Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1943

4 Helyét az egyház nem töltötte be, mert „az intézet jelenlegi rendjével, szervezetével a közönség várakozásának és az elibe adott célnak nem felelt meg", ezért az iskola újjászervezését határozta el. Steinacker iskolája ugyanis a német nyelv tanulását tartotta legfőbb, szinte egyetlen céljának, minden más tanulni- és tudnivalót e célnak rendelt alá. A debreceni református leánynevelőintézetet a konzisztórium határozata szerint (1842. október 5) olyan felsőbb leányiskolává kell átalakítani, „ahol a növendékeknek a mindennapi életre szükséges tudományok magyar nyelven taníttassanak ; ahol a tanítással egybekötendő nevelés nem a divat külső formájának utánzásában, hanem a szívnek és az értelemnek a leánynövendékek hivatásához alkalmazott kiképzésében határoztatik ; és ahol a növendékek a valóságos, nem pedig a felületes műveltség kútfejeit magokévá tévén és mind a csinos, mind a szükséges asszonyi munkában oktatást nyervén, a gazdasszonykodásba és okos háztartás tudományába bevezettessenek". Ez a leánynevelőintézet a közbejött nagy történelmi események miatt csak 1859. november havában nyílt meg 30 növendékkel özv. Walkó Károlvné Kloyber Mária igazgató vezetése alatt. Mind az 1838., mind az 1859-ben megnyílt leánynevelőintézet alsóbb iskolára épült továbbképzőintézet volt. Az előbbi egyévfolyamú, az utóbbi kétévfolyamú. Az 1859-ben megnyílt intézet a német nyelven és kézimunkán kívül (az 1838-ban megnyílt iskola tárgyai) vallást, magyar nyelvtant, „nőtant", magyar- és világtörténelmet, földrajzot, természetrajzot, francia nyelvet, szépírást, rajzot, zongorát tanított, tehát általános műveltséget akart adni. Leánynevelőintézetünk ebben a formában élt 1874-ig. Az 1873—74. tanévben Dr. Pallay Miklós orvos volt a leánynevelőintézet igazgatója. 1874-ben hívja meg a debreceni református anyaszentegyház az iskola igazgatójául Dóczy Gedeont. Vele az iskolánk új korszaka kezdődik. Ekkor lesz az intézet nyolcévfolyamúvá (négyosztályú elemi iskola és magasabb műveltséget nyújtó négyosztályú felső leányiskola.) Általános műveltség nyújtására törekszik ez a szervezet is, különösebb gondot fordít az idegen nyelvek, zene és a tánc tanítására. Az intézet jóhírnevét a gondos nevelés és kiváló tanulmányi eredmény évről-évre növeli, a vidéki középosztály is szívesen iskoláztatja itt leánygyermekeit. 1882-ben a nyolc osztály mellé varróiskolát szerveznek, a 90-es években pedig „női kereskedelmi iskolát" állítanak fel. Mindkettő rövidéletű volt. 1891—92-ben leánynevelőintézetünk felsőbb leányiskolává alakult át, teljes kiépülésével elnyeri a nyilvánossági jogot is. 1899—1900-ban új tagozattal : a tanítónőképzőintézettel gyarapodik. Szervezetében azonban nem különálló ez az új iskola, azonos igazgatás alatt áll, tanári testülete s felszerelése is közös a felsőbb leányiskolával. A felsőbb leányiskola és a tanítónőképzőintézet 1908-ban válik külön, Dóczy Gedeon igazgató nyugalombavonulásával. A felsőbb leányiskola élére Koncz Aurélné Karácson Ottiliát, a tanítónőképzőintézet élére pedig Nagy Gyula református lelkészt állítja az intézet igazgatótanácsa. Az 1913—14. tanévben szervezi a debreceni református egyház a tiszántúli református egyházkerület és Debrecen sz. kir. város támogatásával a felsőbb leányiskola négy osztálya fölé a leánygimnáziumot. Ez új iskolafaj mellett a régi felsőbb leányiskola V—-VI. osztálya elnéptelenedik s 1917-ben meg is szűnik. A régi felsőbb leányiskolából nyolcosztályú leányiskola lesz, nyilvánosságát és érettségi vizsgálat tartásának jogát a 195,626—1921. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet biztosítja. Első érettségi vizsgálatát az 1916—17. tanévben tartotta. Leánygimnáziumunk a felsőbb leányiskolára épült fel s így alapítási éve 1891—92. Iskolánk tehát ebben a formában 52 év óta áll fenn. Az iskola igazgatói : 1891 -1908-ig Dóczv Gedeon, 1908- -1909-ig Nagy Gyula, 1909—1936-ig Koncz Aurélné Karácson Ottilia, 1936-tól dr. Papp Ferenc.