Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-02 / 27. szám

Esik az eső, hideg, kelle­metlen, csípős este van. A ti­zenkét éves Z. Guszti a Ti­szai pályaudvar huzatos elő­csarnokában vacog. A lakás nem disznóól — Miért vagy itt? — Itt szoktam találkozni a haverjaimmal. Csengetésünkre az édes­anyja nyit ajtót. Elvált asz- szony, aki kilenc év előtti szomorú válásakor megha- sonlQtt a világgal. A szere­lemből, az életből csak a há­roméves kisfia maradt. A szép fiatalasszony élete azóta görcsös kötelesség-teljesítés­ben telik. Ellátja a háztar­tást, vidéki hivatalt vezet, s Kínosan pedáns a munkájá- naponta 60 kilométert utazik, ra, a lakására és a jó hírére. — Szórakozás ? — Nincs időm rá. — Jöhetnek a gyerekhez barátok? — Nem disznóól az én la­kásom. Az asszony erősen árnyé­kolt szemgödreiből, s a szája és az orra menti mély voná­sokból látszik: nagyon ideges alkat. Most a sírás és a düh­kitörés viaskodik benne. — Tavalyelőtt már kicsap­ták a fiamat az iskolából, ta­valy egy másikból is, mert hetekig csavargóit igazolat­lanul. Maga mit keres itt? Vegye tudomásul, csak az én dolgom, az én gondom, hogy a fiam merre, s hová megy — kiabálja szavait robbanó, keserű ingerülettel fűszerez­ve, hol sírva, hol vádolva. Apuka és anyuka a kocsmában Fázós. remegő, rongyos gyerekek tipegnek a Fórum előtt. — Bácsi, éhesek vagyunk — szólít meg a hétéves H. Bernát. Vélemények a járókelők­től: — Az ilyent nem etetni, hanem ütni kell. — Én az anyját meg az apját csukatnám le, akik ide­engedték. A gyerekek nem esznek, hanem falnak. A parizert és a zsemlét szinte tömik, a te­jet pedig valósággal öntik magukba. Kiéhezettek. — Apuka még délben el­ment inni, és anyuka is utá­nament a kocsmába. — Mikor ettetek utoljára? Épül az új Bezárják a Béke téri benzinkutat Két hét múlva, február ló­én bezárják Miskolc legfor­galmasabb benzinkútját, és a Közúti Építő Vállalat dolgo­zói megkezdik egy 12 oszlo­pos üzemanyagtöltő állomás építését a Béke téren. A .3 millió forintos költséggel épü­lő létesítményt előrelátható­lag a nyár végén adják át rendeltetésének. Addig a vá­ros valamennyi töltőállomá­sának nyitva tartási idejét módosítják, és a háztartási tüzelőolaj árusítását a belvá­rosban a Tanácsház téri ben­zinkút veszi át. — Reggel... Mi csak reg­gel eszünk. — Hol dolgozik apukátok? — Segédmunkás ... — Vigyázz, Berci! — szól közbe a kis Enikő — a bácsi felírja, amit mondasz. Apuka nagyon megver, ha hazajön és megtudja, hogy megint panaszkodtunk. . Csak a pénz érdekli — Nézze kérem, én min­dent megadok a fiamnak — mondja a magas, testes igaz­gató, dr. N. Miklós. — Min­dent. amit én nélkülöztem. Ne legyen olyan szomorú gyermekkora, mint nekem volt. — A fia az utcán csavarog. — Lehet, hogy az utcán ta­lálkoztak. de higyje el, min­dene megvan. Jó ruha, sok zsebpénz. Itt ez a szép lakás, bármit kér, mindent megve­szek neki. Tizenöt éves, ha csavarog is, ha linkeskedik is — higyje el —, majd kinövi. — Többet kellene a gye­rekkel törődni. — Mindene megvan. Ne­kem dolgoznom kell. Felelős, sok munkával járó beosztá­som van. Reggeltől estig dol­gozom. A feleségem is ezt te­szi. Kocsink van, december­ben új házat vettem és villát akarok a Balaton mellett. BUDAY GYÖRGY Ki kapja a kiváló címei Az ál is beleszáll Néhány nap múlva meg­kezdik a vizsgálatokat a KPVDSZ munkatársai azok­nál a vállalatoknál, amelye­ket kiváló címre javasoltak a felettes szervek. A szakszer­vezet a hagyományos szem­pontok — tervteljesítés, nye­reség, munkavédelem, moz­galmi eredmények — mellett újabban a vállalatok termé­keinek, szolgáltatásainak ár­emelkedését vagy árcsökke­nését is figyelembe veszi a javaslat, vélemény megfogal­mazásakor. Fél mázsa helyett fél tonna Évente 30 millió kárba véss A másfél-kétezerféle ter­méket előállító Diósgyőri Gépgyárban nem egyszer okoz gondot az anyaghiány. Ám legalább annyi probléma van a fölöslegessé vált anya­gokkal. Ez az anyagmennyi­ség a felbasználtnak 2—3 százaléka, s évente 20—30 millió forint kára van belőle a vállalatnak. A fölöslegek képződésének egyik alapvető oka: a legki­sebb rendelhető mennyiség. Egy példa: ötvözött koracé­lok esetében több mint ezer­féle anyagból az esetek több­ségében csak 50 kilogram­mon aluli tétel lenne szük­séges. Mégis, ezekből az anya­gokból egy-egy alkalommal legalább 500 kg-ot kell ren­delni, mert ez a legkisebb, még gazdaságosan gyártható mennyiség. Mivel a fölöslegek képző­dése teljesen nem szüntethe­tő meg, csak ezek minimális szintre csökkentésében re­ménykedhetnek a gépgyári anyaggazdálkodási szakem­berek. Az egyik gyártmány­nál megmaradt anyagot ezért egy másik gyártmányhoz is megpróbálják felhasználni, s ha ez nem lehetséges, a fö­lösleges anyagot megkísérlik eladni más vállalatoknak. Az utolsó két lehetőség pedig a leértékelés és a kiselejtezés. Az értékesítést nehezíti, hogy bizonyos anyagokból az egész országban azonosan alakul a hiány és a többlet. Tárolni sem érdemes a fö­lösleges anyagokat, mivel a készletek után évi 11 szá­zalékos kamatot és eszközle­kötési járulékot kell fizetni, ráadásul a készlet fedezeti forrását a vállalat fejlesztési alapjából, azaz a nyereségből kell biztosítani. Mindez azt bizonyítja, hogy az anyagszükséglet gondo­sabb megtervezése, vagy a ta­karékos anyagfelhasználás az eredményes, nyereséges gaz­dálkodás alapja lehet. A gép­gyári szakemberek kiszámí­tották, hogy egy százalékos anyagmegtakarítás évente 10 millió forint hasznot jelen­tene a vállalatnak. NY. I. Az Avas-szálló kiöregedett szekrényeit, székeit és ágyait kiselejtezték. A képünkön látható bácsi nyolc darab, sok „jót látott" vendéglői széket vásárolt lillafüredi házába, darabon­ként 35 forintért. Wurlitzer érkezett — italozás maradi Teljesen kicserélődtek a törzsvendégeink, s túlsúlyba jutott a fiatalság a presszó­ban, mióta megvették a 35 ezer forintot érő, NDK gyárt­mányú wurlitzert — hallot­tuk a Dominó helyettes veze­tőjétől. A presszó havonta át­lagosan 300 ezer forint bevé­telre tesz szert. 220 ezer fo­rint az italfogyasztás, s en­nek 80 százalékát a sörforgal­mazás jelenti. Érdemes felfi­gyelni erre — ha már egy­szer kicserélődött a törzskö­zönség. Születőben a városközpont Új mederbe terelik a Szinvát (Agotha Tibor felvétele.) A járókelők egyelőre még háborítatlanul sétálnak a Sza­badság téri Szinva-hídon, de a szomszédos Rákóczi Könyvtár tövében az építők már befedték a medret. Pénteken, a városi tanács ülésén az is elhangzott, hogy a tervezett kommunális feladatokra egymillió forinttal fordítunk többet, mint ta­valy. Ezzel elsősorban a városrendezésre, illetve a Szinva- meder szabályozására szánt összegek növekedtek, és egy lé­péssel közelebb kerülünk az