Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
Dr. JukuHX tál ideg- és eunegyógyász professzor nyilatkozata Nemzetközileg elismert szaktekintély, ideg- és elmegyógyászatunk vezető szakembere, Ur. Juhász Pál professzor — a Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Neurológiai és Psychiatrial Klinikájának igazgatója — látogatott el Miskolcra, a Semmelweis Kórház kórszövettani osztályára. A professzor évek óta ad szakmai segítséget a miskolci kórházak szakíöorvosainak, akik korábban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen tanítványai vagy munkatársai voltak. Juhász professzor speciális ideggyógyászati eseteket konzultál, s az idegkór- szövettani anyagok feldolgozásában nyújt nagy segítséget. Legutóbbi látogatása alkalmával lehetőségünk volt beszélgetni a neves profesz- szorral, aki — a többi között — nyilatkozott az idegbetegek szaporo- i jés a modern kor felgyorsult élettempója közötti összefüggésről. Keres változása határozza meg a neurózist. Megelőzésének egyik legjobb módja: a művelődési igény és a kulturálódási lehetőség összehangolása. Mert jelen pillanatban sajnos az igények még mélyen a lehetőségek alatt vannak, s bár tetemesen megnőtt a szabad idő, sok esetben nem tudnak vele mit kezdeni. A terjedő alkoholizmus egyik alapvető okává is ez vált — fejezte be nyilatkozatát dr. Juhász Pál professzor. (révo) — Korábban — évtizedeken keresztül — tartotta magát a hiedelem, hogy a neurózis úgynevezett civilizációs betegség, a magasabb szintű városi kulturáltság velejárója — kezdte nyilatkozatát Juhász professzor. — Több mint egy évtizeden át folytattam kutatásokat egy 700 lakosú községben. Tudományos felméréseim bebizonyították: az idegbetegség falun sem ritkább, mint a városokban. A lakosság 25—26 százaléka a falvakban is idegbeteg. A neurózis terjedéséhez nagy részben hozzájárult az is, hogy a kisárutermelésről a nagyüzemi termelésre való áttérés során megváltozott a falusi lakosság emberközi kapcsolata. El kellett fogadniuk a nagyüzemi termeléssel járó újfajta hierarchiát, s ennek megfelelően módosítaniuk értékrendszerüket Egy mai faluban már nem azért tisztelnek egy embert, mert ennyi vagy annyi hold földje van, hanem azért, mert munkája a társadalom számára értékes, vagy tudása az átlagember fölé emeli. Jelentős változást hozott a falusi emberek életébe a villamosítás. Segítségével bekerültek a telekommunikációs forgalomba, s naponta az információk tömegét kapják. S bár az információk egy részét talán nem is értik, ideg- rendszeri hatásuk kimutatható az esetek túlnyomó többségében. A tapasztalatok alapján levonhatjuk a következtetést: nem a kulturális szint magassága, hanem a kulturálódási folyamat felgyorsulása, az emberi kapcsolatok gyöá. Te kis buta! Látod, nem is olyan nehéz pacsit adni... Az LKM ünnepségsorozata Végleges döntés február 19-én A Déli Hírlap is többször hírt adott már azokról a nagyszabású intézkedésekről, amelyekkel a Lenin Kohászati Művek a vállalat fennállása 200. évfordulójának méltó megünneplését készíti elő. Noha a július végén csúcsosodó ünnepségsorozat körvonalai már egyre inkább kibontakoznak, s a keretek már jóformán készen vannak, egyes fontos kérdésekben még most sem született vég- ' leges döntés. A felkészülés jelenlegi stádiuma: február 10-ig az egyes szakbizottságok pontos forgatókönyvet készítenek a maguk területéről. A különböző rendezvényekről és a jubileummal kapcsolatos más kérdésekről február 19-én döntenek véglegesen az illetékesek. I gyümölcs-, gomba-, zöldségtermesztésről A mezőgazdasági könyvhónap miskolci eseményei Február 5-én, csütörtökön, este 6 órakor a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban nyitják meg a mezőgazdasági könyvhónap miskolci rendezvénysorozatát. Már az ünnepélyes megnyitó után érdekesnek ígérkező • előadás hangzik el a szőlőtermesztésről, a metszésről. Másnap délután 3 órától ugyanott, gyakorlati bemutatót tartanak a gyümölcsfák tisztogatásáról. A további napokon szintén sok hasznos ismeretre tehetnek szert azok, akik este 6 órára elmennek a művelődési házba: 10-én az ehető és mérges gombákról, 11-én a zöldségtermesztésről, 17-én a földtörvény végrehajtásáról, 18-án a kiskerttársulások működési szabályzatáról, 19- én a barackosokról, másnap ismét a gombákról. 23-án a vitaminokról, 24-én a személyi földhasználatról, a következő napon a házikerti növényvédelemről, 26-án pedig a szőlőfajtákról tartanak elő'v’óst. Gyakorlati bemutató 19-én és 26-án délután 3 órától is lesz. Az utóbbira az Uránia csillagvizsgáló j előtt gyülekezhetnek az ér deklődők. Bővül a család — Antal — szól a férjéhez az ifjú feleség, férje arcát simogat —, nem akartam szólni neked, amíg nem voltam benne bizonyos: hamarosan hárman leszünk. — Nagyszerű — szól az ifjú férj lelkesen. — Biztos vagy benne, drágám? — Igen, drágaságom. Itt a távirat, holnapután érkezik anyám. Szervizaknák Nagy értékű munkát rendelt a Miskolci Mélyépítő Vállalatnál a 3. sz. AKÖV. Üj autóparkírozó épül a taxik számára. A Partizán utcai beruházás munkálatai a hideg idő ellenére is jól haladnak. Most alakítják ki a kocsik javításához szükséges szerviz-aknákat. BOLTOK A VÁROS PEREMÉN IV. Belváros* centrikus szemlélet Jó tíz évvel ezelőtt foglalkozott az MSZMP Politikai Bizottsága a munkásosztály helyzetével. Külön kitért a városok munkáslakta peremkerületeinek ellátási gondjaira, s határozatba foglalta: ezeken a területeken meg kell gyorsítani az üzlethálózat fejlesztését. A határozat — megszületésétől — a párt-, állami és társadalmi szervek különböző fórumain számtalanszor szerepelt. Jellemző példa: csupán az utóbbi öt esztendőben kerületi tanácsaink és a városi tanács hatvanegy alkalommal foglalkozott a munkáslakta külső városrészek ellátásával. Az eredmény? Évről évre szaporodik a város peremen a korszerű üzletek száma. Néhány helyen — mint például Perecesen — csaknem minden igényt kielégítő ABC-áruház, külön fűszer- és csemege-, húsbolt, modern szolgáltatóház épült Komlóstetőn, a Kistábornok utcában, Majláthon, az Űttörő- parkban, a Martintelepen is átadtak egy-egy áruházat, amelyek sokat javítottak a korábbi ellátáson. Javítottak, de... De csak a feltételeken, s annak is — sok esetben — csak az egyik oldalán. Mert bármennyire örvendetes a tény, hogy ma már modern üzlethelyiségeket kapnak a peremkerületek is, a vásárlók bosszúságát csak növeli, ha korszerűsített boltokból kell kilépniök — üres kosárral. A külső városrészekben tett látogatásaink alkalmával sokfelé hallottuk a panaszt: a hiánycikkek listája hosszabb, mint a belvárosi üzletekben. A boltvezetők elmondták: a nagykereskedelmi vállalatok nem szívesen szállítanak, gyakran meg is tagadják a megrendelések teljesítését, mivel kisebb !'■ telekről van szó. A helytelen gyakorlat valamiféle belvároscentrikus szemléletet tükröz, s nem kismértékben járul hozzá, hogy a város szívében levő élelmiszerüzletek már-már alig tudnak megbirkózni a vásárlók tömegével. A kereskedelmi szakemberek mindezeken túl vitatják, hogy az áruellátási gond szükségszerűen adódik a kereskedelmi egység földrajzi helyzetéből. Véleményük szerint az, hogy egy élelmiszer-, vagy bármilyen más üzlet milyen kínálatot biztosít vásárlókörének, nem utolsósorban az üzletvezető rugalmasságán, lelkiismeretén, szakértelmén, kereskedői érzékén, — vagy éppen kényelemszeretetén múlik! S ezt igazolja a gyakorlat is. Mert — mint ahogyan a martintelepi „Mini—• Max-ban ” ugyanúgy máshol is meg lehet oldani a zavartalan, kielégítő áruellátást, ha igazán jó szakember a boltvezető. Csakhogy igazán jó szakembert ritkán kapnak a külvárosi boltok! A vásárló zsebéhez mért áruválaszték biztosítása a kisebb forgalmat lebonyolító boltokban bizonyos értelemben kockázatvállalást kíván. (De nem szabad a „Hátha nem tudjuk eladni” alapon meg sem kísérelni!) A megrendelések „behajtása” többnyire kényelmetlenségekkel és vitákkal zajló utánjárást igényel. De sokszorosan megtérül a fáradozás a bolt valamennyi dolgozójának a nagyobb jutalékban, s megtérül társadalmunknak az elégedett, a hiánycikkek okozta bosszúságtól mentes hangulatában. RADVANYI ÉVA Bújócskázik a jegyzőkönyv A lakók szivattyúzzanak ? Két hete vízben áll a 81. sz. épület Virágok a turistaút mentén Egy hónapig — minden héten egy alkalommal — továbbképző tanfolyamon vesznek részt a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal idegenvezetői. Az első előadás ma délután felszabadulásunk 25. évfordulójának jelentőségét taglalja. Madarász Györgynek, a megyei párt- bizottság munkatársának megnyitó beszéde után az idegenvezetők megismerkednek az Országos Idegenforgalmi Tanács pályázatával. A tanács az évforduló alkalmából díjat tűzött ki az ország idegenforgalmi útjai mentén fekvő települések virágosítására és tisztaságának javítására. Több a tavalyinál A III. kerületi Tanács vb- ülésén megtárgyalták a Kryptongyár szociális és kulturális helyzetét. Elemezték az elmúlt év termelési eredményeit és meghatározták az idei feladatokat Az elmúlt hónapban 23 ezer liter kiyptongázt állítottak elő, 0,6 tized százalékkal többet a tervezettnél. Az ügy úgy kezdődött, ahogy a krimik szoktak. Egy telefonhívással. A Szentpéteri kapui 81-es bérház egyik lakója felháborodott hangon közölte: házuk pincéjét két hete elárasztotta a szennyvíz, a raktárfülkékben ázik, rothad a lakók holmija: kerékpár, matrac, kofferek. A folytatás már egy gyengébb krimire hasonlított, tele volt ellentmondásokkal, megtévesztő, félrevezető momentumokkal. Az Ingatlankezelő Vállalat főmérnöke tegnap reggel még nem tudott az egyre dagadó, most már húszcentis áradatról, de ígérte, hogy intézkedik. A 9. sz. házkezelőség úgyszintén nem tudott az ügyről, és határozottan állította, hogy semmiféle bejelentés nem érkezett hozzájuk. A 81-es bérházban tett másodszori látogatásunkkor érdekes fordulatról értesültünk. A főmérnökkel történt beszélgetés után fél órával két férfi jelent meg a házmesternél. Szemrevételezték az elárasztott pincét és magukkal vitték a házfelügyelő bejelentését igazoló másolatot... Egy rossz memóriájú kartársnő Miután a 9. sz. házkezelőség adminisztrátora személyes beszélgetésünkkor sem „emlékezett” a pince beázásáról készült jegyzőkönyvre — a tegnapi nap során immár harmadszor — együtt kerestük fel a házmestert. Ezúttal, a saját aláírását látva, „megjavult” a kartársnő emlékezete ... A házkezelőség tehát megkapta a bejelentést, s azt továbbította is a vízvezetékszerelő csoporthoz. A csoport vezetőjétől megtudtuk, hogy itt egy „igen komplikált” feladattal állnak szemben, ezért a házban járt két szerelő hozzá sem tudott kezdeni az eldugult szennyvízcsatorna kitisztításához. De Ígéri, hogy ma reggel feltétlenül megkezdik a munkát. Azt ellenben nem ígérte a csoportvezető, hogy ezzel a víz is eltűnik a pincéből. A szivattyúzás ugyanis nem az ő feladatuk, azt a házkezelőség- nek külön kell megrendelnie a vízművektől, vagy a Talajerőgazdálkodási Vállalattól. Nyomozásunk utolsó lépéseként ismét a MIK főmérnökét kerestük meg. Megtudtuk, hogy az ő utasítására jelent meg még délelőtt a 81-es házban a két szakember, akik mielőtt elvitték a házmester bejelentését igazoló jegyző- Könyvet, megállapították, hogy a vízbetörést nem az eldugult szennyvízcsatorna, hanem az épület rossz szigetelése, a talajvíz okozta. Ennek eltávolítása azonban igen hosszadalmas dolog és esetleg a ház szigetelésének kicserélése szükséges hozzá • Karba lett kézzel A lakókat tehát nem sok jóval tudjuk biztatni. Mint ahogy magunk sem igen bízunk egy olyan vállalat munkájában, ahol Írtagadják az iratokat, s tíz napig karba tett kézzel ülnek, miközben a sok millió forint értékű épület alapzatát mossa a víz, a lakók holmijai megpenészed- nek, tönkremennek. Mivel január 21. óta mostanáig annyi fáradtságot sem vettek az illetékesek, hogy megállapítsák, szennyvíz, vagy talajvíz árasztotta-e el a pincét, kénytelenek vagyunk azt hinni, a MIK ismét a lakóktól várja a hiba elhárítását, Mint tavaly nyáron, amikor is a lakók hordták fel az alagsorból a szennyvizet. PUSZTAI ÉVA A neurózis nemcsak városi betegség
