Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-30 / 26. szám

„Gurítani tilos!” Aki gyakran megfordul a teherpályaudvarok, iparvágá­nyok közelében, annak isme­rős a tolatásnál egymáshoz csapódó vagonok crccs dör- dülésc. Arra persze nem gon­dol a járókelő, hogy c zaj gyakran nemcsak a dobhár­tyánk, hanem a zsebünk ro­vására is megy, hiszen érté­kes áruk repednek, törnek a vagonokban. De nem is neki kell erre gondolnia, hanem a vasutasoknak. Sajnos, gyak­ran megfeledkeznek az óva­tosságról. még akkor is, ha valamelyik kollégájuk rá­biggyesztette a jelet a vagon oldalára: „Gurítani tilos!” S a hanyagság ára igen nagy. A népi ellenőrök meg­állapítása szerint — a vizs­gált öt megyei vállalatnál — 1968-ban a törési kár elérte a szállított érték 12.8 száza­lékát. Még kimondani is sok: minden száz forint értékű elszállított áruból csaknem 13 forint érték semmisült meg. És ezek között sok olyan anyag is volt — például cse­rép, csempe stb. —, amiből egyébként is hiányt szenve­dünk. Természetesen nemcsak a hanyag vasutasokat kell el­marasztalnunk. A népi ellen­őrök azt tapasztalták, hogy sok esetben a rakodómunká­sok sem eléggé gondosak. Az encsi TÜZÉP-teJepen például a törött téglákat is bent hagyták a többi között, s ért­hető, hogy a lazán rakott so­rokban később, szállítás köz­ben, tetemes kár keletkezeti. Gondatlan rakodást tapasz­talt az ellenőrzés az Üveg­ipari Müvek miskolci gyárá­ban is. Törvény szabályozza a szál­lítók és a szállíttatók anyagi felelősségét. így a kár — gyakran hosszadalmas jogvi­ták után — meg is térül va­lamelyik vállalatnak. De a törött cserép, csempe, üveg és egyéb áru értéke sohasem té­rül meg a népgazdaságnak! Tndjuk. hogy sok a dolga a létszámhiánnyal küzdő MÁV-nak gyakran túlterhel­tek, fáradtak a vasutasok. És a rakodókat is sürgeti a nor­ma. A sok milliós kárt azon­ban semmivel sem lehel el­fogadhatóan megmagyarázni. Az érzékeny árut gurítani, hanyagul rakni tilos! BÉKÉS DEZSŐ Kedves olvasónk! Néhány hetes megjelenésünk óta remélhetőleg tapasztalta, hogy szerkesztőségünket az a törekvés vezérli, hogy lehetőségeinkhez képest jól szolgáljuk tájékoztatását. Gyors, friss kiil- és belpolitikai tájékoztatás mellett Miskolc város rohamos gazdasági, kulturális eredményeit, céljait szolgálva szeretnénk képviselni városunk polgárainak érdekeit. E tevékenységünk során számítunk az Ön segítségére is. ezért kérjük, válaszoljon né­hány kérdésünkre. Javaslataival, véleményével segitse szerkesztőségünket munkájában. Fáradozását előre is köszönve üdvözli Öni: a DÉLI HÍRLAP Szerkesztősége — — — -A — — — ITT KÉRJÜK LEVÁGNI! — ' — — _ _ — — Reggeli műszakváltás előtt a Lenin Kohászati Művek udvarán (felső képünk). \ A Fürdő utcai kenyérgyárban az éjjel több mint 6000 da­rab kenyeret sütöttek. David Mária rakodó már az utolsó reggeli szállítmányt készíti elő (bal oldali képünk). A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendüléssel tudatja, hogy Szirmai István elvtárs, a Köz­ponti Bizottság, a Politikai Bizottság tagja, országgyűlési kén- visclö, 63 éves korában, szívroham következtében, tó«0 szep­tember 29-én. hétfőn elhunyt. A Központi Bizottság Szirmai István elvtársat saját ha­lottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Politikai képzés a mész műben Két hét múlva kezdődik a szakszervezeti politikai okta­tás a Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyárában. A fel­készülést több mint egy hó­napja megkezdték, a gondo­san elkészített oktatási ter­vet már szeptember 12-én jó­váhagyták. — Háromtagú oktatási bi­zottságot alakítottunk, amely idáig jól végezte a munkáját — mondja Eperjessy László, a szakszervezeti bizottság tit­kára. — Az idei oktatási év­ben 285 dolgozó vesz részt tanfolyamainkon. Már kije­lölték a propagandistákat. Ve­zető propagandistánk, Radácsi János október 6-tól egyhetes tapolcai továbbképzésen vesz részt. Megnyugtató, hogy a kilenc propagandista közül hét párttag. Az október 15-én kezdődő oktatás két témakörre és 9 tanfolyamra tagozódik. A részvevők társadalmunk idő­szerű kérdéseit vitatják majd meg. Az állami és pártokta­tásban részt vevők kivételé­vel a vállalat dolgozóinak 44 százaléka vesz részt a szak- szervezeti politikai tanfolya­mon. Elhuny« Szirmai István ___________________________________________ 1. Kielégíti-e önt lapunk külpolitikai hírszolgálata? Igen Részben Miért ? Nem Veszélyes vizeken © Keresztelő délután A SALISBURY nevét vi­selő rakpartról november 18­an indult el a Székesfehérvár Cape Town felé. A sebessége már 11,3 csomóra növekedett, amit egyrészt a külső terhe levetésének. másrészt az Agulhas-áramlásnak köszön­hetlek tengerészeink. Az Agulhas- (Tű) fok mel­lett két nap múlva, este hat­kor hajóztak el. Itt kezdődik az Atlanti-óceán. A tengeré­szeti szakkönyvek szerint a ét óceán „elméleti" határát a parton oszlop jelzi, ezt azonban a távolság miatt nem láthatták. Az óceánok közötti különbséget is csak annyiban észlelték, hogy az Agulhas-áramlás többé nem ..tolta” a hajót, mert innen délre fordul. A hőmérséklet fokozatosan csökkent. No­vember 15-én délben 25, két nap múlva — ugyanabban az időpontban — viszont már csak 15 Celsius fokot mértek. A kabinokban már fűteni kellett. A Jóreménység-fokot 16-án reggel fél 5-kor érték el. (Va­lamikor Vihar-foknak nevez­ték Afrikának ezt a csücskét; II. János portugál király adta neki a mai nevét, mivel az Ind’ai-óceánról hazatérő ten­gerészeit itt már jó remény­ség töilötte el.) •im és fél órával később. 1 esős időben kötött ki , ‘-towni Tábla-öbölben a Sze.résfehérvár. Egy ott hor­gonyzó hajó mellett vidáman lubickolt egy öreg fóka. Hon­fitársaink mindössze egy napig tartózkodtak a kikötő­ben. Kiegészítették élelmi­szer-készletüket; a többi közt cseresznyét és bort vásárol­tak. Egy helyi búr lap munka­társa, 40 év körüli újságírónő, felkereste a hajót. Kiderült, hogy bár sokfele járt a nagy­világban. Magyarországról keveset tudott. Kapitányunk szívesen adott tájékoztatást hazánkról, s a hölgyet meg­ajándékozta egy selyemken­dővel. amelyet viszont ö ka­pott ajándékba még a tavasz- szal Alexandriában, a buda­pesti Pamutnyomó Vállalat ott-tartózkodó és vendégül látott vezérigazgatójától. Né­hány, a honvágytól sokat szenvedő tokvárosi magyar szintén meglátogatta a Szé­kesfehérvárt. A város különben nem annyira modern, mint Dur­ban. de patinásabb; közéji- európai település benyomását kelti. VIHABOS IDŐBEN indul­tak. most már észak-nyugat­nak, tengerészeink. Gibral­tárig nagyjából még ugyan­akkora — csaknem 4700 mér- földnyi — út állt előttük, mint amekkorát Massawa-tól megtettek. A 7-es erejű szelet most nem szidták, mert bár megtáncoltatta a hajót, délről fújva segítette is. A «ebesség 11.4 csomó volt. Ez volt a leghosszabb — pontosan 14 napig tartó — út, amelyet egyfolytában megtel­tek. A kapitány tartott tőle, hogy az egyhangúság kikezdi valamelyik, vagy több tenge­rész idegzetét, ezért mindent elkövetett, hogy jó legyen a hangulat. Ebben sokat segí­tettek az előző kikötőkbe ha­zulról érkezett levelek, s az is. hogy az egyre kellemesebb estéken (nappal már 30 fok volt a hőmérséklet) a tisztek a matrózokkal együtt kiültek a fedélzetre, s harmonikaszó mellett borozgatlak, énekel­gettek, beszélgettek. NOVEMBER 26-AN éjfél előtt negyedórával „passzál- ták” az Egyenlítőt. Az Indiai­óceánon mellőzött ceremóniát már délután megtartották. Mindössze ketten (a segítsé­gül küldött másik kapitány és a fedélzetmesler) jártak korábban errefele, s így 21 tengerészt kellett „megkeresz­telni”. A fedélzetmester kóc- szakallú, s lepedőbe burko- lódzó Neptun istennek öltö­zött, és rajta kívül még hajó­orvost, halfarkkal rendelkező seltőt. valamint csillagászt is „kreálták”. Kakaóval bekent két tengerész játszotta a né­ger rabszolgák szerepét, akik egyenként „kinpadra” (a gya- lupadra) láncolták a fürdő- ruhásán felsorakozó többie­ket. A delikvenseket tetőtől talpig bekenték lekvárral, mosóporral, s mindennel, ami a konyhán található és ken­hető volt. Az avatandóknak ezután át kellett bújniok a lefektetett — és az Egyenlítőt jelképező — hajókürtőn, amelynek a túlsó végén slag­gal lemosták róluk a „gyalá­zatot”. TARJAN ISTVÁN (Következik: Közvetlenebb légkör.) 2. Megfelelőnek tartja-e. ahogyan a főbb országos eseményekkel foglalkozunk? Igen Részben Nem Miért? 3. Érdeklődési körének megfelelő sokoldalúsággal, részletességgel foglalkozunk-e a vá­rospolitikai kérdésekkel? Igen Részben Nem Miért? 4. Érdeklődési köre: ipar. kereskedelem, oktatás, egészségügy, színház, film, irodalom, zene, képzőművészet. Melyik témából kíván kevesebbet vagy többet? (A kívánt részt, kérjük, húzza alá, vagy az üresen hagyott részben közölje kívánságait!) 5. Mi a véleménye sportrovatunkról? FORDÍTS!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom