Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1912

iá ki. Méltán jelenthette tehát az Életképek egyik munka­társa : „korunk szelleme leginkább alkotásban nyilvá­nul". 1 Egy további érdekes jelenség a népies szellem min­denütt észlelhető megnyilatkozása. A színházban népies darabot adnak elő és a jegyváltásnál oly nagy a tolongás, hogy az emberek egymás ruháit tépik le ; az utcákon népdalokat fütyülnek; a vendéglősök órái népdalokat játszanak, sőt még az utcasarki zenészek is népdalokkal cserélik ki a bécsi keringőket. A Kisfaludy Társaság meg­indítja a népdalok gyűjtését. Az országgyűlésen minden­képen igyekeznek a nép sorsán könnyíteni. A táncmulat­ságokon népies viseletben jelennek meg és az egész országban nagy szorgalommal kezdik tanulni a csárdást. Méltán jelenthette tehát az Életképek egyik munkatársa : „Irányunk központja a népszellem". 2 A nemzeti érzés is egyre erősebb lesz. Az egyetemen a vitatkozásokat már magyarul tartják. A hazai ipar­cikkek védelmére egyesületet alkotnak ; követelik, hogy a mulatságokon a hölgyek magyar kelméből készült ruhában jelenjenek meg. Az újságok kiadják a jelszót : „Nemzetiségnek kell ma áthatni mindent, mi élni, mi halni akar". 3 E hármas jelenségben : a lázas munkában, a demo­krata szellem és a nemzeti érzés terjedésében — megnyi­latkozását láthatjuk azon hármas eszmének, melyet nagy reformereink nyilatkoztattak meg először s melyeknek megnyilatkozásától, 1825-től kezdve számítjuk a reform­kort hazánk történetében. Ámde az említett eszmék eleinte csak a zöld asztal mellett, a törvényhozási ter­mekben, vagy csak kevés számú közönség számára írt könyvekben szólaltak meg és így csupán elméletiek voltak. De lassankint terjedni kezdtek, átlépték a szűk korlátokat, idővel a megvalósulás stádiumába léptek és azt lehet mondani, hogy a negyvenes évek elején már felszívódtak a köztudatba. i 1847. I. 258. s 1847. II. 20. s Honderű : 1844 tavasz elő 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom