Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Műszaki tanárképzés, Az Országos Oktatási Ta­nács ebben az évben elsősor­ban a szakmai-műszaki ok­tatás néhány fontos kérdését vitatja meg — közölte az MTI munkatársával dr. Ben- eédy József, a tanács titkára. A testület elé kerül például a Művelődésügyi Miniszté­rium átfogó előterjesztése a műszaki tanárképzésről, amely a szakközép-, illetve a szakmunkásképző iskolák­ban szükséges elméleti és gyakorlati oktatást végző mű­szaki tanárok képzését tár­gyalja. Ugyancsak a Műve­lődésügyi Minisztérium ter­jeszti a tanács elé a felsőfo­ké technikumokból és szak­iskolákból kialakítandó mű­szaki főiskolák működési el­veit. A műszaki főiskolák lét­rehozását az üzemmérnökök ! ránti népgazdasági igények indokolják, s az a felismerés, hogy a tervező-, kutatómér­nökök mellett a népgazda­ságnak szüksége van az üze­mi, munkahelyi termelést szervező és közvetlenül irá­nyító okleveles mérnökökre is. Ebből adódóan tűzi napi­rendre az Országos Oktatási Tanács újabb műszaki főis­kolák és főiskolai szakok ki­alakításának tervét. — Több illetékes tárca együttes javaslata alapján tárgyaljuk majd — mondot­ta dr. Bencédy József —, hogy a szakközépiskolát vég­zett fiatalok — meghatáro­zott ideig tartó üzemi szak­mai gyakorlat utón — mi­ként szerezhetik meg a tech­nikusi képesítést, illetőleg ímet. Egy másik beszámoló a szakközépiskolai tantervi munkálatok befejezéséről ad tájékoztatást. Az illetékes tárcák és a Művelődésügyi Minisztérium összegezése alapján megvitatjuk a negye­dik ötéves terv oktatásügyi fejlesztési javaslatait is. Hatmillió forint Svájcból A svájci Vschokke cég es a DIGÉP most aláírt szerző­dése alapján a svájci cég li­cence szerint Diósgyőrben gyártanak a száz és ezer ton­na közötti nyomóerővel mű­ködő lemezgyártó gépekhez alkatrészeket. A szerződés aláírásával egyidőben a DI­GÉP a svájci cégtől hatmillió forint értékű megrendelést is kapott. Fukar reflektorok ijc A GELKA Munkácsy utcai szervizében egymást érik a javításra váró televíziók, rádiók. A zsúfoltság is hozzájárul, hogy alig tudják tartani a vállalt határidőket Miskolc gazdasági élete (Folytatás az 1. oldalról.) Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy Miskolcon a múlt évben élénkült a fejlesztési és beruházási tevékenység. Kiemelkedett ezek közül például az LKM új elektro- acélműve, a nemesacél- és hengermű, s a MÁV Jármű­javító szerelőcsarnoka. A la­kosság ellátását közvetlenül szolgálja a tejkombinát ez évben befejeződő, valamint az új kenyérgyár ez évben megkezdődő építése. Minden eddigi ütemnél jelentősebben növekedett a lakásépítés, bővült az óvodai, iskolai, bölcsődei és kórházi férőhelyek száma. Sajnos, a beruházással még ma sem tart lépést a kivite­lezői kapacitás: a beruházá­sok időben sokszor elhúzód­nak, s minőségileg is kifogá­solhatók. A város egyik fő prob­lémája változatlanul a közlekedés. Ami pedig- a kereskedelmet illeti, egyes vállalatok a kí­nálat elégtelenségéből adódó üzleti előnyöket kihasználva, több cikk árát az indokolt­nál nagyobb mértékben emel­ték. Az idén mindkét vonat­kozásban bőven lesz tenni­való. A város üzemei ebben az évben körülbelül 5 százalékos termelésnövekedést tervez­nek. Ez városi szinten elfo­gadható, bár egyes vállalatok túlzott óvatossága felülvizsgálat­ra szorul. Az üzemek feladatainak ki­dolgozásában érthető hang­súlyt kapott a túlóracsökken­tés, a termelékenység növe­lése, s az évi bérfejlesztés. 1970, a harmadik ötéves terv befejező és a negyedik ötéves terv előkészítő eszten­deje lesz. Ez a körülmény megkülönböztetett fontosság­gal bír a gazdasági munkát és a politikai tevékenységet illetően egyaránt. A gazdál­kodásban — szögezte le a vb — fel kell számolnunk a re­form hozta, úgynevezett ..át­meneti” időszak bizonytalan­ságát, a kedvezőtlen és a re­form szellemétől idegen gaz­dasági jelenségeket, s átgondolt alapot kell te­remteni a negyedik öt­éves terv számára. A végrehajtó bizottság — ez évi első ülésén — a tár­gyalt beterjesztésre vonatko­zóan megfelelő határozatokat hozott, majd — lapzártakor még — egyéb kérdésekről tárgyalt. Nemrégiben a színház műszaki dolgozóival beszélgetett e so­rok írója, s a „fény-orgona” kezelője — félig tréfásan, féli'” komolyan — megjegyezte: — Bizony, nem könnyű munka ez, hiszen akadnak olyanok, akiknek a maximális fényerő is kevés. A panaszkodó színészek munkájukat közönség előtt végzik, s érthetően vigyáznak arra, hogy egyetlen gesztus se sikkad­jon el. Ha néha túlzott is a fény-igényük, alapjában véve iga zuk van. De vajon igazuk van-e azoknak, akik nem a világot jelentő deszkákon, a függöny előtt, a nagyközönség szeme lát­tára munkálkodnak, s mégis azt kívánják, hogy időnként rájuk is vetődjenek fénysugarak? Egy üzemi munkással cseréltem véleményt az anyagi ösz­tönzés módszeréről, s ő — tovóbbnézve a téma határán — megjegyezte: — Mostanában hajlamosak vagyunk kizárólag anyagiakban kifejezni az erkölcsi elismerést. Valahogy kevesebb szó esik a nyilvánosság előtt — a nyilvánosságon éppúgy értendő a sajtó, rádió, televízió, mint például az üzemi termelési tanács­kozás — az eredmények kovácsairól, a fizikai dolgozókról. Nekünk örömet okoz. ha a gyár szép eredményekkel dicse­kedhet és természetesen az is, ha az országos statisztika ki­elégítő fejlődést mutat. De azért arra is szükségünk van, hogy lassúk: a mi munkánk — személy szerint, vagy egy szűkebb kollektívára, brigádra, műhelyre vonatkozóan — mennyivel, segítette a haladást — kerekítette ki a gondolatot. S efölött érdemes eltűnődnünk egy kicsit. Nyugaton sokat értekeznek manapság — „elidegenedés” címszó alatt — arról, hogy a nagy fokú munkamegosztás vele. járójaként, a részműveletet végző ember nem érzi igazán ma­gáénak a munka végső produktumát, a gépet, autót, házat. Ebből következik, hogy azt az örömet sem érezheti, amit a hajdani iparos érzett, amikor az utolsó öltések után elégedet­ten végigmustrálta a keze alól kikerülő lábbelit, öltönyt vágj vásárra vitte a kecses vonalú hintót. Nos. a munkától való elidegenedés valójában velejárója lehet a specializálódásnak — kapitalista viszonyok között. És nemcsak azért, sőt, nem is elsősorban azért, mert a részműveleteket végző nehezen tudja fellelni saját munkáját a késztermékben, hanem azért, men ehhez a késztermékhez tulajdonképpen semmi köze sincs már. A mi társadalmunkban viszont homlokegyenest más a helyzet. Mert ha például a Diósgyőri Gépgyár termékei jó áron kelnek el a külföldi vagy akár a hazai piacon, annak a hasznát a sajá.. zsebükön érzik az ott dolgozók. Sőt. közvetett módon érzi az egész társadalom. Az aggodalom mégsem teljesen alaptalan amikor a már említett „reflektorfényt”, a kollektív elismerést hiányoljuk néha. Nehéz társadalmi méretekben gondolkodni, sőt, néha még vállalati méretekben is. A siker-élményre pedig mindenkinek szüksége van. (Azon túl, hogy anyagiakban reali­zálódik az elismerés.) Bizony, szükség van a munkaverseny eredményeit szemlél­tető táblákra, faliújságra, a termelési tanácskozásokon a nagy nyilvánosság előtt elhangzó, személyre szóló dicséretekre. Mer a közgazdasági kategóriák, „mutatószámok” mögött emberek vannak és emberi tulajdonság, hogy éhezünk az elismerésre BÉKÉS DEZSŐ iht le utóban a gép jár muhar át ok szakköre Nyolcezer úttörő tanul honvédelmet A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Miskolc városi szer­vezete megbeszélésre hívta össze hattagú, a politikai tö­megmunka irányítását segítő társadalmi bizottságát. Ta­Az MHSZ idei programjá­ban talán a legnagyobb nép­szerűségre számot tartó el­képzelés: megalakítják a gépjárműbarátok szakkörét. A szakkör tagjai — általános és középiskolás fiatalok — ingyen tanfolyamon tanulhat­ják meg a különböző gép­járművek vezetését, és sike­res vizsga után jogosítványt is szerezhetnek. R. É. nácskozásnk napirendjén az Hiánycikk s kertésznadrág, gyágysiptt, Handling Csúcsforgalom a Tünde-boltokban Borsodban és Miskolcon is Befejeződött a népszámlálás Az elmúlt hónapokban több ízben írtunk a