Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
A Korunk Színháza bemutatója Gyilkosok éjszakája Amikor a Felolvasó Színpad esztendei programját összeállították, a szerkesztőket az az elv vezérelte, hogy a kissé statikus, lemerevedett felolvasási forma játékókkal, pódiumprodukciókkal oldódjék. így került műsorba a budapesti Egyetemi Színpad Gyilkosok éjszakája című, kétrészes drámája is, amelyet Jósé Triana, fiatal spanyol drámaíró írt. A drámát másfél évvel ezelőtt olvashattuk a Nagyvilág hasábjain, e sorok írója őszintén bevallja, hogy olvasva jobban tetszett Jósé Triana műve. Talán azért, mert ez a megoldásaiban eléggé komplikált dráma szabad teret enged a fantáziának, mindenki úgy népesíti be a művet, és olyan szellemi játékkal tölti be, amilyenre a hangulata és a pillanatnyi képessége predesztinálja. A játék egészen más. A néző arra kényszerül, hogy a színészek vagy színjátszók (az egyetemisták öntevékenyek) játékából kibomló világot figyelje. S ez olyaij dráma esetében, mint a Gyilkosok éjszakája, eléggé szűk világ. Ezért is ült a kissé megfogyatkozott nézősereg zavartan zsöllyéiben; a talányok, a feladványok túlságosan erősek voltak, az absztrakciók nehezen fordultak fejükről a talpukra, minek következtében dzsungel maradt. a néző tudata. Hogy miről szól Jósé Triana műve, azt nagyon nehéz felvázolni. Ha akarom, a kispolgári konvenciók elleni lázadást sejtem ki a drámából, de arra is gondolhatok, hogy Triana a fiatalok önmegvalósításának kemény törekvéseit rajzolta fel. Más vonatkozásban határozottan Piran. delióra kell gondolnom, arra a nagyszerű dráma-művészre, aki tökéletesen játszatott játékot a játékban, egymásba olvasztott szerepeket, ha mondanivalója úgy kívánta, elűzte a színpadról a festék- szagú díszleteket. De gondolhat a néző arra is, hogy mindenki önmaga szerencséjének a kovácsa, bírája, s ha úgy hozza a sors, börtöne. Ez utóbbira is van okunk gondolni, mert Fela, Bebe, Hahó — egy úgymond kispolgári (nem egészen bizonyos) család három különös lázadó fiatalja — a kitörést, a tettet, vagyis a gyilkosságot, az ítélkezést, de ha jól sejtettük, még a bűnhődést is saját maguk játsszák el, természetesen más-más palástok alatt. Bármit érezzen is ki a néző Jósé Triana drámájából — vagy szellemtágító, vagy szellemszűkítő drámai virtuozitást —, a jellemek karakteréről nem sok jót mondhat. Amorf eszmeiség, befejezetlen jellemek, lelkes játék (Cserhalmi Anna, Szilágyi Mariann, Jordán Tamás keltette életre a fiatalokat) jutott osztályrészül a jobb sors. ra és gazdagabb, szellemdú- ~abb darabokra érdemes felolvasó színpadi nézőseregnek. (párkány) jfc Miniatűr néprajzi múzeum Gobbi Hilda lakása. Összedrótozott, csorba, máztalan és mázas köcsögök a kecskelábú asz. talon, füles korsók, csikóbőrös kulacsok, mángorlók díszítik a fehérre meszelt falakat. A rézvasalók, mozsarak, rokkák, köpülők sok nemzedéken keresztül szolgálták a parasztcsaládokat, akiktől vidéki vendégszereplései során kapta ezeket ajándékba. Esztergagép vagy diavetítő? Életünk egyik legnagyobb sorsfordulója a pályaválasztás. Ez így kissé közhelyszerűen hangzik, de sorsunk fordulóját csak akkor tudjuk igazán hangsúlyosnak tekinteni, ha a választott pályát elhibáztuk, vagy megtaláltuk boldogságunkat. Ma már a szociológusok, a pedagógusok hada, különböző intézmények, közöttük talán a legfontosabb, a Pályaválasztási Tanács, fáradoznak azon, hogy az egyén és a népgazdaság összhangjának megfelelően válasszon pályát a fiatal. A pályaválasztás és pályairányítás jegyében rendezte meg a miskolci Pályaválasztási Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága több üzem és szerv közreműködésével a Kossuth utca 11. szám alatt megnyílt pályaválasztási kiállítást. Ha az érdeklődő figyelmesen körültekint, észreveheti, hogy a kiállítás tervezői a kevésbé keresett szakmákat helyezték premier planba; az építőipar, a kohó- és öntőipar, az esztergályos szakma, a kovácsmesterség, a hegesztés és gépszerelés kapott az átlagosnál nagyobb figyelmet. Már az első pillanatban feltűnik, hogy a modern technika vívmányai, eredményei a felsorolt szakmák rokonszenvessé tételében erősen dominálnak. A kiállítás megpróbálja a pályaválasztással kapcsolatos téves információkat — egyes szakmákkal kapcsolatban felemlegetett nehézségekét — a tények erejével helyreigazítani. Az elmondottak ellenére úgy érezzük, hogy a pályaválasztási tanács nagy szorgalommal, sok ötlettel és társadalmi készséggel életre hívott kiállítása csak részben felel meg a várakozásnak. Ismételjük, azt csak helyeselni tudjuk, hogy a kevésbé ismert szakmákra hangsúlyosan hívják fel a figyelmet. De ha figyelembe vesszük, hogy a Pályaválasztási Tanács feladatainál fogva nemcsak ezt az egyoldalúságot vállalja, akkor hiányolnunk kell az elhatározó erőt sugalmazó más miskolci iskolatípusok felsorakoztatását. Sajnos, a gimnáziumok, a technikumok, a szakközépiskolák igen halvány szerephez jutnak ezen a kiállításon. Mi értjük a rendezők törekvéseit; az említett iskolatípusok eléggé kedveltek, ismertek, nem szükséges felhívni rájuk a figyelmet. E szemlélet kissé torz. A munkás szülők gyermekei — elsősorban a tehetségesekre, a nagyon jó tanulókra gondolunk — ezrével kerülnek olyan pályára, amelyeket egyoldalúan kínáltak fel számukra. E kiállításnak véleményünk szerint számot kellett volna adnia például a miskolci gimnáziumok tagozatos osztályaiban folyó, rendkívüli képességet, tehetséget igénylő munkálkodásról is, hátha éppen a kiállítás megtekintése nyomán érielődöt volna meg néhány tehetséges fiatalban az elhatározás: fizikus, matematikus, nyelvész szeretne lenni. Egyéni beszélgetések során, ahol a tanulók képességei nagyjából ismertek, helyénvaló a differenciált tanácsadás, de egy kiállításnak mindazokat az iskola-vívmányokat tükröznie kell, amelyek a szocialista társadalom létéből fakadnak. Az esztergagépek és a nyelvi laboratóriumok diavetítői megférnek egymás mellett. Még mondanak is valamit, ha célszerűen faggatjuk őket íi»_U Déli Hírlap-ankét A Filcsik bundája és a hobby A miskolci Herman Öttó Múzeum dolgozószobájában nem készültek fel „ügyfelek” fogadására. Nincs vendégszék, s ha volna is, azon most köcsög meg klisé, kotta, és kolomp terpeszkedik. A néprajzkutató, szemrontó filmeket vizsgál és számoz, hogy aztán minden kocka egy-egy adattá alakuljon át a nagykönyvben. Csendes, téli foglalkozás és távolról nem is tűnik izgalmasnak. Csak akkor kezdenek érdekelni a képek, mikor megpillantom a Filcsik bundáját. Nem tévedek, mert a fölvételeket Kőris Kálmán készítette a század elején, s azon a tájon, ahol a nagy palóc is annyiszor megfordult. Ezek az emberek voltak hát Mikszáth hősei. Tisztes ünneplőben, csöpp kevélységgel néznek a lencsébe. Egy író és egy tudós jóvoltából túlélték a sírt... Dr. Bodgál Ferenc néprajzos nem vált át lírára. Inkább bosszús, mert a hajdani subák, szűrök, kuzsuk nemegyszer méltatlan kezekbe kerülnek. A régi népi éjét tárgyai, használati eszközei „magángyűjteményeket” gazdagítanak. Mert nem minden hobby hasznos. Az emberek — pusztán azért, mert mostanság ez a divat — régi cserepekkel, faragásokkal díszítik a lakásukat. Van pénzük — több, mint a múzeumnak — és felvásárolják a régi szűröket, subákat, s ezzel nemcsak a kutatókat fosztják meg a tudományos munkához szükséges tárgyaktól, hanem a nagyközönség számára is hozzáférhetetlenné teszik a sokszor páratlan néprajzi értékeket. — Persze sok gyűjtőnek állítottak már emléktáblát, mert az anyag végül is közkincs lesz... — Nem egészen erről van szó. A rendszerezett, tudományos igénnyel vásárolt gyűjteménynek mi is örülünk, sőt akár szakmai segítséget is adunk a gyűjtőknek. Egyben persze védetté is nyilvánítjuk — ha kellő értéke van — az anyagot. De hát a gyűjtők legnagyobb részét nem érdekli, hogy mi a tárgy irodalmi, köznyelvi és helyi neve, hogy hol készítették. kinek a műhelyéből került ki, milyen anyagból, milyen technikával készült, s mi volt a rendeltetése. így aztán alig több egy gyűjtemény, mint anyaghalmaz. — El kell készíttetni a régi népi élet kedvelt tárgyait, így mindenki számára hozzáférhetővé válnak. — Nem lenne rossz, de az eddigi próbálkozások sajnos nem váltották be a reményeket. A nagyipari préselt edények például meg sem közelítik a korongmunkákat. A fazekasokkal azonban talán mégis lehetne próbálkozni. Ez azonban csak egy szakma. Egy kuzsu (rövid, hímzett bunda) például szinte megfizethetetlen. Ezt reprodukálni már nem • gazdaságos, megt®leK> ígfctiy sincs rá. — ? ? ? — Félek, hogy egy új divathullámmal sok néprajzi kincs a szemétre kerül. Régi életünk tárgyainak, használati eszközeinek elsősorban a múzeumban van a helye, így mindannyiunké. És nálunk beszédesebbek is a tárgyak... (gyarmati) Február 4-én, szerdán este hét órakor a TIT városi szervezetének rendezésében a Kazinczy Ferenc Klubban Déli Hírlap-ankét lesz, melyen a lap szerkesztői és vezető munkatársai válaszolnak Miskolc fiatal napilapjával kapcsolatos kérdésekre. Néprajzi, honismereti gyüjtöpdlyázat A Borsod megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Miskolc mj. városi Tanács 99 Beszélő gép, fizuul Afrikába 99 Angliában a szellemileg fogyatékos gyermekek részére fenntartott intézetben oktatási segédeszközként „beszélő” gépet alkalmaznak. E gép segítségével a gyermek a neki megfelelő tempóban, hangszigetelt külön szobában tanulhat. A gép „tud” énekelni, hat nyelven beszél, kérdéseket tesz fel és válaszol rájuk. A párizsi „Gyermekek szalonja” a 13—17 éves fiatalok számára érdekes pályázatot hirdetett. A pályázat címe: „Vízum Afrikába". Egy hatalmas termet részben sivataggá, részben műanyagból megformált „vadállatoktól” hemzsegő őserdővé alakítottak át. A fiatal utazóknak különböző próbákat kell letenniük: át kell kelniök például egy indákból font függö- hídon, fel kell sorolniok Afrika különböző részeinek természeti kincseit, fel kell is- memiök a földön heverő különböző ásványokat stb. * A franciaországi Dijonban a helyi kulturális egyesület a könyv, és hanglemezkölcsönzésen kívül játékkölcsön. zéssel is foglalkozik. Heti 1—3 frank kölcsönzési díj fejében ötszáz játék között válogathatnak a gyermekek. E játékok között azonban nem akad egyetlen baba, mackó, vagy más plűss-állafka, amelyeket a gyermek megszerethet és egy hét után az elválás fájdalmat okozhat neki. V, B. művelődésügyi osztálya, a Herman Ottó Múzeum, a Hazafias Népfront városi és megyei bizottsága, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága és a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ néphagyományaink megyei értékeinek összegyűjtésére újra meghirdeti az 1970. évi IX. megyei néprajzi és honismereti gyűjtőpályázatot. Eredeti helyszíni gyűjtést tartalmazó pályamunkákkal önkéntes gyűjtők és gyűjtőcsoportok pályázhatnak bármilyen szabadon választott néprajzi és nyelvjárási tárgyú, nyomtatásban még meg nem jelent anyaggal. A régi népéletre vonatkozó, kiadatlan levéltári anyagból is lehet pályamunkát készíteni. Az általános és középiskolás tanulók és a felnőtt gyűjtők, kollektívák külön kategóriában versenyeznek. A pályamunkák beadásának határideje az ifjúsági kategóriában 1970. április 30., a felnőtt kategóriában 1970. június 30. A bíráló bizottság hat díjat oszt szét majd a nyertes munkák között. Az I. díj háromezer forint. Az eredményhirdetésre a múzeumi hónap keretében, októberben kerül majd sor. éjféltől reggeli KÉSZLETBŐL SIKERES IDEGÁTÜLTETÉS Dr. Walter Jakobi, a müncheni egyetem idegsebészeti klinikájának főorvosa sikeresen ültetett át tartósított emberi idegeket. Az egyetem szóvivője közölte, hogy a sebész az elmúlt hetek során két ilyen műtétet végzett. LÁZADÁS KIROBBANTÁSÁRA * KÉSZÜLTEK Khartúmban had'bírósagi tárgyalás kezdődött kormányellenes összeesküvéssel vádolt 72 személy ügyében. Fegyvereket szereztek, híveket toboroztak azzal a céllal, hogy lázadást robbantsanak ki és megdöntsék a rendszert. A BŰNÖZÉS HELYZETE Dr. Szénási Géza sajtótájékoztatón ismertette a tavalyi bűnözés helyzetét. A csökkenés mellett egyes bűntettek — például emberölés, garázdaság, erőszakos nemi bűntettek, hivatalos személy elleni erőszak — növekedtek. De sok a közlekedés körében elkövetett bűntett is. A politikai jellegű bűncselekmények aránya az összes , ismertté vált bűntettekhez képest évek óta nem haladta meg a fél százalékot. A bűnelkövetők száma tavaly 71 510 volt FELOSZTOTTAK 10 NAGYBIRTOKOT Chile déli részén, Nuble tartományban a parasztok elfoglaltak, majd felosztottak 10 nagybirtokot. Erre kihirdették a hatóságok a rendkívüli állapotot. KIRABOLTAK A POSTAAUTÓT Álarcos banditák az éjjel Dublin közelében egy postaautót kiraboltak és a 15 000 font sterlinggel továbbálltak. BOMBA Á VONATON Egy ismeretien telefonáló közölte, hogy a Nizza—Róma között közlekedő expressz- vonaton bombát helyeztek el. Az olasz határnál a vonatot alaposan átvizsgálták, de semmi gyanúsat nem találtak. A PÉNZTAR KULCSAIT „KÉRTÉK” Három fiatalember egy spanyol munkaközvetítő vállalat párizsi irodájában fegyverrel a kézben „kérte” az ott levőket a pénztár kulcsainak átadására. Ezután a 200000 frankot táskába gyömöszölték és tökéletesen beszélt spanyolsággal elköszöntek. MARIHUANA A LUXUSKOCSIBAN Thomas Harms amerikai állampolgár luxuskocsiján 900 kiló marihuánát akart az USA-ba becsempészni. A mexikói határon letartóztatták. KIDERÜLT Egy vizsgálat során kiderült Zala megyében, hogy a vállalatoknál a szociális, kulturális célokra fordított ösz- szeg jelentősen csökkent és a lehetségesnél jóval kisebb összeget fizettek ki nyugdíjasok és más rászorulók részére a segélyezési keretből. Az összegek nagy részét tartalékolták vagy más célokra használták fel.
