Svetits-intézet római katolikus leányiskola, Debrecen, 1928

Wagner János a laniióhcpzd-iniézeiclf fair. főigazgatója. Wagner János kir. főigazgatónk 1671—1929. sz. a. hivatalosan arról értesítette intézetünket, hogy 1928. december 31-én megválik hivatalától és nyugalomba vonul. Ha tudtuk is ebbeli szándékát, mert azt előre megmondotta, az értesítés mégis fájdalmasan esett és sajnálattal vettük tudomásul, mert távozása nagy veszteség intézetünkre. Az ő látogatásaiból mindig sok hasznot merítettünk. Sajnálattal fogjuk nélkülözni őt mint tapasztalt pedagógust, mint mélyenjáró tudóst és mint a tanítóképzők szerető atyját. Rendkívül finom nevelői meglátása, higgadt és nyugodt eligazításai a nehéz kétségekben mutatták azt, hogy hosszú pedagógiai működése alatt sokat gondolkodott és a tanuló meg tanár lelkét megismerni törekedett. Bőséges tapasztalatának tárházából szívesen nyújtott másnak is. Oktatott, felvilágosított, tanácsot adott s mindezt a legközvetlenebb és szeretetteljes modorban. Hangjából kiérezliető volt, milyen szeretettel van másnak segítségére. Hivatalos ténykedésében sem vetette le a jóságos atya modorát. A megtestesült egyszerűség és nyiltszívűség volt s ezért mindenkit magához tudott bilincselni. Minthogy pedig ő kizárólag a maga erejéből emelkedett abba a tekintélyes állásba, ahol vezéri tisztet töltött be, ebből kifolyólag másokat is munkára, kitartásra, törhetetlen bizalomra buzdított. Hogy mennyit fejlődött a tanítóképzés, amióta ő mint szakfelügyelő, később mint főigazgató annak élén állott, azt lesjobban azok a tanárok tudják, akik a 15, 20 évvel ezelőtti viszonyokra visszatekintenek. Három nagy tudású és kiváló egyéniség nevéhez, a három első főigazgató, Wagner János. Scherer Sándor és Farkas Sándor nevéhez fűződik a tanítóképzés gyökeres átalakítása, szakiskolai jellegének kidomborítása, a tanítói módszernek olyan tökéletességre való emelése, hogy azt mint követendő példát állították más iskolafaj tanárképzése elé is. Mint apostolok járták ők az ország tanítóképzőit, hogy az ő lelkükben világosan kiformált eszméjét a tanítóképzésnek megismertessék, megértessék és megvalósítsák. Sok nehézséggel kellett megküzdeniük, amíg általánosan elfogadtatták a gyakorlati kiképzés fontosságának tudatát. " 5 ••