új városközpont kialakításához. Korábban már említettük, hogy a Szinva szabályozása, szerves része a Tanácsház tér rendezésének. Az új városköz­pont kialakításának első üte­mében ugyanis először a Hu­nyadi utca végén levő „fog­híjas” telken egy hétemeletes sávházat építenek. Az észak— dél irányú OTP-sávház Avas felőli szárnya keresztezi a Szinvát. Ezért a Szabadság téri szakasz lefedése után, to­vább kell folytatni a patak szabályozását. A tervek szerint. a zálog­Csipkebogyó, keserílfű, kamilla tíorsoanuu i« szakmai központja a füzesabonyi gyógynövényüzem Impozáns, modern vonalú épületben kapott otthont Fü­zesabonyban a Hcrbária Or­szágos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Központ feldol­gozó üzeme, amely 1910 ja­nuár elsejétől Borsod megyé­nek is szakmai központja. Az üzemben úgynevezett műszáritást végeznek, gépi úton, nagy kapacitású Binder- féle olajtüzelése«, melegleve­gős szárítógéppel. Ennek na­pi teljesítménye 130 mázsa nyersáru. A feldolgozás né­hány fontosabb adata 1969- bol: 49 vagon nyerskamilla, 143 vagon nyershagyma, 177 mázsa porcsinfű (keserűfű), 30 vagon csipkebogyó, apró bojtorjánfűből 224 mázsa stb. Az üzem legtöbb termékét — nagyobbrészt csipkebogyót és kamillát — exportálja, elsősorban a Német Szövet­ségi Köztársaságba és Olasz­országba szállítanak. Heves megyén kívül most már Borsod is az üzem szak­mai irányításának körébe tartozik. Ez évtől kezdődően Borsod megye gyógynövény­termesztését, a gyógynövé­nyek átvételét és feldolgo­zását is az üzem intézi. Ebben az évben a mák és a gyűszűvirág is szerepel már az üzem terméklistáján. A mákgubókat a tiszavasvári alkaloida és vegyészeti gyár­nak küldik, itt vonják ki belőle a morfium és a papa- verin hatóanyagokat. A sár­ga és a piros gyűszűvirág termesztése gyógyszeripa­runk számára szükségé«, mert e növényekből nyerik a digitálisz alkaloidát, a szív- és érrendszeri megbe­tegedések alapvető gyógy- anyagát. P. D. ház melletti hídtól a kerék­párút és a Toronyalja utca találkozásáig teljesen új me­derbe terelik a Szinvát. A pa­takmeder új nyomvonala a kerékpárúttal szomszédos tel­keken enyhe „S”-alakú ívvel vezet keresztül. Az itt levő házakat rövidesen lebontják, s helyükön még az idén meg­kezdik a 8 méte^ széles, vas­beton támfalakkal övezett új Szinva-meder kiképzését. Al­ját betonlapokkal burkolják, és a zeneiskolától a Rákóczi Könyvtár épületéig befedik. A Szabadság fürdővel szom­szédos szakaszon autóparkíro­zó lesz, míg az üres telek nyu­gati oldalán az OTP-sávházat — a patakszabályozás befeje­zésétől függően — év végén, illetve jövő év elején kezdik építeni. A szemközti óvoda­épület, és a mellette levő 16- os számú ház bontására a Hoffman Ottó utcai óvoda át­adása után kerül sor. Ezt kö­vetően a megmaradt Széche­nyi utcai épülettömb tűzfalai­nak lezárására — az üres te­lek keleti oldalán —váltakozó magasságú lakóépületeket emelnek, amelyek az OTP- házzal együtt, reprezentatív keretet adnak a térnek. L. P. Futó kaland A férj a vártnál ha­marabb érkezik haza és feleségét intim be­szélgetésben találja egy ismeretlennel. — Maga kicsoda? — ordítja a betolakodó­hoz fordulva. — Igaz is — szól közbe az asszony, oda­fordulva a férfihez, akivel rajtakapták — a férjemnek igaza van: kicsoda maga? Gyerekek az utcán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom