Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

CSAK EGY PERC Ma ünnepli tizedik szüle­tésnapját az Autóklub mis­kolci csoportja. 1960. február 28-án 36 taggal alakult meg a klub és az elkövetkező 8 év­ben meglehetősen mostoha körülmények között, helyiség és jelentősebb felszerelés nél­kül működött. 2 évvel ezelőtt költözött a — ma már 1650, köztük több mint ezer mis­kolci tagot számláló — klub a Szemere utcai székházba, amelynek megvásárlására, berendezésére több mint 400 ezer forintot költöttek. A ju­bileumi esztendőben —amely egybeesik a Magyar Autó­klub megalakulásának 70. év­fordulójával — jól felszerelt garázsa, saját Steyer Puch segélykocsija, közismertebb nevén, „sárga angyala” van a klubnak. Rendszeresen tarta­nak összejöveteleket, előadá­sokat, és az autós szezon kez­dete előtt rendszeresen ellen­őrzik a tagok gépkocsijait. A klub idei tervei között ; szerepel, hogy az épület alag­sorában barkácsműhelyt ren­deznek be. s itt maguk javít­hatnak. szerelhetnek a gép­kocsi-tulajdonosok. Annak a hímek is bizonyára megörül­nek az autósok, hogy a nyári szezonra még egy „sárga an­gyalt” kap az autóklub. A ju­bileum alkalmából április 1­Fogadás a nőnap előestéjén A Magyar Nők Demokra­tikus Szövetségének volt ak­tivistái részére a Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csának elnöksége, a Hazafias Népfront megyei elnöksége, a városi és a megyei Nőta­nács 120 személyre tervezett fogadást adnak március 7-én, a Magyar—Szovjet Barátság téri SZMT-székházban. fiÉIÉHfi kapunk tegnapi számában fényképet közöltünk a mar­tintelepi Mini-Max ABC-áru- házból. A kép aláírásában dicsértük a bolt kereskedőit a dús árukészletért. Sajnos, a bolt gazdájaként tévesen az ÁFÉSZ-t jelöltük meg, holott a tulajdonos a MÉK! A Pártélet most megjelenő márciusi száma hazánk fel- szabadulásának 25. évfor­dulójával foglalkozik, s első­sorban a jubileumi ünnepsé­gekhez kíván segítséget nyúj­tani. Az ünnepi szám szer­kesztősági cikke a felszaba­dulás utáni fejlődés átfogó, politikai elemzését adja. Több szerző — Apró Antal, Garai Gábor, Rácz Albert — is fog­lalkozik a felszabadulás utáni gazdasági, társadalmi, politi­kai. kulturális eredmények­kel. A folyóirat a szocialista országok testvéri szövetségé­nek szühs 'g'zzrűség^t. s en­nek szerepét, jelentőségét is •lemzi. tői 10-ig kiállítást és előadá­sokat rendeznek a Szemere utcai székházban, bemutatják a szervezet fejlődését, és szó lesz a tervekről is. Az elmúlt hetekben lénye­gesen csökkent a vagonhiány. Zökkenőmentesen oldják meg a hétvégi szállításokat is a Gömöri pályaudvaron. A De­cember 4. Drótmű szabad szombatokon is vállalja a va­gonok rakását, ürítését. A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek miskolci gyára napon­A Komszomolszkaja Prav­da közölte két szovjet tudós, M. Vaszin és A. Scserbakov „A Hold — az emberi érte­lem alkotása?” című cikkét. A cikkírók felvetették azt a bátor, csaknem hihetetlen el­képzelést, hogy a Hold — a Föld mesterséges szputnyik- ja, amelyet körülbelül 1 milliárd 750 millió évvel ez­előtt, egy előttünk ismeretlen kozmikus civilizáció alkotott. A tudósok a cikk elején felvázolják a Hold keletke­zésének három fő hipotézisét (a Hold a Föld része volt és kiszakadt belőle; a Hold ön­álló porfelhőből keletkezett; a Föld vonzóereje „foglyul ejtette” a Holdat, amely a Föld szputnyikja lett) és tel­jesen tarthatatlanoknak mi­nősítik ezeket az elképzelé­seket. A tudósak több érde­kes érvet sorakoztatnak fel a Hold mesterséges létrehozása mellett. Ügy vélik, hogy a Hold két burokból álló tel­jes gömb: a belső burok mintegy 30 kilométer vastag­ságú és különleges szilárd fé­mek ötvözetéből képződött, a külső pedig körülbelül 4 ki­lométer vastag és hővédő ré­tegből (többek között porból) áll. A Hold nagy krátereinek képződését a felső, puhább rétegekbe fúródott nagy me­teoritok becsapódásaival ma­gyarázzák, amelyek a továb­biakban a szilárd ötvözetek­A vezető pártszervek mun­kájáról című rovatban a Köz­ponti Bizottság februári ülé­sének határozatait ismerteti. Az országos agitációs és pro­paganda tanácskozásról szóló tudósítás keretében közli a folyóirat Kádár János felszó­lalását. Kivonatosan ismerte­ti Grósz Károlynak, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­helyettesének az agitációs és politikai tömegmunka idősze­rű kérdéseiről szóló beszédét. A Pártélet márciusi számá­nak gazdag tartalma igen szép képes mellékletekkel is párosul, s köszönti hazánk felszabadulásának negyed- százados évfordulóját. Társasházak épülnek Hatlakásos társasházat épí­tett a Miskolci Tanácsi Építő­ipari Vállalat a Mátyás ki­rály utcában. Ezeket újabbak követik majd a Csaba vezér utcában. ként 14—16 vagont tölt meg. Minden második szombaton vállalja a kocsik azonnali ki­ürítését, de szállításhoz a szabad szombatokon nem kér vagont. Az AKÖV rendsze­resen biztosítja a rakomá­nyok folyamatos elszállítását és ezzel is segít a vagonhiány enyhítésén. bői álló burok akadályába üt­köztek. M. Vassín és A. Scserbakov szerint a Hold belső, üreges részében tárol­ták az üzemanyagot és a ja­vításhoz szükséges eszközö­ket, szerszámokat stb. a Föl­dön kívüli kozmikus civili­záció bolygóközi űrhajóihoz. Feltételezésük szerint ez a ci­vilizáció később már- felesle­gesnek tartotta és nem hasz­nosította céljaira a Holdat. EGÉSZEN pontosan nem tudom, mik a párbaj szabá­lyai, hiszen Magyarországon a század eleje óta nem divat az igazságszolgáltatásnak ez a módja, sőt törvényeink tiltják is. Műfajilag valahogy így lehetne meghatározni: két szemben álló fél között vívott fegyveres küzdelem, melyet az egyik fél kihívásá­ra, előre meghatározott fel­tételek mellett, a szokások megtartásával vívtak. Ezek tisztaságára a párbajsegédek vigyáztak. Ennyit elöljáró­ban, és még azt, hogy — se- gédi minőségben — részve­vője voltam egy újmódi, de vérbeli párbajnak. SZÍNHELYE: a Bartók Béla Művelődési Központ volt, időpontja pedig, a le­záruló hét csütörtök dé'- utánja. A szembenálló fel fedőnevei: Szinkron és H liosz. Fegyvereik: orgona, gi­tár, énekszó és dob. A tét: A perc életet, világot meg­váltó, történelmet, sorsokat eldöntő jelentőségéről sokan és sokat írtak már. De a hét­köznapok percei is megér­demlik, hogy odafigyeljünk rájuk. Lehet drága is A robogó rakéta testéhez hasonlít a 15 méter hosszú, soktonnás vasrokka, a De­cember 4 Drótműben. Het- venszer-nyolcvanszor fordul körbe egy perc alatt és ti­zenhat szál drótból fonja- sodorja az értékes elektro­mos kábelt. Három műszak­ban pörög éjjel-nappal. Ke­zelője Szabó Bertalan, bizo­nyára elcsodálkozna, ha a ha­talmas dobra csavarodó ká­bel helyett, tízesek, húszasok hullanának szünet nélkül: ötszáz forintot termel a gép egyetlen perc alatt. Itt min­den pillanat drága, ha javí­tani kell valamit. Az üzem minden gépén teljesítmény­ben dolgoznak. '— Amikor jól megy a gép, repül az idő, még az órák is rövidebbek — mondja Szabó Bertalan. — Ha javítják, tü­relmetlenségemben én járok föl, s alá. Egyszer néztem az órámat is, amikor álltunk. Annyit sétáltam a sodró mel­lett, hogy gyalog hazaértem volna Bőcsre. Többnyire múlandó Nyolc óra előtt tíz perccel még nagy a jármű- ás gya­logosforgalom a villanyrend­őrnél. Egy perc alatt tizenkét kocsi halad át a keresztező­désen, a közlekedésirányító lámpa kétszer vált ót. Azok­nak, akik a volán mögött, vagy a járda szélén várják, hogy továbbhaladhassanak, nehezen múlik minden má­sodperc. Egy vörös orrú fiatalember is várakozik a sarkon. Állan­dóan az óráját nézi, de nem mozdul semerre sem. Alig egy ólomkristály serleg. S a menet?... VOLT EGY olyan magyar film, aminek a címe ez volt: „Két félidő a pokolban!” — A párbajvívókat csak a leg­nagyobb dicséret hangján tudom megemlíteni, mégpe­dig azért, mert nézőközönsé­gük olyan embertelen hang­zavart és „pokoli” légkört te­remtett, amelyben nehéz volt „sportszerűnek” maradni. De ők mindvégig kitartottak, végigjátszották szerepüket. Színpadi felállásuk, „szerelé­sük”, játékmódjuk nem olyanfajta „arénát” érdemelt, mint amilyet állítólagos ra­jongóiktól kaptak. JOBBIKNAK ezúttal a he- jőcsabai Gárdonyi Géza Mű- * velődési Ház Héliosz gitár - ze ■'''kara bizonyult. Hatan vannak: Fortuna László, Da­ruka János, Fodor Attila, Leskó Egon, Ferenczi Zoltán egy órája toporog egyhely­ben. — Egy hónapja váltunk el azzal, hogy ma este 7-kor itt találkozunk. Különben du­nántúli és szőke. Azt a per­cet, amikor elköszöntünk nem tudom elfelejteni, de halálra dermedek most itt az utcán. Aztán többé ne lássalak! A fóposta ajtókilincsét egy­másnak adják az esti órák­ban. Egy perc alatt három disznóöléses „pakkot”, öt bé­kekölcsön-nyereményt válta­nak ki. Tucatszám adják fel az expressz és az ajánlott le­veleket, a takarék kifizetőnél hosszú sor várakozik. Köztük egy kopott kabátos fiatalasz- szony: — Ez az utolsó ezer, ami a Kis ládákat tettek ki ja­nuárban a Finommechanikai Javító Vállalat nagyobb munkahelyein, azért, hogy összegyűjtsék a dolgozók ész­revételeit, javaslatait tartal­mazó cédulákat A leg­utóbbi párttaggyűlésen első alkalommal bontották fel a vállalat párt- és szakszerve­zetéhez, gazdasági vezetőihez címzett név nélküli cédulá­kat. A dolgozók kérdeztek a beruházási programról, a vállalati pártszervezet és szakszervezet kapcsolatáról, a szociális fejlesztésről. Fel­vetődött az is, milyen intéz­kedéseket tesz a vállalat a törzsgárda megtartása érde­kében? és Róna György. Valameny- nyien gimnazisták, illetve szakközépiskolások, átlagos életkoruk; 16—17 év. Ez, va­lamint az a tény, hogy közel egyéves megalakulásuk óta a csütörtöki hangverseny volt az első, tulajdonképpeni ko­molyabb szereplés nagykö­zönség előtt, — biztató kez­detnek látszik. Minden sza­bad idejüket próbálással töl­tik, és ők szolgáltatják a ze­nét vasárnap délutánonként a diák Héliosz-koktélokon. AKI HALLANI szeretné őket, annak azt ajánlom, hogy látogasson el Hejőcsa- bára, ahol egy-egy koktélon csak azok vesznek részt, aki­ket zenéjük érdekel. Mert a gitárpárbaj közönségének -— meggyőződésem — az is elég lett volna, ha két fedőt ösz- szevernek, hiszen állandó és szűnni nem akaró hangor­kánjukból igen-igen nehéz volt kiszűrni a zenét szövetkezeti lakáshoz keik Ezt befizetem és most már nyugodtabban alszunk. Bútor meg majd lesz valahogy. Há­rom évig spóroltunk, két gye­rek is van. Sok mindenről le­mondtunk, de hát ez is mind a négyünké lesz. Amikor becsukja az üres pénztárcát, boldogan sóhajt fel és megkönnyebbül: — Szép ez a perc, higgye el nekem. A másik ablaknál ketten állnak sorba, egy ember pén­zéért. — A gyermekgondozásiért jöttünk — mondják egyszer­re. — A postás cédulát ha­gyott. Ketten nyúlnak az ősz- szegért. — Még most az egyszer ennek a felét megkapod — hangoskodik az asszony —, de többet ne lássalak! Tü­dőm, hogy egy percig sem marad meg a zsebedben. NAGY JÓZSEF A taggyűlésen a vezetők válaszoltak a kérdésekre, s a párttagok tájékoztatják majd munkatársaikat A ládákat továbbra is ott tartják a mű­helyekben. Vándorol a MÉSZÖV­kiállítás Felszabadulásunk 25. év­fordulója és a Lenin-cente- nárium tiszteletére doku­mentációs kiállításokat ren­dez az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Megyei Szövetsége a KPV- DSZ megyebizottságával és a megyében működő 38 fo­gyasztási szövetkezetekkel közösen. Ezt nyolc járási székhelyen mutatják be. Az elsőt tegnap délelőtt nyitot­ták meg Sárospatakon. Ha az orangután énekel Vajon az állatok minden cselekedete merőben gyakor­lati jellegű? Kiderül, hogy nem. Érdekes példa erre az orangután éneke. Kizárólag a hímek énekei­nek. A hosszú megfigyelések azt mutatták, hogy ez az ének csupán néhány esetben tekinthető „udvarlási” formá­nak. Az állat rendszerint sa­ját kedvtelésére énekel. Az énekelni készülődő orangután először mintegy elgondolkozik, majd kipró­bálja a hangját, s végül tel­jes hangerővel énekelni kezd. Közben némileg megilletődött és igen elégedett képet vág. Éneke bizonyos mértékben azokra a hangokra emlékez­tet, amelyeket az aufc mo­torja ad, amikor sebességet váltanak. Tízéves a miskolci Autóklub Barkácsműhely az alagsorban Gazdsg tartalom, szép forma Nyomdában a Partéiéi márciusi száma Csökkent a vagonhiány a Gőmörin Uj elmélet a Hold keletkezéséről Ismeretlen civilizáció hozta létre? Kérdések a ládában Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom