Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1943

4 Helyét az egyház nem töltötte be, mert „az intézet jelenlegi rendjével, szervezetével a közönség várakozásának és az elibe adott célnak nem felelt meg", ezért az iskola újjászervezését határozta el. Steinacker iskolája ugyanis a német nyelv tanulását tartotta legfőbb, szinte egyetlen céljának, minden más tanulni- és tudnivalót e célnak rendelt alá. A debreceni református leánynevelőintézetet a konzisztórium határozata szerint (1842. október 5) olyan felsőbb leányiskolává kell átalakítani, „ahol a növendékeknek a mindennapi életre szükséges tudományok magyar nyel­ven taníttassanak ; ahol a tanítással egybekötendő nevelés nem a divat külső formájának utánzásában, hanem a szívnek és az értelemnek a leány­növendékek hivatásához alkalmazott kiképzésében határoztatik ; és ahol a növendékek a valóságos, nem pedig a felületes műveltség kútfejeit magokévá tévén és mind a csinos, mind a szükséges asszonyi munkában oktatást nyervén, a gazdasszonykodásba és okos háztartás tudományába bevezettessenek". Ez a leánynevelőintézet a közbejött nagy történelmi események miatt csak 1859. november havában nyílt meg 30 növendékkel özv. Walkó Károlvné Kloyber Mária igazgató vezetése alatt. Mind az 1838., mind az 1859-ben megnyílt leánynevelőintézet alsóbb iskolára épült továbbképzőintézet volt. Az előbbi egyévfolyamú, az utóbbi kétévfolyamú. Az 1859-ben megnyílt intézet a német nyelven és kézimunkán kívül (az 1838-ban megnyílt iskola tárgyai) vallást, magyar nyelvtant, „nő­tant", magyar- és világtörténelmet, földrajzot, természetrajzot, francia nyelvet, szépírást, rajzot, zongorát tanított, tehát általános műveltséget akart adni. Leánynevelőintézetünk ebben a formában élt 1874-ig. Az 1873—74. tanévben Dr. Pallay Miklós orvos volt a leánynevelőintézet igazgatója. 1874-ben hívja meg a debreceni református anyaszentegyház az iskola igaz­gatójául Dóczy Gedeont. Vele az iskolánk új korszaka kezdődik. Ekkor lesz az intézet nyolcévfolyamúvá (négyosztályú elemi iskola és magasabb műveltséget nyújtó négyosztályú felső leányiskola.) Általános műveltség nyújtására törekszik ez a szervezet is, különösebb gondot fordít az idegen nyelvek, zene és a tánc tanítására. Az intézet jóhírnevét a gondos nevelés és kiváló tanulmányi eredmény évről-évre növeli, a vidéki középosztály is szívesen iskoláztatja itt leánygyermekeit. 1882-ben a nyolc osztály mellé varróiskolát szerveznek, a 90-es években pedig „női kereskedelmi iskolát" állítanak fel. Mindkettő rövidéletű volt. 1891—92-ben leánynevelőintézetünk felsőbb leányiskolává alakult át, teljes kiépülésével elnyeri a nyilvánossági jogot is. 1899—1900-ban új tagozattal : a tanítónőképzőintézettel gyarapodik. Szervezetében azonban nem különálló ez az új iskola, azonos igazgatás alatt áll, tanári testülete s felszerelése is közös a felsőbb leányiskolával. A felsőbb leányiskola és a tanítónőképzőintézet 1908-ban válik külön, Dóczy Gedeon igazgató nyugalombavonulásával. A felsőbb leányiskola élére Koncz Aurélné Karácson Ottiliát, a tanítónőképzőintézet élére pedig Nagy Gyula refor­mátus lelkészt állítja az intézet igazgatótanácsa. Az 1913—14. tanévben szervezi a debreceni református egyház a tiszán­túli református egyházkerület és Debrecen sz. kir. város támogatásával a felsőbb leányiskola négy osztálya fölé a leánygimnáziumot. Ez új iskolafaj mellett a régi felsőbb leányiskola V—-VI. osztálya elnéptelenedik s 1917-ben meg is szűnik. A régi felsőbb leányiskolából nyolcosztályú leányiskola lesz, nyilvánosságát és érettségi vizsgálat tartásának jogát a 195,626—1921. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet biztosítja. Első érettségi vizs­gálatát az 1916—17. tanévben tartotta. Leánygimnáziumunk a felsőbb leányiskolára épült fel s így alapítási éve 1891—92. Iskolánk tehát ebben a formában 52 év óta áll fenn. Az iskola igazgatói : 1891 -1908-ig Dóczv Gedeon, 1908- -1909-ig Nagy Gyula, 1909—1936-ig Koncz Aurélné Karácson Ottilia, 1936-tól dr. Papp Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom