Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1937

A MxáxótoN Hóczi-inlózel. Dóczi-leánynevelőintézetünk 1938. novemberében tölti be fennállásának századik esztendejét. Száz évvel ezelőtt nyilt meg ez az intézet 30 növendékkel, s ma öt tagozata — öt.iskolafaj -—végzi benne áldásos hivatását. A 30-as növendéklétszám 1563-ra emelkedett: a mustármag valóban hatalmas fává növekedett. A századik évfordulót intézetünk maradandó módon óhajtotta megünnepelni. Évről-évre növekedő növendékseregünket mai épületünk ma már a tanulmányi szempontok kielégítésével elhelyezni nem tudja. Az 1928-ban megkezdett építkezés a nehéz gazdasági viszonyok következtében félbemaradt. Epületünk csonkán, félbehagyottan áll, mint félig kimondott gondolat, hirdetvén a fenntartó tényezők gazdasági megterheltségét és ennek következményeképpen : szegénységét. Dóczi-intézetünk fennállásának századik évfordulóját a legméltóbban, nagyszerű hivatásának megfelelően, tradícióinkhoz, anyaszentegyházunk szelleméhez híven alkotással, az 1928-ban megkezdett építkezés folytatásával óhajtottuk megünnepelni. Az új épületrész alapkövének letétele lett volna a mi jubiláris ünnepünk. Sajnos, e tervünk nem vált valóra. Debreceni anyaszentegyházunk változatlanul küzdelmes gazdasági élete nem engedi meg, hogy évfordulónk az alkotás esztendeje legyen, közel segítségre sem lehetett reménységünk. És mi mégis a századik évfordulót nemcsak a mult idézésével óhajtjuk megünnepelni, hanem ez ünnepség központjába a jövő, a fejlődés lehetőségének biztosítását, az építés erős akaratát kívánjuk állítani. A századik évforduló megünneplésére egyházi és világi hatóságainkat, intézetünk volt tanítványait, jóakaróit, barátait ezúttal is hívjuk és szeretettel várjuk. i