Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1938

8 nyelvet, szépírást, rajzot, zongorát: tehát általános műveltséget akart adni. Leánynevelőintézetünk ebben a formájában élt 1874-ig. Ebben az esztendőben hívja meg debreceni református anyaszentegyházunk az iskola igazgatójául Dóczy Gedeont. Vele az iskolának új időszaka kezdődik. Ekkor lesz az intézet nyolcévfolyamúvá : négyosztályú elemi iskola és magasabb műveltséget nyújtó négyosztályú felső leányiskola. 1882-ben a nyolc osztály mellé varróiskolát szerveznek, a 90-es években pedig „női kereskedelmi iskolát" állítanak fel. Mindkettő rövidéletű volt. 1899—1900-ban új tagozattal: tanítónőképzőintézettel gyarapodik leánynevelőintézetünk. Szervezetében azonban nem különálló ez az új iskola, tanári testülete, felszerelése is közös a felsőbb leányiskolával. A felsőbb leányiskola és a tanítónőképzőintézet 1908-ban válik külön, Dóczy Gedeon igazgató nyugalombavonulásával. A tanítóképzőintézet élére Nagy Gyula református lelkészt állítja az intézet igazgatótanácsa, a felsőbb leányiskola élére pedig Koncz Aurélné Karácson Ottiliát. Kormányzása alatt leánynevelőintézetünk szervezetében, szellemében, népességében kiépül, hazánk egyik legnagyobb és legnépszerűbb nevelőintézetévé lesz. Az 1913—14. tanévben szervezi a debreceni református egyház, a tiszántúli egyházkerület és Debrecen város támogatásával a felsőbb leányiskola négy osztálya fölé a leánygimnáziumot. Ez új iskolafaj mellett a régi felsőbb leányiskola V—VI. osztályai elnéptelenednek és 1917-ben meg is szűnnek. A régi felsőbb leányiskolából nyolcosztályú leányközépiskola lesz. Iskolafenntartó egyházunk az elemi iskola, a leányközépiskola és a tanítónőképzőintézet tagozatai mellé 1916-ban megszervezte a polgári leányiskolát, e tagozatunk ma tíz osztállyal működik. Intézetünk legfrissebb hajtása a polgári leányiskolával kapcsolatban 1937-ben szervezett továbbképző iskola, amely jó gazdaasszonyokat kíván elsősorban nevelni. Dóczi-intézetünk ma öt tagozatból áll : hattanerős elemi iskola, növendékeinek létszáma 234 ; polgári leányiskola és továbbképző, létszáma 493 ; tanítónőképzőintézet két gyakorlóiskolával, létszáma 262 ; leánygimnázium, létszáma 546. Dóczi-intézetünk növendékeinek száma az 1938—39. iskolai évben : 1535. íme, a mustármag hatalmas fává terebesedett. Száz esztendővel ezelőtt harmincas létszámmal nyílt meg ez intézet, ma több mint másfélezer növendéksereg sorakozott itt fel. De ezrek éá ezrek sorakoznak itt fel ma láthatatlanul : jönnek a családi tűzhely dolgoskezű, fáradhatatlan asszonyai, messze kis faluk fehérfalú iskoláiban őrállóként vigyázó, nemzeti műveltségünk kincseit osztogató tanítónők, jönnek az élet mindenféle munkamezejéről, a tudomány, az ipar műhelyéből, jönnek a rónákról, jönnek Erdély bércei közül, a Felvidék, a Dunántúl kies tájairól. Talán gondterhelten, talán megroskadva, de itt mind hazaérkezett. Hány ilyen átvonuló nemzedéket láttak már és látnak még a régi és új falak. Az élet folytonossága lüktet itt körülöttünk. Ilyen pillanatban, az emlékezés nagy pillanatában különösen világos lesz a munka értelme : száz meg százfelé indulnak innen életutak, innen viszik az útrakelők ugyanannak a tűznek lángjait, viszik ugyanazokat a hatásokat, ugyanazt a szellemet és adják tovább a lángot, mint érzületet, mint akaratot a fiaknak és leányoknak : új generációknak.