Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1943

J^OLÁMYníATALI^ Ügy maradt meg előttünk alakja, ahogy kezdettől fogva láttuk tanári szobánk felső asztala végénél. Füzetére hajló fejjel csiszolgatja óratervét, mit mivel tegyen könnyebbé —• vagy türelmesen javítgatja, mérlegeli németfrancia dolgozatait. Csöndesen, szinte észrevétlenül járt-kelt, élt közöttünk a rövid kétév alatt, amelyet mint gyakorló tanárjelölt, majd mint óraadó tanár iskolánkban töltött. De mégis mélyen benne élt az iskola életében. Meleg barna szeme szeretettel, fénnyel, élettel telt meg és mosolygott gyermekre, kollégára, amikor velük beszélt. Munkája pontos, tudása biztos, tanári pályája ígérettel telje^s, egyénisége csöndes, halk, finom, de csodálatosan szilárd és határozott. Eletét a szív mélyén élő, nem hivalkodó keresztyén meggyőződés irányította, innen kapta erejét, munkakedvét, türelmét, állandó belső fegyelmét, a gondok alázatos hordozását. A karácsonyi szünidő után nem tért többé vissza. Testi erejét súlyos, váratlan, hirtelen romboló betegség ásta alá, és ő itthagyta alig megkezdett, nagyon szeretett pályáját, iskoláját, tanítványai hűséges kis csapatát — élete tavaszán, sokat ígérő munkája kezdetén — és engedelmesen, hűségesen, alázattal bevonult a legfőbb Ür színe elé. Eltűnő alakja után szeretettel tekintünk. 1. Iskolánk múltja. Intézetünk, a debreceni református leánynevelőintézet százados múltra tekint vissza. A debreceni református egyház elöljárósága már 1830. május 31-én kifejezte azt a szándékát, hogy leánynevelőintézetet óhajt felállítani. Hangzik pedig ez a határozat így: „Meg van már állapítva, hogy városunk kebelében is más pallérozott városok példájára egy olyan leánynevelőintézet állíttassák fel, ahol a nevendék az alsóbb oskolákat végzett leánygyermekek a rendes asszoi^v i munkákon kívül, melyeknek tudását a jelen korszak uralkodó ízlése, szüksége a leányoktól megkívánja, muzsikát, rajzot, táncot és némely más, nemökhöz alkalmaztatott, a társaságos életre szükséges tudományokat is tanuljanak, főképpen pedig rendeltetésűknek helyes esmeretére, ú. m. : egy hűséges és kellemetes házastárs, jó és serény gazdasszony kötelességeire oktatódjanak." E jószándék azonban csak 1838-ban válik valóra. 1838. április 15-én egyházunk elöljáróság? Steinacker Gusztáv ev. vallású pedagógust hívta meg az új leánynevelőintézet élére. Az intézet azonban csak 1838. novemberében kezdte meg működését. Ez a működés csupán négy évig tartott. Steinacker Gusztávot ugyanis a gölnicbányai evangélikus egyház lelkésznek hívta meg, ezért debreceni tisztéről 18-12. augusztus 25-én lemondott.