Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

„A láthatatlan ember” és a láthatatlan közönség Gárdonyi titkosírásának megsejtése nemrégiben országszer­te nagy szenzációt keltett. A titkosírás fogalma már önmagában véve is izgatóan hat o fantáziára. Titok — misztikum — egri remete; legendák lengték körül Gárdonyi alakját. Dr. Nagy Sándor, egri Gárdonyi-kutató február 16-án a TIT-ben tartott előadásában ezeket a legendákat oszlatta el. Magas színvonalú fejtegetésében emberközelbe hozta, látha­tóvá tette a „láthatatlan embert”, aki ellentmondásos korának fia volt, azé a koré, melyben a XIX. századig tartó, istenköz­pontú világ stabilitása megingott, melynek világnézeti káo­szából két út vezetett: az irracionalizmus és a forradalom felé. Az előadó ebbe a világba helyezte Gárdonyit; — kimu­tatta, hogy remetesége csak életmódjának formasága volt — titkosírása is tanúsítja —, közben kapcsolatot tartott a világ eseményeivel. Autodidakta módon, kora nagy gondolkodóinak szintjére emelkedett. A titkosírással kapcsolatban is eloszlatta a misztikus kö­döt, mely körülötte lebegett. Gárdonyi egyszerűen gyorsab­ban tudta alkalmazni, mint a latin betűs folyóírást. A most feltáruló írások világnézeti, nyelvészeti, irodamii jegyzeteket tartalmaznak. Lukovszky László rajza i Az arcos urnától a nadrágkosztümig Ez az előadás tizenkét (12) hallgató előtt folyt le. Pedig, ha más nem, a szenzációéhség hajthatta volna az embereket. Ha tudták volna! Miért nem fejt ki a TIT nagyobb propagandát? S vajon csak ez az oka a TIT-előadások pangásának? Vagy különben is közönyösek lennénk? Vagy tényleg olyan túl­terheltek az emberek, hogy saját munkakörükön kívül másra már nem futja energiájukból? De akkor legalább az iskolákat értesítené a TIT! A szak­tanárok kiválaszthatnák programjukból a megfelelő anyagot. S ha a szaktanároknak nincsen energiájuk, elküldhetnék a ta­nítványaikat. S ha a tanítványoknak is csak az Omegáig ter­jed az ereje...? Akkor már a propaganda úgysem segít! Mert a legjobb nevelő módszer a példa. MENNEK MAGDOLNA (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Fülep Ferenc főigaz­gató szerint a Herman Ottó Múzeum szakemberei kitűnő anyagot állítottak össze Bor­sod néprajzi, helytörténeti és régészeti gyűjteményéből. A kiállított tárgyak az utóbbi évek ásatásainak, illetve gyűjtőmunkájának eredmé­nyei. A 3700 esztendős arcos urnán kívül számos rézkori edény, a Bükkaranyoson ta­lált bronzkori lándzsahegy, az amóti ásatásokból szárma­zó kelta vaskard, kés, olló Habteme Usted espanol Spanyol tagozat a Herman Ottó Gimnáziumban látható. Érdekessége a kiál­lításnak a Pannóniával való kereskedelmi kapcsolatot bi­zonyító római eredetű terra sigülata edény, nem beszél­ve a nyékládházi avar sír­leletekről és a középkori kincsekről. A látogatókat nyilván a XVI. századtól egyre jobban fejlődő gazdag borsodi—miskolci céhes ipar — különösen a fa- és bőr­ipar — emlékei, díszedények, céhbehívó táblák, pecsétek ragadják meg majd legin­kább. Szép darabjait láthat­juk a hollóházi, illetve a télkibányai kőedénygyártás­nak is. Itt pislog a miskolci kocsonyában a béka, az egyik nem annyira értékes, mint inkább érdekes tálon. Az üvegművészet, majd a mezőcsáti fazekasság repre­zentánsa után jutunk ed a Bükk hegység pásztorművé­szetének jellegzetes réz- és ólomberakásos tárgyaiig. Os- tomyelek, botok, balták, pásztortarisznyák vallanak a bükki pásztorok alkotó fan­táziájáról. A népművészeti anyagot matyó és palóc tex­tíliák egészítik ki. Nagyon kár, hogy nincs a kiállítás­nak katalógusa és hogy csu­pán két hétig látogathatják az érdeklődők — mondotta befejezésül a főigazgató. * A matyó kiállítás is csak kél hétig lesz nyitva, a Népi iparművészeti Tanács Régi­posta utcai mintatermében. A mezőkövesdi szövetkezet 200 ezer forint értékű áruval mutatkozik be a fővárosban. Ma reggel, amikor megláto­gattuk a kiállítást, még nem volt minden a helyén, lapunk megjelenésekor azonban már négyezer cikk várja a láto­gatókat. A mezőkövesdiek a kiállításon és vásáron első­sorban azt bizonyítják, hogy milyen jól felhasználhatók a régi népművészeti motívu­mok a mai modem tárgya­kon. használati eszközökön. A legapróbb emléktárgyaktól kezdve a lakberendezési kel­lékekig minden kapható Itt. A sláger előreláthatólag a gazdagon hímzett zsorzsett nadrágkosztüm, a bőrszok­nya és gyermekruha, a hím­zett papucs és a matyó min­tákkal gazdagon díszített di­vatos csizma lesz. (gyarmati) A nyelvek finomsága iránt fogékony V. Károlyiak tulaj­donítják a mondást: németül jól lehet társalogni, a francia nyelv az udvarlásra legalkalmasabb, de istennel csak spa­nyol nyelven lehet beszélni. Ha ebből leszámítjuk az ural­kodó rajongását, még mindig marad számunkra egy jelentős igazság: a spanyol nyelv valóban nagyon szép, s talán keve­sen tudják, hogy Európában és Dél-Amerikában együttesen több mint 200 millióan beszélik. Mindezt azért mondtuk el, hogy jogosultságát bizonyít­suk a Herman Ottó Gimnázi­um spanyol nyelvi tagozatá­nak. Azt is kevesen tudják, hogy a fővárost kivéve vidé­ken csak Miskolcon működik spanyol nyelvi tagozatos osz­tály. Hübner Katalin tanárnővel arról beszélgetünk, hogy a slágemyelvek ismeretén túl miért van szükség az egyik legősibb európai nyelv tanu­lására. A tanárnő, aki egye­düli spanyol szakos Miskol­con, egy egészen kis létszámú tanulócsoportban ismerkedett meg a spanyol nyelvvel, egye­temi évei alatt. — Tanáraimnak és néhány színes útikönyvnek köszönhe­tem, hogy e nyelvet választot­tam — mondotta. — S talán annak is, hogy a földrajzot, a történelmet mindig szerettem és többek között jól megje­gyeztem, hogy a Habsburg uralkodóház spanyol ága mi­lyen kapcsolatokat tartott fenn Magyarországgal. Sokan tudják, hogy évszázados tör­ténelmi és sok vonatkozás­ban kulturális szellemi kap­csolatról van itt szó. Később, egyetemi éveim alatt pedig csak mélyült bennem a vá­lasztás helyessége, hiszen ott mind világosabbá vált: egy- egy ország gazdasági, kultu­rális orientálódása nagymér­tékben függ a nyelvismeret­től is. A mi országunk spa­nyol műfordítók, tolmácsok, üzletkötők és spanyol nyelvi tanárok tekintetében nincs túlságosan elkényeztetve. — A diákok ismerik-e eze­ket a nagyon érdekes össze­függéseket? — Sajnos, nem eléggé. Amikor megindult a spanyol tagozat, akkor mindössze hár­man jelentkeztek teljes elha­tározottsággal a spanyolra, a többiek „csak úgy jöttek”. Később hétre emelkedett a „tudatosok” száma. De ez mind kevés. Azt hiszem, hogy a szülők sem ismerik a spa­nyol nyelv jelentőségét, nem tudják azt, hogy az öt világ­nyelv között szerepel. Mos­tanában divatos — talán a kelleténél is jobban — az an­gol, még mindig nagyon so­kan tanulják a németet és a franciát. Aki földrajzi isme­retekkel rendelkezik, jól tud­ja, hogy Közép-Európán kí­vül a némettel alig-alig lehet boldogulni. Európában a spa­nyolt több mint 40 millióan beszélik, Dél-Amerikában 170 millióan. Szeretnénk, ha ez a tagozat, amelyre az iskola na­gyon sokat áldoz, hasznos len­ne mind az egyénnek, mind a népgazdaságnak. — Mindenki mondja, hogy dallamos nyelv a spanyol. — Valóban. Hallgassa csak: — Hableme Usted espanol por favor. Vagy másként: — Tenga la bondad de habler- me en espanol! Vagyis: Be­széljen nekem spanyolul! (párkány) Szocialista brigádok szellemi vetélkedője Harmadik alkalommal rendezik meg a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét, amelyet a Helyiipari és Városgazdál­kodási Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei Bizottsága patronál. A népszerű vetélkedő február 21-én, szombaton délelőtt 10 órakor lesz a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ színháztermében. Tizenkét vállalat nevezett be a versenybe, és a brigád- tagok öttagú zsűri előtt szá­molnak be felkészültségükről. A megyei vetélkedőt válla­lati elődöntők előzték meg, s most a vállalati szinten első brigádok küldenek 3—3 kép­viselőt, hogy szakmai, politi­kai, zenei és irodalmi felké­szültségükről számot adjanak. A zsűrinek tehát összesen har­minchat, valószínűleg igen alaposan felkészült verseny­ző közül kell kiválasztania a három legjobbat. Az első három helyezett pénzjutalomban részesül, és valamennyi részvevő számára értékes ajándéktárggyal te­szik emlékezetessé a vetél­kedő napját. c Lóverseny, vagy amit nem akarunk A felújított Halló műsora hízelgőnek ígérkezett a mis­kolciak számára. Első adásá­ban az LKM ifjúsági klubja életével, munkájával való megismerkedést ígérte. Mint ahogy az elején az a kislány is kérte: mutassanak be min­den alkalommal egy-egy ifjú­sági klubot, hogy példát ve­hessenek munkájukról. Hát sajnos, a diósgyőriekről sem­mit nem tudtunk meg. Lát­tunk ugyan néhány ruhada­rabot, egy mininél minibb szoknyát például a falon füg- geni, meg végül valami do­bozt, amiről nem tudhattuk meg, hogy micsoda. Miért? Mert mihelyt valami érde­kesebbet akartak mondani, valami lényegesebb kérdésről beszélni vagy kérdezni akar­tak, mindjárt elkapták előlük a mikrofont, vagy belekap­csolt a pesti központ, és mon­dat közepén másik műsorra tért át. Sajnos, a műsorveze­tés a szereplőkkel szemben a tapintat és figyelmesség legelemibb normáit sem tar­totta be, s hibájára még a rendezés is rálicitált. A hiba, azt hiszem abból adódott, hogy mindent bele akartak zsúfolni a rövid adás­időbe. Az eredmény sajnos, csak felszínes kapkodás lehet így. Láttunk karikatúrákat, melyeket elnagyolva mutat­tak be, meg sem értettük azo­kat, bemutattak fiatal művé­szeket, akikről továbbra sem tudjuk, hogy kicsodák, lát­tunk sokszorosan kiváló ifjú mérnök-testvérpárt, akikről azt sem tudjuk, mit csinálnak, és láttunk kilenc fiatal költőt, akikről, aki nem ismerte ko­rábban őket, ezután sem tud­tunk meg többet. Pedig itt legalább emberfeletti küzdel­met vívott az idővel Czine Mihály, a kitűnő irodalomtör­ténész és gyakorlott vitave­zető. Az adott 12 percen be­lül igyekezett mindnyájuknak szót adni, némelyiküknek versmondási lehetőséget is biztosítani. Pedig figyelemre érdemes költőkről van szó. Közös vállalkozásukat az El­érhetetlen föld című antoló­giát lapunk is ismertette már korábban. Együttesük egyik tagját, Kiss Benedeket épp aznap délután mutatta be a tévében Juhász Ferenc, az idősebb pályatárs. Az ő verse jelentett némi kontaktust a diósgyőriekkel is: Oláh Sán­dor jó értelmezéssel, szép ár­nyalással mondta el. örültünk, hogy ez a régeb­ben kitűnő műsor, a Halló, is­mét jelentkezett, de ez a ló­versenytempó, amelyet az új adásban tapasztaltunk, az, amit nem akarunk. K. L EMBERÖLÉSÉRT 14 ESZTENDŐ Katona Sándor 20 éves ku­bikos Gödöllőn más társaival együtt ittasan egy kisebb tár­saságból egy leányt inzultált. A többiek a vasútállomásra futottak. Katona utánuk ment és ott leszúrt egy feléje in­duló férfit, mielőtt az bár­mit is mondott volna. A ha­lálos sérülést okozó támadó tettével később is kérkedett A bíróság emberölésért 14 évi szabadságvesztésre ítélte. KÉNYSZERMUNKA Richard Gearity amerikai közkatonát egy saigoni bíró­ság bűnösnek találta, mert lö­véseket adott le két 14 éves dél-vietnami fiúra, akik kö­zül az egyik meghalt, a má­sik súlyosan megsebesült. A bűnöst hétévi kényszermun­kára ítélték. KÉZIBOMBA ROBBANT A Bogota felé közlekedő egyik autóbuszon kézibomba robbant. Hét utas meghalt, a sebesültek száma 20. A kézi­bomba az egyik utas poggyá­szában volt. A HELYSZÍNEN MEGHALT Rábaszentandrás községben az erdőben, a helyi tsz bri­gádja fát vágott ki. Egy kivá­gott fa rázuhant Balázs P. Lajos 60 éves tsz-tagra, aki olyan súlyosan megsérüli, hogy a helyszínen meghalt MEGCSALTA A HISZÉKENY NAZARÉNUSOKAT Kerekes György, 50 éves nagyréti lakos, börtönből sza­badulva Orosházán megtudta a helyi nazarénus szekta né­hány tagjának címét, felke­reste őket, bizalmukba férkő­zött. és egy nemlétező teher­gépkocsi javításához kért tő­lük pénzt. A hiszékeny na- zarénusok több száz forintot adtak neki. A bíróság a csa­lót 16 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. SZABÁLYTALANUL MOTOROZOTT Fonyódon Gelencsér Lajos, 19 éves villanyszerelő sza­bálytalanul vezette motorke­rékpárját és elütötte Gruber Ferencné 86 éves nyugdíjast, aki súlyos sérüléseibe kór­házba szállítás közben bele­halt. A gázoló motorost őri­zetbe vették. VISSZAUTASÍTOTTA Az ENSZ titkársága vissza­utasította azt az izraeli kí­sérletet, hogy a világszervezet gépezetét a Szovjetunióban élő zsidók „helyzetéről” fab­rikált szovjetellenes „okmá­nyok” terjesztésére használja fel. SZÖKÉS A BÖRTÖNBŐL A Mississippi állambeli Brookhaven börtönéből az este megszökött négy fegyenc, túszként magukkal hurcolva egy börtöntisztviselőt. Az ül­döző rendőröket figyelmeztet­ték, ha nem tartják be a tisz­tes távolságot, megölik a túszt. A négy szökevény ké­sőbb kiugrott az autóból és eltűnt egy közeli erdőben. A börtönőrt a kocsiban hagy­ták. ŐRIZETBE VETTÉK Az Üj-Delhi-i rendőrség őrizetbe vette Indar Dzsij Rikhye nyugalmazott vezér­őrnagynak, U Thant ENSZ- főtitkár volt katonai tanács­adójának 23 esztendős fiát. Azzal vádolják, hogy tagja egy nagy amerikai—indiai kábítószercsempész-bandá- nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom