Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-17 / 15. szám
A műszer árulkodik Ellenőrző körúton a vendéglátó üzletekben — Legyen szives idehívni az üzletvezetőt! — Miért, mi történt? Sokáig hoztam? — emeli ránk fürkésző tekintetét a Művész bisztró pincére. Asztaltársaim a Megyei Minőségvizsgáló Intézet dolgozói. őket kísértem el éjszakai ellenőrző körútjukra. A vezető hozzánk lép, előkerül az igazolvány, s a három dupla a mintás üvegekbe vándorol. A kávéfőzőt figyelem. Arca nyugodt, könnyed testtartással támaszkodik a pultra. A vegyvizsgálat őt igazolja: a kávé kifogástalan. Víz a pohárban? indulását harsogja. Különös módon itt nagyobb rend és tisztaság fogad, mint az I. osztályú Polóniában (!), pedig az üzlet forgalma ma este csaknem 3 millió forint volt. A pincér a fáradtságtól támolyogva teszi le a tálcát. Egy perc múlva az üzletvezető is előkerül, aláírja a jegyzőkönyvet. Közben néhány szót váltok a kávéfőzővel. — Pont engem kaptak el... és a legnagyobb rumliban — rebegi kipirulva. — Ma este ezer duplát főztem. Az aggodalom alaptalan: a kávé előírás szerint készült, s a piknométer a konyakot is teljesen normálisnak mutatja. Továbbmegyünk. Több, mint bosszantó Ha ősz helyett csak a májusi napsütéssel együtt érkezik meg a boltokba a meleg harisnyanadrág, s clemhiány miatt hetekig néma a zsebrádiónk, vagy minden üzletben hajszálra ugyanazok az öltönyök, felöltők kaphatók, azt mondjuk: bosszantó. Ha azonban egy kismama hiába járja le térdig a fájós lábát hosszüszárú zárt cipő, kényelmes bő ruha és babaholmi után, akkor ez már nem bosszantó. Sokkal több annál. Hiszen az anyák, gyermekek egészségét védő cikkekről van szó. Munkatársunk megpróbálta kinyomozni: miért tartoznak az említett holmik a hiánycikkek közé? A kiskereskedelem szerint azért, mert a nagykereskedelem nem gondoskodott elegendő készletről, s a boltosok most az egész országot beutazva sem tudnak „összekaparni” any- nyit, amennyi kellene. ★ Naponta több mint félezer távolsági autóbuszjáratot fogadnak és indítanak útjára a MÁVAUT-pályaudvar dolgozói. Az alig négy hónapja átadott modern épület szerves részét képezi a Béke téren kialakítandó új városrésznek. A környékén reggeltől estig megforduló 12—15 ezer utas egyébként jobban is vigyázhatna a pályaudvar tisztaságára. Éjjel 11 óra. A belvárosban sokkal nagyobb a forgalom. Fizetésnap volt a gyárban, zsúfolt a Polónia. Csikkek és szemét hevernek szanaszét a padlón, az asztalok között zsibbadt, vegyes társaság tagjai lökik, taszigálják egymást össze-vissza. Itt is a mintás üvegekbe kerül a kávé, és ugyanez a konyak sorsa. A csapos ideges. Előkerül a jegyzőkönyv A reflaktométer jó kávét jelez, de a konyak csaknem 20 százalékkal van hígítva. Fizetésnapon sok a vendég. Talán maradt egy kis víz a pohárban.... ? 4z ezredik dupla Kővetkező állomásunk a Tiszai. A restiben még sokan ülnek, a hangszóró egy vonat Takarítónő a pultnál Pipacs presszó. Lágy dallamok kúsznak elő a dzsessz- orgonából, a félhomályban két pár táncol összesimulva. — Három fél konyakot és három kávét kérünk! A jelenet megismétlődik. Előkerül az igazolvány és a vezető beinvitál bennünket a raktárba. A pult mögött álló fiatalasszony kissé zavartan viselkedik. — ö csak a takarító — mentegetőzik a főnökasszony. — Megbetegedett a kolléganőnk, helyette állítottam be. Az eredmény, figyelmeztetés: valamivel kevesebb kávét tartalmaz a dupla, a Cabinet brandy szesztartalma is egy százalékkal alacsonyabb. IAHUCSKY PÉTER Sokáig vesztegelnek a vagonok Miért nem rakodnak vasárnap? (Tudósítónktól.) Az élüzem címért küzdő diósgyör-vasgyári állomáson 17 szocialista brigádban 121 brigádtag dolgozik, az állomás létszámának egyharma- da. Érthető, hogy valamennyi dolgozó nagy érdeklődéssel tekint a szocialista brigádok szeptember 25-i értekezlete elé. Lesz mit elmondaniuk a brigádvezetőknek és brigádtagoknak. Az első nyolc hónapban maradéktalanul teljesítették az élüzem-szint követelményeit; de most. az őszi forgalom növekedésével, újabb nehézségek előtt állnak. Fontos feladat lesz például a kocsitartózkodási idő további csökkentése. Az LKM-ben augusztusban 8.27 órával növekedett az egy kocsira eső tartózkodási idő, s mivel a gépgyárban vasárnap nem rakják ki a vagonokat, ott is visszaesés várható. Az áruszállítási tervet az év első nyolc hónapjában 103,9 százalékra teljesítették. Az állomás dolgozóinak nagy részük van abban, hogy az LKM 60 ezer tonna áruval szállított el többet a tervezettnél, s a gépgyár is túlteljesítette szállítási előirányzatát. Bakó ionos De vajon miért nincs a nagykereskedelem raktáraiban hosszúszárú cipő, csecsemőkelengye, bébi kötöttáru? Azért — kaptuk a magyarázatot —, mert az év elején nem rendeltek elegendőt az ipartól. Nagy volt a raktár- készlet, s ezek a cikkek nem fértek be ... no, nem a raktárba. hanem a költség- keretbe. Közismert, hogy a készletek hitelt emésztenek, növekszik a kamat, s végül romlik a gazdálkodási eredmény. Le- geslegvégül pedig csökken a prémium. Ezt nem akarták a nagykereskedelem illetékesei. Persze, a gyárak ugyanígy kalkuláltak, s hogy ne maradjon nyakukon, külföldön értékesítik azoknak a cikkeknek egy részét, melyekért hiába járja térdig fájós lábát sok-sok miskolci kismama. Csakhogy társadalmunknak összehasonlíthatatlanul fontosabb az asszonyok, gyermekek egészsége, mint a nagykereskedelem költséggazdálkodása, és bárkinek a prémiuma. Államunk nem azért vállal mérhetetlen anyagi áldozatot a bölcsődék, óvodák, iskolák szaporításával, a gyermekgondozási segély folyósításával. hogy egyesek — bármilyen meggondolásból — megkeserítsék a jövendő anyák sorsát. BÉKÉS DEZSŐ Öt vállalat vezetői tanácskoztak a DIGÉP-ben A kovúesüsetn rekonstrukciója (Tudósítónktól.) Gácsi Miklós vezérigazgató vezetésével tanácskoztak a Diósgyőri Gépgyár kovácsüzemi rekonstrukciójának kivitelezésében részt vevő négy vállalat vezetői. A tanácskozás fontosságát jelzi az a tény, hogy a kovácsüzemi rekonstrukció szerves részét képezi az országos jármű- programnak, és szorosan kapcsolódik a Mann-Diesel-mo- torok gyártásához. A teljes rekonstrukciót, amelynek a beruházási értéke 240 millió forint, 1970. augusztus 1-re kell befejezni. A hátralevő rövid idő tette szükségessé, hogy a vállalatok egyeztessék a kivitelezési határidőket. A tárgyaláson részt vettek a kivitelező vállalatok pártszervezeteinek, szakszervezeteinek, KISZ-szervezeteinek a vezetői is. Ezek a szervezetek ugyanis védnökséget vállaltak a rekonstrukció-kivitelezése felett. Az egyeztető tárgyalás sikeresen zárult és a sok akadály ellenére részlet-határidőkben is megállapodtak a vállalatok. Murányi Gyula Óhaj Fél év börtönre Ítélték gondatlan hajtásból eredő gázolás miatt Ikszipszilont. Azt mondjak, olcsón megúszta. Én azonban azt sem bántam volna, ha egyáltalán nem kerül bíróság elé. Engem gázolt el tudniillik. n. s. j. Veszélyes vizeken 0 A leprások orvosa NEM BÁNTÁK tengerészeink, hogy augusztus 5-én búcsút mondhattak a forrongó és számukra is veszélyt rejtegető Adennek. Ismét nekivágtak a Vörös-tengernek, azon az útvonalon, amelyen május végén is végighaladtak. Céljuk: a beltenger északkeleti csücskében levő Akaba. Az általuk nagyon is ismert Massawa-ban is horgonyt kellett azonban még vetniök. Egy hatalmas olasz hajónak ugyanis — amely csaknem mindegyik délebbi kikötőbe kisebb-nagyobb mennyiségű árut szállított —* nem érte meg, hogy betonkeverő gépekből, transzportőrökből álló csökkent rakományával felhajózzon Akabába. Kirakta hát terhét az etióp kikötőben, a Székesfehérvárnak viszont kapóra jött, hogy elszállíthatja azt a jcrdán kikötőbe. Kellett a fuvardíj nagyon. Augusztus 10-én érkeztek az Akabai-öböl bejáratához, a Tiran-szoroshoz, a DETERT által néhány nappal előbb megkötött üzlet lebonyolítására, vagyis azért, hogy a libanoni Bejrút-ból teherautón szállított eternitcsöveket továbbítsák., a szaúd-arábiai Qizanba. A legénység még május 22- én hallotta a rádióból, hogy az EAK fegyveres erői lezárták a Tiran-szorost, és sem az izraeli Eilatba haladó, sem az onnan kifutott hajókat nem engedték át a 200— 300 méter széles öbölbejáraton. Most, a június 5-én kirobbant háború után harmincöt napra, vajon mi a helyzet? — ez érdekelte tengerészeinket. Nos: a Tiran-szorosban már háború utáni volt a „hangulat”. Csupán néhány jól álcázott izraeli ágyút vettek észre a parton. S annak ellenére, hogy az izraeli határ mintegy három kilométernyire húzódik Akabától, az utóbbiban zajló élet sem tükrözte a hadiái lapotot. A hajók rendszeresen jártak a kikötőbe, akárcsak Eilatba is. A Közép-Keletre irányuló hajó- forgalom lebonyolítása végett épített, repülőtérrel is rendelkező, modern izraeli kikötőváros jól látszott a hajóról. MAGA a jordán kikötő is meglehetősen fejlett. A, régi viskók helyébe jó néhány korszerű házat építettek már, az izraeli határtól fél kilométernyire modern szálloda is látható. Mellette emeletes villa: Husszein király nyaralója. Miközben a 800 tonna eternitcső berakása történt a Székesfehérvárra, egy 26 éves innsbrucki orvos kéredzke- dett a hajóra. Kitűnően beszélt angolul. Elmondta, hogy a lepratelepeket látogatja, a szörnyű betegséget tanulmányozza. Járt már Indiában. Ausztráliábaft, s a nyugati újságokban több cikke megjelent a lepráról. írtjait mindig „hajóstop”-pal, tehát pénz nélkül tette meg a különböző nemzetiségű fehérhajókon, s a kikötőkben általában a misszionáriusok és a cserkészek által fenntartott olcsó fogadókban élt. MOST AZ EGYIK etióp!,ii lepratelepet szándékozott felkeresni. Süveges László nem vehette fel a hajóra, s elsősorban nem azért, mert ez szabályellenes (soha nem lehet tudni, valójában ki az illető; s ha baja esnék, a kapitány lenne felelős érte is), hanem mert a Székesfehérvár a Vörös-tengernek nem a nyugati, hanem a keleti partjára -igyekezett. Végül egy foszfát-szállító olasz hajó kapitánya vette pártfogásába az. osztrák orvost, aki így még jobban is járt, mert az olaszok Djiboutiba mentek, tehát elhajóztak az etióp partok előtt, ahová már csónakon is kiszállíthatták vendégutasukat. TARJAN ISTVÁN (Következik: (Egy hajóstopos disszidens.) Nemzetközi választék — de kinek? Nem teljesítették a szerződést Az ember ízlése állandóan változik. Folyóiratok, bemutatók segítenek abban, hogy e változás a lakáskultúra területén is a tetszetősség és a célszerűség irányába haladjon. Ezt a célt szolgálta a nyáron az a kiállítás, amelyet a Budapesti Bútoripari Vállalat és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat közösen rendezett Miskolcon. A vendégkönyv tanúsága szerint, a 80 ezer látogató megszerette az új bútortípusokat, különösen a „Napfény” és a „Viola” elnevezésűeket. mert ötletesen variálhatók és amellett szépek. Sokan leírták azonban aggodalmukat: megtalálhatók majd az üzletekben is? — A kiállított bútortípusokat előjegyezhették nálunk, de nem volt annyi bútorunk, hogy minden igényt kielégítsünk — mondja Horváth Rezső, a bútorüzlet vezetője. — Sajnos, a ,,Napfény”-ből tizennégyet, a „Violából” hetet még mindig nem kaptunk meg. A „Napfény”-berende- zések talán hamarosan megérkeznek, a „Viola”-típussal kapcsolatban azonban egyelőre ennyit sem ígérhetek. — Nemcsak ez a két garnitúra hiányzik az üzletből. Más népszerű berendezéseket is nehéz megszerezni. Miért? — Mind hiánycikk; a Bú- torértékesítő Nagykereskedelmi Vállalatnál hiába keressük őket. Önálló beszerzésre kényszerültünk: az idén 35 millió forint értékű bútort vásároltunk közvetlenül a gyártó üzemektől. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy a bútorraktár üres; 15—20 fajta szobaberendezés vár vásárlóra jelenleg is. A szovjet, lengyel, német, jugoszláv és magyar ipar termékei. Csak éppen azok hiányoznak, amelyeket a legtöbben keresik! ERDÉLYI ILDIKÓ Szakkörök Október 1-től az Űttörőház- ban ismét megindul a szakköri élet. A tizennyolcféle szakkör terveinek ismertetését az iskolák megkapták, az úttörők és a kisdobosok máris jelentkezhetnek a nekik legjobban tetsző csoportokba. Szeptember 22-én az új tagok ünnepélyes szakköri évnyitón vesznek részt. \
