Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-11 / 87. szám

«£gak a játékfilmeknek? MOZIPLAKÁ T Eger gyerek* sok ezer gondolat Újság az iskolában ügy fiatalember — nem is ismeretlen költő — azt javasolta: legyen a lap neve Tűz. Az ügyben még nem döntött a szer­kesztő bizottság. Az új iskolai fórum majdani törekvéseit azonban mindennél jobban sejteti ez a provizórikus cím. A magyar filmkritikus tár­sadalom gyakran szóvá tette már, hogy a kisfilmeket mi­ért nem tisztelik meg ugyan­olyan reklámplakátokkal, mint amilyenek a játékfil­mek születését, létezését hir­detik. A kisfilmművészet le­küzdhetetlen hátránya (a mo­ziban sajnos „csak” kísérő- filmnek tekintik még sokan) a propaganda hiánya miatt is növekszik. Mint ismeretes, a magyar játékfilmeket grafikailag jól megoldott, ízléses plakátok segítségével hirdetik. Ez na­gyon jó. erre büszkék va­gyunk. Külföldi szakemberek is megemlítették már, hogy a forgalmazó vállalat plakátjai igen színvonalasak, ötletesek, képzőművészetileg szinte ki­fogástalanok. Vannak olyan plakátok is, amelyek megha­ladják a film értékét, gazda­gabban szólnak az alkotás­ról. Legutóbb az V. pécsi já­tékfilm-szemlén láthattunk egy jól sikerült játékfilmpla­kát kiállítást; az anyag bi­zonyította azt is, hogy a sa­játos művészeti ág milyen szépen fejlődött. A napokban lezajló tanács­kozáson, a XI. miskolci film- fesztivál előkészítő bizottsá­gának ülésén, a moziszakma egyik- leghivatottabbja, Sze- beni Győző, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazga­tója is szóvá tette a kisfilm- művészet önfelhívó plakát­jainak, propagandaanyagai­nak hiányát. Aki ismeri a magyar kis­filmművészet európai szín­vonalát. a népszerű tudomá­nyos filmek, az animációs filmművészet fesztiválsike­reit, az joggal kérdezheti, hogv forgalmazóink miprt bánnak ..Hamupipőkeként” a kisfilmművészettel. A kri­tika. a filmszakma állandóan arról beszél, hogy a rövid- film-művészet a nézők társa­dalmában kivívta a maga rangját. Ha ez így van (szám­talan példa bizonyítja ennek igazságát), akkor miért nem készíttet a forgalmazó a rö­vidfilm alkotásokról ugyan­olyan plakátokat és propa­ganda anyagot, amilyenek a játékfilm-művészet új da­rabjait hirdetik hétrői-hétre? Tudjuk, hogy a háttérben anyagi gondok húzódnak meg. de bízunk benne, hogy a néha tobzódó játékfilm­propagandából szorítanak majd forintokat a ^«film­művészet számára is. (P-D A Miskolci Kossuth Gim­názium diákújsága nem „iro­dalmi” lap lesz. Inkább vita­fórum. Megjelenése „csupán” azt jelenti majd, hogy az osztályokban, a folyosókon elröppenő izgis dolgok mon­datfoszlányai korrekt fogal­mazásban papírra kerülnek, mert a szó elröpül... És sok mindent jó lenne az ezernyi diák számára közkinccsé tenni, talán a következő év­folyamok számára is meg­őrizni. Elmondani: ilyenek voltunk, ezeket gondoltuk, ennek örültünk, emiatt bosz- szankodtunk mi, kossuthosok, 1969-ben vagy hetvenben. Készül az újság. Hónapok?, nem, talán már évek óta. A mostani szerkesztők még el­sősök voltak, amikor a gon­dolat megfogant. A gyerekek azóta tárgyalnak Sárközi An- dómé igazgatóval. És Éva néni, ezernyi gondja mellett, nem uní* a lapcsinálás gye­rekes problémáit. Vajon meg lehet-e unni a felnőtté érő, egyre többet látó fiatalok ügyes-bajos dolgait? Aligha. Milyen érdekes: az újsággal kapcsolatban azoknak is van mondanivalójuk, akik a taní­tási órákon csak ritkán szó­lalnak meg. Azok is fognak írni, akik legfeljebb csak a házibulikon jutnak szóhoz. Mert tizenévesen szinte mindenkit foglalkoztat a helytállás, a szerelem, a munka és a munkahelyi köz­érzet, vagyis az iskolában uralkodó hangulat, az új stí­lusirányzatok kérdése, s ta­lán még a generációs prob­lémák is. Meg aztán van az iskolának irodalmi színpada, filmszakköre, szőnyegszövő műhelye. A témákat nem kell keresni, csak rendszerezni. Készül az újság. Ezer gye­rek. sok ezer gondolata janu­árban kap betűtestet. És bi­zonyára olvasókban sem lesz hiány. GYARMATI A szovjet hárfakvartett hangversenye 1957-ben a moszkvai VIT- en, fiatal művészek versen­gése során feltűnt a Moszkvai Konzervatórium négy fiatal leánynövendéke. Alia Busko- va, Okszana Golubnicsenko, Natalja Kocsurina és Marina Szmirnova kevéssel a feszti­vál előtt társult hárfanégyes alakítására, Kezenyia Erdeli professzor, a szovjet hárfais­kola megalapítójának kezde­ményezésére. A fesztiválon aratott siker jelentős nem­zetközi karrier elindítójává lett. Az együttes azóta vala­mennyi nagyobb szovjet kul. turális központban fellépett, de bemutatta művészetét a balti államoktól az egyenlí­tőig, Északtól Közép-Ázsiáig számos városban. Sikerük és népszerűségük egyre nő. A szovjet hárfakvartett tegnap esti hangversenye ki­vételes zenei élménnyel szol­gált. A szokatlan összeállítás újszerű varázsa, a fiatal mű­vészek harmonikus kiállása, játéka elragadtatta a lelkes zeneértő hallgatóságot. Művé­szetük és egyben sikerük egyik fő biztosítéka a töké­letes összehangoltság. Mellet­te nagyszerű technikai kész­ség, muzikális formálás, él­ményszerű frazeálás, azok a szavakba nehezen önthető, magától értetődő tulajdonsá­gai az együttesnek, melyek a nem mindennapi koncertél­ményt szolgáltatták. Műsoruk szinte átfogta a nagy zenei korokat; Händel-, Dombért-, Couperin-, Bocche­rini-, Dandrieu-, Rameau-, Gluck-, Mozart-, Scott-, Paga­nini-, Debussy-, Ravel-, Milhaud-, Prokofjev-, Sosz- takovics-, Scsedrin-, Bagi- rou-műveket hallhatunk át­élt, kifejező, kivételes szép­ségű előadásban. Bár szinte valamennyi szá­mot ki lehetne emelni, mégis megkülönböztetetten hadd szóljunk Scott: A lótuszvirág. Paganini: A vadászat és Bo­táron: Azerbajdzsáni rapszó­dia című műveiről. Ezek a darabok, valamint a ráadás­ként elhangzott Beethoven: Török induló és két Schubert- dal is, nemes szín- és hang- záskultúrával, rendkívül plasztikusan, hatásosan szó­laltak meg. BARTA PÉTER éjféltől reggelig többórás tűzharc Valóságos háború folyt Los Angelesben a rendőrség és a harcias néger szervezet, a „Fekete Párduc” tagjai kö­zött. A szervezet városi szék­házát háromszáz fegyveres rendőr vette körül és több­órás tűzharcot vívott az épü­letben tartózkodókkal. Több sebesülés történt. FEGYVERES DIAKOK A burmai fővárosba, Ran- goonba vezető főútvonalat fegyveres diákok elzárták. Két rendőrkocsit felborítot-| tak, egy katonai járművet felgyújtottak. A karhatalom riasztó-sortűzzel oszlatta szél őket. EGYMILLIÓÉRT RUMOS MEGGY Egy párizsi aukción 1 mil­lió 300 ezer frankért kelt el Picasso „Rumos meggy” című festménye, amely még a művész kubista korszaká­ból való. A MENTŐ NEM JUTOTT EL A SZÜLŐ ANYAHOZ A Komárom megyei Vas- dinnye-pusztáról szülő asz- szonyhoz hívták a mentőket, de a mentőautó nem tudott keresztül jutni a másfél mé­teres hóakadályon. Végül alapos késéssel megérkeztek a pusztára, addigra azonban az asszony segítség nélkül szerencsésen világra hozta a gyermeket. bírósági ítélet A devizagazdálkodás sza­bályait sértő bűncselekmé­nyek miatt a fővárosi bíró­ság Spitzer Miklóst egyévi börtönbüntetésre és 50 000 fo­rint pénz-mellékbüntetásre, Grünwald Róbert bécsi la- í kost 9 hónapi szabadságvesz- I tésre és 6000 forint pénzbün­tetésre. Reichardt Sándort kétévi szabadságvesztésre és kétévi, a közügyektől való el­tiltásra ítélte. A nagy csatavesztés után néhány nappal egy szovjet hadifogolytáborban írta első darabját Örkény István, Voronyezs címmel. Az író tanúja és túlélője volt az általa Mo­hácshoz hasonlítható tragédiának. A szín­művet Siklós Olga alkalmazta televízióra, Ádám Ottó rendezte. A péntek esti bemutató főszereplői: Tomanek Nándor, Cs. Németh Lajos, Venczel Vera és Sztankay István. Képünkön Tomanek Nándor és Cs. Németh Lajos látható. KÖNYVESPOLC Fénylő csend Aprily Lajos: Akarsz-e fényt? Utolso üzenet. A lebukó iNap öröksége, aranybíbor felhődarabkák a mélyülő égen; — hátrahagyott versek — negyven esztendő egy cso­korba kötött árvácskái. A kö­tet szerkesztői, hűen a szerző klasszicizáló, de klasszikus­nak rendhagyó alkotó módsze­réhez, tirádába rendezték a hátrahagyott műveket. Az 1965-ig meg nem jelent ver­seket a Napfogyatkozás bú­csúzása követi és egy verses dráma. A bíboros. Aprily költészete a ritka állócsillagok közé tartozik, melyeknek nincsenek nagy Eénykitörései, sem dinamikus színváltozásai, lírájának nincs kék-fehér-vörös izzású kor­szaka. Ügy folyt át rajta az idő, hogy szelíd sugárzása nem nőtt és nem halványo­dott. Költészete időn kívüli, de nena időtlen. Bár soha nem állt a történelmi sodrások árjába, de nem is menekült előle el; hagyta, hogy áthul­lámozzon rajta. Túl érzékeny húrjait az idő minden szárny­legyintése fájdalmas rezgésbe hozza, de ez a szelíd csengés sosem csap kétségbeesett si­kolyba: egybeforrtsága a tér. mészettel rezignációját böl­csességgé mélyíti, szorongá­sán a megújulás lélegzetvé­telével lesz úrrá, mikor gyen­gesége rebbenő erejével száll szembe az idő keselyűszár­nyaival, belesimulva a ter­mészet állandóan újjászülető körforgásába. Ennek a lírának utolsó üzenete ez a kötet. Nem egész és nem teljes, hiszen egy életmű kiadatlan darabjai nem adhatnak teljes képet az írójukról. (Bár a háborús évek miniatúrái önmagukban is teljes képet adnak némán jajongó humanista állásfog­lalásáról.) A kötet harmadik része, A bíboros című dráma. Költők gyakran fordulnak a dráma objektívabb műfajához, ha önvizsgálatukhoz tárgyilago- sabb teret keresnek. Aprily is ezt teszi: a bíbo­ros, Báthory, a humanista fe­jedelem tragikumában önma­gáét keresi: a szelíd intellek­tuális humánum emberfeletti jóakarata sem képes övéit megváltani, ha a történelmi helyzetet figyelembe nem ve­szi; pusztulásba dönti önma­gát és azokat, akikért küz­dött. A bíboros lehetősége, mon­danivalója, végkifejlete való­ban drámai. Szerkezetéből,- alakjaiból azonban hiányzik a súlyos témából adódó fe­szültség. A főhős teljes em­beri nagyságában (és gyenge­ségében) ragyog előttünk, de a költő végül is lírai önvizs­gálatot tart, s párbeszédes, cselekményes vallomás lesz a drámai lehetőségből — mely­ből gyönyörű, súlyos, archai­záló nyeivének fordulatai és feszültségei így is sokat sej- tétnek MENNER MAGDOLNA A szovjet hadsereg művészegyüttesének vendégjátéka December 13-án, szomba­ton délben a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság és a Bor­sodi Szénbányák Vállalat meghívására, Miskolcra érke­zik a szovjet hadsereg mint­egy száztagú művészegyüt­tese. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnökségé­nek tagjai és a Borsodi Szén­bányák Vállalat vezetői az MSZBT Kossuth utcai helyi­ségében fogadják a művész­együttes vezetőit. Perecesen a Bányász Művelődési Házban szombaton este 6 órakor, az alberttelepi művelődési ház­ban pedig vasárnap este 6 órakor lépnek közönség elé a vendégek. BUDAY GYÖRGY Kulturális krónika □ PÉCSI ILDIKÓ és Koncz Gábor színművészeket, Szabó Miklóst és Elek Évát, a Ma­gyar Állami Operaház szó­listáit és Félix György zon­goraművészt látja vendégül december I5-én este 6 óra­kor a Bartók Béla Művelő­dési Központ. A műsor címe: Mai modern magyar írók, költők az ifjúságról. Konfe­rál: Tamási Eszter. □ ITT A GITÁá — Hol az ötlet? címmel mutatja be a Gárdonyi Géza Művelődési Ház december I3-án este 6 órakor a Vimelux, az At- rox és a Héliosz gitárzene­karok beat-show-ját. □ PÉNTEK ESTE 7 óra­kor lesz az idei évad első nagyoperettjének bemutatója a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Lehár Ferenc Mosoly országa című művét Túrién György rendezte. □ 1859-BEN SZÜLETETT ZAMENHOF Lázár Lajos varsói orvos, az eszperantó nemzetközi nyelv szerzője. Születésének 110. évfordulója alkalmából tart ünnepi meg­emlékezést a Megyei Műve­lődési Központ eszperantó szakköre. A mai programban szerepel a nyékládházi eszpe- rantista úttörők kórusa is. Az ünnepi műsorban meg­emlékeznek Miskolc felsza­badulásának 25. évfordulójá­ról. a történelmi visszaemlé­kezést diafilmvetítéssel páro­sítják. ÖSSZEÜTKÖZÖTT Budapesten a X. kerület- ' ben a Pongrácz út és a Hős út kereszteződésében Bula Mihály 25 éves gépkocsive­zető, inárcsi lakos, pótkocsis tehergépkocsival gyorshajtás következtében összeütközött egy másik pótkocsis teher­gépkocsival, amelynek veze­tője Harsányt Imre, 37 éves gépkocsivezető, debreceni la­kos súlyos sérülést szenve­dett. ÚJ MEDERBE TÉRÍTIK Új mederbe térítik a Zsilt a rovinari lignit-medencében. Az új mederrész mintegy hél kilométer hosszú lesz. A Zsil eltérítésével nagv kiterjedésű széntelepek válnak kiaknáz- hatókká. FÖLDALATTIT ÉPÍTENEK Washingtonban ünnepélyes keretek között kezdték meg a város földalatti vasútjának építését. Tíz.év alatt 160 kilo­méteres hálózatot építenek ki. Az amerikai fővárosnak nincs megfelelő tömegközle­kedése és a jegyárak igen magasak. KÖVETELTE Barry Goldwater republi­kánus szenátor a VDK elleni amerikai légitámadások fel­újítását követelte a Da Nang-i amerikai támaszponton mon­dott beszédében. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok hi­bát követett el. amikor ta­valy novemberben beszün­tette a VDK bombázását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom