Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1912

iá ki. Méltán jelenthette tehát az Életképek egyik munkatársa : „korunk szelleme leginkább alkotásban nyilvánul".

1 Egy további érdekes jelenség a népies szellem mindenütt észlelhető megnyilatkozása. A színházban népies darabot adnak elő és a jegyváltásnál oly nagy a tolongás, hogy az emberek egymás ruháit tépik le ; az utcákon népdalokat fütyülnek; a vendéglősök órái népdalokat játszanak, sőt még az utcasarki zenészek is népdalokkal cserélik ki a bécsi keringőket. A Kisfaludy Társaság megindítja a népdalok gyűjtését. Az országgyűlésen mindenképen igyekeznek a nép sorsán könnyíteni. A táncmulatságokon népies viseletben jelennek meg és az egész országban nagy szorgalommal kezdik tanulni a csárdást. Méltán jelenthette tehát az Életképek egyik munkatársa : „Irányunk központja a népszellem".

2 A nemzeti érzés is egyre erősebb lesz. Az egyetemen a vitatkozásokat már magyarul tartják. A hazai iparcikkek védelmére egyesületet alkotnak ; követelik, hogy a mulatságokon a hölgyek magyar kelméből készült ruhában jelenjenek meg. Az újságok kiadják a jelszót : „Nemzetiségnek kell ma áthatni mindent, mi élni, mi halni akar".

3 E hármas jelenségben : a lázas munkában, a demokrata szellem és a nemzeti érzés terjedésében — megnyilatkozását láthatjuk azon hármas eszmének, melyet nagy reformereink nyilatkoztattak meg először s melyeknek megnyilatkozásától, 1825-től kezdve számítjuk a reformkort hazánk történetében. Ámde az említett eszmék eleinte csak a zöld asztal mellett, a törvényhozási termekben, vagy csak kevés számú közönség számára írt könyvekben szólaltak meg és így csupán elméletiek voltak. De lassankint terjedni kezdtek, átlépték a szűk korlátokat, idővel a megvalósulás stádiumába léptek és azt lehet mondani, hogy a negyvenes évek elején már felszívódtak a köztudatba. i 1847. I. 258. s 1847. II. 20. s Honderű : 1844 tavasz elő 23.