Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-17 / 15. szám

CsöfórtSfóffl vöffffk A sb6 virágai most nyílnak Vietnami fiatalok egyetemünkön Minden kérdés után egy­másra néznek, mosolyogva nyitnák szólásra ajkukat, de a mondat félúton elakad. Ke­mény birkózás ez. Le Van Tri a legbátrabb. Ö kitartó, gyürközik, beszél hozzám, míg a többiek ki- sebb-nagyobb sétára indulnak az egyetem díszudvarán. Utá­nuk lesek, s látom, hogy ti­tokban szótárban lapoznak, majd visszajönnek a beszél­getés színhelyére. A haiphongi fiú (mert eb­ből a sokat szenvedett város­ból érkezett Miskolcra Le Van Tri) szóval tart: — Huszonnyolcán tanulunk a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. Egy évvel ezelőtt érkeztünk Magyar- országra. Mostanáig a nyelv­vel ismerkedtünk. Nguyen Thanh Nhan is be­kapcsolódik a diskurzusba: — Sok szó nem jut eszünk­be. Pedig nagyon szeretnénk jól beszélni. — Segítenek majd a ma­gyar fiúk. Melyik kollégiumi épületben laknak? — Az E/3-ban. Nagyon szí­vélyesek az évfolyamtársak. Csak egy kicsit nehezen megy a tanulás, mert a magyar sza­vakat nem tudjuk közvetle­nül lefordítani. Nincs még ugyanis magyar—vietnami szótár. — Mégis, hogyan tanul­nak? — Eléggé bonyolultan. A kérdéses magyar szót előbb megnézzük egy magyar- orosz szótárban, majd egy orosz—vietnami szótár követ­kezik. Így jutunk el a vég­eredményhez. Ho Nghia Dung nem any- nyira a nyelvi nehézségektől fél, hanem a fizikától és a matematikától. Arra a kérdésre, hogy mit szólnak a miskolci egyetem­hez, egyszerre többen vála­szolnak: „Szép é6 korszerű.” Mivel a napi politika ak­tualitásai Vietnam bomba­verte városait az emlékezet megőrzésére kényszerítik, a békés munkálkodás színhe­lyei eszembe sem jutnak. Nem tudom például, hol is van a VDK-ban a legnagyobb kohászati üzem. Le Van Tri kisegít: ' — Thai Nguyen-ben. 1960- ban épült, a köztársaság leg­nagyobb kohászati kombinát­ja. Öt esztendő múlva én is ott kezdem meg a mérnöki munkát. Ha figyelembe vesszük, hogy a távol-keleti, észak- vietnami és a magyar okta­táspolitika, különösképpen a két ország nyelve nem hidal­ható át egykönnyen, arra gondolok, hogy nekünk, ma­gyaroknak lenne-e annyi lel­kierőnk, többletszorgalmunk, hogy hat esztendő alatt mér­nöki oklevelet szerezzünk Vietnamban? Az emberi készenlétnek az a maximuma, amelyet az ap­ró termetű, élénk szemű viet­nami mérnökhallgatóknál ér­zékeltem, minden valószínű­ség szerint egyedülálló a vi­lágon. (párkány) A Karamazov testvérek „Melyik fiú nem kívánja apja halálát?” — kiáltja a bíróság előtt Iván Karama­zov híres monológjában, év­tizedekkel Freud és a mély- lélektan felfedezése előtt. Azóta sokan hatoltak le az emberi lélek addig ismeret­len mélységeibe, de a lélek­tani regénynek Dosztojev­szkij mégis az első, s azóta is felülmúlhatatlan klasszi­kusa maradt. Éppúgy, mint ahogy az azóta irodalmi di­vattá vált detektívregények- nek is ő teremtette meg az ősét. Rafináltabb bűnügyi regényt írtak azóta is, de lé­lektanilag döbbenetesebbeket — senki sem. S hogy Dosztojevszkij nem veszített népszerűségéből, az egyúttal egy kicsit a tragé­diája is. Semmi sem ment­heti meg őt és műveit az ál­landó dramatizálásoktól és megfilmesítésektől. Ezek nép­szerűsítik ugyan életművét, de el is terelik a figyelmet annak lényegéről. Hogy a Dosztojevszkij-régények ta­lán minden más klasszikus­nál több dramatizálást és filmesítést értek meg, annak legfőbb oka bizonyára a szerző szerkesztésmódja. A cselekmény jelenetekre tago­lódik, s minden jelenet hal­latlanul drámai, kerek és befejezett. Ám ezek a feldol­gozások óhatatlanul csupán a külső cselekményt képesek feleleveníteni, s szinte telje­sen kikapcsolják a tulajdon­képpeni lényeget, azt, ami nem a valóság, hanem a képzelet, a szenvedélyek, a lélek síkján játszódik. Hasonló hibába esett Ivan Pirjev, a Karamazov testvé­rek legújabb, grandiózus szovjet filmváltozatának meg­alkotója. A szovjet filmmű­vészet egyik nagy öregjének, számos színes, zenés filmope­rett megalkotójának hattyú­dala volt ez a film: a felvé­telek közben érte a halál. A híres regény filmváltozatá­nak színhelye, atmoszférája valóban a leghitelesebb. Csu­pán hangvétele színpadiasabb a kelleténél. Nem vitás: Dosztojevszkij figurái ebben a regényben is mind többé vagy kevésbé őrültek a ma­guk módján, mind az író eg- zaltált lényének ilyen vagy olyan kivetülései; a szent, tiszta Aljosa éppúgy, mint a féktelen szenvedélyű Dimit- rij, vagy az epileptikus Szmergyakov. Dosztojevszkij zsenialitása azonban éppen abban van, hogy érzékelteti: ezek az „őrültek” csak kevéssé és ár­nyalataikban különböznek a „normálisoktól”. A film hősei azonban mind szakadatlanul a szenvedély és a téboly leg­magasabb hőfokán tombol­nak, őrületük inkább teátrá- lis, mint valóságosan tra­gikus. A szereplők közül a legjob­ban a Grusenykát alakító Lionella Pirjeva tetszett. Si­került megvalósítania a fék­telen vadságnak és a jóság­nak, a zülöttségnek és a tisz­taságnak azt az elegyét, amely az író „bukott” nő­alakjainak sajátossága. Szín­padiassága ellenére is bizo­nyára sokakat vonz majd a moziba ez a film, sokakat, akik ifjúkoruk felejthetetlen olvasmányának hőseit szeret­nék eredeti környezetükben viszontlátni. f. f. Dali igazsága Salvador Dalinak, a híres spanyol extravagáns festőnek tanúként kellett megjelennie a bíróság előtt. Amikor a bíró megállapí­totta a személyazonosságát, megkérdezte tőle: — Mi a foglalkozása? — Festő — válaszolta Dali, s felemelt hangon hozzátette: — A jelenkor legjobb fes­tője. A tárgyalás befejeztével egyik barátja szemére vetet­te: — Mondd, kérlek, hogyan tehettél olyat, hogy a bíróság előtt a világ legjobb festőjé­nek nyilvánítottad magadat? A meglepett Dali így vála­szolt: — Már bocsáss meg, de mégiscsak esküt tettem és igazat kellett mondanom. • • Otven A mundér becsülete „...Amiről van mondanivalóm” pályázat Félszáz pályamű érkezett arra a felhívásra, melyet ez év tavaszán tett közzé a me­gyei és a városi tanács, vala­mint az SZMT. A hazánk felszabadulásá­nak 25 esztendős jubileuma tiszteletére hirdetett pályázat Újsághír: Befejeződött a Magyar Rádió „Dupla vagy semmi" ze­nei vetélkedője, melynek győztese Kovács Tamás miskolci villamos­mérnök lett. A szülők hatéves korában beíratták a zeneiskolába, de a kisfiú az első évet is csak becsületből végezte el. A szolfézs oktatás — Kodály Zoltán híres módszere — nem nyerte meg a tetszését. Muzsikálni szeretett volna ... Ügy hiszem, ez már akkor több volt, mint gyermekes vágj', Kovács Tamás azonban később sem lett hangszeres zenész. Annál inkább hall­gatója, élvezője a muzsiká­nak. Miért? Mert kezdettől fog­va hitt a zene kathartikus, megtisztító hatásában. Nem, nem is hitt, inkább érezte azt. Nehéz lenne ezt az ér­zést analizálni. Aztán a felhalmozott zenei anyag birtokában — ez talán már a későbbi műszaki em­berből is sejtet valamit — kíváncsi lett egy-egy mű struktúrájára; mélyére akart hatolni, megkeresni az össze­függéseket. Sikerült. Ha rá­néz a partitúrára, megszólal a mű . .. Az utolsó mondatot talán nem lett volna szabad leír­nom. Kovács Tamás nem szí­vesen árulja el titkait. A nagy nyilvánosságnak külö­nösen nem. Zenekritikáit leg­feljebb barátainak mutatja meg, s nagyon kevés barátja van. Egy dolgozatát azonban kitűnő szakemberek bírálták el. És ezzel az írásművei — „Kodály és Bartók nemzet­közi jelentősége” — a fiatal mérnök megváltotta belépő­jét a rádió alapos felkészült­séget igénylő zenei vetélke­dőjére. — A színpadot aligha vál­laltam volna, de a mikro­fon ... a mikrofon barátom, kitűnő technikai eszköz^ egy­általán nem feszélyezett. (Hozzászokhatott a vizsgák­hoz is. A műegyetemen leg­alább hatvan alkalommal kell kollokválni, szigorlatoz­ni.) És még valami: a mű­szaki értelmiségieket sokan szakbarbároknak tartják. Higgye el, nem egészen így van. Legjobban talán annak örülök, hogy a vetélkedőn megvédhettem a mundér be­csületét. De más örömmel is járt ez a verseny. A mikro­fon intim környezetében jól­esett olyan dolgokról beszél­getni, amiről van mondani­valóm. — Mi volt a legnehezebb? — Mindig a zeneszámok eltalálása. Ez nemcsak isme­ret, ráérzés dolga is. Hetven perc alatt tizenkét­ezer forintot nyerni, nem rossz dolog. Ha ezt kimonda­nám, Kovács Tamás azonnal faképnél hagyna. Egyetemista korában évenként hatvan hangversenyt hallgatott és számos hanglemezt. Szak- könyvtárát, lemez- és parti­túra-gyűjteményét a tudo­mányág élenjárói is jelentős­nek tartanák. — A zenével való ilyen mérvű barátság nem lehet olcsó? — Csak a partitúrák drá­gák. Az operaház legolcsóbb jegye csak 3,50 — és egy hangverseny már öt forintért is meghallgatható. — Mit hallgat legszíveseb­ben? — Az instrumentális alapú zenét, a szimfonikusokat. Európa minden nagy zene­karát ismeri, s a New York­iaktól is van felvétele. Nem hiányzik a miskolci hangver­senyekről sem. — írásban is szívesen meg­fogalmazza a hangversenyről alkotott véleményét, kritiká­ját? — Az írás igénye csak bi­zonyos diszkriminációs szint fölött jelentkezik. Ezért nem­igen lehetnék hivatásos kri­tikus, meg aztán én mérnök­ként is jól érzem magam ... Beszélgetésünk közben többször is eszembe jutott a manapság divatos hobby szó. Nem mertem kimondani, helytelen is lett volna. — melynek célja az irodalmi munkára való ösztönzés, to­vábbá az öntevékeny művé­szeti csoportok és irodalmi színpadok műsorának bőví­tése — harminckét novellá­val, tizenkét irodalmi szín­padi művel, egyfelvonásossal és néhány kisregénnyel gaz­dagítja a megye és a város művészeti életét. A pályaműveket ezekben a hetekben minősítik. Az ünne­pélyes díjkiosztásra decem­berben, Miskolc felszabadulá­sának évfordulóján kerül sor. (gyarmati) Filmen a „farkas-ember” Nemrégen vetítették Mis­kolc mozijaiban Truffaut 451° Fahrenheit című film­jét. A francia új hullámot képviselő rendező most a közép-franciaországi Auverg- ne-i fennsíkon kezdte for­gatni legújabb filmjét, mely­nek címe: A vad kölyök. A forgatókönyv — melyet Truf­faut Jean Gruault-\u\ együtt írt — a francia forradalom idején történt eseten alap­szik: egy orvos civilizált em­berré próbál nevelni egy ti­zenkét esztendős „farkas-em­bert”, akit szülei csecsemő­korában kiraktak az Auverg- ne-i erdőbe. Az orvos szere­pét maga Truffaut játssza, a gyereket Jean-Pierre Cargol. éjféltől reggelig ULTIMÁTUM A RENDŐRSÉGHEZ Egy ismeretlen telefonáló ultimátumot intézett a hágai rendőrséghez. Közölte: „Ha nem engedik szabadon az iz­raeli nagykövetség elleni merénylet jordániai szárma­zású letteseit délelőtt 10 órá­ig, felrobbantják Julianna ki­rálynő kocsiját”. A biztonsági szervek azonnal megtették az óvintézkedéseket. Ennek elle­nére tegnap délelőtt ismeret­len tettes füstbombát dobott a holland királynő hintója felé. PORIG ÉGETT Az észak-írországi Belfast­ban, a római katolikus öve­zetben porig égett egy családi ház, benne az apa, három gyermekével. HATALMAS ÁRVÍZ Hatalmas árvíz pusztít Al­géria déli részén. Eddig több ezren váltak hajléktalanná. Százan súlyos sérüléseket szenvedtek. Az áradat utakat mosott el, hidak omlottak be. MEGROHANTÁK A BÖRTÖNT Több száz felfegyverzett paraszt rohanta meg nyugat­nigériai Tbadan börtönét, ahol olyan foglyokat őriztek, akik a tavasz és a nyár folya­mán megtagadták adóhátra­lékaik kifizetését. A lázadók több mint 400 személyt sza­badítottak ki. ŐRIZETBE VETTÉK Klaus Curdts-ot, a nyugat­berlini állami porcelángyár kereskedelmi igazgatóját az NDK hatóságok őrizetbe vet­ték, mert bebizonyosodott, hogy a nyugatnémet hírszer­zés javára sokévi kémtevé­kenységet végzett. Huber fe­dőnév alatt dolgozott a nyu­gatnémet BND elnevezésű hírszerző szervnek. ÚJABB ÖT HÓNAPOT KAPOTT Kovács Frigyes, pápai lakos egy elhagyott helyen erősza­koskodni kezdett egy lánnyal. A leány segítségkiáltására odasietett egy asszony. Ková­csot erőszakos nemi közösülés kísérlete miatt 10 hónapi sza­badságvesztésre ítélték. De miütán a tárgyaláson kide­rült, hogy a szemtanú asz- szonyt hamis tanúzásra akar­ta rávenni, hogy nem látott semmit, ezért újabb öt hónap szigorított börtönt kapott. SZERENCSÉTLENSÉG Iszmir közelében összeüt­között egy teherautó és egy autóbusz. Az utasok közül ha­tan életüket vesztették, 14-en megsebesültek. HALÁL A KEREKEK ALATT A Kelenföldi pályaudvaron egyik kiinduló személyvonat­ra akart felugrani Bokor Ist­ván, 29 éves érdi gépmunkás. Az ittas ember visszaesett, a kerekek alá került, és a vo­nat halálra gázolta. ZAVARGÁSOK Illionis állambeli Cairóban több napja faji zavargások törtek ki. A vegyes lakosságú városban éjjel utcai összetű­zésekre és lövöldözésekre ke­rült sor. SÚLYOS CSAPÁSOK Portugál Guinea felszaba­dító hadserege súlyos csapá­sokat mér a portugál gyar­matosítókra. A felszabadító erők megsemmisítették az el­lenség 76 katonáját és tiszt­jét, 14 teherkocsiját, öt pán­célautóját, egy repülőgépét és egy folyami hajót az elmúlt hónapban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom