Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)
1969-11-12 / 62. szám
Kövesd i rózsák A szövetkezet termelési adatai nagyüzemről vallanak. Kétezer tag, évi harmincmilliós termelési érték, nagy beruházások, számos külföldi partner. Engem azonban a színes matyó rózsák érdekelnek. A rózsák, amelyek — a legenda szerint — a szeretet és a szerelem szavára nyíltak először, egy hajdan volt leány kötényén, akitől a Gonosz téiviz idején követelte a mező virágait, az elrabolt kedvesért cserébe. Azóta mindenki hisz a télen-nyáron egyaránt termő görgina rózsák varázserejében. Nem hiába. 1682-ben már ezekkel a rózsákkal rója le a város adóterheit. A matyó virágok kenyérré, étellé, itallá váltak a századok folyamán. Elvitték hírünket, kedélyünket messzi idegenbe. Pompáztak fényes, gazdag helyeken, de más tájon nem nyíltak soha, csak Kövesden, ahol summás- lányok csípőjét ölelték, ha ünnepre szólított a harang, vagy a citera . . . Érdekelt, hogy a nagyüzemben miként születik meg a matyó minták jól ismert cser- íalevele. karmantyúja, a szőlőgerezd. Nos, az exportkötelezettség, a divat támasztotta kereskedelmi igények nem változtattak, nem halványítottak a mintákon. És a nagyüzem is mást jelent itt, mint általában. Mert a technológia mit sem változott a századok folyamán. A legfőbb termelési eszköz most is a varrótű . Nemzeti kincs A tervezők munkatermében polc áll a fal mentén — mint a levéltárban —, s a vastag dossziék több száz dokumentációt őriznek. Népművészek, múzeumi szakemberek évtizedes alkotó-, gyűjtőmunkájának tudományosan rendszerezett termékeit. A színes rajzokon kívül szöveges leírások is segítenek a tájékozódásban (Alapanyag, szín, fonal, technika, motívum, kompozíció.) A mintákat alkotó elemek nem változnak, nem változhatnak. Akkor miért van szükség tervezőkre? Mert a virágokat, csokorba kell kötni. Mezőkövesden huszonhat népművész gondoskodik erről. Egyik-másik még az 1954-ben elhunyt híres Kis- jankó Boritól tanulta a minták írását. A kövesdiek nem rajzolnak: írnak. Kezük alól gyorsabban bodorodnuk ki a minták, mint ahogy a betűk születnek, Munkájuk olyan nemzeti kincs, mely nemcsak a mát, a jövőt is gazdagítja. Uj virágok nyílnak — Jár még valaki Köves- Iden népviseletben? — A szövetkezet elnökasszonya fo- gadkozott, hogy ő lesz az utolsó, aki megválik a bő 25 ÉVE TÖRTÉNT A felszabadító ostrom szoknyáktól, vállkendőtől. Nem így lett. A színes ruhákat ma már csak a népi együttes tagjai öltik fel. Pataki Jánosné és társai, a tervezők, gondolatban még egyszer felöltöznek. Szép, de nagyon drága viselet volt, mondogatják. A férjhez menőnek legalább tíz szoknya kellett; száz méter anyag... A sum- máslányok éveken át dolgoztak a kelengyéért. Enni sokszor nem volt mit. de a sok színes ruha nem hiányozhatott. Kövesden ez a szólás járta: „Hadd korogjon, csak ragyogjon!” Most jobban telne ruhára. Nemcsak a szövetkezet kétezer tagjának, hanem mindenkinek. Változnak az idők. Most nincs korgó gyomor, de a nagy ragyogásból azért megmaradtak a legszebb, legrégibb rózsák a hímzett blúzokon, modern mellényeken. És a daruszögi legények a presszó vagy a színház neon- fényeinél még jobban észreveszik, mint apáik az egykori lányok tündöklő ruháját a litániák gyertyafényében ... GYARMATI BÉLA Üj pantomim-műsor az Egyetemi Színpadon. A nagy sikerű hollandiai fesztivál után új műsort mulat be Költő Miklós és Dominó együttese. Karinthy Frigyes Cirkusz c. novellája alapján Ránky György Kossuth-díjas zeneszerző azonos című zenemüvét Köllő Miklós újszerű feldolgozásában mutatja be az együttes. Dosszié-múzeum Kor kos Jenő rajztanár és Szepsi Szűcs Levente, a Herman Ottó Múzeum fényképésze igen hasznos ötlet megvalósításához fogott. A városi .tanács művelődésügyi osztályának közreműködésével dosszié-múzeumot készítenek: lefényképeznek harminc múzeumi tárgyat, s a régészeti- néprajzi-helytörténeti gyűjteni/'nyékét ábrázoló fotókat dossziéba helyezve eljuttatják Miskolc általános iskoláiba. A múzeumnártolásnak és ismeretterjesztésnek ezt a módozatát azért is hasznosnak tartjuk, mert a gyerekek a fotókat lórién elem, földrajz, környezetismereti órákon hasznosítani tudják, másrészt kedvet kaphatnak a múzeumlátogatásra. a gyűjteményekkel való közelebbi ismerkedésre. Egyelőre Miskolc tizenöt iskolája kap dosszié múzeumot, de az ötlet szülői azt tervezik, hogy a város minden általános iskolai tanintézetét hozzájuttathatják majd a fotókhoz. Egyebekben Szepsi Szűcs Levente azt is tervbe vette, hogy képzőművészeti sorozatot készít ugyancsak iskolások számára. kezdete Huszonöt év alatt egy új nemzedék nőtt fel Miskolcon. Akik riadt gyermekként élték át a nyilas félelmek korszakát, anyákká, apákká érettek; az 1944-es esztendő huszonévesei lassan unokáiknak örülhetnek. A hajdan volt nagy „élményeket” egyre ritkábban idézik a baráti összejövetelek, fészekmeleg családi együttlétek beszélgetései. A negyedszázados évforduló alkalom arra, hogy beszéljünk kedves városunk közelmúltjának erről az időszakáról, mely félelmektől volt terhes, de újnak feszülő hitek vemhét is hordozta. Bevonulási parancs I Az október 15-i, rosszul előkészített kiugrási kísérlet után Miskolcra is a nyilas terrorlegények uralma szakadt. Dr. Pünkösti Mihály nyilas főispán élet és halál ura lett a városban, amelyhez a Tiszán november 6-án átkelő Vörös Hadsereg dinamikusan kibontakozó támadása egyre közelebb hozta a frontvonalat. A kiürítéssel kapcsolatos első belügyminiszteri utasítás még október 30-án érkezett a városba. A nemzetvesztő nyilas vezetés a totális mozgósítás keretében Miskolc íérfiait és ifjait is a háború vágóhíd- jára akarta küldeni. Megjelent a 7. honvédkerület parancsnokságának bevonulási hirdetménye, melyet november 6-án a helyi lap, a Magyar Elet is közölt. Bevonulásra kötelezték a nem tényleges állításköteleseket, a leállított hadiüzemek munkásait, s a leventéket is. November 8-án országosan 17 évre szállították le a hadkötelezettségi korhatárt. A városban egyre nagyobb lett a zűrzavar. Visszavonuló német csapatok, a nyilas csőcselék elszabadult fosztogató indulata, felbomló közigazgatás, a kiürítés megkezdése; ez 'jellemzi ezekben a napokban Miskolcot. Kilencedikén-tizedikén a MÁV Miskolci Üzlet- igazgatósága a vonalparancsnokság utasítására elvonult Miskolcról. Négy szerelvényt megraktak élelemmel a MÄV jóléti raktárából, hogy Losonc—Kostenec—Schwartze- nau útvonalon Németország felé gördüljön a szállítmány. Tizedikén maga a totális mozgósítást elrendelő 7. honvédkerületi parancsnokság állománya is elhagyta a várost Menekült a rendőrség főkapitánysága is. Előbb azonban a nyilasoktól távolabb álló Tu- zson rendőrfőkapitány, realista érzékkel — a nyilas pünkösdi királyság utáni .időre is gondolva —, szabadon bocsátotta a politikai foglyokat. Ekkor szabadult ki a MÓKÁN ellenállócsoport egyik tragikus véget ért szellemi1 vezére, az intelligens nagyipari munkásság példaadó alakja, Barben Ferenc és a polgári demokrata Zsedényi Béla, s. debreceni Ideiglenes Nemzet- gyűlés majdani elnöke. Bezártak az üzletek Ugyancsak lü-én, Jakab Ferenc alispánnal az élén, a borsodi megyei apparátus Ózdra települt át. Megkezdődött a polgármesteri hivatal hadműveleti kiürítésé. A felbomló, menekülő állami szervek pánikhangulata átragadt a lakosságra is. Bezártak az üzletek, s az emberek lakásuk falai közé zárkóztak. Ekkor jelent meg a falakon Pünkösti nyilas főispán kiáltványa. A zavaros fejű „Vezér”, Szálasi parancsával próbált kitartás-, ra buzdítani. „A nemzet szolgálatában csak meghalni lehet, elfáradni soha.” — „Inkább hős egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át!” Ezek a bombasztikus „aranymondások” ugrottak öles betűkkel az utcára merészke- dők szeme elé. November 12-én a front hallótávolságba került. Közeli becsapódások reszkettették meg az ablakokat. Az élet teljesen megbénult a városban. A lakosság az a vasi és tetemvári borpincékbe húzódott. Sokan némi félelemmel hallották a közeledő ágyúszót, de a háborúba belefáradt, németektől és nyilas bérenceiktől megfélemlített emberek többsége bizakodással, várakozással fülelte a szovjet fegyverek dörgését. A felszabadító ostrom megkezdődött. KOVÁCS I. GABOR Egy új szellemi küzdőtárs Életünk Vas, Zala, Győr-Sopron és Veszprém megye közös fáradozásaként napvilágot látott Nyugat-Dunántúl írótársadalmának folyóirata: az Életünk. Hasonló címmel antológiasorozat jelent meg még a hatvanas évek derekán. E kötetek visszhangja s négy megye szellemi életének marokra- fogása tette lehetővé, hogy folyóiratot hívjanak életre e tájegység szerzői. Az Életünk Szombathelyen, az egyik legnyugatabbra fekvő városunkban jelenik meg. de mint azt Kulcsár Jánosnak, a folyóirat főszerkesztőjének köszöntőjében olvastuk: „Időnként szívesek erősítenénk folyóiratunkat az ország más táján élő írók, költők, kritikusok tehetséges, jószándékú alkotásaival." A vidéki folyóirat-család legfiatalabbja duzzadó erőt, lépő és növekvő szándékot mutat. Gazdag vers- és novellaanyaga mellett bő teret szentel tanulmányok, jegyzetek, recenziók és reprodukciók megjelentetésére is. A kéthavonként megjelenő szellemi küzdőtárs következő számát őszinte érdeklődéssel várjuk, a megszületett elsőt pedig tisztelettel köszöntjük. I f DEZERTÁLTÁK A saigoni hadsereg növekvő veszteségei fokozott mértékben demoralizálják a katonaságot. A Nambo dombvidékének nyugati részében tevékenykedő saigoni csapategységek kötelékéből a közelmúltban 5500 katona dezertált. MEGTAGADTA A dán Igazságügyminiszter megtagadta a politikai menedékjogot két Nyugat-Német- országban állomásozó amerikai katonától, akik azért hagyták el csapattestüket, mert egységüket Vietnamba vezényelték, s nem akartak odamenni harcolni. 10 MILLIÓ Hivatalos adatok szerint az Olaszországban levő olasz gépkocsik száma meghaladtu a 10 milliót. VÁLASZTÁSOK HALÁLOS ÖSSZECSAPÁSOKKAL A Fülöp-szigeteken köztársasági választások voltak, amelyeket összecsapások tarkítottak. Több mint 50 ember életét vesztette és ugyaneny- nyien megsebesülték. Marcos, jelenlegi elnök gypzött. MEGMENTETTEK HÁROM HALASZT A Marija Polivanova nevű szovjet halfeldolgozó hajó a nyílt óceánon megmentett és Dakarba szállított három szenegáli halászt. A bajba jutottak 300 kilométerre a parttól, egy süllyedő csónakban tartózkodtak, amikor a szovjet tengerészek észrevették őket. NÉGY GOLYÓT LŐTT A LÄBÄBA Egy elvakult labdarúgó szurkoló az Atlanta—Los Apaches mérkőzésen négy golyót1 küldött a 26 éves Carlos Villeges Zompa (Atlanta) csatár lábába, mert négy gólt lőtt kedvenc csapatának. A tehetséges labdarúgó olyan sérüléseket szenvedett, hogy többé már nem játszhat. MEGHALTAK Négy utas életét vesztette és három súlyosan megsérült, amikor este Stockholm közelében összeütközött egy távolsági vonat és egy helyiérdekű szerelvény. VÁLLALTA George Habbas, a Palesztinái Felszabadítási Népi Front vezetője vállalta a felelősséget azokért, a bombarobbantásokért, amelyek New Yorkban történtek a reggeli órákban. Súlyos károk keletkeztek belőlük. A front közleményt ad ki az ügyről. A VÁDLOTT PARANOID ÉS SKIZOFRÉN Befejeződött a tanúkihallgatás Denis Michael Rohannak, a jeruzsálemi A1 Aksza mecset gyújtogatójának perében. Utolsóként egy pszichiátert hallgattak meg. A pszichiáter Rohan elmeállapotát vizsgálta meg és közölte, hogy a vádlott paranoid és skizofrén. MEGADTA MAGÄT Megadta magát a rendőrJ ségnek Ralph Greenwald 22 éves volt tengerész, aki este 25 vendégére kézigránátot dobott. A szilánkok 8 embert megsebesítettek, 2 állapota életveszélyes.
