Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-03 / 55. szám

Fotóval a felejtés ellen f'őati'e szukudt miskolcival ballagunk a toronyhúz felé, nugjon is békebeli hangula­tok döngetlek bennünk, hi­szen u Péteri borozóban szán- dókszunk eltölteni egy rövid tél órát. Barátom hirtelen megtorpan, lemutat az asz- í'altútru. — Jtt. pontosan itt állt az egyik „Tigris”. Tornyából még' füst szivárgott. Bár borzasz­tóan kíváncsi voltam rá, mi lehet odabenn, nem mertem megközelíteni, hiszen bárme­lyik pillanatban íelvobanhut- nak a lövedékek. Később mi ráncigáltuk ki belőle a halot­takat. Körülmutat az egykori ló­versenytéren, amit én, újdon­sült miskolci lévén, csak ócs­kapiacnak szoktam mondani. — Nyolc- páncélos feneva­dat, azaz ..Tigrist” lőttek itt ki a szovjetek. Szanaszét he­vertek, mint valóságos dö­gök, de némasagukban is fé­lelmetesen hatottak. — írd meg! — csaptam le rá rögvest, majd hozzáfűz­tem: Miskolc akkori állapotát hitelesen, tényszerűen kellene bemutatni. Ügy vélem, a há­borút is meg kell ismernünk, hogy gyűlölni tudjuk, és mél­tóképp tisztelni azokat, akik a szörnyűséget, a háborút el­űzték erről a tájról. Nyolc „Tigrist” kilőni nem lehetett gyerekjáték, és hányat kellett még megsemmisíteni ahhoz, hogy a hitleri fasizmus vég­leg megtörjön! Ez a téma szinte észrevét­lenül közénk telepedett, eszembe juttatva egy rend­kívül fontos ötletet. Ezt: Mis. kolc város polgárainak köz­reműködése nélkül aligha tudjuk méltóképp megünne­pelni városunk felszabadulá­sának negyedszázados évfor­dulóját. Tudjuk, a magyar és német hadvezetőség szigorú intézkedésekkel elkobozta az állampolgárok rádióit, és ugyanerre a sorsra jutottak a fényképezőgépek Is. Mégis, ágy gondolom, a fényképező masinákat nem volt olyan könnyű szemmel tartani, 'mint a rádiókat, ezért nem kellett adót fizetni a Magyar Postának, tehát a tulajdono­sokról nem volt pontos lajst­rom. Az ijedősebbek minden bizonnyal igyekeztük beszol­gáltatni, de bátor emberek akkor is akadtak. Azzal is tisztában vagyok, háborús időkben nehéz filmet szerez­ni, de talán voltak olyanok, akik tartalékról is gondoskod­tak, és az ember megörökítő kedvétől sarkallva, lencse­végre kaptak miskolci utca­részleteket, a lebombázott pályaudvart, az elpusztult vásárcsarnokot, esetleg rákat- tíntották gépüket a háborús forgalommal terhelt főutcá­ra. vagy éjszaka támadt tűz­vészt fényképeztek le. A feledés hullámslrjaba merült, háborútól szenvedő Miskolcot ismét láthatóvá te­hetnék a városukat szerető emberek. Az észak-magyar­országi „metropolis” — ahogy hűségben elkötelezett lokál- patriótái némi túlzással ne­vezni szokták Miskolcot — nem engedheti meg, hogy tör­ténelme legválságosabb idő­szaka a felnövekvő generá­ciók számára „fehér folt” ma­radjon. A szavak erőtlenül idézik fel a múltat — néhány fotó a látás drámai konkrét­ságával tudatosítaná: elké­pesztő mélypontról indult és lett hazánk második városá­vá. Ládafiában, szekrények zu­gában, esetleg a padláson pó­tolhatatlan értékek hevernek — képek vagy filmtekercsek, melyek egy város háborús szenvedéséről vallanak. Köz- kinccsé kellene tennünk — a tudat, a mai miskolciak lel­ke kamatoztatná ezeket a parlagon heverő értékeket, múltísmeretté és fokozódó je­lentiszteletté változtatná a látottakat. Egyszóval, fotóval a felejtés ellen. Gulyás Mihály Ahogy a színésznő látja Szovjet színházak Koós Olga, a Miskolci Nemzeti Színház Ismert művésznője arról Is nevezetes, hogy gyakran ragad tollat, ha élményeit, gondolatait másokkal is közölni szeretné. Szovjetunióbcll élménybeszámolója azért is figyelmet keltő, mert a híres szovjet színházakat a szakember sze­mével mérte lel. Amikor a Kijav—Lenin- grád—Moszkva utazást tervbe vettem, régi hiányt pótoltam: 1959 óta jószerével egész Ke­let- és Nyugat-Európát bejár­tam, így' fontosnak tartottam, hogy a Szovjetunióval is meg­ismerkedjem. A változatos és színes kíná­lat garmadában mi érdekel­heti leginkább a színészt'.’ Természetesen a színház. Ezért is jártam a megszállott makacsságával színházból színházba. A leningrádi Gor­kij Színházban a névadó író­óriás művét, a Kispolgárokat játszották. Jegyet sehol sem lehetett kapni. A színházat elkerülni — ezt egy magyar színésznő nem éli túl... Ha kell. állva is hajlandó végig­nézni az előadást. Végül va­laki felvilágosított; talán, mint magyar „actorka” hoz­zájuthatok egy7 protekciós jegyhez. A bájos Fontanka folyó mellett van a színház: a pénztárosnőnek elgesztiku­lálom óhajom. Szaladok fű­höz-fához, ügyeskedem, míg végül behívnak a pénztárba és a kezembe nyomnak egv jegyet. M" .’is beülök, nézem a kö­zű 1 'et: lassan zsúfolttá te­li' a ház. Itt azzal a szent &'■ ' ital jönnek a fiatalok a sr.'.".házba, mint Kijevben a/ ö ' gesszonvök a templomba. Es az előadás Bizonyára nem én vagyok az első, aki az! mondom, a Gorkij Szín­ház művészei világszínvona­lon játsszák a Kispolgárokat. Sokan látták már szerte a Világban ezt a briliánsán ösz­szekovácsolt előadást,, amely a legapróbb részletekig ki­dolgozott, amelyben az össz­hang vagy összecsapás magas hőfokon, de ugyanakkor pu­ritán eszközökkel történik, ahol a figuraalkotás elsősor­ban bensőséges, és finoman körvonalazott. A Kirov Színházban a Hattyúk tavát láttam. Ki tud- uá megmondani, hányadszor. Remélem, nem vagyok szent- ségtörő, ha azt mondom, nem tetszett; sajnos, a vezető gar­nitúra Japánban vendégsze­repeit. így hát a szólisták má­sodrangú kvalitásai mellett a világhírű D-ugyinszkaia vég­zős osztálya, a 24 gyönyörű, hosszú lábú hattyú — a jövő ígéretei —, a kartáncosok ér, dekeltek Inkább. A moszkvai Nagy Színház­ban a grúz balett vendég­szerepeit. Az érzékeny, magas kultúrájú táncosok egy ked­ves legendát mondtak el a balett nyelvén, sűrűn ele­gyítve a grúz néptánc izgal­mas és forró vérű elemeivel. Nyugat-Európa színhá zai - val összevetve a moszkvai, le­ningrádi színházak átélt, mér­nöki pontosságú, mélyen rea­lista játékait, a szentélyhez hasonló nagybetűs Színház képe tűnik fel, s marad meg élményként bennem. Csehov Andreje mondja a Három nő­vérben: . hogyha a jövőre nondolok, akkor minden meg­szépül! Olyan könnyű lesz, olyan tágas: és a távolban fény lángol fel. látom a sza­badságot. látom...” Koós Olya AZ ŐSERDŐBE ZUHANT Saigontól 1 Uü kilométerrel északnyugatra, az őserdőben lezuhant egy amerikai kato­nai helikopter. Eg)7 amerikai' zászlóalj-parancsnok, öt más tiszt és négy katona életét vesztette. A bajt. motorhiba okozta. TŰZ ÜTÖTT KI % Giordano Brúnót azért fogja perbe az in­kvizíció. mert azt állítja, hogy az ég csillagai éppoly anyagból vannak, mint a Föld. A tudós máglyán végzi be életét. Nagy szellemi társa Galileo Galilei azt mondja: ..a tudománynak nem mártírok, hanem tudósok kellenek Ezért megpróbál egyezségre jutni az egyház­ai. De tanai összeütközésbe kerülnek az egy­ház tanításaival, ezért at inkvizíció törvény­Kórház-szociológia széke minden eszközt felhasznál hogy Gali­leit megtörje. A hosszas, egyen! >ilen küz­delem során a fáradt, meggyötör: tudós visz- szavonja tanait. — A Galileo Galilei című, legújabb bolgár—olasz film Tdlhimi Cavani rendezésében vitte filmre u nagy ind életéi. A két ország neves színészeiből válogatott együttes inti „mutatkozik' be.aji-i.sath film­színházban. Korunk kórtüm lei A szociológia polgárjoga tudományáganként terebélye­sedik. A differenciálódás mértéke örvendetesen nagy; ma már a város- és üzem- szervezésben szinte napon­kénti ösztönző a szociológia hasznos téma. és adattára. De más területen, a piacku­tatás számos variánsában, a színházi nézők, a „mozi- fogyasztók” elet- és viselke­désformái bau már ott mun- /kál vagy 'ezután „jelenik” ! meg a szociológia. Talán az összes elemzett terület között is kiemelkedő jelentősége van a kórház­szociológiának, mert itt az összefüggések és jellemzők kimutatása közvetlenül ki­hat egészségünk megóvására, a kórház-szociológia segíti a prevenciót. A továbbiakban szóljon erről a bonyolult ku­tatási területről a szakember: Gácsiné dr. Fűzi Judit, az Egyesített Kórházak szocio­lógusa. Nemcsak zárójelentés — A kórház-szociológiának alig van múltja Miskolcon. Országosan is csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Pedig a beteg elő- és utóélete már nemcsak orvosi téma, hanem szociológiai is. A betegség felderítése, gyógyítása és a zárójelentés elkészítése mel­lett, egy modem társadalom­ban adódnak még feladatok. Az ember környezetének, személyiségének vizsgálata, a betegségcsoportok értékelése, az elharapódzó betegségne­mek társadalmi okainak fel­derítése, mind-mind a szocio­lógus feladata. E munkát csak az orvosokkal történő szoros együttműködéssel le­het végezni. A gyomorfekély természetrajza — Össze) nagyon sok a gyomorfekélyes beteg. A szociológust a meteorológiai tényezőkön kívül.az őszi idő­szakban természetesen gyor­suló éle!- és munkatempó néhány mellékesnek látszó ..ágazata" is érdekli a zaj­ártalmak, a családi és mun­kahelyi konfliktusok, az ál­landó lelki trachoma, amely végül is gyomorfekélyhez vezet. De nézzük meg a gyó­gyulás utáni tennivalókat. A szociológust érdekli a reha­bilitáció mértéke, a felgyü­lemlő munka természete, ér­dekli, hogy a volt beteg ké­pességének megfelelő mun­kát végez-e, a betegséget előidéző tényezők fennáll- nak-e? Az öngyilkosok — Megkezdtem “ egy-egy olyan személyiség- és kör­nyezetelemző munkát, amely az öngyilkosság okait taglal­ja. Közismert dolog: hazánk e statisztikai „adata” lehan­goló. Az egyik szál, amelyet gombolyítok: a vidékről vá rosba szakadt munkások, fia­talok sorsfonala. A ritmus- váltást, az életforma között: különbségeket nem egyfor­mán viselik el a hirtelenné lett városlakók. Egy másé vonal: vannak emberek, akik képességeiket meghaladó munkát végeznek; állandó konfliktusban élnek környe­zetükkel, főnökeiket gyűlö­lik, s a végleges megoldást az életük elvetésében lelik nieu. V,iiin,a.> 1 'u‘ leg 14—15 évesek, biliktől sokat követel te rtüiÄdjüfc. A gyerek egy ponton észreve­szi, hogy nem lelel meg ja várakozásnak, n, ;Wiuda.y<'tól való féléimben yé ;ez ma­gával; A' lerKileg^SLTOlff “a szülők, által elhanyagolt, fel­nőtt. sorba lépő fiatalok kö­zül többen menekültek el az életből. Az elmondottakon tóvül-más- - ter-iüetekre is be­hatol a szociológia és választ keres sok jelentős kérdésre. Ezek egyike például: mik azok pz indítékok, amelyek hatására egy serdülő kislány szexuális kapcsolatokat ke­res és az abortuszbizottság előtt köt ki? Úgy hiszem..az idő és orvosaink segítőkész­sége meghozhatja a felvetett kérdések tudományos, taiuil- mányszerű válaszé^ is. Ha ez megtörténik; vSi i-ty ont. a mé­lyen elindulhat és társadal­mi méretűvé válhat Éa pre­venf A CSÜTÖRr Az ünnep közeledtét nap­tár nélkül is csalhatatlanul megállapíthatjuk, csak le kell ülni néhány este a tévé elé . . . Ilyenkor legfeljebb légy-két sorozat vegetálgat, hiányoz­nak a — véleményünk sze­rint nagyon kedvelt — ri­port- és dokumentumműso­rok, és persze film is csak a régebbi termésből jut. Ezen okból tölthettük az estét tegnap A csütörtök c. film szereplőivel. Szegény ember vízzel főz — mond­hatnánk. mert a film kereszt­levele 1963-as keltű. A va­sárnap hősei, a Szépek, de szegények, s más nagy síké rű alkotások rendezője azon­ban most látott fiimiében sem adja fel korábbi hitval­lását. Dino Risi rendkívül ér­zékeny a társadalmi problé­mákra. Alapos ismerője a kisemberek mindennapjai nak. jő szemmel és jó hu­morral választja mer té­máit. Most látott filmjének Wal­ter Chiari által alakított, kis­sé felelőtlen, handabandázó és szoknyabolond Dinoja Egy londoni „éjjeli mene­dékhelyen” tűz ütött ki. A hajléktalanok otthona majd­nem teljesen leégett az éjjel, Három ember szörnyethalt TIZENKILENCEN MEGHALTAK Egy zsúfolta utóbusz a Nílus deltája menti Tanta közelé­ben belerohant egy traktorba, tizenkilencen meghaltak, 60 személy megsebesült. TÖBBSZÖR ELPUSZTÍTOTTA Kitört a Taal-vulkán. A Fülöp-szigetek fővárosától, Manilától 40 mérföldre délre fekvő Taal-vulkán tüzet hány kráteréből. Az elmúlt eszten­dők során többször elpusztí­totta a környéket. „FEJESEK” LESZÜNK A genfi Eugene Pittard professzor és más antropoló­gusok szerint az emberi arc fokozatosan kisebbé válik. Állkapcsunk és fogaink mé­rete csökken, agyunk és ko­ponyánk viszont az évezredek folyamán egyre növekszik. A jövő emberének gyér hajjal borított nagy, kerek feje lesz. A hírt közlő külföldi lap ennyi megjegyzést fűzött még hozzá: „fejesek” leszünk. HIPPI-SZIGET Az angol hippik elhatároz­ták, hogy közösen megvásá­rolják a kis St. Patrick szige­tet a dublini öbölben és ett rendeznek be maguknak ..pa­radicsomot”. SZÉTVERTÉK ŐKET Négyezer tüntető diák vette körül az amerikaiak okinawái katonai támaszpontját tilta- ■ kozásul az ott tárolt kémiai fegyverek miatt. A tüntetők megrohamozták a bázist, de- a rendőrség szétverte őket és többet közülük letartóztatott. A CIGARETTA­ÜGYNÖK TETTE Egy cigarettaügynök rálőtt eg.v néger fiatalra u floridai Jacksonvilleben, mért azt hitte, hogy meg akarja dézs-' múlni a kocsiját. A város né­ger negyede az önbíráskodás hírére fellázadt és éjszaka gyújtogatni kezdett. A rend­őrség rálőtt a tüntetőkre, akii: szintén golyókkal válaszoltak. Többen megsebesültek. A SZÍVATÜLTETŐ NEM POLITIZÁL Barnard professzor, a világ első szívátültető sebésze kö­zölte. hogy nem fogadja el az ellenzéki képviselő-jelöltsé­get. mert minden energiáját a tudományos kutatásokra akarja fordítani. LETARTÓZTATTÁK Az indonéz hadsereg-főpa­rancsnokság igazságügyi osz­tályának egyik magasrangú beosztottját, Partortó ezredest letartóztatták. A hírek sze­rint azért, hogy pár évvel ez­előtt jó viszonyban voltAidit- tel, az Indonéz Kommunista Párt meggyilkolt vezetőjével. egyáltalán nem i- m^retlen fi­gurája az olasz ékének. Ah­hoz a nemzedékhez tartozik. - mely megúszva a háborút, ki akarja haszn lni a .'.nagy lehetőségeke," Fantáziája. ügyessége' tálán alkalmassá is tenné erre. de vannak ná­la sokkal '-nagyobb. s főleg gátlástalanabb ...menők” is. Már akkor találkozunk vele. mikor az üzleti és a társadal ­mi élet peri féri a iára csú­szott ... ' V" •Nagyon .szeretné rég látott kisfiának imponálni. Teljes sikert arak N'em a nagy képű nen átsütő őszirjté?érzéseivel, fennünk nem annyira az enyhe távsado’onibf rálát vált ki rezonanciát hanem in­kább a ié szereplők, a for- dulatos foreató'-'invv és az olasz valóság fek.-nkmtott ap­róbb iellegz ! ,4 csfj. törtöt- - számos társával együtt — ma r>v>r inkább a filmklubok műsorába kíván­kozik GY-

Next

/
Oldalképek
Tartalom