján felkeltették a zsűrik és a nézők érdeklődését, s a babér külhonban sem maradt el. Például Dévényi László Örökösök című filmje Miskolc után kapott Lipcsében díjat. Vas Judit Módszerek című alkotása városunkból indult „hódító körútra”, hogy aztán Drezdában, Páduában és Oberhausenben díjakkal is igazolja a miskolci zsűri döntését. Gémes József Koncertissimo című animációs filmje Miskolc után Oberhausenben és Krakkóban szerzett díjat. E példák nemzeti fesztiválunk másik sajátosságára is utalnak. A kisfilmművészet — csúcsok és hullámvölgyek között — Miskolc közbeiktatásával alakul, fejlődik, forrong. Az az elmélyült műhelymunka, amely egy hét alatt a versenyprog­ramokat kíséri és kiegészíti, esztendőre való útravalót nyújt az alkotóknak. A miskolci ankétok, viták ösztönözték alkotó­inkat a mind hitelesebb valóság-feltárásra. Ezek a polémiák gyújtották fel a fiatal generáció közéleti szenvedélyét. A mis­kolci viták kritikus légköre megállj-t intett az öncélú ka­merás játékoknak, s arra ösztönözte a filmművészet elhiva­tottjait, hogy az elénk tornyosuló gondok megoldásából többet vállaljanak, mint korábban. A hazai filmverseny minden esztendőben külföldiek — első­sorban filmalkotók, kritikusok — vendégeskedésével párosul. Városunkban szép és tartós barátságok szövődtek, különösen a szocialista országok filmművészei között. Egyezményeket írtak alá. koprodukciós filmeket terveztek és valósítottak meg, nemzetközi filmszervezetek üléseztek itt, s döntöttek világfontosságú kérdésekben. Az idén — többek között — az AICS, a népszerű tudományos filmművészek nemzetközi szer­vezete az UNESCO megbízásából az elmaradt dél-amerikai országok számára válogat filmeket Miskolcon, olyan alko­tásokat, amelyek az írástudatlanok film iránti érdeklődését szeretnék felkelteni. Miskolcon ülésezik a CIDALC, az oktató­filmek készítőinek nemzetközi szervezete, s arról tanácskozik majd, miképpen szolgálhatná jobban az oktatás ügyét, a film­esztétikai nevelést a kisfilmművészet. Lombosodó fához hasonlítottuk a miskolci filmfesztivált. Mert gyökeret eresztett ez a nagyszerű szellemi vállalkozás — erre talán a holnapután kezdődő verseny sem cáfol rá —, a hasonlat ezúttal nem sántít. PÁRKÁNY LÁSZLÓ A XL miskolci ülmfesztivál programjából Eger közelében, Feldebrőn 23 évvel ezelőtt, egy akkor 25 éves fiatalember részeg dula-, kodásban — félig-meddig ön­védelemből, mindenesetre nagyon zavaros körülmények között — lelőtt valakit, majd a felelősségre vonástól való félelmében — a falu így tud­ta — külföldre menekült... 1969 nyarán szenzációként robbant a hír; Dorogházi Gyula (így hívják a főszerep­lőt) nem külföldön volt, ha­nem faluja kellős közepén, szülei házának padlásán rej­tőzött, majd két és fél évti­zedig. A film néhány héttel „visszatérése” után készült; Szálkái Sándor rendezte és május 23-án, szombaton mu­tatják be „23 év a padláson” címmel. Új hajlékra vár ezer kohászfiatal Lebontják a régi klubot Országos fórumokon is gyakorta elhangzik: a mun­kásifjúság ismereteinek gya­rapításához nagy segítséget nyújtanak az ifjúsági klubok. Ezért is fogadtuk el örömmel a meghívást az ország egyik legjobban működő létesítmé­nyének vezetőségi ülésére. Az LKM ifjúsági klubjában — mert erről van szó — egyaránt beszédtéma volt a klub múltja, jelene és jö­vője. Vári Dezsőt, a klub vezető­jét minden újságíró, ripor­ter kellemes riportalanynak tartaná. Addig legalábbis, amíg magáról nem kell be­szélnie. Márpedig erről a klubról nem lehet szót ejteni az ő neve nélkül. Tizenkét S' Évzáró és életre nevelés Ügyes, szellemes kis műso­roknak lehettek részvevői a hét folyamán a szülők a Bri­gád utcai óvodában. Mivel az épületet felújítják, nagytata­rozásra készülnek, hamarabb rendezték meg itt a kis-, kö­zép- és nagycsoportos óvodá­sok évzáró bemutatkozását. Így össze tudták a műsort kötni az anyák napjával is. De nem szokásos, megható, csöpögős hangulatú anyák napi műsort kaptunk, hanem az apróságok talpraesett pro­dukcióit. Tulajdonképpen azokból a játékokból állítot­tak össze egy-egy csokorra valót, melyet az év folyamán játszottak eddig, mégis azt a Szóbeli érettségi a miskolci Zeneművészeti Szakközépiskolában felelősségteljes munkát is értékelhettük, amellyel az óvónők közösséggé formálták a sok különarcú gyereket, és amellyel külön karaktert ad­tak a fiúk és lányok szerep­lésének. Érdekes volt megfigyelni, ahogy másként-másként mondták szövegüket a gyere­kek; egymástól különbözően csillogó szemük, fejtartásuk, nekivadult viháncolásuk, ma­kacs hallgatásuk, vagy pontos munkálkodásuk megmutatta, hogy a közösségben is meg­őrizték egyéniségüket. És ez igen fontos. Az óvónői gon­dosság nem a pontosan ido­mított egyszerre mozgást ál­lította elénk, hanem a kis egyéniségek szabad önkifeje­zésének lehetőségét biztosí­totta. Ha valamelyik pro­dukciót külön is ki akarnánk emelni, a kiscsoportos leány­kák Szegedi Miklósné vezető óvónő által irányított játékát dicsérhetnénk, melyben szinte gyermekfővel, játszva kezd­ték megtanulni a lányok ház körüli munkáit. K. L. évvel ezelőtt leglelkesebb szervezője volt a klubnak, s azóta is irányítója. Az utóbbi két évben mindkétszer el­nyerték a KISZ Központi Bi­zottságának Kiváló ifjúsági klub elismerő címét (más ki­váló klubja nincs is a város­nak), s most újra váromá­nyosai e kitüntetésnek. Évente mintegy 200 ren­dezvényük van, s ezeket 950 klubtag látogatja. A nagy létszám és a sok­sok rendezvény miatt tulaj­donképpen már évek óta ki­nőtte e klub a „Műszaki há­zat”, jelenlegi otthonát. Az új klub létesítését sürgeti az is, hogy az új Lenin tér, a ven­dégház, s az attól lefelé hú­zódó, most épülő park kör­nyezetébe, esztétikai arcula­tába nem illik már a jelen­legi épület. Mindezt figyelembe véve, hamarosan lebontják a klub­házat, s a mellette levő teke­pályát. Ez utóbbi valószínű­leg az új munkásszálló alag­sorában kap majd helyet. Nehezebb másik hajlékot ta­lálni az ezer klubtagnak. Pil­lanatnyilag még csak a lehe­tőségeket mérlegelik a gyár vezetői, illetékesei. Egy biz­tos : a vállalat fiataljainak nem kell aggódniok amiatt, hogy ifjúsági klub nélkül maradnak. Annál is inkább, mert a gyár már eddig is so­kat tett a munkásfiatalok kulturális és szórakozási le­hetőségeinek megteremtésé­ért: évente 160 ezer forintot költ a klub fenntartására. S ebben az összegben még nem szerepel az a 20—25 ezer fo­rint, amelyet a nagyüzemi KISZ-bizottság költségvetésé­ből kap a klub. Ny. I. Miskolcon elsőként a Zene- művészeti Szakközépiskolá­ban kezdődtek meg — teg­napelőtt — a szóbeli érettségi vizsgák. Kettős megterhelés Sokak számára tisztázatlan a Zeneművészeti Szakközép- iskola, illetőleg Zenei Gimná­zium funkciója, szerepe. Ez a kettős megterhelést (közis­mereti és zenei) jelentő in­tézmény a középfok szintjén képezi a zeneileg tehetséges fiatalokat. Borsod, Heves. Nógrád megye, valamint vá­rosunk zeneiskoláiból és a zenei általánosból jönnek ide a legügyesebbek — jelentős százalékában munkás- és pa­rasztfiatalok —, hogy életük­nek ezt a fontos szakaszát, a középiskolai tanulmányokat e jó hírnévnek örvendő intézet falai között végezzék. A tanulmányaikat befejező zeneművészeti szakközépis­kolások ez évtől a közisme­reti — az általános műveltsé­get bizonyító — érettségi mellett zeneelméleti tárgyak­ból is érettségi vizsgát tesz­nek, majd választott hang­szerükön művészi játékukkal bizonyítják felkészültségüket. A korábbi középfokú okta­tás két irányának gyakorla­tibb összefogását példázza a zenei érettségi. Sok diákot, szülőt foglalkoztató kérdés: egyenértékű-e ez a végzett­ség más középiskolákéval ? Nem, több annál. A Zenemű­vészeti Szakközépiskola igaz­gatósága, tanárai figyelem­mel kísérik valamennyi nö­vendék fejlődését, előrehala­dását, s ha a tanuló nem fel­sőfokú zenei intézményben, hanem más jellegű főiskolán, egyetemen kíván felvételi vizsgát tenni, segítik felké­szülésében. Ugyanakkor a szakmai tudást tükröző, for­májában is megújhodó bizo­nyítvány a mindennapok ze­nei gyakorlatában is nagyobb megbecsüléshez juttatja tu­lajdonosát. Még műszaki egyetemen is — Az elmúlt évek során a végzett növendékek közül jó néhányan folytatták felsőfokú tanulmányaikat a miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men, a tudományegyeteme­ken, pedagógiai főiskolákon — mondotta Sereg * János, a Zeneművészeti Szakközépis­kola igazgatója. — Azt re­méljük, hogy ez az új típusú érettségi, mely a hagyomá­nyos négy közismereti tárgy- gyal szemben három közis­mereti és két zenei tárgyban (elmélet és hangszer) elért eredményt tükrözi, ugyan­olyan vagy még fokozottabb továbbjutási lehetőséget biz­tosít növendékeinknek. Az érettségi vizsga nem osztályonként, hanem szak­macsoportos elrendeződésben kezdődött meg, a B szakma- csoport (fúvós, ütő, magán­ének, gordon szakos hallga­tók) érettségi bizottságának elnöke dr. Veres Béla, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának szakközépiskolai előadója, a művészeti társel­nök, aki a zenei tárgyak vizsgáit vezeti, Balassa György klarinétművész, á Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. BARTA PÉTER Cecil, a tigris és a többiek Csalfa jószág az emlékezet, akkor hagyja cserben az em­bert, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá. Írogató ember­nek erről soha nem szabadna megfeledkeznie. De hát az idő rohan, a cikknek el kell készülnie, s ki ér rá könyvekben bogarászni, amikor a felhasználható adatok és idézetek készen pattannak elő agyunkból. Csak az a baj, hogy néha hiba támad a vezérlő beren­dezésben és a betáplált anyag egy kicsit összekeveredik. Ilyenkor furcsa dolgok jönnek ki, mint például az Ország- Világ legutóbbi számában, ahol ezt olvashattuk: „Nahum Goldmann-nak, Izrael állam utazó nagykövetének ügye a felületen olyan, mint az a találós kérdés, amelyet jó pár évtizede Zilahy Lajos Kék róka című színdarabjának meg­tekintése után tettek fel maguknak a nézők: — Járt-e Cecil a Török utcában?" Azt hiszem, ezt a kérdést Zilahy is nyu­godtan feltehetné magának, mivelhogy az említett darabot Herczeg Ferenc irta. Erről jut eszembe, hogy néhány évvel ezelőtt irodalmi hetilapunk kritikusa Kölcseyt idézve dörögte el intelmét az alkotó művészekhez: „Jót s jól!" Holott ezt a tanácsot első­sorban neki magának kellett volna elfogadnia, mert az idézett szavak Kazinczy Ferenctől származnak. Akkor sem volt szerencséje a kritikusnak, amikor Nóti Károly A tigris című komédiájának címszereplőjét oroszlánná szelídítette. Szerencsére az oroszlánok nem tudnak olvasni, mert a cikket olvasván jogos haragjukban elbődültek volna. Ez pedig még oroszlán nyelven sem jelenti azt, hogy „helyes a bőgés”. Hogy ez az idézet kitől származik? Tessék kikeresni! HUBAY LÁSZLÓ MEGMENEKÜLTEK A LINCSELÉSTŐL Carabinierek mentettek meg a lincseléstől öt ameri­kai tengerészt egy szicíliai fa­lucskában. A tengerészek be­mocskolták a kommunista párt sarló-kalapácsos válasz­tási plakátjait. A felháboro­dott tömeg életükre tört. SORTÜZ A Mississippi államban levő Jackson egyetemen til­takozást rendeztek a fiatalok az indokínai háború ellen. Sortűzzel vetettek véget a tüntetésnek. Két diák meg­halt, tízen megsebesültek. KIZÁRTÁK A nemzetközi olimpiai bi­zottság amszterdami ülésén kizárták Dél-Afrikát az olim­piai mozgalomból, mert a ve­zetők a dél-afrikai sportban is erősen érvényesítik a faj­üldöző politikát. ÚJ SZIVET KAPOTT A 62 éves angol szárma­zású Erik Wainwreight, a kali­forniai Stanford egyetemi központban 4 és fél órás mű­téttel új szívet kapott. Erik Wainwreight a stanfordi egyetemen operált 22. újszí­ves. ELTÁVOLÍTOTTÁK Julius Turceket kizárták a Szlovák Kommunista Párt­ból. Eltávolításának oka; fő­szerepet játszott a Szlovák KP 1968. augusztusi rendkí­vüli kongresszusának össze­hívásában. Jobboldali, oppor­tunista tevékenységet folyta­tott, letért a párt irányvona­láról, nem vette figyelembe a szocialistaellenes, jobboldali erők fellépését. ELHAGYTÁK A GYÁRAT Az argentínai Cordobában ezer munkás napok óta meg­szállva tartotta a Fiat-Con- corde cég gyárát, mert négy társukat át akarták helyezni. A vállalat vezetősége teljesí­tette követelésüket, megsem­misítették az áthelyezési dön­tést. A munkások elhagyták a gyárat. FELROBBANTOTTÁK A Csendes-óceán térségé­ben felrobbantottak egy kis hatóerejű kísérleti atomszer­kezetet. ELFOGTÁK Zsobrák Tibor 22 éves, munkanélküli gépkocsivezető •ellopta Nagy Géza pécsi ma­dárkereskedő személyautóját. A gépkocsi már korábban megkerült, hajnalban aztán a búj kálót is elfogták. FELHŐSZAKADÁS Hatalmas felhőszakadás volt Szombathelyen. Jégeső is esett. Babszem nagyságú jég­szemek lepték el az utcákat. Lakásokat öntött el a víz. Számos transzformátorállo­másba belecsapott a villám. Városrészek maradtak emiatt áram nélkül. A károk helyre- állítását megkezdték. MEGTALÁLTÁK A HOLTTESTET Sao Paulo egyik kerületé­ben megtalálták Olavo Jan­sen brazil szakszervezeti ve­zető sebekkel borított holttes­tét. Május elején tartóztatták le, azóta semmi hírt nem hal­lottak róla. A legfrissebbek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom