Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
A PALOTA GONDJAI Készült? Egy vizsgá val kevesebb A Palotaszállóban — büszkeségünk ez az epület —. ahol egykor az egri érsek üdült, ma munkában megfáradt dolgozók pihennek. De sokszor leírtuk ezt már az elmúlt húsz esztendő platt! fis jó, hogy leírtuk. Jó, hogy kéthetenként háromszáz ember élvezi ebben az épületben lakva hazánk talán legszebb fájának szépségeit, természeti gazdagságát, jó levegőjét és szerez hasznos ismereteket a Bükkről, Borsodról, Miskolcról mindenütt meglátogatva a „beszédes” helyeket, épületeket, múzeumokat. Az üdülők többsége szívesen jön ide. Van, aki többször is visszatér. Évtizedek alatt kialakult változatos — de sohasem kötelező — program várja itt az embereket. Vannak azonban — és nem is kevesen —, akik fitymálva nézik a társalgó faragott díszeit, akik naponként szemére hányják az üdülő vezetőinek a négyágyas szobákat, a nem éppen korszerű fürdőket és azt, hogy két turnusban kell ebédelni. Egy fő üdültetéséhez ezer forinttal járul hozzá a szak- szervezet, az elégedetlenkedőknek tehát aligha van igazuk. Vagy mégis? Tény, hogy az épület már negyvenesztendős, az elmúlt évtizedek alatt nagyobb felújítást nemigen végeztek itt, t> az országban nem egy korszerűbb üdülője van a SZOT-nak. A Palotaszálló külső-belső rekonstrukciójához nem kevés pénz, hozzávetőlegesen harmincmillió forint szükségeltetik. A pénzt — ha meg akarjuk menteni, tartani az épületet — előbb-ulóbb ki kell adnunk. Viszont nagyon jó lenne, ha ez az összeg megtérülne. E tekintetben a szakszervezeti beutaltakra nem számíthatunk. Kézenfekvőnek látszik tehát, hogy reprezentatív szállóvá alakítsuk az épületet, ahol hazai és külföldi vendégek akár egy-két nap alatt is többet fizetnének a szállásért és étkezésért, mint a szakszervezeti beutaltak kél hét folyamán. Egyszóval ismét „kiváltságosoknak” akarjuk juttatni a Pn- lotaszállo kényelmét? Nem erről van szó. Mikor javaslatot teszünk egy okosabb, átgondoltabb pénzgazdálkodásra, azt éppen a dolgozók érdekében tesszük. Az építkezésre szánt harmincmillióból, no meg a Palotaszálló bevételeiből, valószínűleg nem is egy korszerű üdülő épülhetne a Bükkben, szakszervezeti üdültetés céljára .. GYVisszaesés Napjaink különösebb hangsúly nélkül közölték a Művelődésügyi Minisztérium beszámolóját, amely az egyetemi, főiskolai felvételek tapasztalatait összegezte és tárta a Minisztertanács elé. A sok adat között szerepelt két meghökkentő szám; a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain 41,3 százalékról 39,2 százalékra csökkent. Hisszük, hogy ez a kézzelfogható bizonyíték jobban felkelti az érdekeltek figyelmét, mint más kedvezőbb statisztikai adat. Ugyanis eddig a beszámolók, a tanácskozások igyekeztek arról meggyőzni bennünket, hogy a kétkeziek gyermekei ugyanolyan arányban képviseltetik magukat egyetemeinken, főiskoláinkon. mint a származás szerinti kategorizálás Idején. Tétova szociográfiai munkák, kissé halk hangú riportok, nem túl erélyes publicisztikai írások figyelmeztettek rá: a munkás-paraszt szülők gyermekei, ha nem is túl észrevehető módon, ritkulnak az egyetemek, főiskolák padjaiban. Ezek az írások mind arról szóltak, hogy a származás szerinti kategorizálás idejét múlta, azt visszasírni nem érdemes. De annak mindenképpen meg kell keresni a módját, hogy a feltűnően sok hátránnyal küszködő kétkeziek gyermekei mind nagyobb létszámmal, a lemorzsolódás eshetősége és veszélye nélkül jussanak be felsőoktatási intézményeinkbe. Hisszük, hogy a figyelmeztető adat lelkiismeret-ébresztő iefez és társadalmi méretű gondunkká válik a munkás-paraszt szülök gyermekeinek egyetemeken, főiskolákon történő továbbtanulása. (párkány) „Fogadja el ajándékba../’ * Dr. Cselényi József adjunktus igyekszik meggyőződni ötödéves vizsgázó hallgatójának iga. zárói. Néhány hetre isten veled Lezserseg, túlfűtött energiákból táplálkozó vidám egyetemista elet! Tanulás, vizsga, újra tanú. lás és újabb vizsga, ez most az egyetemen az élet rendje. A tanulmányi osztályon érdeklődtem először, hogyan veszik az akadályokat a Nehézipari Műszaki Egyetem vizsgalázban élő hallgatói? — Ezt tőlük kell megkérdezni — mondta a minden egyetemista által rettegett ,,téó" előadója —, mi mindig mondjuk a hallgatóknak, hogy csak tanulni kell, és akkor nincs nehéz vizsga. Aki felkészül, az sikeresen túl is jut u megpróbáltatáson. Ezt minden komoly felnőtt így állítja, aki kívül esik azon a bűvkörön, ami a drukkban élő egyetemistákat ilyenkor összefűzi. A vegyipari gépészeti szak szilikátipari ágazata ötödik éves hallgatóinak fejében a délelőtt folyamán egészen más igazságok jártak. Mindenekelőtt a vizsga anyagának igazságai, Fortuna igazsága és a saját igazságuk, — Készült? — kérdezte dr. Cselényi József adjunktus az egyik szorongó, krétás kezét tördelő fiatalembertől. — Tanultam, tanár űr! — érkezik a válasz, és az egyik mérnökjelölt fiatalasszony a fülembe súgja: — Tényleg tanult, együtt készültünk fel, egy hétig foglalkoztunk az anyaggal. Szegény, nem megy neki, ezt a pechet. — Te hogyan vizsgáztál? . — Jelesre. Most sokat tanulok, jeles rendű szeretnék lenni, és ebből az anyagból év végén szigorlatozunk is. Közben az éppen felelő fiúnak is sikerül többé-kevésbé bebizonyítania, hogy valóban készült. Közepes az eredmény. A következő delikvens pedig egy jelessel emeli a napi vizsgaátlagot. — Ma csendes, és jó napunk van — mondja dr. Cselényi József —, három jeles, három közepes jegy született idáig, hárman léptek vissza. Ök majd ttí-án adnak szamot — ezek után remélem alaposabb — felkészültségükről. Ez a vizsga már előkészület a szigorlatra, arra, hogyan kell nagy anyagokból is jól felelni. Júniusban három szigorlat vár rájuk és a diplomamunka megvédése — azután kész mérnökök. Biharíné Glász Elvirát kérdezem: milyen érzelmi mérleggel zárják majd fél év múlva az egyetemi élet öt, valóban nem könnyű évét a most már nagy vizsgarutinnal, és — a természetes drukktól eltekintve — komoly érettséggel vizsgázó nagydiákok? — Mikorra végzünk, megtanultunk végre tanulni; most már vizsonvlag könnyű. Amikor fájó nosztalgiával elhagyjuk az egyetemet, csak a szépre emlékezünk majd. (makai) Egy orientalista művész halálára 89 esztendős korában elhunyt Mokri Mészáros Dezső autodidakta festőművész, a 30-as évek Miskolcának ismert művészegyénisége. Tizenöt hazai és külföldi kiállítás emlékét, sikerét és sok érdekes művét hagyta az utókorra. Vörösmarty csibukját Egerben őrzik Apró kis tajtékcsibuk, szelíd-barna rövid szarra:, jas- sallangos dísszel. Régi darab, nincs semmi különóvkülönleges rajta, amolyan egyszerű kispipa. Pedig valamikor rki emberfia, maga Vörösmarty Mihály ízlelgette belőle a do , \ny- íüstöt. A pipát jó egy évszázada Egerben őrzik. Hogyan ke, tilt Egerbe Vörösmarty csibukja? .. Az 1840-es években lehetett. Pétervásárán, Keglevich Gyula gróf házában tölté pár napját a költö. Apró kis taj- tékcsibukból eregette a füs-r töt, s tette oly élvezettel, hogy az is megkívánta, aki látta. A gróf meg is vallotta: „Ha volna csibukom, még én is rászoknám a füstölésre.. Vörösmarty erre általnyújtá a pipát: „Itt ez a csibuk. fo- adja el ajándékba, nékem an több is e fajtából, s maid még.. Nem tudni, mennyi idő telt el a esibuk-ajándekozas óta. Annyi bizonyos, hogy a gróf akkor már nagy pipából ízlelgette a dohányfüstöt, mikor egy ízben uradalmának főszámvevője megjegyezte: ..Olyan jóízűen csinálja, hogy magam is kedve' kapok a dohányzásra, ha látom ..A gróf íróasztala fiókjából cg - kis csibukot szedett elő ^.Tessék, Zsigmond bácsi, próbálja meg ezzel, magam is e darabon tanultam a szívást. A csibukot Vörösmart:/ Mihály ajándékozta nekem ő is azért, hogy rajta tanuljak. Én ezt a csibukot Zsigmond bácsinak adom”... Zsigmond bácsi, az uradalmi főszámvevő, az egri Timon Zsigmond volt, „1848— 49-i honvédhuszár őrnagy és a magyar összes hadsereg fő- pénztárnoka”. Mikor 1876- ban, életének hatvanadik esztendejében sírba költözött, a kispipát és annak történetét fiára, Timon Tihamérra hagyta örökül. Nem él már azóta a fiú sem. elballagott édesapja után a nagy téli csendességbe. Az apró tajtékcsi- bukot, Vörösmarty kispipáját, most már mint családi ereklyét is. az utoljára elhalt Timon leánya, Katalin őrzi tovább PATAKY DEZSŐ Az út, amelyet megtett, nem volt mindennapi. A Sajó- ecsegről indult fiatalember a századfordulói Magyarország ínsége elől külföldre utazott, s mint kétkezi munkás kereste meg mindenütt a kenyerét, közben festegetett. Ily módon bejárta Európa országait, Capri szigetén az 1908-as esztendőben barátságot kötött Makszim Gorkijjal, aki több képét megvásárolta. Ezt követően Afrika. Ázsia országait járta, kutatva mindenütt a primitív művészet forrásait. A nagyvilágban tett bolyongásairól szólva, s mesterségét minősítve ekképpen írt önéletrajzi visszaemlékezésében Mokri Mészáros Dezső: „Okleveles gazdász. festőművész, szobrász, népművész, síremléktervező, rovásírással foglalkozó, régiség- és rovargyűjtő voltam hosszúra nyúlt életemben. Mindezt összegezve műgyűjtő szerettem volna lenni, mint Hopp Ferenc, a budapesti Kelet-ázsiai Múzeum megalapítója. Gyűjteményemmel hazám valamelyik múzeumát gyarapítva. Elsöpörte a háború. így csupán a sokféle foglalkozás gyűjtője lettem.” Mokri Mészáros Dezső hányattatott élete, szüntelen rohanása, a korabeli gazdasági viszonyok csak kiérleletlen művek megteremtését tették lehetővé. De még a félbe maradt művészeti ágak egyiké- ben-másikában is maradandót alkotott: több képét és kerámiáját őrzi a Nemzeti Galéria, a Herman Ottó Múzeum, a Helsinki Múzeum és a Gorkij Múzeum. (P—I) Biztatás A rendező az előadás előtt kikukucskál a füg. gönyrésen és így bátorítja a színészeket: — Ne féljetek, ma létszámfölényben “játszunk ellenük! éjféltől reggelig HALÁLOS ÉTELMÉRGEZÉS \ Tizenöten szenvedtek ha lálos ételmérgezést az indiai Punjab államban, miután egy falusi ■ ünnepségen helyi rizspuding különlegességet fogyasztottak. Huszonkilenc személyt kórházba kelleti szállítani. FEGYVERES ÖRÖK AZ ISKOLÁKBAN Fegyveres rendőröket alkalmaznak számos amerikai iskolában a bűncselekmények megukadályozására. AZ ÜTKÖZŐ ÖSSZENYOMTA A dombóvári MÁV-álloma • son két tolatott vagon ütközője összenyomta Csibai Ist- vánné takarítónőt, aki a helyszínen meghalt. A halálos végű baleset oka Csibainé figyelmetlensége volt. A GÖDÖRBE ESETT A Mádi Hegyaljai Ásványbánya őrlő üzemében Juhász Sándor 41 éves gépkezelő beesett az adagológép gödrébe és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. ELÜTÖTTE Egy debreceni villamos elütötte Pásti Gábor 32 éves állami gazdasági dolgozót, aki a helyszínen meghalt. Pásti ittasan kerékpározott és féktávolságon belül esett a villamos elé. AZ ÁROKBA HAJTOTT Papp János gépkocsivezető Záhony községben tehergépkocsijával az útmenti árokba hajtott, s eközben Kovács Elemér 43 éves raktáros kiesett a vezetőfülkéből úgy, hogy a helyszínen meghall. A balesetet a gépkocsivezető ittassága okozta. MEGÖLTÉK Ismeretlen tettesek Bogotában megölték Jósé Vicente Mora helyi kommunista vezetőt, a párt egyik képviselő- jelöltjét, közli a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottsága. ELÍTÉLTÉK AZ ÜZEMORVOST Dr. Réti Béla budapesti lakost, a Ganz-MÁVAG volt üzemorvosát háromévi szabadságvesztésre ítélték n ugyanennyire eltiltották az orvosi foglalkozástól, mert tiltott műtétet végzett el egy nőn, akinek méhe átfúródott és csak akkor vitte kórházba, amikor állapota életveszélyessé vált. SZÍVMŰTÉT A houstoni metodista kórházban egy orvoscsoport szív- átültetést hajtott végre. A 34 éves Roger Burke mellkasában új szív dobog. Burke állapota kielégítő. AZ ÓRlASGÉP ELINDULT New Yorkból elindult Londonba a Pan American World Airways légiforgalmi társaság első Boeing—747 típusú repülőgépe 350 utassal és 13 főnyi személyzettel a fedélzetén. Ez a világ jelenlegi legnagyobb utasszállító repülőgépe. TITKOS LABORATÓRIUM Az iráni rendőrség ismét letartóztatott három kábítószercsempészt és felfedett egy titkos heroinkészítő laboratóriumot. Iránban, mint ismeretes, egy közelmúltban hozott rendelet értelmében a kábítószer-csempészést és eladást halállal büntetik.
