Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-30 / 26. szám

Falu a városban KÉPESLAP SZIRMÁRÓL A települést ugyan Miskolc második kerületeként tartják számon, az egymásra bólintó házacskák (némelyik még zsup- fedcles), a kiskertek, lugasok azonban világosan jelzik: Szirma ma is falu. áfa Vár* vii'ií neti miniatűrök Grillás, karamell, katalánig. Jóst Adolf (a bécsi Kürtner Hotel Sacherjéból) 1828. július 28-án nyitotta meg nemcsak Miskolc, hanem Észak-Magyarország legelső cukrászdáját is. Neve Bottega Svizzera volt. Puliján grillás, kataláni, piskóta, karamell, makarón, mogyorós és Paganini szerepelt, rosztopcsinnal és dele.óz likőrökkel. Nem ismerték még akkor a krémes és habos tortákat. Jóst halála után, rövid három évre, utódaként érke­zett a svájci hegyek közül, Vico Sporano-ból, Jacopo Silveslri, akinek pénztárkönyvéből, a Libro dell’ Ent rata della Bottegából tudjuk, hogy napi bevétele a 300 forintokat is elérte. S ebből tudjuk, hogy nemcsak a „Magiar Haza" katonái fordultak meg itt 1848-ban, hanem a váltakozó hadihelyzet miatt a lengyelek, osztrákok és oroszok is. Silvestri halála után Rodolpho Giovannini, 1872-től pedig Oscar Prevosti következett. 1912-ben pedig sor­ban a lőcsei Rábl mester, majd Rorárius mester. Róla maradt a cukrászda máig élő elnevezése: Roráriusz. Nem kisebb emberek ültek benne az idők folya­mán, mint Déryné 1815-től, Petőfi 1843-ban és 1847- ben, Tompa Mihály és Vadnay Károly, 1848-ban Sze­mere, Dembinszky és Klapka, 1849-ben Paskievlcs cári tábornok, Egressy Gábor 1806-ig, Lendvay Márton 1868-ban, Prielle Kornélia 1874-ben, Blaha Lujza 1875-ben, Jókainé Laborfalvi Róza és Újházi Ede 1883- ban, Márkus Emília 1886-ban, Rátkai Márton 1905-ben. Berendezése régi, egykorú miskolci iparosok mun­kája, ma már műemlék. Sokak szerint „a miskolciak R uszwurmja” a cukrászda. KOMAROMY JÓZSEF jfc Gáspár Margit: Az állam én vagyok című zenés vígjátéké­nak női főszerepét Máthé Éva játssza. A darab vidéki bemu­tatója sikert hozott. Várakozással tekintünk a miskolci pre­mier elé. (Klein József felv.) A halál ára, 10 hold föld Krónika Í944 szeptemberéből A ..kálomista' templom ár­nyékában — melynek tornyá­ról olyan kevélyen tekint kö­rül a kakas, hogy azzal min­den presbiter elégedett lehet — történi egy s más az el­múlt években. Ha a szirmaiakat kérdez­zük elsőként, természetesen a vízvezetéket említik, ami vi­tathatatlan jele a városiaso­dásnak, nem beszélve a most Megjelent a Borsodi Szemle 1-969. 3. száma. A folyóirat változatos anyagokat publi­kál. Kuzmányi Gusztáv A fa­lusi dolgozó nők életkörül­ményei megyénkben című ta­nulmánya igen alapos adat­gyűjtő tevékenységre vall. Barta Imre Foglalkozási po­litika — nyugdíjkorhatár cí­mű írása a közgazdászoknak szolgál jó néhány tanulsággal. Kun László a diósgyőri mun­kások forradalmi harcairól, a 40-es években tanúsított el­lenállásáról ír. E tanulmány­nyal kapcsolatban örömmel regisztráljuk, hogy elébement a felszabadulás 25. évforduló­ját ünneplő emlékezéseknek, tanulmányoknak. Bartha István — érzésünk szerint kissé megkésve — Az agrárkérdés Zemplén várme­gyében a Tanácsköztársaság Reméljük, a szép őszi na­pok még tartanak egy ideig. A kirándulókat nemcsak a környező hegyek, de a köny- nyen elérhető patinás zemp­léni kisvárosok is vonzzák. Különösen most fognak raj- zani az iskolák errefelé, az őszi kirándulások során. Sá­rospatakot külön nem kell bemutatni, autóval egy bő óra alatt elérhetjük, egy sza­bad délután, és máris talál­kozhatunk a magyar múlttal. Most mégis egy új kiállításról szeretnénk hirt adni. Nemrég nyílt meg a Tudományos Gyűjtemények tanácstermé­ben, az ősi kollégium föld­szintjén Győri Elek kiállítása, és nyitva lesz az egész kirán­dulási idény során, október végéig (hétköznap de. 9-től du. 4-ig, munkaszüneti napo­kon 11—1-ig). Győri Elek neve a mai kö­zönség nagy részének keveset mond. Legfeljebb szülőfaluja. Tiszaladány. és második ott­hona. Sárospatak tartja szá­mon nevét és műveit, no meg néhány festő- és íróbarát, akiknek korban és törekvés­ben társa volt. Azt hiszem, sokan ismerik Darvas József Részeg esőjé­nek drámai indítását, a festő temetését, mely felett egy falu néz farkasszemet önma­gával. Nos, ennek a jelenet­nek a modellje Győri Elek sírja felett játszódott le. aho­vá kegyelel.es emlékezésre összejöttek a régi barátok, köztük Darvas József, Veres Péter, Szabó Pál. Mert Győri Elek indulása az övékével esik egybe. Azt akarta festé­szetében megformálni, amit a népi írók bemutattak a falusi életről. ..östehetségnek” ne­vezték. pedig tudatos és kép­zett művész volt, a valóság­épülő boltról meg a bisztró­ról. Érdemes lenne azt is megszámlálni, hány tágas családi háznak rakták le az alapjait az utóbbi időben, hány porta elé vontak divatos kő-, meg drótkerítést. A legörvendetesebb azon­ban mégiscsak az, ami a há­zak falain belül és az embe­rekben történt... Erről leginkább a könyvtár idején címmel publikálja ta­nulmányát. Egy esztendővel ezelőtt Román János A Ta­nácsköztársaság helytörténeti kutatásának kérdéséhez című írása bizonyára elevenebb akusztikájú. A parasztság kö­rében közérdeklődésre tarthat számot Széli Imre A személyi jövedelem megyénk termelő- szövetkezeteiben című tanul­mánya. Oltyán Béla A Tűztánc mű­vészi eszközei címmel közöl egy nagyon alapos, de kissé megkésett tanulmányt. Fodor László Mérföldkövet jelentő tanácskozás című írása a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását kommentálja. A folyóirat legfrissebb szá­mát Bozsik István grafikái teszik teljessé. hoz a végietekig hű, mégsem naturalista. Csoportképeiben egy-egy arc ma is idézi mo­delljét, ugyanakkor lélektani tanulmánynak is kitűnő. Kompozíciója pontosan kö­veti a falusi életképeket, mégis egyedien művészi al­kotás. Sinka balladáinak és kései remekének, a Mesterek uccájátiak képi megformálása elevenedik meg előttünk. Gyűjteményes kiállítása Miskolcon, majd Pesten fogja méltóan reprezentálni a mű­vész életművét, ebből ad íze­lítőt a mostani sárospataki válogatás. K. — Halló, Miskolci Nemzeti Színház? — Itt Siklósi László főtit­kár. — A hét eseménye? — Farkas Endre vette át Willy Lohman szerepét Az ügynök halálában. Mint is­meretes, az emlékezetes ta­valyi bemutatón Némethy Fe­renc játszotta az ügynököt. Most Egerben, az október 3-i premieren új ügynök mutat­kozik be: a miskolci közönség körében jól ismert és tisztelt Farkas Endre kelti életre a világhírű Miller-íigurát. A forgalma tanúskodik, meg a művelődési otthon számos rendezvénye, a műszaki ösz- szejövetelektől egészen a tsz- akadéirúákig. A háromezer lelkes helység nem egy embert adott az iparnak; megtaláljuk a szir­maiakat a közhivatalokban, naponta egész gyereksereg jár be a „községből” a mis­kolci középiskolákba. A la­kosság többsége azonban az ősi foglalkozást űzi: szőlőt és földet művel a termelőszö­vetkezetben vagy az állami gazdaságban. A meghitt környezetnek ál­talában kevesen mondanak búcsút. Nem ritkaság, hogy valaki már évtizedek óta nagyüzemben dolgozik, de eszében sincs megválni a régi háztól. A szirmaiak esténként ott­hon szórakoznak, s ez nem kis örömet és gondot jelent a Radnóti Miklós Művelődési Otthonnak. Az intézmény leg­főbb mecénása az Új Élet Termelőszövetkezet. A közös gazdaság itt tartja társadalmi összejöveteleit, és kulturális alapjából mindig jut pénz előadói tiszteletdíjakra, szak­köri felszerelésekre. Az őszi program — mely­nek előadói (műszaki és agrár értelmiségiek) jobbára a helyszínen laknak — most készül. Szirmán csak szüret után, helyesebben a szürettel kezdődik a művelődési évad. A település máig is meg­őrizte régi hagyományait: az aratás meg a szüret kezdete mindig ünnep itt. A tonnást, ezt a nyolcvan liternyi hor­dót már most is előkészítették és október 12-én csapra is ütik majd, hogy édes musttal kínálják a vendéget, aki Szir­mára jön szüretet látni. Szőlő ugyan csak Mályi környékén és a görömbölyl hegyeken te­rem, de a hegybíró azért Szir­mán adja meg az engedélyt a szüret kezdéséhez. A nagy eseményt épp úgy, mint haj­dan, lovas legények adják hí­rül, hogy nyomukban aztán végigvonulhasson a főutcán a szüreti népség, élén a bíró­val, idősebb gazdákkal, vi­dám lányokkal, szekerekkel. A nap természetesen vidám mulatsággal, bállal fejeződik bej Az öreg szüretelők ezeken az estéken még a tévé előtt üldögélnek, vagy olvasnak a klubban. A /lovas legények pedig — tanulás vagy műszak után — Radnótiról beszélget­nek, s azt tervezik, hogy az irodalmi klub tagjai az ősz folyamán a nyilvánosságnak is bemutatkoznak. Este van. A „kálomisták” peckes kakasa mintha bóbis­kolna a torony tetején. szakmabeliek is kíváncsian tekintenek Farkas Endre ala­kítása elé, — Utazás, jövés-menés? — E héten is lesz. Gulyás Józsefet, a színház műszaki vezetőjét. leningrádi és moszkvai szcenikai tapaszta­latcserére hívták meg. Mint ismeretes, a világ legjobban felszerelt színházai Moszkvá­ban és Leningrádban találha­tók. A Miskolci Nemzeti Színház számára bizonyára gyümölcsöző lesz Gulyás Jó­zsef tanulmányútja. (p-D Az úri Magyarország ibomló világa 1944 szeptember utolsó napjaiban rendeletileg földet ígért azoknak a fegyvert for­gató parasztoknak,. akik „egyéni küzdelemben harc­kocsit semmisítenek meg”. A rendelet szövege ekép- pen hangzik: „Öt kát. hold terjedelmű, középminőségű földhöz kell juttatni a hon­védségnek azt a tagját, aki ellenséges harckocsit harcon kívül helyez. Amennyiben a fegyvertény során a harcos életét veszti, törvényes le­származottját. ilyen hiányá­ban élettársát, ha nincs, szü­leit 10 hold föld illeti meg. A földet a harcos szülőfalu­jában vagy ahhoz közel eső területen kell kimérni,” Hogy honnan, kiéből, erről a rendelet nem „rendelke­zik”. Az állam — ez köztu­dott volt — csak minimális földdel rendelkezett. A fal­vak környékén elterülő bir­tokok a földesurak. az egyház és a nagsygazdák tulajdonát képezték. 1944 urai nagyon .jól tud­ták, hogy nincs szétosztható föld, a meglevőhöz nem nyúl­hatták, hiszen annak védel­méért állt fegyverben az or­szág immár esztendők óta. Mégis mire számítottak az ígérgetők? Bizonyosra vehető: a parasztság évszázados föld- igényére, az ősi juss iránti birtoklási vágyra. Magyar- ország urai a földért vívott harcban kaptak néhány tör­ténelmi leckét. Most is arra számítottak, hogy a földért mindenre képesek lesznek fegyvert viselő parasztjaink, még arra is, hogy a harcko­csikban ülő, ugyancsak pa­raszti vagy munkás sorból származó szovjet katonákat hatomra öljék. Ma már tudjuk: a föld­ígérgetés trükkje nem vált be, a háborúba belefáradt százezrek békességre vágytak. Tankpusztító fegyvereket fa­siszták, megtévesztett fiatalok forgattak csak. Tíz hold sehol sem létező földért senki sem akart meghalni. (párkány) KIDŐLT A MOZI OLDALFALA Leomlott egy kairói sza­badtéri mozi egyik oldalfala. A szerencsétlenségnek öt ha­lálos áldozata és ötven sebe­sültje van. NYOLCTAGÚ CSALÄD BETEMETVE A venezuelai fővárostól nyugatra fekvő dombokon a nagy esőzések földcsuszam­lást okoztak. A földcsuszam­lás betemetett egy nyolctagú családot. Kimentésükre cse­kély a remény. Százakra te­hető azoknak a száma, akik fedél nélkül maradtak. KAMAMOTO NEM LESZ OTT A japán labdarúgó-váloga­tott középcsatára, a mexikói olimpián nemzetközi hírnév­re szert tett Kamamoto máj- gyulladásban megbetegedett, valószínűleg nem is tud sze­repelni a japán együttesben, a világbajnoki selejtezőkön. BÜVARKUNSZT Tizenkét olasz búvár sike­res kísérletet hajtott végre: 25 napig tartózkodtak egy víz alatti kapszulában 12—40 mé­ter között váltakozva. Ami­kor a felszínre jöttek, az or­vosok állapotukat „kitűnő­nek” találták. KIGYULLADT AZ AUTÓBUSZ Megint forr a feszültségtől az észak-írországi belfasti légkör. Ismét összetűzések voltak. Az utcákat törmelék borítja. Hajnalban kigyulladt egy autóbusz és egy üzletrak­tár. 8000 brit katona küzd a nyugalom visszaállításáért. 8 ÉVI BÖRTÖN UTÁN FELMENTETTÉK A dijoni esküdtszék fel­mentette a gyilkosság vádjá­val gyanúsított Jean-Marie Deveaux-t. Már nyolc eszten­dőt töltött börtönben. Most kiderült, hogy egy kierősza­kolt vallomás alapján ítélték el. 19 éves volt, amikor le­csukták, és mint felnőtté érett fiatalember hagyja el a bör­tönt. FEKETE KRÓNIKA Debrecen határában Hajzer Sándor, 31 éves gépkocsiveze­tő teherautójával elütötte özv. Debreceni Miklósné 74 éves nyugdíjast, Erdei József 8 éves tanulót és Nagy Ágnes négyéves kislányt. A kisfiú a kórházban meghalt, a le­ányka életveszélyesen megsé­rült, az özvegyasszony köny-> nyebb séx-üléseket szenvedett. Az ittas gépkocsivezetőt le­tartóztatták. FÉL ÉLETEN ÁT LECSUKVA Szűcs József, negyvenkét, éves segédmunkás, tatabá­nyai lakos, aki életének fe’ét börtönben töltötte, vagyon el­leni bűncselekmények miatt, most megint dutyiba került. Elemeit egy pénztárcát 1700 forinttal egy vendéglőben. A tárca tulajdonosa rendőrkéz­re adta. 700 KILÓS CSECSEMŐ „ Elindult Hollandiába a bu­dapesti állatkert víziló-tenyé­szetének legfiatalabb tagja. A 700 kilós csecsemőért szak­képzett gondozó jött, he-, közben segítségére leg' gyámoltalan vízicsikón; A.: egyetlen víziló ellenértéké­ként egy óriáskengurm egy mosómedvével és han hiénakutyával gazdagod* ,. állatkertünk. A Borsodi Szemle legújabb száma Kiállításnézőben Sárospatakon (gyarmati) Színházi telelőn Egy új Willy Lohman a /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom