Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
Váltóéi ".o’ :t '1 feszülő korunkban a közvélemény növekvő knáiicri^J.^ul ío.'úul az irodalom felé, amiben minden bizonnyal bennefc'laltatik a társadalmi önismeret iránti igény. A körülmények hatása az ember tudati fejlődésére aligha vitatható, tehát e körülményeket feltárni igyekvő irodalom — a szociográfiától a novellán át a versig — az ösz- zsefüggísek felismertet csévél jótékonyan befolyásolhatja az egyén magára találását, következésképp a szocialista ember fejlődését. A tájegységek valósága akkor szívódhat fel az egész magyar irodalmi köztudatba, ha létrejönnek a tájegységi irodalmi műhelyek, továbbá, ha a Budapestre sereglett írók fokozottabb figyelmet szentelnek a szőkébb haza. a szülőhely örömeinek és gondjainak. A „Borsod—Miskolc Budapesten” rendezvénysorozat fontos eseménye volt a Borsodból, Miskolcról Pestre került írók és művészek találkozója a megye és város vezetőivel. A jó kedélyű, mondhatni otthonos eszmecserét Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára vezette be. Ott volt Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelvettese, Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács vb-elnökhelyettese. Fekete Gyula író a szülőföld iránti elkötelezettség fontosságát hangsúlyozta, Béres Ferenc énekművész több javaslattal is élt a népdalkultúra istápolására. Gergely Mihály író sok indulattal beszélt, valójában azonban keveset mondott a konkrét tennivalókról, ama javaslata, hoei- alkotóházat lenne célszerű létrehozni az elszármazott írók számára, kedvező fogadtatásra talált. Lázár István szociográfus. egykori pataki diák, az ele^ettebb aba- úji és zempléni tájak problémáiról szólt. Gulyás Mihály, a Napjaink főszerkesztője a tájegységünkön fejlődésnek indult irodalmi élet kezdeti eredményeiről számolt be, hangsúlyozva, hogy bár a két tanács támogatókészsége szemlátomást növekszik, az írók Pestre vonzódása még mindig erőteljes. A hét végén a Napjaink szerkesztőségi estjére került sor a Fiatal Művészek Klubjában. A két évvel ezelőtti Napja- ink-esttől eltérően, most kizárólag itt élő írók mutatkoztak be a fővárosi közönség előtt. Kiss Ferenc kritikus, irodalom- történész meleg szavakkal méltatta a lap erőfeszítéseit, hogy hazánk legérdekesebb országsarkát, Borsodot méltóképp reprezentálni kívánja a jelenkori magyar irodalomban. A lap főszerkesztője a főváros és vidék irodalmi életét vetette össze, kijelentve, hogy a Napjaink nyolc esztendő alatt több eredményt mondhat magáénak annál, mint amennyiről a fővárosba koncentrált országos sajtó hírt ad. A borsodi táj iránti információs közömbösség leküzdésének legjárhatóbb útját abban látja, hogy az itt élő toliforgatóknak, tehetségük izmosításával, olyan alkotásokat kell létrehozniok, amelyek könyvben, vagy budapesti sajtófórumokon megjelenhetnek. Előadása végén nyomatékosan aláhúzta, hogy tájegységünk irodalmának korunk legfőbb témáján kell felnőnie, s ez a téma nem más, mint a szocializmus teljes felépítése a gyárakban, a földeken és az emberekben. E nemes ügy elkötelezett szolgálata a lap legfőbb célja. A telt háznyi közönség egyöntetű tapsokkal jutalmazta Kalász László, Serfőző Simon verseit, hármat-négyet maguk adtak elő, míg a többit Koós Olga, Harkányi János és Kulcsár Imre, miskolci színművészek szavaltak. Bort Károly 17 éves bükkaranyosi diáktól két költemény szerepelt műsoron. Baráth Lajos érzelmes beszédet rögtönzött szülőföldjéről, Abaújról. Gulyás Mihály „öreg ház” című elbeszélése is tetszést keltett. Az est mérlegét a klub vezetői jónak, igen eredményesnek minősítették. A kétórás műsor nem hatott íárasztólag a közönségre, példás figyelmet tanúsított mindvégig. Az estet hosszas baráti beszélgetéssel folytatták a szerkesztők és a közönség tagjai. A ív-riporter helyett... Szombaton este a tévéből is értesülhettünk, miként mutatkozik be Borsod és Miskolc a fővárosban. A képernyőn néhány pillanatra feltűnt egy-két perzsaszőnyeg is: a Kossuth ■ Gimnázium tanulóinak munkája. A szőnyegeket megcsodálta Kohut Magda művésznő, két gimnazista kislány nagyon talpraesetten elmondta, hogy immár tíz esztendeje foglalkoznak a Kossuth-diákok szőnyegszövéssel, hogy nagyon szeretik ezt a munkát, s a riporter máris más témára váltott a „Tévé jelenti'’ törvényei szerint. A kitűnő Rapcsányi Lászlónak — még a stílustörés árán is — egy kérdést szerettem volna odasúgni: mit kezdenek szőnyegszövő mesterségükkel a lányok érettségi után? Ez a kérdés persze külön műsornak lehetne az indítója. Ügy érzem, annak ellenére, hogy az öt plusz egyes oktatásnak ezt a miskolci Kossuth Gimnáziumban honossá lett formáját már sokszor megdicsértük, a szőnyegszövés, javítás társadalmi hasznáról kevés szó esett. A Kossuthban a lányok nemcsak némi kézügyességre tesznek szert, nemcsak esztétikai érzékük fejlődik, hanem megtanulnak egy ritka szakmát. Mert a szőnyeget szőni — ha a terméket értékesíteni is akarják és a Kossuthban értékesítik — nem lehet jól, rosszul. A vevő pontos, szép munkát kíván, hiszen négyzetméterenként 1200 forintot fizet, s a gimnazista lányok ilyen munkát adnak ki a kezükből. Az iskola tanulói eddig több mint 650 négyzetméter szőnyeget szőttek, s raktáron soha nincs egyetlen darab sem. A megrendelők? Elsősorban az iskola tanulói (ők aztán igazán tudják, hogy nem vesznek zsákbamacskát), és itt dolgoztatnak a jó ismerősök is, akik tudnak várni a szőnyegre. Mert ez azért mégsem üzem, hanem iskola. Egy nagyobb darab — több osztály dolgozik rajta — nemegyszer szeptembertől májusig sem kerül le a szövőszékről. De, ha levágják, kikefélik, vasalják, akkor akárki megnézheti. A minőségről pedig csak ennyit: a szőnyegszövő iparban 46—52 ezer csomóval dolgoznak négyzetméterenként. A Kossuth Gimnázium „üzemében” 76—80 ezer az egy négyzetméterre eső csomók száma. Egyszóval, aki vásárol az iskola termékeiből, annak tényleg nem lehet a minőségre panasza. De nem akarunk üzletszerzőnek felcsapni. Erre nincs is szükség. Az iskola — szakemberek által többször elismert tematika szerint — megtanítja a szőnyegszövést. S ezzel feladatát teljesítette. A végzettek 30 százaléka továbbtanul, nekik már nem lesz idejük szőnyeget szőni. A fennmaradó 70 százalék — konkrét számokban sem kevés — munkát keres. Nem mondhatni, hogy mindannyian könnyen találnak. Persze, ha volna Miskolcon egy szőnyegszövő üzem?... Dehát nincs. Ezért szerettem volna én azt a kérdést odasúgni a riporternek a szombat esti műsorban. Hátha meghallotta volna a Népi Iparművészeti Tanács szakvezetői közül valaki, vagy egy borsodi háziipari szövetkezet, a megyei, vagy a városi tanács ipari osztálya. Mert nem könnyű nálunk a női munkaerőket elhelyezni, s mert Borsod annyi más mellett szőnyeg- szövő iparáról is híres lehetne. (gyarmati) Illusztráció. Lenkey Zoltán rajza Borsod—Miskolc Budapesten Főiskolai tanárok Felkért tudósítónk írja A ßnnek szeretik a könyveket hangversenye Finnországban a múlt év végén hozták nyilvánosságra az előző és az 1969-es év statisztikai adatait. Érdekes pillantást vetni a számokra és itt-ott összehasonlítani a többi skandináv országokéval. Finnország területe 337 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 1968. január 1-én 4 millió 676 ezer volt, .ebből „csak” 695 ezer 500 lakott a fővárosban. Szembeötlő az aránytalanság a kivándorlók (10 ezer 200) és a bevándorlók (3 ezer 300) között. Dániában és Norvégiában a beás kivándorlás nagyjából egyensúlyban van, Svédország viszonylatában pedig a bevándoilók száma jelentősen meghaladja a kivándorlókét. A munkanélküliség a következőképpen alakul a számok tükrében: Finnország 3.2 százalék, Dánia 2,7 százalék. Norvégia 0.8 százalék és Svédország 2,3 százalék, az összlakossághoz viszonyítva. A legtöbb munkást foglalkoztató ágak között az erdő- és mezőgazdaság vezet Finnországban (35,5 százalék), ezt követi az ipar (22,8 százalék), — túlsúlyban természetesen a papír- és cellulózgyártás. Érdekes, hogy Finnországban a legkisebb az alkalmazottak aránya, csak 15,1 százalék, Dániában viszont 25,1, Svédországban 20,1, Norvégiában pedig 18.8 százalék. A mezőgazdasági ágazatokban az állattenyésztés vezet, ezen belül főleg a baromfi- és szarvasmarha-állomány jelentős. Finnországot csupán Dánia előzi meg e tekintetben. Finnország területének legnagyobb részét erdő borítja, így a fakitermelésben — Svédország mögött — a második helyen áll, a papír- gyártásban viszont első. A tejtermékek előállításában csupán Dánia van előtte. Érdekességként említhető, hogy a skandináv országok között csak Finnország termel jelentősebben több tejet, mint sört, pedig az utóbbi is igen kelendő, különösen 1969 közepétől, amikor „felszabadult” az alkoholtilalom alól. Úgy tűnik, hogy a finnek sem tengeren, sem vasúton' nem szeretnek annyit utazni, annál inkább autóval. 1967-es adatok szerint a személygépkocsik száma valamivel több. mint 550 ezer. A finnek nagyon szeretnek olvasni. Minden család számottevő házikönyvtárral rendelkezik. A közkönyvtárak 1967-ben több, mint tízmillió kötetet tartottak nyilván, a kölcsönzött kötetek száma csaknem elérte a 24 milliót. A könyvolvasás terén kétségkívül a dánok viszik el a pálmát, míg a norvégek láthatólag nem szeretnek olyan sokat olvasni, ök viszont sokkal többet járnak moziba, nem is szólva a dánokról, akiknek az olvasás mellett is van idejük mozira. A finnek inkább tévét néznek és újságot olvasnak. Igen sok napilap jelenik meg Finnországban, egyetlen nap alatt 1 millió 828 ezer példányszám lát napvilágot. A legnagyobb helsinki napilap átlagos példányszáma hétköznaponként 265 'ezer. (Nálunk közel 800 ezer. Szerk.) Átlagterjedelme 48 oldal, tele hirdetésekkel. A finn nyelvű napilapok mellett svéd nyelvűek is vannak, s hogy a pár ezer lappról sem feledkezzenek meg, lapp nyelvű újságot is megjelentetnek. KERESZTES LÁSZLÓ Fotó-, film- és képzőművészeti fesztivál előkészítésén fáradoznak ezekben a napokban a Nehézipari Műszaki Egyetem harmadéves gépészmérnök-hallgatói és az önképzőkörök tagjai. A március 19-én kezdődő háromnapos fesztiválra az ország összes felsőfokú intézményét meghívták. Az első nap délelőttjén nyitják meg a diákok fotókiállítását, amire már eddig 34 iskolából százharmincán jelentkeztek. A zsűri a Fotóművészek Országos Szövetségének két képviselője és a Miskolci Fótóklub elnöke lesz. Három napon keresztül vetítik azt a 30—40 rövidfilmet, amelyeket egytől egyig egyeMárcius elsején este a budapesti Fészek Klubban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zene- és Énektanárképző Szak Miskolci Tagozatának művésztanárai adtak hangversenyt. Műsorukat mai magyar szerzők alkotásaiból állították össze. A szépszámú fővárosi és miskolci szakértő közönség előtt Rőczey Ferenc Horusitzky: Poétikus gyakorlatok című zongorasorozatából játtemisták, főiskolások készítettek. A kisfilmek versenyére lengyel egyetemi hallgatók is jelentkeztek. A legjobbakat a Sára Sándor operatőr-filmrendező elnökletével működő zsűri választja ki. A második napon nyílik a képzőművészeti kiállítás, 60—70 pályaművel. A festmények, kisplasztikák, kerámiák értékelésére is szakértőket hívtak meg. A fesztivál utolsó napján levetítik a díjnyertes filmeket, ankétot rendeznek a három művészeti ág diák- és hivatásos képviselőinek. A 250 vendég és a miskolci vendéglátók búcsúesttel fejezik be 21-én a rendezvénysorozr^ot. E. i. szott három darabot (Haran_ gok, Szomorúság és szeszély, Giocoso). Az ellentétes hangulatok hatásos szembeállításával az érdekes mű és interpretációja nagy sikert aratott. Kincses Margit Jeney merész hangzásvilágú öt zon- goradarab-ját adta elő. Különösen az erőteljes, differenciált ritmikájú első és harmadik darab, valamint a noctume-hangulatot árasztó negyedik darab szép formálásával hatott a hallgatóságra. Petrovics Passacaglia in blues című fagott-művét Nemes Ferenc játszotta (Rőczey Ferenc zongorakíséretével) pontosan, szép kifejezéssel. Bákonyi Tamás (oboa), Benedek Tamás (klarinét) és Nemes Ferenc (fagott) szólaltatták meg Maros Rudolf 1951-ben keletkezett Szerenádját. Kamarajátékukat kiegyensúlyozottság, precizitás jellemezte; különösen a népdalos hangvételű harmadik tétel tetszett. Hajdú hegedűre és zongorára komponált Szonátájának (Gál Károly hegedű, Kincses Margit zongora) friss, eleven, lendületes előadása zárta az igényes összeállítású műsort. Reméljük, hogy ezt a pedagógiai célzattal összeállított, mai magyar szerzők műveit népszerűsítő színvonalas koncertet Miskolcon is megrendezik. BARTA PÉTER Sára Sándor elnököl Fesztivál az egyetemen ÉHEZNEK Chilében a lakosság 56 százaléka éhezik. A rosszul tápláltság különösen a gyermekek testi és szellemi fejlődésére hat károsan. NÉGY EMBER MEGHALT Az alsó-szászországi Celle közelében lezuhant a Bundeswehr két helikoptere. A baleset következtében négy ember meghalt. MEGSZENESEDETT Holtan találták párizsi lakásán a 27 éves Ria Bartókot. A német származású, francia sanzonénekesnő ágyban dohányzott és közben elaludt. A tűzoltók, akiket a szomszédok riasztottak, már csak megszenesedett holttestét találták meg. GÉPlRÓREKORD Immár 140 órája egyfolytában veri az írógép billentyűit David Carnochan londoni diák, jócskán megdöntve ezzel a non-stop írógépelés eddigi világrekordját (63 óra). A fiatalember jótékony célra fordítja a díjul kitűzött 200 fontot. TÍZ ÉVRE ÍTÉLTÉK Oxfordban 10 évi börtönre ítélték Wiliams volt angol századost, akit a bíróság bűnösnek talált abban, hogy egy izraeli repülőgépre pokolgépet akart csempészni. A vádlott azt állította, hogy így akart befurakodni az arab ellenállók londoni szervezetébe, hogy később elárulhassa őket. Minden vágya, hogy kémelhárító lehessen. KÉT VONAT ÖSSZEÜTKÖZÖTT Harminc utas sebesült meg, ketten közülük súlyosan, amikor a japáni Naka- sinminato és Sinmacs Ivucsi városkák között összeütközött két vonat. KÉNYSZERKÖLCSÖN Az izraeli kormány elfogadott egy törvénytervezetet, amelynek értelmében nrn- den jövedelemmel rendelkező izraeli állampolgárnak a jövőben megadóztatott jövedelme 7 százalékából hadi- kölcsönt kell jegyeznie. A kényszerkölcsön jegyzésből a jövő pénzügyi évre a számítások szerint négyszáz millió izraeli font bevételhez jut a kormány. FIGYELMETLEN VOLT Kunszentmiklóson Pecz József, 25 éves dömsödi lakos segédmotoros kerékpárjával nekiütközött egy villanyoszlopnak, mert járművét figyelmetlenül vezette. Orvoshoz szállítása után sérüléseibe belehalt. AZ ITTASSÁG OKOZTA A BAJT Öt személy életét vesztette, hárman súlyosan megsebesültek a Tokiótól délre levő Chiba prefektúrában. amikor egy vasúti átjáróban utasokkal zsúfolt mikrobusz rohant bele egy vasúti szerelvénybe. A szerencsétlenséget a mikrobusz vezetőjének* ittassága okozta. KIVÉDI Jim Garrison New Or- leans-i ügyész kijelentette, bizonyos benne, hogy sikeresen védi ki Clay Saw által ellene indított ötmillió dolláros kártérítési keresetét. Garrison, aki Sawnak és társainak a Kennedy meggyilkolására szőtt összeesküvése után nyomozott, hangsúlyozta, hogy hasonló pereket más ügyészek is indítottak hitelrontás céljából. Két rendezvény Pesten
