Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

Kétkezi íiikisDk prid m a felsőin itaMii Szakiskola Az új gazdasági mechanizmusban megnóvekedett a külke­reskedelem szerepe és feladata. Mint ismeretes, bővült azok­nak a vállalatoknak a köre, amelyek külkereskedelmi jogot kaptak. A mind szélesebbé váló nemzetközi kereskedelmi te­vékenységet csak szakképzett munkavállalókkal lehet megol­dani. Külkereskedelmünkben különösen a középkáder-után- pótlás hagy maga után kívánnivalókat. Az MSZMP KB Agi- téciós és Propaganda Bizottsága 1969. április 19-én állást fog­lalt abban, hogy fokozni kell a munkás-, parasztfiatalok to­vábbtanulási lendületét, segíteni kell őket az „exkluzívnak” mondott egyetemek, főiskolák, felsőfokú szakiskolák padjaiba. A külkereskedelem fokozottan igényli a munkás, paraszt származásit fiatalok jelenlétét, kiknek osztályhűsége e pályán való alkalmasságnak egyik előfeltétele. A Külkereskedelmi Minisztérium kéréssel fordult a sajtó munkatársaihoz, hogy szóljanak többet, minőségileg jobban a külkereskedelmi pályáról. A minisztérium azt szeretné elérni, hogy a Felsőfokú Kül­kereskedelmi Szakközépiskolába mind több kétkezi munkás gyermeke jelentkezzen. Különösen a gimnáziumok nyelvi ta­gozatos osztályaiban, a közgazdasági szakközépiskolákban lel­hetők fel azok a tehetséges fiatalok, akik hazánknak jó üz­letkötői, ügyintézői, levelezői, fordítói és tolmácsai lehetnek. Az iskolaigazgatók és az osztályfőnökök, valamint a nyelvta­nárok sokat tehetnek azért, hogy a jó tájékozódó képességgel, üzleti érzékkel, tárgyalóképességgel, s mindenekelőtt a jó nyelvtudással rendelkező fiaitalokat e pályára irányítsák. A Felsőfokú Külkereskedelmi Szakközépiskola képzési ideje nappali tagozaton három, esti tagozaton négy év. Azok az érett­ségizett fiatalok, akik sikeres felvételi vizsgát tettek, azonos módon és mértékben részesülnek tanulmányi ösztöndíjban és szociális támogatásban, mint más felsőoktatási intézmények if Figurák. mxíkomtmy Batüo omjza) éjféltől reggelig HALOTT CSECSEMŐ A SZEMÉTTELEPEN Debrecenben, a központi szemétgyűjtő telepen, ami­kor kiürítették az egyik ko­csit, halott csecsemőt vettek észre a rakodómunkások. A boncolás adatai szerint a cse­csemő élve született, halálát fulladás okozta. A vizsgálat megindult KATASZTRÓFA A KÁRPÁTOK FELETT A Bukarest—Nagyvárad útvonalon közlekedő utas- szállító repülőgép a nyugati Kárpátok vonulata fölött le­zuhant. A gép személyzete és 15 utasa életét vesztette. A katasztrófát csak egyetlen utas élte túl. TÖMEGES EMIGRÁCIÓ Több mint egymillió két­százezer portugál él hazájá­tól távol. Az utóbbi nyolc év alatt csupán az ország északi tartományából száz- húszezer ember emigrált kül­földre, a tartomány lakossá­gának fele. A tömeges emig­ráció fő oka a szegénység. A GÉPKOCSIVEZETŐT LETARTÓZTATTAK hallgatói. A vidéki diákok számára kollégiumot biztosítanak. A Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskola évenként diákcserét bo­nyolít le, többek között a berlini Fachschule für Aussenwirt- schafttal, a moszkvai Plehanov Népgazdasági Intézettel és más külföldi testvériskolákkal. Ha iskoláink felkutatták a tehetséges, külkereskedelmi pá­lyára alkalmas fiatalokat, szükségesnek mutatkozna hátrányos helyzetük csökkentése. Itt arra gondolunk, hogy szakkörök, speciális ingyenes tanfolyamok megszervezésével hozzá kel­lene segíteni a fizikai dogozók gyermekeit ahhoz, hogy a Fel­sőfokú Külkereskedelmi Szakiskola felvételi vizsgáin eredmé­nyesen vegyék az akadályokat. Iskoláink, KISZ-szervezeteink politikai feladatot teljesítenek azzal, ha minél több rátermett, tehetséges, kétkezi dolgozóktól származó fiatalt irányítanak a külkereskedelmi pályára. (P—«) Röhög az egész osztály Iskolai rendezvény kfcérő- müsoraként — hacsak nem valami pillanatnyi aktuali­tás jegyében születik — semmi sem olyan kifejező, mint egy Karinthy Frigyes műveiből készült összeállítás. Hiszen Karinthy volt az, aki az iskolai élet minden ked­vességét, örökzöld mivoltát, remekművű irodalmi alkotá­sokká formálta. Ha az ilyen műsort ráadásul diákok ad­ják elő diákoknak, akkor a Árpád-házi dénárok, mezőcsáti cserepek Borsod bemutatkozi k A restaurátorok műhelyében, az épület folyosóin hatalmas ládák, csomagolóeszközök, mintha az egész Herman Ottó Mú­zeumot ki akarnák lakoltatni. (Éppen itt lenne az ideje, a muzeológusok örülnének ennek a legjobban, de hát még vár­ni kell.) Most egyetlen kiállítási tárgyat sem mozdítanak el a tárlókból, polcokról, csupán a raktári készlet java — egy teherautóra való szállítmány — utazik a fővárosba, hogy a ,,Borsod—Miskolc Budapesten” eseménysorozat keretében reprezentálja a múzeum régészeti, néprajzi és egyéb gyűjte­ményét, tevékenységét. A fővárosi kiállításnak az Iparművészeti Múzeum ad helyet, s az értékes anyagot dr. Fülep Ferenc kandidá­tus, a Nemzeti Múzeum igaz­gatója mutatja majd be a közönségnek. Gondolatban azonban már itt, a látszólag még szétszórt anyag között is rendezhetünk tárlatveze­tést, már csak azért is, hogy meggyőzzük a miskolciakat: a múzeumnak aligha kell szégyenkeznie a fővárosban. Tárlatvezetőnk dr. Kemen- czei Tibor régész. Természe­tes, hogy a régészeti leletek­ről beszél legszívesebben. — így követhetjük a kiál­lítás kronológiáját is. Visszük Budapestre a bükki ősember­nek a Szeleta-barlangban talált „alkotásait”, a pattin­tott kő lándzsahegyeket. Majd az új kőkor, a réz-, a bronz­es a vaskor kiemelkedő lele­teit mutatjuk be, köztük olyan nevezetes darabokat, mjnt az acenteri arcos úma, a mezőcsáti, bronzkori asz- kosz. (A többi között ez a madárformájú áldozati edény is világhírű.) Láthatja a kö­zönség a Muhin előkerült szkita bronztükröt is. A ró­mai, népvándorlás- és hon­foglaláskori leletek közül a Kistokajban talált terra sigil- láta edény és a tiszaszederké- nyi honfoglaláskori sír lelet­anyaga emelkedik ki. Szak­emberek körében is bizonyá­ra tetszést arat a diósgyőri vár sok szép középkori kerá­miája. — A néprajzi anyag? — Szerepelnek a kiállítá­son a megye híres fazekas központjainak (Mezőcsát, Me­zőkeresztes, Sárospatak) ter­mékei, ezenkívül a dél-bor­sodi és a bodrogközi pászto­rok értékes faragásai. Termé­szetesen, a matyó textilmű­vészet legszebb darabjaiból és a bodrogközi szőttesekből is viszünk a kiállításra. — Mivel dokumentálják (talán ezzel kellett volna kez­deni) Borsod iparának ha­gyományait? — XIX. századi miskolci, telkibányai, hollóház! kő­edénygyártásból adunk ízelí­tőt és bemutatjuk a bükki meg a zempléni üveghuták termékeit, nem beszélve az ugyancsak jelentős céhes iparról, melynek produktu­mai közül lakodalmi edénye­ket, „behívó táblákat”, pe­cséteket láthatnak majd a kiállítás iránt érdeklődők. Beszélhetnénk még a múze­um gazdag numizmatikai gyűjteményéről, az antik gö­rög—római érmékről, Árpád­házi dénárokról és középkori tallérokról, amelyek ugyan­csak „bemutatkoznak”. A ki­állítást egyébként dr. Bodgál Ferenc, Bodó Sándor és Ko­vács Tibor rendezi, s a ré­gészeti anyagnak természete­sen magam leszek Pesten is a gazdája. GY— siker nem lehet kétséges. Kevés nagyobb élmény van a gyerekek számára, mint a színpadon csetlő-botló diák­társak játéka. Az pedig kü­lönösen nagyszerű, hogy ez a csetlés-botlás Karinthy el­képzeléseivel is egyezik, hi­szen művei jó részének gye­rekek a hősei. A Közgazdasági Szakkö­zépiskola diákparlamentje kísérőműsora ezért aratott tegnap délelőtt osztatlan si­kert A szereplők tehetsége­sen és nagy lelkesedéssel mutatták be a Röhög az egész osztály, A jó tanuló felel, a Magyarázom a bizo­nyítványom című jeleneteket, és még jó néhány Karinthy- művet. A narrátor összekötő szövegét az egyes jelenetek illusztrálták. Legkevésbé szerencsés A kacsalábon forgó kastély be­mutatása volt A darab min­denkori aktualitásán túl a Karinthy-korabeli aktualitás nem áll olyan közel a gye­rekekhez, mint a Tanár úr, kérem, és jelesebb színészi teljesítményt is kíván. A műsort megelőző nehéz és sok munka — amit csak az tud igazán értékelni, aki már dolgozott gyerekekkel színpadon —, a fiatalság bá­ja és kedvessége azonban elhallgattatja a mélyebben elemző gondolatokat Egy egész iskola diákságá­nak teljes elismeréséhez csatlakozva nyugtázhatjuk mi is elismerően Oltyán Béláné tanárnő és valamennyi sze­replő munkáját A termelési propaganda segítése A napokban már írtunk arról, milyen a művelődési élet a miskolci járás falvaiban. A megyei Rónai Sándor Művelődési Központ 1970. évi munkatervének — a már ismertetett szak­területek mellett — szintén sarkalatos pontja a termelési és gazdasági feladatok és a termelési propaganda népművelési eszközökkel való segítése. Ebben az évben is folytat­ják a jól bevált szocialista brigádvezetők fóruma előadá­sait, vitáit Mintegy nyolc al­kalommal, a megye negyven vállalata 120—140 brigádveze­tője részére tartanak foglal­kozásokat Komoly szakmai segítséget jelent az érdeklő­dőknek az újítók klubja eredményes működése. Viták, előadások rendezésekor a mű­velődési központ mindig szá­míthat az Országos Találmá­nyi Hivatal közreműködésére. Szakemberek adnak tájékoz­tatást az újítómozgalom hely­zetéről, feladatairól. A belkereskedelmi dolgozók szakmai képzettségének foko­zását szolgálja a belkereske­delmi akadémia változatos tematikája. Rádiós-műszaki klubjuk feladata a rádiótév- irász kiképzés sorkötelesek részére, vetítéssel egybekötött honvédelmi előadásai a fiata­lok katonapolitikai felkészíté­sét segítik. A biológiai szakkör felnőtt érdeklődőknek ad hasznos ta­nácsokat a házi- és dísznö­vény-termesztésről. Az ifjú matematikusok köre a mate­matika, az ifjú kémikusok köre a kémia iránt érdeklődő általános iskolás gyermekeket foglalkoztatja. A felszabadulás 25. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő történelmi és szakmai ve­télkedőkhöz a megyei műve­lődési központ munkatársai tetemes segítséget nyújtanak. Helyiséget biztosítanak a ve­télkedők lebonyolításához és azok levezetésében is tevéke­nyen közreműködnek. A Ti­szán innen — Dunán túl cí­mű rádiósvetélkedő zökkenő- mentes lebonyolításából is aktív részt vállaltak a műve­lődési központ szakemberei. H. K. Albertirsa községben Len­ge János 27 éves gépkocsi- vezető termoszgépkocsijával elütötte Dillang Ferencné 46 éves tsz-tag és Símó Pál 61 éves MÁV-nyugdíjas albert- irsai lakosokat. A baleset kö­vetkeztében Dillangné a helyszínen, Simó a kórházba szállítás közben, a mentő­autóban meghalt. A rendőr­ség a gépkocsivezetőt előze­tes letartóztatásba helyezte. HATVANEZER BŰNCSELEKMÉNY Nyugat-Németországban az utóbbi öt évben 50 százalék­kal emelkedett a fiatalkori bűnözők száma. Tavaly a fia­talkorú bűnözők több mint 60 ezer bűncselekményt kö­vettek el. ROBBANÁS és TŰZ A HAJÓN Robbanás következtében tűz ütött ki az Ariesz nevű görög tartályhajón, amely az angol partok közelében ha­ladt. A kapitány meghalt, hét matróz megsebesült.. A tüzet sikerült eloltani. FÖLDRENGÉS Az éjszaka erős földrengés történt a dél-kínai tenger térségében. A Richter-skála szerint 7,1 erősségű földlöké­seket észleltek. A Fülöp-szi- geteken három házat teme­tett el szintén a földren­gés. Sebesülésről égjük hely­ről sem érkezett jelentés. MEGLETT AZ ELTŰNT, CSAK HOLTAN Hosszabb ideje keresték Budai István 17 éves buda­pesti szakmunkástanulót. Végre megtalálták holttestét a Dunában. Külsérelmi nyo­mokat nem leltek rajta. Á halál okát orvosi szakértői vizsgálat állapítja majd meg. VÁDEMELÉS Újabb személy ellen emel­tek vádat Joseph Yablonski meggyilkolt amerikai szak- szervezeti vezető ügyében. Az illető neve Lucy Gilly asszony és 29 éves. Férjét szintén vád alá helyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom