Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-01 / 1. szám
Enyhül a vízhiány Az évről évre új lakótelepekkel gazdagodó iparváros vízellátási gondjainak enyhítésére a Sajó-menti és a Miskolci Vízművek együttműködési szerződést kötött. Eszerint az új hernádnémeti csúcsvizmű felépítéséig, a tanács anyagi támogatásával, a borsodi regionális vízmüvet is bekapcsolják az iparváros vízszolgáltatásába. Mintegy 25 millió forintos költséggel bővítik a sajóecsegi és a bor- sodsziráki vízmüvet, ahonnan több kilométer hosszú gerincvezetéket fektetnek le Miskolcig. így a jövő évtől kezdve naponta tízezer köbméter vizet továbbítanak majd a Szentpéteri-kapui lakótelepre és a mellette felépült kórházvárosba. Katowicéi napok Miskolc testvérvárosa, Katowice most ünnepli felszabadulásának 25. évfordulóját. Az ünnep alkalmából szeptember 21-től október 6-ig katowicei napokat rendeznek Miskolcon. A programot lengyel testvérvárosunk tanácsa állította össze. Viszonzásul a jövő év április 4-étől Katowicében rendez ünnepségsorozatot Miskolc város Tanácsa. >jc A „Miskolc” nevet viseli hazánk legerősebb folyami vontató-tolató hajója. Kapitánya, Droppa Kálmán elmond- ta, hogy annak idején a névadó ünnepségen részt vettek a város képviselői is. A hajó társalgóját szűkebb pátriánkról készült képek díszítik és Torzsa Béla, Szűcs László személyében két miskolci is szolgál a hajón. Augusztus 30-án az Al-Dunára, Rénibe indult a „Miskolc”. Hat szerelvényből álló tolatmányán ezer vagon ércet szállítanak. A már útban levő hajóról lapunk ma délelőtt a következő táviratot kapta: „Sok sikert és népes, elégedett olvasótábort kívánunk a város új napilapjának, a Déli Hírlapnak. Elvtársi és baráti üdvözletünket küldjük névadó városunk dolgozóinak, vezetőinek." Megy a tizes vándorútra Vitatkoztunk. Ismerősöm cinikus hangulatban állította, hogy az emberi becsület már néhány forinttal megingatható. Fogadtunk, én vállaltam a kockázatot... Beavatott társunk, a pénztárosnő cinkosan ránk pillant: testes, jól öltözött úr közeledik a kasszához, vá- sárlókosarát a keskeny pult mélyedésébe helyezi. Egy-két gombnyomás és a gép surrogva köpi ki a blokkot. A nagyvonalú A férfi szétnyitja elegáns bőrtárcáját, nyugodt elégedettséggel letesz egy százast. — Negyven, hatvan, nyolcvan, száz — hangzik a megszokott számlálás és a jól öltözött úr tökéletes nyugalommal távozik. Utánasietek: — Uram, a pénztáros szólt, hogy véletlenül 10 forinttal többet adott vissza! — Lehet, én nem számoltam — válaszol méltóságteljes sértődöttséggel és visszajön velem a boltba. Bizonyíték hiányában is nekem ad igazat. Az első tízesem marad. bői tettetett nyugalommal libben ki. A sarkon érem utol. — Csak nem képzeli! — védekezik felháborodottan, s észbe kapva nekem támad: — Legyen szíves, és ne molesztáljon ilyen ócska trükkel! Ha nem tűnik el mindjárt, rendőrt hívok! Teljes kudarc! A cinikus A következő „áldozat” egy 28 év körüli, vagánynak tűnő fiatalember. Ö már rutinosabban vágja ki magát: — Ne mondja, tényleg? — fordul felém teátrális csodálkozással. — Nem is hinné az ember ... Különben ha nem tudná, pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el. Fuccs a második tízesnek is. A hirtelenkedő Op-art ruhás iskolás lánykára kerül a sor. A cukor, a kenyér, a zsír és a zsemlyemorzsa egyenként vándorol a szatyrába. A visszajáró pénzt felmarkolja, elszalad. Ismerősöm kajánul elviFelüljárók épülnek Több szintes közlekedés A város közúti forgalmát több egyszintes vasúti kereszteződés nehezíti. Remélhetőleg már nem sokáig, mert a tanács, illetve a KPM Közúti Igazgatóságának terveiben több új felüljáró megépítése szerepel. Már elkészült a tanulmányterve annak a felüljárónak, mely a Gömöri sorompót íveli majd át. A kiviteli dokumentációt 1970-re állítják össze és várhatóan 1971-ben megkezdődik az építés. A tervezők figyelembe vették a Miskolc—Ózd vasútvonal villamosítását és a Gömöri rendező pályaudvar korszerűsítését is. A martintelepi sorompó megszüntetésére csak azután kerülhet sor, miután megépül az új Tiszai pályaudvar és az előtte levő forgalmi csomóponthoz csatlakozó „Y”-híd. Mindez azonban legfeljebb a negyedik ötéves terv vége felé készül el. A telep elavult felüljáróját — melyen súly- korlátozást vezettek be — felújítják. B. D. MÉM EX TÓ Harminc éve tört ki a második világháború H arminc évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-én a lengyel hivatalos jelentés szerint „a német csapatok reggel négy óra 45 perckor több helyen átlépték a határt és az ellenségeskedések megkezdődtek.” Ugyanakkor a rádióban Hitler zupás őrmesteri hangon üvöltötte: „Ma hajnali négy óra 45 perc óta visszalövünk a lengyelekre.” Hazugságot hazugságra halmozott, hogy jogi alapot konstruáljon a támadáshoz, s megteremtse a lehetőséget a csatlósoknak: mivel „igazolják” a nem várt támadást. S a csatlósok, köztük Hor- thyék, bele is kapaszkodtak ebbe a lehetőségbe. „... Pillanatnyilag nem várunk fegyveres magyar segítséget, ... abból indulunk ki, hogy a magyar kormány nem tesz semlegességi nyilatkozatot ...” — táviratozta a hitleri hazugsággal egy- időben Ribbentrop német külügyminiszter Ermann- sdorf budapesti követnék. A válasz még aznap megérkezett. Gróf Csáky magyar külügyminiszter közölte Er- mannsdorffal, hogy „utasítására a mai esti sajtó kiemelte Lengyelország háborús bűnösségét és a német álláspont nagy erkölcsi erejét”. A magyar munkásmozgalom legjobbjai, a kommunisták, bár mindent megtettek a tömegek felvilágosításáért, mély illegalitásukban vagy éppen a börtönökben nem ellensúlyozhatták kellőképpen a fasiszta hazugságokat. A jobboldali szociáldemokraták viszont azt lesték, hogy mit tesznek mintaképeik, a nyugati demokrata nagyhatalmak politikusai. Nos, amikor Daladier francia miniszterelnök — aki Münchenben egy évvel előbb megalkudott Hitlerrel — hadüzenetet volt kénytelen a parlamentben bejelenteni, Laval, a későbbi háborús bűnös körében már felhangzott ez is a padsorok közül: ..Gondoljunk csak arra, Hitler nem követeli tőlünk El- zász-Lotharingiát... A bolse- vizmus az egyes számú közellenség, ezt ne feledjük.” És mit tett Chamberlain Angliája? Az eseményekről Majsz- kij volt londoni szovjet nagykövet a következőkben számol' be: „1939. szeptember elsején, amikor Németország megtámadta Lengyelországot, az egyezmények értelmében Angliának és Franciaországnak azonnal és feltétel nélkül fegyverrel kellett volna szövetségesük védelmére sietni ... 54 óra múlva még mindig nem üzentek háborút.” A második világháborúban 54 millió ember pusztult el. Arról nincs adat, hogy a ' túlélők között hány millió hord máig is testi és — nem kevésbé valóságos — lelki sebeket, A szovjet hadsereg végül is 1945. májusában Berlinben mért megsemmisítő csapást a fasiszta hadakra. A második világháború kitörésének évfordulójához békében, noha nem háborúmentes világban érkezett el az emberiség. Ha a nigériai polgárháború véres eseményeit vagy a kínai kalandorok határprovokációit nem is számítjuk, akkor is egy igazi és egy lappangó háborúról beszélhetünk: a vietnami hadüzenet nélküli háborúról és az állandó tűzpárba.iokban fel- íelparázsló közel-keleti válságról. Az emberiség nyugalmának kérdése tehát még nem rendeződött megnyugtatóan Ezért is javasolták a Varsói Szerződés tagállamai budapesti felhívásukban. hogy legalább az európai államok — mindenfajta megkülönböztetés nélkül — közös értekezleten tanácskozzanak földrészünk biztonságának ügyéről. Abban az Európában, ahol harminc esztendeje fellángolt századunk második nagy világégése, ez a javaslat különösen időszerű. MÁTÉ IVÁN iiniiin i íiiiiiiii'i iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiBiiiiiinii 1111111nii mir A kisszerű Csinos, elegáns asszonyság lép a pénztár mellé. — Négy negyven, nyolc, tíz, három húsz... 30 forint 50 fillér. A visszajáró pénzt árgus szemekkel méregeti. Az „ajándék” tízforintos láttán szeme megcsillan, s az üzletgyorodik. Az eredmény 3:1. Már indulunk, mikor a kislány újra betoppan. — Tíz forinttal többet tetszett adni — lihegi és a pénzt magabiztosan nyújtja a blokkoló masina felé. Most én nevetek. Talán mégis nekem volt igazam. LAHUCSKY PÉTER HOZZÁSZÓLÓK — Nézd, drágám, én képtelen vagyok arra, hogy akár két percig is beszéljek... — kapom fel a fejem az 1-es villamos Marx téri állomásán erre a mondatra, amelyről megállapítom, hogy két negyven körüli nő tereferéjénelc nem a bevezetője, hanem ki tudja, mióta tartó folytatása. A kocsiban melléjük sodródom. Akarattal persze, hogy kifüleljem: miért kellett volna beszélnie — hacsak két percre is — jól kozmetikázott utastársamnak, s hogy arra a két percre miért képtelen? Az Üttöröháznál már megtudom, hogy az egyik vállalat tisztviselőnői mind a ketten, és hát termelési értekezlet volt, amelyen az osztályvezető kartárs vérben- forgó szemekkel hasztalan kérdezte: „Nincs több hozzászólás?” — Mert mit is szólhattam volna?! — támogatja társa érvelését a másik, ugyanolyan kozmetikáit. — Én, angyalom, már fél perc múlva belesülök, összefut előttem a világ, s ugyebár, annak nem tehetem ki magam, hogy álljak, mint szamár a hegyen. — Kérlek szépen, az uram, a Feri, veszekszik is velem, hogy miért vagyok ilyen gyámoltalan. Múlt héten is, este, kezdte magyarázni, hogy ha tanulnék, akkor menne a dolog. Éjfélig vitatkoztunk. Én nem győztem meg őt, de ő sem engem. — Én Tibornak ilyesmit elő sem hozok. Közben megérkezünk a Tanácsház térre. Le kéne szállnom, de érdekel ez a „kétperces história” — utazom és fülelek tovább. A színházig már többen is tudjuk a kocsiban, hogy éleiében a két kartársnő közül még nem „szólt hozzá” egyik sem. — Nem mindenki lehet olyan, mint a Mihákné, aki, jóformán még el sem hangzik a referátum, már nyújtja is a kezét. — Hja, az a káder? Bezzeg az irodában, akár a sülthal. Fel sem venné a fejét a pénztári naplóból, még ha ágyút sütögetnének is a füle mellett. — Születni kell erre, drágám! — és sodródnak lefelé az Ady-hidnál. Velük én is. Mivel az utcán nem illik hallótávól- ságra idegen emberekhez csatlakozni, nem tudom, mit mondanak tovább. Biztos vagyok azonban benne: ma is arról beszélnek, hogy ők nem tudnak hozzászólni — még két percig sem. T. I Fa óra Witold Simonski varsói órásmester kétévi fáradságos munkával — régi metszetek és rajzok alapján — rekonstruált egy XIV. századbeli órát, amely kizárólag faalkatrészekböl áll. Az órának csak egy mutatója és 40 alkatrésze van, megfelelően preparált bükkfából. Áttetsző acél Az Egyesült, Államokban a P. R. Mallory and Co. cég olyan finoman perforált, vékony, rozsdamentes acéllemezeket állít elő, amelyeken a fény áthatolhat, de a viz nem. Egy négyzethiivelyknyi területen 60 ezer lyuk van. A finom perforált acéllemez megőrzi a fém legtöbb eredeti tulajdonságát, hegeszthető és forrasztható. ★ Hosszú az út Miskolctól Budapestig. (ÁGOTHA TIBOR FELVÉTELE)
