Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-13 / 37. szám

I Gyorsinterjíi Műemiékfotók, festmények Mi a sláger Rio de J aneiróban ? Hazaérkezett a miskolci zsűritag Gyöngyössy Katalin, a Mis­kolci Nemzeti Színház tagja még le sem mosta magáról az út porát, máris fellépni ké­szül. Egy ilyen hosszú utazás után, mint amilyen a Rio de Janeiró-i volt, nehéz vissza­szerezni az itthoni ritmust. Erről beszélgetünk a színház öltözőjében, amíg De Renalné sminkje és legendás hajkoro­nája a művésznő fejére kerül. S természetesen arról: miként sikerült a küldetés? Már korábban hírt adtunk róla: a fiatal színésznő zsűri­tagként utazott a Rio de Ja­neiró-i táncdalfesztiválra. — Milyen dalok hangzottak el a dél-amerikai metropo­liszban ? — Nemzetiségi megoszlás szerint (negyven ország volt jelen) változatosak. Az álta­lános színvonalat tekintve, közepesek, Az első díjat egy helyes brazil énekesnő sze­rezte meg; dalának címe: Lu­ciano éneke. Második helyre az amerikaiak kerültek, har­madikként az angolok éne­kese szerzett pálmát. A kis Andorra negyedik, Francia- ország az ötödik helyre ke­rült. — Milyen stílus uralkodott a fesztiválon? — Korántsem az, amire ná­lunk gondolnak. A jó öreg Európa kissé érzelgős tánc­dalai uralták a mezőnyt. Ki­váltképp a szentimentaliz- musba hajló, dallamos olasz dalok divatoztak; az első dí­jas is ilyen. Megjegyzem, hogy például Togo és Kenya „tam-tam” táncdalénekesei eredeti színfoltot képviseltek, de ezeket letörte és legyőzte a hagyomány-tisztelet. Érde­kességként mondom el, hogy az izraeliek Szólj gitár, mert elment a kedvesem című dala megszólalásig olyan volt, mint a mi „Húzd rá gitár.. című dalunk, tehát „magya­ros”. — Milyen sikere van Brazí­liában a táncdalfesztiválok­nak? — Kiemelkedő. Jellemzésül csak annyit: a 25 ezer főt be­fogadó kisstadionban, zsúfolt ház előtt rendezték meg az egy hétig tartó versenyt. — Személyes élmény? — Felsorolni is nehéz. Ma­radandó emlékként őrzöm a rangos, 12 tagú zsűriben való részvételem. Híres filmzene- szerzők, rendezők ítélkeztek; egyedül voltam közöttük szí­nésznő s egyedül magyar. Jó érzés volt... (párkány) KÉT KIÁLLÍTÁS Hf. Ritka ipari műemlékeink közé számíthatjuk a szélmalmo­kat. A kiskunfélegyházi őrzi leginkább a terményőrlés szá­zados hagyományait. (Dobos Lajos felvétele) A Színházi Esték — új köntösben Október 12-én, vasárnap déli 12 órakor dr. Szabó János építési és városfejlesztési miniszterhelyettes nyitotta meg a miskolci Galériában tablóra helyezett Magyar műemlékek című nagyszabású fotókiállítást. „Mai módra...” Kolozsvári Grandpierre Emil könyve három eszten­dővel ezelőtt jelent meg. A tévé tulajdonképpen elkésett a „Mai módra” c. esttel. Na, de jobb későn, mint soha. (Ezzel bizonyára egyetért a szerző is, ha egyebekben nem is leszünk egészen egy véle­ményen.) De miért is ne vol­nánk? A kötet tizenkilenc novellája közül aligha lehe­tett volna megfelelőbbeket kiválasztani, mint a Fekete bula és a Leány kér és mai módra. S hogy igazán mai legyen és teljes a szerelem, a leánykérés és válás három­sága Grandpie'e még egy történettel megtoldotta az imént említett kettőt (a Ka­rácsony mai módra nem sze­repel a kötetben), s így bi­zarr csattanóval fejeződik be a több mint egyórás elmél­kedés Csakhogy mindez a tévé­ben már nem hatott olyan kedves elmélkedésnek, mint­ha behúzódunk egy meghitt sarokba a cinkost kereső író­val. s újból és újból vissza­lapozva a könyvben, élvez­zük a történetek tartalmát, s azt a páratlan stílusművésze­tet, virtuozitást, amellyel el­mesél valamit. Furcsa dolog ez, hiszen a novellák kitűnően megkom­ponált párbeszédei már ele­ve színpadra, képernyőre kí­vánkoznak. A szerepek olyan hálásak, hogy bizonyára nem egy színész áhítozott rájuk. És mégis! Azaz mégsem úgy hatottak a tévé-változat da­rabjai. mint a Grandpierre-i gondolatok leírva. Pedig a szerkesztő magát az írót is kamera elé ültette, hogy eb­be a sajátos áramkörbe mi­nél jobban bekapcsolódhas­sunk ... A televízió munkatársai túlságosan sokat bíztak a szerzőre. Pedig egyre inkább ismei't az igazság: csak ak­kor sikerülhet az adaptáció, ha a kamera, a színész és a rendező nem pusztán átveszi vagy lemásolja, hanem a ma. ?a nyelvén újjáteremti az eredeti művet. Grandpierre írásművészetének nem elég csak a felszínét vágigpásztáz- ni. Ábrázolni is mai módra kell. A szerzői estnek azonban mégis örülünk: így ta’án töb­ben elolvassák a kötet égy híján húsz novelláját.. (Gyarmati) Ha lapunk augusztus má­sodik felében már megjele­nik, nyilván örömmel írunk a Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Szín­ház színvonalas és megválto­zott formátumú ismertetőjé­ről. A miskolci színház — az elmúlt esztendőkben erre bő­ven volt bizonyíték — mindig is nagy gonddal készítette el azokat a műsorismertetőket, amelyek az évad program­ját, a színészek gondolatait tártájc az olvasók elé. S mert valóban híresek voltak a Színházi Esték című műsor­füzetek, a nézőközönség az elmúlt évadban kissé lehan­golódva vette tudomásul, hogy a nagyszerű . tradíció megtört. Tavaly ugyanis alig tenyérnyi nagyságú műsoris­mertetőt adott ki a színház. Az egyik új lakótelep gyer­mekorvosa panaszolta nekem, hogy a szülők többsége egye­nesen analfabéta a gyermek- nevelés elemi tudnivalóiban. Az általa vizsgált gyermekek mintegy harminc százaléká­nál neurózist tapasztalt (al­vás-zavar, táplálkozási rend­ellenesség, akaratgyengeség, nagyfokú közömbösség). A lakótelepi iskola egyik pedagógusa — műkedvelő szociológusként — a szemét­kosár tartalmából arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a mai gyerekek „túlellátottak”. egy harmincas létszámú osz­tály annyi „kaját” eldobál naponta, hogy egy sertés bő­ven meghízna belőle. Az is kimutatható, hogy gyermekeink étvágytalansága főleg a számukra legkedve­zőtlenebb időszakot jellemzi: késő ősztől kora tavaszig. Az elzordult időjárás kiűzi őket édenükből. a játszóterekről, s a lakás, a bérházi lakás nem lehet játszótér, mert akkor csatatér volna: ősztől tavaszig egyetlen mütyürkénk sem maradna épen, meg külön­ben is, a lakás az lakás. Helyzetük tehát szükségsze­rűen meghatározott, magya­rán: rossz. A gyerek akkor ,.jó”, ha engedelmes, azaz na­gyon hasonlít a porcelánszob­Az idén, az augusztus má­sodik felében lezajló ünnepé­lyes évadnyitón, a részvevők kézhez kaphatták a Színházi Esték többszínnyomású, gaz­dagon illusztrált, jól megírt műsorismertetőjét. S most, hogy megjelent a Színházi Esték októberi száma, csak helyeselni tudjuk a színház­nak azt a törekvését, hogy a közönség tájékoztatására nem sajnál sem időt, sem pénzt, sem fáradságot. Ami az utób­bit illeti, Siklósi László, a lap szerkesztője és a munka­társak, Orosz György, Háy Andrea és Máté Iván szín­vonalasan tájékoztatják a színházbarátokat mindazok­ról az eseményekről, ame­lyek az elmúlt hetekben Thália hajlékában lezajlot­tak. rocskákhoz: ott marad, ahová ültetik, esetleg bekapcsoljuk neki a tévét, fő, hogy nyugton legyen, vagy viselkedjék fel- nőttesen. Az izmaiban feszü­lő mozgáskéhyszer pedig mintegy „belesül”, a defor­mációk beláthatatlan követ­kezményeivel. Gyermekeink nem azért ét­vágytalanok, mert „túlellátot­tak”. Meggyőződésem, hogy mi — legalábbis mennyiségi­leg — többet ettünk, mint cse­metéink. Sokszor erőnek ere­jével tartottak volna minket otthon, hogy lábbelink, ruhá­zatunk ne kopjon, de mi el­szöktünk, körülnyargaltuk az udvart, végigvágtáztuk a fa­lut, télen, vállalva a fenyítés kockázatát is, csúszkáltunk a jégen, szánkóztunk — igye­keztünk gyerekek lenni. Télen — nyáron gépkocsik száguldoznak az utcákon — jobb, ha a gyerek a szemünk előtt van. nem hagyhatjuk őket felügyelet nélkül, s mert örökké a szemünk előtt van otthon, a lakásban való visel­kedés felnőtt-igényét támaszt­juk velük szemben. Napjában legalább száz intelem zápo­roz rájuk, s tesszük ezt anél­kül, hogy belegondolnánk kö­vetkezményeibe. Enyhíthető-e helyzetük ? Feltétlenül, de ehhez át kell — Borsod megye és Mis­kolc nem fehér folt a magyar műemlékvédelem térképén — mondotta bevezetőjében dr. Szabó János. Ezt az itt ki­állított anyag is bizonyítja. Nemcsak Diósgyőr vagy az avasi gótikus templom, ha­nem Sárospatak műemléki együttese, Boldogkő és Füzér várai, Karcsa és Boldva templomai, Edelény, Pácin kastélyai, Vizsoly és Szalonna falképei országos, jelentősé.:., gűek. Tiszteletre méltó az a szándék és anyagi áldozat, amelyet a fejlődő Miskolc hoz azért, hogy szellemi téren is felzárkózzék az ország máso­dik városának rangjához. A jelenlevők ezután megte­kintették a műemlékekről szóló művészi f ótokat; a mintegy 150 képet Dobos La­jos, az Országos Műemléki Felügyelőség fotósa készítette. * Egy másik kiállításról is hírt adunk: a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi Ist­ván termében Bánovszky alakítanunk önmagunkat. El­sősorban minimális gyermek­lélektani ismeretekre kell szert tennünk. Tudomásul kell vennünk, hogy civilizált világunkban a gyermek csak a felnőttek, tudatos segítségé­vel maradhat gyermek. Két­ségtelen, az anjmk és apák elfoglaltsága nagy, fáradtan térnek otthonukba, alig vár­ják, hogy — amint mondani szokás — letegyék magukat. A gyerek azonban fizikailag csöppet sem fáradt, mászkál­ni, kicsit futkározni szeretne a bérházak között. Tehát: állj fel, apa, fogd meg a kezét és ugorj le vele játszani ősszel, télen egyaránt. Figyelmeztesd, a járdáról lelépni tilos —1 er­re az ismeretre feltétlenül szüksége van! Tudom, rend­kívül nehéz elmozdulni a tv elől, de mégis tegyük meg, amikor ágyba siettetjük és mondjunk mesét, vagy talál­junk ki valami neki megfele­lő, gyermeki képzeletét meg­nyugtatóan foglalkoztató his­tóriát. Gondoljunk arra, hogy ha eltékozoljuk gyermekkorát, s majdan, esetleg suhancként, rossz magaviselettel fizet ki minket, mindenképpen mi fogjuk megszenvedni azt. Gulyás Mihály Miklós festőművész képei lát­hatók. A 74 éves mester több mint 30 képét állították ki. Festészetileg a legszembetűbb értékeket a Koratavasz, a Kispatak télen és a Szentend­rei piactér című képei kép­viselik. Női portréi szintén figyelmet keltőek; természet­ábrázolásában az erőteljes, helyenként harsogó zöld szín dominál. Csendéletei a ha­gyományos iskolára utalnak. — .A_kiállítás-október 24-ig te­kinthető meg. (P—I) Színes szüret Szirmán Szüreti hagyományokat ele­venített fel vasárnap délután Sairmán az Űj Élet Termelő­szövetkezet és a Radnóti Mik­lós Művelődési Ház. A dús program szüreti fel­vonulással kezdődött. A fia­talok és idősebbek a régi né­pi játékok felidézésével szó­rakoztatták a II. kerület e részének lakóit. A felvonu­lást mókázó bohócok nyitot­ták meg, akik röplapok szó­rásával értesítették a napi programról a lakosságot. Kö­zöttük vonult a „kisbíró”, dobszóval hirdetve az esemé­nyeket. Az úttörőcsapat tag­jai a karnevál transzparensét vitték, majd a „csengettyű” — egy fürtökkel teli szőlő­tőke — következett a „kíná- lós” lányok és legények kísé­retében. akik szőlővel és, bor­ral kínálták a nézőket.- Két fiú és négy lány vitte az idei szüret levét tartalma­zó ..tonnát”. Lovaslegények őrizték a hegybírót és a gazd- asszonyt szállító hintót. Az őket követő lőcsöskocsin a helyi tanácsi elöljáró és a párttitkár foglalt helyet, a következő feldíszített lovas­kocsin borral teli tonna volt, melyből a szüretelők lopóval kínálgatták a kíváncsi néző­sereget. Szőlővel díszített lo­vasfogaton játszott a zene­kar, s muzsikájukra népvise­letbe öltözött táncosok rop­ták vidáman a csárdást. öt óra tájt a hangulatos felvonulás résztvevői és né­zői a moziteremben a Gárdo­nyi Géza Művelődési Ház Színpadának bohózati össze­állításán derültek. Nyolc órakor kezdődött a szüreti bál. A gyümölcsökkel feldíszített teremben, modern tánczene mellett, a szőlőlopés és bírságolás hagyományos játékát elevenítették fel. Demcsik Iván Gyerekek a bérházban A GÉP ELRAGADTA Szarvason Filo János 58 éves segédmunkás motorke­rékpárját sebességbe kap­csolva tolta meg, a gép ma­gával ragadta és egy útszéli fának ütközött. A motoros a balesetnél életét vesztette. A KUKTÁBAN FŐZTE A PALINKAT Budapesten, a IX. kerületi Távíró utca 21. szám alatti lakásán a gáztűzhelyen kuk­tában pálinkát főzött Béres László, 49 éves gépkocsive­zető. Az edény felrobbant és Bérest súlyos égési sebekkel a kórházba szállították. FIGYELMETLEN VOLT, MEGHALT A budapesti XI. kerület­ben figyelmetlenül ment át Zana László 85 éves tsz- nyugdíjas az úttesten és el­ütötte egy személyautó. Az idős ember a kórházban meghalt. TŰZHARC ISMERETLENEKKEL A chicagói nagy vásárcsar­nok környékén tűzharc ala­kult ki ismeretlen személyek és a rendőrség között. Az in­cidensnek egy halálos és nyolc sebesült áldozata van, köztük egy 12 éves kisleány is. Állítólag egy fiatal színes bőrű fosztogatott, aki üldö­zőbe vettek, és a hajszába mások is beleavatkoztak. Így kezdődött az általános lövöl­dözés. TIGRIS­SZAMLALAS Furcsa „népszámlálás” fo­lyik Kelet-Szibéria erdeiben. Számba veszik az Amur vi­dék tajgáiban élő usszuri tig­riseket. A világ legveszedel­mesebb vérengzői. Súlyuk meghaladja a három mázsát. Az értékes macskafélék el­szaporodását vizsgálják. Égy ideje rendelkezés védi éle­tüket. A hóban hagyott nyo­mok alapján végzik a szám­lálást. NÉVADÁS „Yankes Clipper” lesz a november 14-én rajtoló Apol­ló—12 űrhajó neve, a Holdra szálló egységet pedig „Intre- pid”-nek, azaz „Vakmerő”- nek nevezik el. Az új ameri­kai holdutazás tartama tíz nap lesz. 59 EMBER KISZABADULT A BÖRTÖNBŐL Az argentin kormány 59 politikai foglyot szabadon bocsátott. A rendkívüli álla­potok idején, júniusban bí­rósági eljárás nélkül tartóz­tatták le őket. A börtönök­ben így is 139 fogoly maradt. REVERENDA HELYETT ZAKÓBAN Rómában 200 európai disz- szidens pap reverenda he­lyett zakóban és nyakkendő­ben ült össze, hogy az egy­házra vonatkozó radikális reformteryeiket megbeszél­jék. Latin helyett franciául beszéltek. Kis piros könyvbe gyűjtötték össze reformjavas­lataikat. Mindegyikük kezé­ben ilyen könyvecske volt. SZIGORÚAN ELJÁRNÁK A nyugatnémet szakszer­vezeti szövetség felszólította a kormányt, hogy a legszi­gorúbban járjanak el azok­kal az emigráns csoportok­kal szemben, amelyek az utóbbi időben terrorisztikus cselekményeket követnek el jugoszláv vendégmunkásod» kai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom