Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-12 / 88. szám
(Csabai Kálmán rajza) Gondolatok az V. grafikai biennale kapcsán Az öt kiállítás egy évtizedet határol ki az időből, és egy ilyen kerek jubileum alkalmából talán illő lenne ünnepi szavakkal méltatni az elmúlt tiz év értékes munkáját, a miskolci áriatok jelentőségét egy műfaj életében. Félő azonban, hogy a méltatás szükségképpen „ünnepien" csengő szavai és a magyar grafika tényleges biográfiája, dinamikus változásai, evolúciója és minőségi revolúciója között oly gyökeres és lényeges kontrasztok feszülnének, amelyek tartalmilag is hamisan csengővé tennék a protokolláris méltatást. Ehelyett inkább az esemény által inspirált néhány gondolattal szeretnék megemlékezni a mostani kiállitásról és a magyar grafika elmúlt tiz esztendejéről. A második otthon gyermekszobája A volt tantermet gyermekrajzok díszítik, a padló fénylik a friss lakkozástól. Térítők, virágok — és minden bútor új. A gyerekek, az úttörők frissen vasalt egyenruhában, a felnőttek ünnepi sötétben. De ha nem látnánk a külsőségeket, akkor is elfogódottak lennénk az ötezer kötet könyv láttán. Mindenekelőtt: az új magyar grafika, amely vitatha- latlanul nemzetközileg is jelentős, nem máról holnapra született, nem is holmi Pallas Athénéként pattant ki Zeus fejéből teljes fegyverzetben, hanem régóta érlelődött, csiszolódott a műhelyekben már első, látványos megjelenése előtt Is. Az előzményei tehát itt keresendők, és e mennyiségi. élménybeli felhalmozódás útján végbement minőségi forradalom szükségképpen teremtette meg az igényeket is egy önálló fórum iránt. Természetszerűen a fórum, a miskolci biennale létrejötte visszahatott e fejlődésre, tovább inspirálva, lendületében felgyorsítva azt. így történhetett meg aztán, hogy már az első biennalen jelen voltak mindazok a minőségi összetevők, amelyek most az ötödik alkalommal csak még jobban kiteljesedve reprezentálják a műfaj értékeit. És éppen, mert az előzmények a műhelyekben zajlottak és a fejlődés többé- kevésbé a műfaj öntörvényei szerint zajlott és zajlik le (ellentétben talán más képző- művészeti műfajokkal; szobrászattal. festészettel, ahol nem mindig így történt), a grafika egyúttal a mai magyar képzőművész-alkotók sajátszerű eszmei, művészi átalakulásának is hű tükre, örvendetes módon ez az át- ala'<-"lás progresszív irányban ha'ad. a nagyobb társadalmi felelősségérzet vállalásának és kifejezésének irányába. A mostani biennalen látottak alapján is lemérhettük, hogy amit magyar grafikai iskolának, helyesebben: magyar grafikai karakternek neveznek, három fő művészi törekvésből táplálkozik. A társadalmi ' felelősségtől áthatott, közérdekű mondanivaló kifejtése lehetne az első. A második, ilyen jól kitapintható törekvés a folklór, a népművészet értékeinek „beemelése” a hivatásos művészet szférájába, egyfajta bartóki értelemben vett művészi szintézis megteremtése. A harmadik pedig a modern mondanivaló realizálása érdekében a legmodernebb technikai és művészi kifejezési eszközök keresése. Az első látszólag pusztán tematikai, a második kettő pusztán formai törekvés, ám e három a kiállítók zöménél nem külön-külön, hanem együttesen jelentkezik. Sőt, nemcsak az úgynevezett tematikus kompozícióknak, hanem a csupán formai kísérleteknek tűnő képeknek is egyre erőteljesebb „társadalmi megfelelése” van, társadalmunk gondolati és értékrend- szerének egésze és e struktúrába való illeszkedésük teszi teljesebbé művészi értéküket. A fentebb említett azonos törekvések természetszerűen nem jelentik és nem jelenthetik a műfaj umverzálódá- sát. A művészi kifejezésmódok és stílusok sokfélesége ugyanúgy jellemző a mai magyar grafikára, ezzel azt is igazolva, hogy sokféle úton járva érhető el ugyanaz a végeredmény; az eseményekre gyorsan reagáló, a közéle- tiségtől magát nem távol tartó, magas művészi szinvo. nalú képzőművészet megteremtése. RIDEG GABOR Az ősz elején emlegettük, hogy a margitszigeti operahaknik helyett ésszerűbb lenne, és nagyobb művészi élvezetet is adna, ha időnként élő adásból bekapcsolnák az Operaház valamelyik népszerű produkcióját. A keddi Varázsfuvola jó választás volt e program szempontjából. Lévén a kritikus is ember és néző, neki is van kedvence, ő is van úgy, hogy izga- tottabban várja a számára kedvesebb előadásokat. Nos, hadd valljam meg, a Varázsfuvola kedvenc operáim közé tartozik, sőt kedvelt zeneművem, sőt a számomra egyik legvonzóbb színpadi alkotás. Mert a Varázsfuvola külön-külön mindez, és együttesen az ember legcsodálatosabb teljesítményeinek egyike. Kézikönyvek régi parado- xona, hogy a szinmüirószínész-színigazgató-szabad- kőműves Schikaneder színpadi fércművét a Mozart zenéje halhatatlanította. Nos, A miskolci, Fazekas utcai iskolában gyermekkönyvtár nyílt. A falon körbefutó polcokon kartonok osztják meg a majdani olvasók birodalmát: Leány regények, Szép- irodalom, Mesék, Szakiroda- lom, Ajánlott olvasmányok. És természetesen jut hely az új könyveknek is. Ha a könyv szeretete — ebben aligha kételkedik valaki — az iskolában kezdődik, akkor a Fazekas utcai gyerekek több mint ezer fővel gyarapítják az „olvasó nép” létszámát. Az új terembe a legkisebbek is bátran nyitnak be, hiszen Szabó Edit nyugdíjas tanárnő csaknem minden gyereknek régi ismerőse. A szabad polcok előtt aztán jut idő — több, mint az órákon — Az idei moszkvai nemzetközi filmfesztiválon a szovjet színészek egy csoportjának bemutattak egy nyugati filmhírességet. A vendég minden kézfogás után érdek, lődött a tolmácsnál, ő nagy vagy kis csillag? A tolmács minden esetben így válaszolt : nagy. A név vonzza a közönséget Tolmácsunk udvarias volt, de pontatlan. A Szovjetunióban nincs sztárkultusz, a nézők a színésztársadalmat nem osztják fel kis és nagy csillagokra. Bár — és ez természetes — a népszerűség nem egyenlő arányban oszlik meg a színészek között. A közönség szemében még mindig a színész a legfőbb vonzerő. Ahogy mondogatják: „A színész nevére jön be a közönség”. Tatjána Doro- nyina filmjeinek tapasztalata mutatja: egy-egy közkedvelt színész szerepeltetése a kasz- szasikert is biztosítja. „A nővér” című filmje egy év alatt 22,5 millió nézőt vonzott. Másik filmjét négy hónap alatt 18 millióan nézték meg. Szinte hihetetlen, hogy legén ebben nem hiszek. Schikaneder, mint író, és mint jelenség, tényleg nem mérhető Mozarthoz; — de a Varázsfuvola nem is szedhető szét schikanederi fércműre és mozarti remekre. De — úgy érzem — a mozarti remekmű együttesébe kell számítanunk, mint egy szereplőt, az ügyes színházi szakembert, aki intuíciójával eléje ment a zseni munkájának, keretet teremtett annak, és kellő alázattal rendelkezett, hogy megmaradjon az előkészítő szerepben. Korunknak meg kell kérdőjelez, nie a szöveget és zenét arisztokratikusan szétválasztó paradoxont. A zenét, játékot, filozófiát és drámát ötvöző musicalok korában a műfaj zseniális ősképét kell méltatnunk e zseniális műalkotásban. Ehhez az értelmezéshez szerencsésen segített hozzá a Magyar Állami Operaház, a kitűnő zenei megformálás mellett iátékos kedvű, színházat is produkáló színész- énekeseivel. K. L beszélgetésre, egy-egy jó tanácsra. Az iskolában és a városi könyvtárban egyaránt örülnek az avatás nagy eseményének. Mert az új létesítmény egyik szülője a városi könyvtár, amely immár a hatodik miskolci iskolának szállítja „házhoz” a könyvet. Hogy mit jelent ez, azt egy olyan statisztikai adat bizonyítja, mellyel az országban csak a miskolciak büszkélkedhetnek. Az itteni általános iskolás tanulók több mint 80 százaléka rendszeres olvasó. (Pécset és Szegedet messze magunk mögött hagyjuk.) A könyv otthonná teszi az iskolát, s egy kicsit iskolává az otthont. Nem sok nagyobb dolog van ennél... Gr— utóbbi filmje — „Még egyszer a szerelemről” — két hónap alatt J.9,4 millió nézőt vonzott. Tatjána Doronyina csaknem egyidőben játszott főszerepet három filmben, bár ténylegesen színpadi színészként tartják számon. A moszkvai „Filmvilág” olvasóinak népszerűségi listáján két évig ő vezetett. Az említett filmekben teljesen eltérő szerepeket alakít Egyiket sem az ő számára írták, de ma már nehéz lenne bárkit is elképzelni ezekben a szerepekben Doronyina helyére. A filmfolyóirat népszerűségi listájának második helyét Tatjána Szamojlova foglalja el, aki az „Anna Kare- nina”-ban és más szerepekben öregbítette a szovjet film hírnevét. Az ezer arcú Ludmilla Csurszina — ez a szép, sudár kislány — rövid időn belül hét film forgatásánál kapott szerepet. Utóbbi filmjeiben falusi hősnőt, parasztasszonyt alakított. Sikerének titka, hogy végtelen természetességgel mozog és beszél a kamera előtt, mintha saját életét élné. Sophiávai filmezett A színészek között továbbra is Szmoktunovszkij, Batalov. Uljanov, valamint Lavrov és Banionisz vezet. Ök is, akárcsak a többiek, a színpadról érkeztek a filmvilágba. Banionisz első nagy sikerű filmje a „Senki sem akart meghalni”, de átütő sikert mégis a „Holtszezon”-ban aratott. Lavrov nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik a kamera előtt. A „Higgyetek nekem emberek” című filmjében felejthetetlen alakítást nyújtott. Az „Élők és holtak” Szincovjának szerepében megerősítette azt a véleményünket, hogy korunk egyik legérdekesebb szovjet színészegyénisége. A külföldi rendezők egyre több szovjet színészt hívnak meg vendégszereplésre. Dán, olasz, jugoszláv, magvar filmekben láthatjuk őket A legnagyobb sikert talán Ludmilla Szaveljova érte el, aki Sophia Loren és Marcello Mastroianni társaságában filmezett. Sokak számára igazságtalannak tűnhet, hogy egyes színészek sorozatban kaoják a szerepeket míg másoknak alig jut valami. De az élet többi területén is így van, a tehetségesek előnvben részesülnek. És a kitűnő színész, nevezzük filmcsillagnak, azáltal válik népszerűvé, hogy valami úiat tud hozni és tel- i^sftm én vével hozzáérni a filmművészet feliedéihez N. NAZAROV A KlNZAS- LISTA ÉLÉN A nemzetközi amnesztia bizottság egyik képviselője Rio de Janeiroban kijelentette, hogy a latin-amerikai országok közül Brazíliában a legrosszabb a politikai foglyok helyzete. Itt rendszeresen kínozzák a foglyokat. Brazília után Urugay következik a „kínzás-listán” PORNOGRÁF FILMEK Luxemburgból jövet egy kis sportrepülőgép szállt !e a belgiumi Namur repülőterén. A rutinjellegű vámvizsgálat során a vámosok rendkívüli zsákmányra akadtak. A pilóta és a repülőgép egyetlen utasa — egy brit újságíró — 750 pornográf filmet szállított. Mindkettőjüket őrizetbe vették, a filmet elkobozták. KIGYULLADT A SZÁLLODA Melbourne külvárosában kigyulladt egy kis szálloda A szállóvendégek többsége az ablakon kiugorva kísérelte meg a menekülést. Négy ember életét vesztette, 13-an kórházba kerültek. női Álruhában RABOLT A BANDITA Százötvenezer frankot rabolt el egy kis zürichi bankból egy női álruhába öltözött bandita. A bank épületében mindössze egy tisztviselő tartózkodott, amikor a „nő” fegyverét rászegezve elvitte a pénzt. BEZÁRTÁK AZ ISKOLÁKAT A dominikai elnök elrendelte az ország összes nyilvános iskoláinak bezárását. Ezt megelőzően három napon keresztül folytak a diákok és a munkások tüntetései a rendőrség brutalitása ellen LÖVÖLDÖZÉS AZ IRODÁBAN Az olaszországi Palermo egyik építkezési vállalkozójának irodájában lövöldözésre került sor, a rendőrség által eddig még nem azonosított személyek között. Négyen életüket vesztették, bizonyosra vehető, hogy a dologban a maffia keze is benne van. TÖMEGGYILKOSOK SZABADON Az NSZK-ban ma is büntetlenül élnek a második világháború egyik legszörnyűbb tömeggyilkosságának tettesei. A hitlerista Wehrmacht 1943-ban Kefallonia görög szigeten 4300 fegyvertelen olasz hadifoglyot mészárolt. le. Egy csomóba hajtották őket és golyószóróval agyonlőtték a szerencsétleneket. Lanz tábornok Münchenben él és szép nyugdíjat élvez. Hans Rademacker főhadnagy a legkegyetlenebb hóhér, magasrangú hivatalnok Rajna Pfalz kormányában. ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTBAN Budapesten szerencsétlenséget okozott a kályha szabálytalan kezelése. Az egyik lakásban szénmonoxidos kiszivárgás következtében meghalt Mészáros Lászlóné 23 éves eladó. Férjét életveszélyes állapotban szállították kórházba. r . Klasszikus musical Vannak-e szovjet filmcsillagok ?