csecsemő- és kismamaruhák körüli bonyo­dalmakról. Hol a magasszárú gyógy cipők tűntek el, hol meg a csecsemőingek. Sokat bosszankodtak a vásárlók a kis melegítők, tipegők miatt, .tmiket hosszú hetekig hiába kerestek a boltokban. A kereskedelem sok éves tapasztalata szerint a kisma­mák elkerülik a boltok év -. égi csúcsforgalmát és inkább januárban vásárolnak. Kőr­útunkon azt tapasztaltuk, hogy ha i^m is kifogástalan, de a korábbinál nagyobb a Tü»le gyermekruházati bol­tok áruválasztéka. '• ‘ ven van már kising. ti­pegő. kiscipő. kocsikabát és -a’-nitűra. egv üzlet kivételé­vel mindenütt kapható az egyujjas babakesztyű is. A műszálas melegítőkből ele­gendő van, de sokan hiába keresik a szóló melegítőnad­rágot. Ugyancsak hiánycikk a népszerű, nagyon praktikus kertésznadrág és az olcsó csecsemőpléd is. Ettől elte­kintve úgy tűnik, a kereske­delem az idén jobban gon­doskodik a kisbabákról. Nem úgy a nagyobbacska fiúkról, lányokról. Kevés ugyanis az óvodás korúaknak való flanelling, néhol pedig a pizsama. Az inget még csak tudják helyettesíteni a ma­mák bánion- vagy gyapjú­pulóverekkel — bár ezek meglehetősen drágák —, de a pizsama már sokkal ke­vésbé nélkülözhető ruhada­rab. Sajnos, a kismamákat már sokkal kevesebb jóval tud­juk biztatni. Á „kifosztott” cipőboltokban hiába keres­tünk magasszárú bőrcipőket, legfeljebb feketét tudnak ad­ni. Majdnem ugyanilyen a helyzet a készruhákkal is. A kis méretűek teljesen eltűn­tek, a nagyobbakból pedig legfeljebb két-három, diva­tosnak éppen nem mondható fazont kínálnak. — p — litazik a mainaié Finn és lengyel exportra készít erdei gyümölcsökből szörpöt az Erdei Termékeket Felvásárló, Feldolgozó és Ér­tékesítő Vállalat miskolci ki- rendeltsége. Naponta 100—150 mázsa gyümölcslé-koncentrá- tumot állítanak elő. Most in- ditottak útnak egy. vagon málnaiét Ausztriába. iskolai honvédelmi propa­ganda tapasztalatai, valamint az ezzel kapcsolatos, 1970. évi feladatok megbeszélése sze­repelt. A múlt évben igen ered­ményes volt az MHSZ hon­védelmi propagandamunkája. 461 ismeretterjesztő előadá­sukat csaknem 30 ezren, 343 filmvetítésüket pedig mint­egy 24 ezren tekintették meg az MHSZ-klubokban. 45 al­kalommal rendezett a szö­vetség a középiskolás fiata­lok részére találkozót hon­védekkel: több mint 3400-an vettek részt ezeken. A sorkö­teles katonafiatalok 11 szü­lői értekezletén 4800 szülő jelent meg, s a 24 laktanya­látogatás alkalmával 614-en ismerkedtek meg ifjú honvé- deink életével. Nagy sikere volt a 39 ízben megrendezett technikai kiállításnak, ame­lyekre több mint 18 ezren lá­togattak el. Az általános iskolák VII— VIII. osztályos tanulói részé­re a múlt év őszén megkezd­ték a tantervben kötelezően előírt honvédelmi ismeretek oktatását, városunkban je­lenleg 7—8 ezer úttörő ta­nulja a honvédelmet. Borsod megyében és Mis kolcon két nappal a hivata­los határidő előtt, gyakorla­tilag befejeződött a nép- számlálás. Ma és holnap még azokat a családokat ke­resik fel, akiket több alka­lommal sem találtak ottho­nukban a számlálóbiztosok. Ezek száma mindössze egy­néhányra tehető csak. Az adatgyűjtés után, most az összesítésen dolgoznak a számlálóbiztosok. Miskolcon hatszázan végzik ezt a mun­kát. A Kossuth Lajos utcai főhadiszálláson 17—20-a kö­zött várják az összesített íve­ket. A miskolciak adatati — a papírmennyiség mintegy 5 tonnát tesz ki — a III. kerü­leti Tanács épületében gyűl­nek össze. A népszámlálás során aa adatgyűjtők munkáját sehol sem akadályozták, sőt ahol lehetett, segítették. Az ösz- szesített ívek feldolgozására már a fővárosban kerül sor elektromos számítógépek se­gítségével. A hatalmas fel­mérés utolsó köteteit 1972-re adják ki. Előzetes adatokat azonban már az idén. év kö­zepén szolgáltatnak A leg­utóbbi, 1960-as népszámlálás teljes feldolgozása és kötetbe gyűjtése 1965-ig elhúzódott. Most ez a mechanizmus jó­val gyorsabb mozgásúnak ígérkezik. Miskolc lakosai nak számáról január végén már tájékoztató adatokat szolgáltatnak. (nogg*

Next

/
Oldalképek
Tartalom